Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-12-08 / 49. szám
Evangélikus Élet 2002. DECEMBER 8. 7. oldal Gyermekek a múzeumban Szombat reggel kevéssel tíz óra előtt sok izgatott gyermek gyülekezett az Evangélikus Országos Múzeum ódon termeiben. Csicsergésük, zsibongásuk élettel töltötte meg az épület vastag falú termeit. A szervezők aggódva várták az első találkozást a gyerekhaddal, hiszen ők őszinték. Véleményük, értékítéletük szívből jövő és visszavonhatatlan. Vajon sikerül-e a találkozás a régi és az új, a múlt és a jelen között? Lehet-e ma még érdekes a régmúlt, mit és hogyan adhatunk át leginkább a hagyományainkból a mai embereknek? Tudtuk, hogy nagy várakozás előzte meg ezt a programsorozatot: a meghirdetett 30 helyre 57-en jelentkeztek - Budaörstől egészen Ősagárdig. A csengő hangjára elhalkult a zsivaj, és az első kérdések után egyre bátrabban lendültek magasba a gyermekkezek. A feszültség oldódott, és tíz perc elteltével már egy felbátorodott csapat vonult a Deák téri gyülekezet kistermébe, ahol Molnár Tibor rajztanár állt a munkaasztalok mellett. Lenyűgöző magyarázatai és útmutatásai nyomán valódi adventi várakozással születtek meg az egyszerű termésekből és anyagokból a csodálatos angyalkák. Az alkotás öröme betöltötte a zsúfolásig megtelt termet. Mire olló, gombostű és ragasztó segítségével elkészültek a művek, el is repült a kiszabott idő. Az alkalom végén a gyerekek boldogan vitték magukkal a fel nem használt darabokat, hogy otthon ismét próbára tegyék ügyességüket. Sikeresen létrejött hát a kapcsolat a múlt és a jelen között. Olyannyira, hogy január végén újra találkozunk. Harmati Béla László Megjelent a pilisi IZSÓPKA gyermekénekkar „Szelek szárnyán” cimű első lemeze! A lemezfelvétel CD-n vagy kazettán kapható az evangélikus könyvesboltokban, illetve megrendelhető a következő címen: Pilisi Evangélikus Gyülekezet - Jansik Ildikó, 2721 Pilis, Kossuth L. u. 34. Tel.: 06 29 498-134. Kétszáz éves a Magyar Nemzeti Múzeum és a Széchényi-könyvtár 1802. november 25-e a magyar kultúrának és az egész magyarságnak jeles ünnepe. Ezen a napon alapította meg az ország leggazdagabb főnemese, gróf Széchényi Ferenc nemzeti múzeumunkat és könyvtárunkat, amikor értékes magángyűjteményét a nemzetnek ajándékozta. A fontos esemény előestéjén, november 24-én ünnepi megemlékezést tartottak a Magyar Nemzeti Múzeumban, azután pedig sokévi várakozást követően végre megnyitották a hosszú évek előtt lebontott és azóta nem látogatható, a honfoglalás előtti korszakot bemutató kiállítást. A Pollack Mihály által tervezett gyönyörű épület adott otthont először a magyar országgyűlésnek. Ez volt hazánkban az első múzeum, amelyet már megépítésekor erre a célra szántak, és 1847-től használatba vették. Pollack Mi- i hály halála után Ybl Miklós fejezté be a munkálatokat. A főlépcsőház mennyezeti freskóit Lotz Károly, az oldalfalak történelmi és allegorikus falképeit Than Mór festette. Abban a tiszteletet parancsoló, klasszicista stílusú díszteremben rendezték a megemlékezést, ahol valaha - az Országház megépülése előtt - a honatyák üléseztek, ahol Liszt Ferenc és Erkel Ferenc hangversenyezett, és a Magyar Tudományos Akadémia tanácskozott. Most az egész országból meghívott vezető múzeumi és könyvtári szakemberek gyűltek össze azért, hogy hálával emlékezzenek a nemes lelkű adományozóra, gróf Széchényi Ferencre. Az ünnepségen megjelent Pollack Mihály egyik leszármazottja is. Különös jelentőséggel bír ez az évforduló az evangélikus Kossuth Lajos születésének kétszázadik évében. Kossuth országos gondjai mellett is figyelmet fordított a Magyar Nemzeti Múzeum támogatására. A múzeum lépcsőihez fűződő hagyomány szerint itt szavalta el Petőfi Sándor a Nemzeti dalt. 1894-ben Kossuth Lajost is e helyütt ravatalozták fel. Nem véletlenül vált tehát nemzeti jel- .'w> képünkké a méltóságot sugárzó épület. Görgey Gábor kulturális miniszter »‘»megnyitó szavai után Bánffy György olvasta fel Széchényi Ferenc gróf alapító oklevelének magyar fordítását. „Édes hazámnak és a kultúrának kívántam szolgálni” - írta a nagylelkű adományozó. A dokumentumban arról is szót ejtett, hogy még életében gyarapítani szeretné a gyűjteményt, és fenntartásáról is gondoskodik. Meghagyta, hogy mindig alkalmazzanak őrt, írnokot és fűtőt az intézményben. Kikötötte, hogy ezek jó katolikusok legyenek, bár nem feltétlenül szükséges, hogy papi tisztséget töltsenek be. Mindezt törvénybe iktatták. Ezt követően Mádl Ferenc köztársasági elnök mondott beszédet. Az intézmény jelentőségéről szólva példaképpen megemlítette, hogy ha már 1799-ben állt volna a Magyar Nemzeti Múzeum, akkor a nagyszentmiklósi aranykincs nem került volna el Magyarországról. Marosi Ernő, a Magyar Tudományos Akadémia alelnöke kiemelte azt, hogy a nemzeti mineum ^könyvtár alapítása^ hosszú folyamaferedménye. Olyan köz- hasznukezaemenyezés, amely egy függetlenségéért küzdő nemzet megnyilvánulása. A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, Kovács Tibor az ismét megnyíló régészeti kiállításról tartott rövid ismertetést. A tervezők - nálunk eddig szokatlan módon - „közönségbarát” kiállítást alkottak: a tudományos hitelesség és az értékek mellett az érdeklődés felkeltésére is hangsúlyt fektettek. Kovács Tibor szavai után a Magyar Nemzeti Múzeumtól évekkel előbb különvált Széchényi- könyvtár főigazgatója, Monok István mutatta be nemzeti könyvtárunk értékeit. Az ünnepségre meghívott német és román múzeumok vezetői német nyelven üdvözölték az eseményt, méltatva egyben az országuk és hazánk között létező gyümölcsöző művelődési kapcsolatokat. Talán kevesen tudják, hogy a jeles évfordulónak evangélikus vonatkozása is van. Az evangélikus szabadkőműves Pulszky Ferenc 1869-ben került a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatói székébe. A széles látókörű tudós negyedszázados igazgatósága a múzeum fénykorát jelentette. Ő alakította át a nemzeti múzeumot, és ő tette a hazai művelődés alapintézményévé. Tudományos osztályokat szervezett, és megteremtette a nemzetközi szintű kutatás alapjait. így lett végső soron alapítója a Természettudományi, a Szép- művészeti, az Iparművészeti és a Néprajzi Múzeumoknak is. Pulszky Ferenc 1886-tól a Magyarországi Szimbolikus Nagypáholy nagymestereként is azt vallotta, hogy nem lehet jó nemzetinek az, ami egyetemesnek nem elég. Jelenleg a Magyar Nemzeti Múzeumnak másfél millió egyedi muzeális emléke, közel hatszázezer történeti dokumentuma, százötvenezer fotója, száztizenöt- ezemél is több adattári tétele és az Országos Széchényi Könyvtárban kétszáz- nyolcvanötezer könyve van, de évente több mint tízezer tétellel gyarapszik az állománya. Az emlékezetes ünnepséget követően az új kiállítást tekintették meg az egybegyűltek. Az egyes korszakok bemutatásakor a rövid tájékpztató leírások után tetszetős, érdekes képekben gyönyörködhet a látogató. Az illusztrációkon megfigyelhetjük, hogyan viselhették az akkori időkben az ásatások során talált leleteket - az ékszereket, ruhadíszeket és tartozékokat -, miként használhatták munkájuk során a vadászathoz, a halászathoz, később az eszközök készítéséhez őket. A felöltöztetett bemutató babák jól láthatóan szemléltetik a kiállított tárgyak alkalmazását. A csontvázleleteket a terem padlózatába ágyazott üveggel letakart sírokban állították ki a „sírmellékletekkel együtt”, vagyis azoknak a tárgyaknak a kíséretében, amelyeket ugyanott találtak az emberi maradványok mellett: fegyverekkel, kerámiatárgyakkal és munkaeszközökkel. Ezenfelül minden teremben találunk térképeket, amelyek a leletek földrajzi elhelyezkedésén kívül arról tájékoztatnak bennünket, hogyan telepedtek le a Kárpát-medence népei a magyar honfoglalás előtt. Még egy eredeti méretében helyreállított kocsi, sőt egy egész falu képe is megtekinthető a kiállításon. Ez a korszerű, új felfogásban megrendezett tárlat méltó a kétszáz évét ünneplő Magyar Nemzeti Múzeumhoz. Berényi Zsuzsanna Ágnes r Adventi-karácsonyi mozaik írta és összeállította: Madocsai Miklós A szerzőnek ez már a negyedik „mozaikkönyve”. A böjti, húsvéti, nyári mozaikhoz hasonlóan ebben a kötetében is imádságok, versek, énekek, igehirdetés-morzsák szerepelnek, valamint ezúttal adventi-karácsonyi gondolatok. Most nemcsak a forrásul használt könyvek, folyóiratok jegyzékét találjuk meg a könyv függelékében, mint eddig, hanem az idézett igehelyek és idézett szerzők neveinek pontos felsorolását is. A könyv összeállítója csak igen kis részben szerzője ennek az új mozaiknak, hiszen saját neve mellett még 135-öt sorol fel, azokét, akiktől az idézeteket vette. A kereszténység 2000 esztendejének hangja szólal meg ebben a könyvben, és alighanem sokkal inkább az tette nehézzé Madocsai Miklós munkáját, hogy mit hagyjon ki ebből a kimeríthetetlenül gazdag adventi-karácsonyi termésből, mint az, hogy mit vegyen bele a könyvbe. Ismert és kevésbé ismert írók, költők, egyházi és világi szerzők műveiből vett idézetek szerepelnek itt Ady Endrétől Túrmezei Erzsébetig, Esterházy Pétertől Szakonyi Károlyig, Bornemisza Pétertől Veöreös Imréig, Luthertől II. János Pál pápáig, Augustinustól Bonhoefferig. E könyv nem arra való, hogy egyfolytában végigolvassa az ember. Újra meg újra bele kell lapozni és elgondolkozni az olvasottakon. Az adventi időben egyéni és családi elcsendesedésnél igen jó szolgálatot tehet, a karácsonyfánál pedig visszaadhatja a korunkban megüresedett, elüzletiesedett karácsony igazi értelmét. Jó segítséget jelenthet gyülekezeti ünnepségek, szeretet- vendégségek műsorainak összeállításánál is. A képekkel gazdagon illusztrált kötet nyereség egész egyházunk számára. Kísérje áldás szolgálatát! Marschalkó Gyula Ni hélium Szít)f) Duna Palota ^ Budapest V., Zrínyi u. 5. A december 7-én, este 7 órakor kezdődő előadással zárja őszi bemutató-sorozatát az Evangélium Színház a Duna Palotában. Udvaros Béla művészeti vezető - Kossuth Lajos születésének 200., illetőleg a szerző születésének 100. évfordulója alkalmából - Illyés Gyula Fáklyái.ÁSG című drámáját újította fel nagy sikerrel. A jövő év elején a színmű néhány ünnepi alkalommal várhatóan még vidéken is közönség elé kerül. ADVENT TECHOPOLISBAN Az After Crying zenekar és alkotóközösség ünnepi koncertje a Millenáris Teátrumban, 2002. december 21-én „De vajon vagyunk-e azok, amik lehetnénk? ” (Karinthy Frigyes) A hívő ember számára karácsony a Megváltó születésének ünnepe, s ennek megfelelően az egész december az ünnepi várakozás, vagyis az advent jegyében telik. A nem hívők számára a szeretet, a meghitt családi együttlét ünnepe. Technopolis gazdaságkori rabszolgája számára pedig a kényszeres pénzköltés alkalma. Ünnepek nélkül nincsenek hétköznapok, hétköznapok nélkül nincsenek ünnepek. December 21-én mi még az ünnepi várakozás, vagyis az advent időszakában vagyunk, s ma ennek különös jelentősége van számunkra. Csodát várunk. Hosszú évek óta hirdetjük azt, amit végső következtetésként leszűrtünk tanulmányainkból, olvasmányainkból, személyes tapasztalatainkból, mindennapi életünkből, nevezetesen, hogy a „fejlett” civilizáció - a történelem során nem először - végzetesen rossz úton halad, sodródik a pusztulás felé. Mi ugyanakkor hiszünk abban, hogy ez a folyamat még visszafordítható. Hiszünk benne, de azt is tudjuk, hogy ehhez a fordulathoz ember- feletti csodákra van szükség. Várakozásunk nem optimizmusból táplálkozik, nem az agykontroll- gyakorlatok vagy a menedzserképző tanfolyamokon oktatott pozitív gondolkozást hirdető humbug eredménye. A mi várakozásunk az emberi méltóságra épít, szüléink, nagyszü- leink, megannyi előző nemzedék méltóságára, bölcsességére, mindennapi munkájára, helytállására, józan eszére, tiszta gondolkodására, erkölcsére, vagyis évezredek hagyományára a hit, a remény és a szeretet nevében. Még akkor is, ha ezeken a szavakon ma sokan mosolyognak. Mi azon leszünk a magunk szerény eszközeivel, hogy ez a csoda megtörténjen. Ám ehhez az emberek is kellenek. Hiába gyúl fény a sötétben, ha csukva marad a szem, mely láthatná. Ezért mi nem tétlenül várakozunk, és nem a tétlen várakozást ünnepeljük advent időszakában, illetve december 21- én a Millenáris Teátrumban, hanem azt a közös várakozást, virrasztást, mely éberségre ösztönöz, hogy bármikor nyitott szemmel találjon minket a kigyúló fény. Technopolis a globális város, a világfalu, ahol ma élünk, és amelyből emberhez méltó lakhelyet kellene varázsolnunk, s amely békés összhangban, egyensúlyban működik a teremtett világ rendjével. 2002. december 21-én az After Crying ünnepi koncertjén arról a világról tudósítunk, amit várunk, arról, ami lehetne, hisz elemeiben itt van köröttünk, csak nem veszszük észre az értelmetlen rohanásban, esztelen tülekedésben. Konferencia az evangélikus néprajz ügyéről A Magyarországi Evangélikus Egyház konferenciát rendez az evangélikus néprajz ügyéről, kutatási lehetőségeiről, jövő terveiről 2002. december 12-én 10 órakor az evangélikus egyház székházában (1085 Budapest, Üllői út 24., I. em. tanácsterem). Előadók: dr. Szigeti Jenő, Tátrai Zsuzsanna, Veres Emese-Gyöngyvér. A konferencián bemutatásra kerül Veres Emese-Gyöngyvér Gergely napjától Péter Pálig című könyve.
