Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-11-10 / 45. szám
1 Evangélikus Élet 2002. NOVEMBER 10. 5. oldal RIO + 10,1 után A Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend üléséről Tudományos ülést tartott október 23- án a farkasréti evangélikus-református templomban a Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend, melyen a johannesburgi környezeti világcsúcs első értékelésére került sor. A nemzeti ünnep iránti tisztelet kiemelésével és a keresztény emberek közéleti felelősségének hangsúlyozásával folytatták ökumenikus alkalmaik sorozatát, most a fenntartható fejlődés témakörében. A Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend több mint tíz éve végzi hídépítő szolgálatát. Negyedik éve tartanak tudományos ülést is az egyházi és világi isten- tisztelet együttes jelentőségének bemutatására. A rendezvény - dr. Görög Tibor, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára és Kálmán Péter, külső-kelenföldi református lelkész védnöksége alatt - istentisztelettel kezdődött, ahol Mosolygó Péter görög katolikus lelkész, Nagy Zoltán és Széchey Béla József osztották az úrvacsorát. Ezt követően Czippán Katalin, az Oktatási Minisztérium johannesburgi kiküldöttje tartotta meg beszámolóját. Az elért eredmények mellett - például a vízellátás javításának kérdésében - szólt a meghiúsult törekvésekről, a nehéz előrehaladásról és a valós fékező erőkről is. Nem könnyű a világ környezeti minőségének és védelmének kérdéséről szólni akkor, amikor még a fényűző nagyvárosi konferenciaközpont közelében is nyomornegyedek sorakoznak, papírból, műanyagból és bádogból épített viskóikkal együtt. Kálmán Péter lelkész arról beszélt, hogy a hívő embereknek fáradozniuk kell lakóhelyük jóléte érdekében. Az egyetemes papság szerinti missziós felelősség kötelezi az egyház tagjait a polgári felelősségvállalásra is - nem megalkuvásból, hanem engedelmességből. Megítélése szerint sokan ma is arra törekednek, hogy az egyházat kizárólag saját belső ügyeivel foglalkozó testületté „fokozzák le”. A Szentlélek azonban lehetővé teszi ebből az állapotból a kitörést. Széchey Béla József kandidátus a tisztes, de nagyon határozott magatartású környezeti tevékenység témáját elemezte. A világ fejlődésének biztosítását szolgáló kötelezettségvállalásokat szigorúan a Krisztushitvallásokhoz - mint kiindulóponthoz - kötötten, egészen az alkotmányig menően képviselni kell. A komoly erkölcsi tartalmat hordozó környezetvédelmi törvény kifejtéseként tételesen kell meghatározni azt a legkisebb - időbeli és térbeli - távolságot, minimumot, amelynek számonkérése valamennyiünk szabadsága és kötelezettsége. De ezt mindenkinek - beleértve az egyházakat is - teljesítenie kell. A résztvevők hozzászólásaikban azon véleményüknek adtak hangot, hogy szükség lenne a nemzeti ünnep még nyilvánvalóbb tiszteletére, érdemi feladatvállalásra a nagy horderejű nemzetközi kérdésekben és a szeretet törvényének alkalmazására a mindennapokban. Az együttlét a Himnusz eléneklésével és azzal a reménnyel zárult, hogy a közös munka a jövőben is folytatódik. Az első lehetséges tárgyi bizonyíték Jézus létezésére Nem kizárt, hogy megtalálták azt a ládikát, amely Jézus testvérének, Jakabnak a földi maradványait őrzi. Az osszuárium, mely egy jeruzsále- mi magángyűjtemény tanulmányozása során került a figyelem középpontjába, tárgyi bizonyítéka lehet annak, hogy Jézus valós személy volt. A ládi- ka oldalán, arámi nyelven a következő vésett felirat olvasható: „Jakab, József fia, Jézus fivére”. Az eredetileg az elhunyt csontjainak őrzésére szánt mészkő doboz fél méter hosszú, 25 centiméter széles és trapéz alakú. Mivel ilyen ládákat a zsidó temetkezési hagyományokban csak a Kr. e. 1. századtól Kr. u. 70-ig használtak, az osszuárium eredete jól körülhatárolható. Miután a rómaiak lerombolták a je- ruzsálemi templomot, a halotti csontok osszuáriumban való őrzésének szokása véget ért. Mi több, „a rajta látható felirat dőlt betűs, amit az arámi írásban csak Kr. e. 10-től használtak” - mondta P. Kyle McCarter, a balti- more-i Johns Hopkins Egyetem íráskutatója. Az osszuárium tehát valamikor a Kr. u. 1. század közepéről származhat. A keletkezés korát illetően Andre Lemaire kutató (Sorbonne Egyetem, Párizs), az osszuárium felfedezője még továbbmegy. A történészek ugyanis, magyarázza Lemaire, sem Jézus, sem Jakab létezését nem vonják kétségbe. Az írásos emlékek szerint Jézus halálát (Kr. u. 29.) követően fivére, Jakab lett a korai keresztények vezetője, míg mártírhalált nem halt Kr. u. 62-ben. Jakab teste - a kor szokásai szerint - halála után egy évig egy barlangban nyugodhatott, a ládika keletkezését Lemaire így Kr. u. 63-ra, tehát a Jézus halálát követő 30. évre teszi. A felfedezést megelőzően Jézusra, illetve családtagjaira csak kéziratokban találtak utalásokat. Az akkor már üres ládikát jelenlegi tulajdonosa, aki nem kívánja felfedni nevét, bevallása szerint 15 évvel ezelőtt egy régiségpiacon vásárolta, ám mind a mai napig nem tudott a láda különleges értékéről. Andre Lemaire szerint a lelet mindenképpen bizonyítja Jézus apja, József és fivére, a korai keresztény egyház jeruzsálemi vezetője, Jakab létezését. Annak ellenére, hogy mindhárom név igen gyakori volt Jézus korában, a nevek és rokonsági kötelékek ilyen egybeesésének statisztikai valószínűsége ugyanis rendkívül csekély. A kutató szerint szokatlan, hogy Jakab osszuáriumán fivére neve is szerepel, s ez annak a jele, hogy a ládikán szerepelő Jézus széles körben ismert személy volt. Az osszuárium kétezer éves „rejtőzködése” a szakemberek számára viszont komoly bizonytalan- sági tényezőt jelent. „A ládika nem egy ásatás során került napfényre, s ez mindig felhőként fogja beárnyékolni eredetiségét” - véli McCarter. Forrás: http://origo.hu/tudomany/ tarsadalom/20021022azelso.html Sz. B. J. Zsinati ülés Bambergben Nyolc német evangélikus egyház közös zsinata (VELKD) tartotta évi rendes ülését a bajorországi Bambergben. „Az egyházi élet iránymutatói” című tanulmány részletes megtárgyalása és az esetleges szervezeti reformjavaslat vitája szerepelt a napirenden. A zsinaton képviseltette magát a római katolikus, az ortodox egyház és a protestáns egyházak közös szervezete (EKD). Ünnepi istentisztelettel kezdte munkáját a zsinat, amelyen dr. Johannes Friedrich bajor püspök prédikált. Ugyanő tartott nagy ívű előadást a római katolikus egyházhoz való viszonyról és az ökumené visszafordíthatatlan folyamatáról. Több mint 15 külföldi egyház képviseltette magát a zsinaton, köztük a Magyarországi Evangélikus Egyház D. Szebik Imre elnök-püspök és Lénárt Viktor egyetemi : lelkész személyében. A zsinaton Szebik Imre rövid beszámolót tartott egyházunk mai helyzetéről, és üdvözletét adott át az Országos Elnökség nevében. A közös zsinat újabb három évre vezető püspökévé választotta dr. Hans-Christian Knuth braunschweigi püspököt, és szervezetének további fennmaradása mellett döntött. Az Egyház Urának áldása kísérje a hannoveri központtal működő legnagyobb német evangélikus zsinat munkáját és iránymutató szolgálatát. GYERMEKEK A MÚZEUMBAN Az Evangélikus Országos Múzeum az idei tanévben múzeumpedagógiai foglalkozásokat, játszóházakat rendez, elsősorban 6-12 évesek számára. A gyermekek játékos formában ismerkedhetnek a múzeum anyagával, szakemberek segítségével különféle kézműves technikákat sajátíthatnak el. Játszva-alkotva ismerkedhetnek egyházunk kultúrájával. PROGRAMTERVEZET 2002. nov. 30. Angyal (terménybábok) 2003. jan. 25. Fény (festés, olajpasztell) 2003. feb. 22. Természet (papír) 2003. márc. 29. Passió (színjáték) 2003. ápr. 26. Agnus Dei (gyapjú) 2003. máj. 24. Pünkösd (templomépítés) Az alkalmak szombatonként 10.00 órakor kezdődnek az Evangélikus Országos Múzeumban (Deák tér 4.). A bérlet ára a hat alkalomra családonként az első gyermeknek 1000, a továbbiaknak 500 forint. Jelentkezés telefonon (3-174-173) november 22-ig. Október 30-án Bécsben, a Tudományos Akadémia dísztermében tartotta az Ausztriai Evangélikus Egyház az immár hagyományossá vált reformációi fogadását, amelyen kulturális műsor keretében Herwig Sturm püspök értékelte egyházának elmúlt évi szolgálatát. Az ünnepség díszvendége és előadója Roman Herzog nv. német államelnök (képünkön) volt. Egyházunkat D. Szebik Imre és Ittzés János püspökök, valamint Hafenscher Károly országosiroda-igazgató képviselte. A találkozásokon ismét érzékelhető volt az osztrák és a magyar evangé- likusság - nem csak fizikai értelemben vett - közelsége. Fotó: Menyes Gyula „F áklyaláng” az Evangélium Színházban Ismét színpadon Illyés Gyula drámája Kossuth Lajos születésének 200. és a költő-író Illyés Gyula születésének 100. évfordulójára a „Fáklyaláng” című dráma újbóli felélesztésével emlékezik Udvaros Béla rendező és küldetést teljesítő, lelkes társulata a budapesti Duna Palotában. A bemutató előadásra - melyen a Magyar írószövetség is képviseltette magát - november 1-jén került sor. A szellemi kincset, maradandó értéket kereső nagyközönség 1953 és 1983 után immár harmadszor láthatja Illyés Gyula elévülhetetlen drámáját 1848 „peréről”, mely - közös belenyugvással - máig nem fejeződött be. Azért is vannak még nyitott szövetség elnöke a bemutató előadást megnyitó, Illyés életét, pályafutását, munkásságát idéző ünnepi beszédében. Illyés nemzeti és európai költő-író akart lenni. Ezt érezzük „A reformáció genfi emlékműve előtt” című hatalmas - valójában filozófiai tartalmú - költeményét olvasva, melyből a belső küzdelem helyenként drámai megformálása mellett az egyértelmű magatartás igazának hirdetése is kitűnik. Ez viszi a drá- maiság felé. És ez a drámaiság jelentkezik a „Fáklyalángban”, a két nagy egyéniség, Kossuth és Görgey egyre fokozódó, mind magasabb hőfokú összecsapásában. Hol késik Görgey? - jelenet az előadásból (a kép bal szélén a Kossuthot alakító Körtvélyessy Zsolt) kérdések, mert a hazai politikai irányzatok alkalmanként - utólag - a világosi fegyverletételt másként ítélik meg. Amikor az író, a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja az ötvenes években elhatározta, hogy tervezett drámáiban bemutatja az új fogalmú magyar hazafiság példaadó, nagy egyéniségeit, akkor - 1514, 1849, 1861 sorsfordító, vitatható eseményeire is gondolva - a nemzeti öntudat erősítésére is törekedett. Érezte, hogy egy kis nemzet irodalmának más a küldetése, mint a nagyoké. „Illyés Gyula egész pályafutása és életműve azt bizonyítja, hogy a személyiség gondja, a nemzet gondja, a világ, a létezés gondja megfér egyetlen írói vállalkozáson belül, ha olyan ihletett szándék és tehetség igazolja, mint az övé, mert mindez nem puszta tartalmi kérdés, hanem az írói szemléletmód és a művészi kifejezés függvényében jelentkező minőség megvalósulásának a módja” - idézett Domokos Mátyás Adósságlevél című esszéjéből Kalász Márton, a Magyar ÍróKitűnő a művészek játéka, mélységesen átérzett szerepvállalása. Kossuth Lajost Körtvélyessy Zsolt Jászai-díjas művész, Görgey Artúrt Mucsi Sándor alakítja. Megrázó az a párbeszéd, amelyben Gör- geyvel, a vesztésre álló forradalom hadvezérével - nehéz belső harcok árán - ismerteti fel Kossuth a bukás okait... A dráma az aradi (1849. augusztus 10.) beszélgetés után negyven esztendővel Turinban, Kossuth otthonában fejeződik be, Kossuth és Józsa András (O. Szabó István Jászai-díjas) sok mindenre fényt derítő és a jövő felé mutató párbeszédével. Az Evangélium Színház ismét szép előadással örvendezteti meg a nézőket. A művészek közül - a maga szerepében - mindenki a maximumot nyújtja. A szereplők: Forgács Szilvia, Benkő Péter Jászai-díjas, Lénárt László, Horváth Ferenc, Farkas Tamás, Zsolnay András, Rácz Géza, Gyurin Zsolt, Bicskei Kiss László. Látványtervező: Húros Anna Mária. Zene: Pacher Gréti. Schelken Pálma További előadások: november 10., 17., 24-én du. 15.30, november 9-én 14.30, 23-án és 30-án este 19.00, december 1-jén 15.30, december 7-én este 19.00. * Jegyárusítás mindennap a 250-5338-as telefonon és hétfő, szerda, péntek délután 14.00-16.00 óra között a Duna Palota portáján, telefon: 317-2790. Helyárak: 1500-1100-800 forint. Bonyhádi diáknap neves előadókkal A reformáció ünnepéhez kapcsolódóan negyedik éve rendeznek diáknapot a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. A diákok maguk is tehetnek témajavaslatot, illetve a pedagógusok is figyelik a hazai eseményeket, hogy a gimnazista öregdiákok mellett kiket hívjanak meg előadónak erre a napra. Olyan embereket, akik megálmodtak valamit, és minden akadály ellenére végre is hajtották álmukat. Ebben az évben a diákok szülei is kaptak meghívót. Szép számmal éltek is a lehetőséggel, hogy a fiatalokkal együtt hallgassák meg az előadásokat, vagy - szervezett formában - velük együtt látogassanak el a Zománcgyárba, a Danubiana borászati pincéjébe, a rendőrkapitányságra, illetve a szekszárdi helyszíneken az ottani múzeumba és a börtönbe. Minden diák két előadáson tudott részt venni a diáknap délelőttjén. Ez a választás - a kínálat bőségét látva - nem lehetett egyszerű dolog. A sport világáról Mocsai Lajos, a magyar női kézilabda-válogatott edzője, Hudanik Antal gyorstávírás-világbajnok, valamint Csillag Balázs élsportoló atléta beszélt. Több világutazó is tartott diavetítéssel egybekötött beszámolót (Finnországról, Afrikáról, Spanyolországról és a Himalájáról). Nagy sikert aratott Vladár Sándor élménybeszámolója - „Hónapokig lóháton az őshazában” címmel. A fiatalok találkozhattak Németh Józseffel, a Magyar Állami Operaház magánénekesével is. Tüskés Tibor irodalomtörténész Illyés Gyuláról, az egykori bonyhádi gimnazistáról árult el érdekességeket. Lakatos Béla Cigányok és romák címmel tartotta nagy figyelemmel kísért előadását, Fazekas József fegyverkovácsnak pedig - mutatóba hozott - kardjait és késeit is megcsodálhatták a diákok. Valamennyi előadó lelkesen, önzetlenül érkezett a bonyhádi gimnáziumba. Voltak diákok, akik szaktanári vezetéssel a kézművesműhelybe vonultak origamizni, gyöngyöt fűzni vagy éppen a levélszövés fortélyait kifürkészni. A diáknapot istentisztelet zárta a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium dísztermében, ahol ezt követően egyébként a református egyház tagjai ünnepelték a reformáció napját. mr. Fotó: Milos József