Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-11-10 / 45. szám

1 Evangélikus Élet 2002. NOVEMBER 10. 5. oldal RIO + 10,1 után A Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend üléséről Tudományos ülést tartott október 23- án a farkasréti evangélikus-reformá­tus templomban a Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend, melyen a johannesburgi környezeti világcsúcs első értékelésére került sor. A nemzeti ünnep iránti tisztelet kieme­lésével és a keresztény emberek közéleti felelősségének hangsúlyozásával folytat­ták ökumenikus alkalmaik sorozatát, most a fenntartható fejlődés témakörében. A Jé­zus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend több mint tíz éve végzi hídépítő szolgálatát. Negyedik éve tartanak tudo­mányos ülést is az egyházi és világi isten- tisztelet együttes jelentőségének bemuta­tására. A rendezvény - dr. Görög Tibor, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának (MEÖT) főtitkára és Kálmán Péter, külső-kelenföldi református lelkész védnöksége alatt - istentisztelettel kezdő­dött, ahol Mosolygó Péter görög katolikus lelkész, Nagy Zoltán és Széchey Béla Jó­zsef osztották az úrvacsorát. Ezt követően Czippán Katalin, az Ok­tatási Minisztérium johannesburgi kikül­döttje tartotta meg beszámolóját. Az elért eredmények mellett - például a vízellátás javításának kérdésében - szólt a meghi­úsult törekvésekről, a nehéz előrehala­dásról és a valós fékező erőkről is. Nem könnyű a világ környezeti minőségének és védelmének kérdéséről szólni akkor, amikor még a fényűző nagyvárosi konfe­renciaközpont közelében is nyomorne­gyedek sorakoznak, papírból, műanyag­ból és bádogból épített viskóikkal együtt. Kálmán Péter lelkész arról beszélt, hogy a hívő embereknek fáradozniuk kell lakó­helyük jóléte érdekében. Az egyetemes papság szerinti missziós felelősség kötelezi az egyház tagjait a polgári felelősségválla­lásra is - nem megalkuvásból, hanem enge­delmességből. Megítélése szerint sokan ma is arra törekednek, hogy az egyházat kizá­rólag saját belső ügyeivel foglalkozó testü­letté „fokozzák le”. A Szentlélek azonban lehetővé teszi ebből az állapotból a kitörést. Széchey Béla József kandidátus a tisztes, de nagyon határozott magatartású környe­zeti tevékenység témáját elemezte. A világ fejlődésének biztosítását szolgáló kötele­zettségvállalásokat szigorúan a Krisztus­hitvallásokhoz - mint kiindulóponthoz - kötötten, egészen az alkotmányig menően képviselni kell. A komoly erkölcsi tartalmat hordozó környezetvédelmi törvény kifejté­seként tételesen kell meghatározni azt a leg­kisebb - időbeli és térbeli - távolságot, mi­nimumot, amelynek számonkérése valamennyiünk szabadsága és kötelezettsé­ge. De ezt mindenkinek - beleértve az egy­házakat is - teljesítenie kell. A résztvevők hozzászólásaikban azon véleményüknek adtak hangot, hogy szükség lenne a nemzeti ünnep még nyilvánvalóbb tiszteletére, érdemi fel­adatvállalásra a nagy horderejű nemzet­közi kérdésekben és a szeretet törvényé­nek alkalmazására a mindennapokban. Az együttlét a Himnusz eléneklésével és azzal a reménnyel zárult, hogy a kö­zös munka a jövőben is folytatódik. Az első lehetséges tárgyi bizonyíték Jézus létezésére Nem kizárt, hogy megtalálták azt a ládikát, amely Jézus testvérének, Ja­kabnak a földi maradványait őrzi. Az osszuárium, mely egy jeruzsále- mi magángyűjtemény tanulmányozá­sa során került a figyelem középpont­jába, tárgyi bizonyítéka lehet annak, hogy Jézus valós személy volt. A ládi- ka oldalán, arámi nyelven a következő vésett felirat olvasható: „Jakab, József fia, Jézus fivére”. Az eredetileg az el­hunyt csontjainak őrzésére szánt mészkő doboz fél méter hosszú, 25 centiméter széles és trapéz alakú. Mi­vel ilyen ládákat a zsidó temetkezési hagyományokban csak a Kr. e. 1. szá­zadtól Kr. u. 70-ig használtak, az osszuárium eredete jól körülhatárolha­tó. Miután a rómaiak lerombolták a je- ruzsálemi templomot, a halotti cson­tok osszuáriumban való őrzésének szokása véget ért. Mi több, „a rajta lát­ható felirat dőlt betűs, amit az arámi írásban csak Kr. e. 10-től használtak” - mondta P. Kyle McCarter, a balti- more-i Johns Hopkins Egyetem írás­kutatója. Az osszuárium tehát valami­kor a Kr. u. 1. század közepéről származhat. A keletkezés korát illető­en Andre Lemaire kutató (Sorbonne Egyetem, Párizs), az osszuárium fel­fedezője még továbbmegy. A történé­szek ugyanis, magyarázza Lemaire, sem Jézus, sem Jakab létezését nem vonják kétségbe. Az írásos emlékek szerint Jézus halálát (Kr. u. 29.) követően fivére, Jakab lett a korai keresztények veze­tője, míg mártírhalált nem halt Kr. u. 62-ben. Jakab teste - a kor szokásai szerint - halála után egy évig egy bar­langban nyugodhatott, a ládika kelet­kezését Lemaire így Kr. u. 63-ra, tehát a Jézus halálát követő 30. évre teszi. A felfedezést megelőzően Jézusra, il­letve családtagjaira csak kéziratokban találtak utalásokat. Az akkor már üres ládikát jelenlegi tulajdonosa, aki nem kívánja felfedni nevét, bevallása sze­rint 15 évvel ezelőtt egy régiségpia­con vásárolta, ám mind a mai napig nem tudott a láda különleges értéké­ről. Andre Lemaire szerint a lelet min­denképpen bizonyítja Jézus apja, Jó­zsef és fivére, a korai keresztény egyház jeruzsálemi vezetője, Jakab létezését. Annak ellenére, hogy mind­három név igen gyakori volt Jézus ko­rában, a nevek és rokonsági kötelékek ilyen egybeesésének statisztikai való­színűsége ugyanis rendkívül csekély. A kutató szerint szokatlan, hogy Ja­kab osszuáriumán fivére neve is sze­repel, s ez annak a jele, hogy a ládikán szerepelő Jézus széles körben ismert személy volt. Az osszuárium kétezer éves „rejtőzködése” a szakemberek számára viszont komoly bizonytalan- sági tényezőt jelent. „A ládika nem egy ásatás során került napfényre, s ez mindig felhőként fogja beárnyékolni eredetiségét” - véli McCarter. Forrás: http://origo.hu/tudomany/ tarsadalom/20021022azelso.html Sz. B. J. Zsinati ülés Bambergben Nyolc német evangélikus egyház közös zsinata (VELKD) tartotta évi rendes ülését a bajorországi Bambergben. „Az egyházi élet iránymutatói” című tanulmány részle­tes megtárgyalása és az esetleges szervezeti reformjavaslat vitája szerepelt a napiren­den. A zsinaton képviseltette magát a római katolikus, az ortodox egyház és a pro­testáns egyházak közös szervezete (EKD). Ünnepi istentisztelettel kezdte munkáját a zsinat, amelyen dr. Johannes Friedrich bajor püspök prédikált. Ugyanő tartott nagy ívű előadást a római katolikus egyház­hoz való viszonyról és az ökumené visszafordíthatatlan folyamatáról. Több mint 15 külföldi egyház képviseltette magát a zsinaton, köztük a Magyaror­szági Evangélikus Egyház D. Szebik Imre elnök-püspök és Lénárt Viktor egyetemi : lelkész személyében. A zsinaton Szebik Imre rövid beszámolót tartott egyházunk mai helyzetéről, és üdvözletét adott át az Országos Elnökség nevében. A közös zsinat újabb három évre vezető püspökévé választotta dr. Hans-Christian Knuth braunschweigi püspököt, és szervezetének további fennmaradása mellett döntött. Az Egyház Urának áldása kísérje a hannoveri központtal működő legnagyobb né­met evangélikus zsinat munkáját és iránymutató szolgálatát. GYERMEKEK A MÚZEUMBAN Az Evangélikus Országos Múzeum az idei tanévben múzeumpedagógiai foglalkozásokat, játszóházakat rendez, elsősorban 6-12 évesek számára. A gyermekek játékos formában is­merkedhetnek a múzeum anyagával, szakemberek segítségével különféle kézműves techni­kákat sajátíthatnak el. Játszva-alkotva ismerkedhetnek egyházunk kultúrájával. PROGRAMTERVEZET 2002. nov. 30. Angyal (terménybábok) 2003. jan. 25. Fény (festés, olajpasztell) 2003. feb. 22. Természet (papír) 2003. márc. 29. Passió (színjáték) 2003. ápr. 26. Agnus Dei (gyapjú) 2003. máj. 24. Pünkösd (templomépítés) Az alkalmak szombatonként 10.00 órakor kezdődnek az Evangélikus Országos Múzeum­ban (Deák tér 4.). A bérlet ára a hat alkalomra családonként az első gyermeknek 1000, a to­vábbiaknak 500 forint. Jelentkezés telefonon (3-174-173) november 22-ig. Október 30-án Bécsben, a Tudományos Akadémia dísztermében tartotta az Ausztriai Evangélikus Egyház az immár hagyományossá vált reformációi fogadását, amelyen kulturális műsor keretében Herwig Sturm püspök értékelte egyházának elmúlt évi szolgálatát. Az ünnep­ség díszvendége és előadója Roman Herzog nv. német államelnök (képünkön) volt. Egyházunkat D. Szebik Imre és Ittzés János püspökök, valamint Hafenscher Károly országosiroda-igazgató képviselte. A találkozásokon ismét érzékelhető volt az osztrák és a magyar evangé- likusság - nem csak fizikai értelemben vett - közelsége. Fotó: Menyes Gyula „F áklyaláng” az Evangélium Színházban Ismét színpadon Illyés Gyula drámája Kossuth Lajos születésének 200. és a költő-író Illyés Gyula születésének 100. évfordulójára a „Fáklyaláng” cí­mű dráma újbóli felélesztésével emlé­kezik Udvaros Béla rendező és külde­tést teljesítő, lelkes társulata a buda­pesti Duna Palotában. A bemutató előadásra - melyen a Magyar írószö­vetség is képviseltette magát - novem­ber 1-jén került sor. A szellemi kincset, maradandó értéket kereső nagyközönség 1953 és 1983 után immár harmadszor láthatja Illyés Gyula elévülhetetlen drámáját 1848 „peréről”, mely - közös belenyugvással - máig nem fejeződött be. Azért is vannak még nyitott szövetség elnöke a bemutató előadást megnyitó, Illyés életét, pályafutását, munkásságát idéző ünnepi beszédében. Illyés nemzeti és európai költő-író akart lenni. Ezt érezzük „A reformáció genfi emlékműve előtt” című hatalmas - valójában filozófiai tartalmú - költe­ményét olvasva, melyből a belső küzde­lem helyenként drámai megformálása mellett az egyértelmű magatartás igazá­nak hirdetése is kitűnik. Ez viszi a drá- maiság felé. És ez a drámaiság jelentke­zik a „Fáklyalángban”, a két nagy egyéniség, Kossuth és Görgey egyre fo­kozódó, mind magasabb hőfokú össze­csapásában. Hol késik Görgey? - jelenet az előadásból (a kép bal szélén a Kossuthot alakító Körtvélyessy Zsolt) kérdések, mert a hazai politikai irányza­tok alkalmanként - utólag - a világosi fegyverletételt másként ítélik meg. Amikor az író, a XX. századi magyar irodalom kiemelkedő alakja az ötvenes években elhatározta, hogy tervezett drámáiban bemutatja az új fogalmú ma­gyar hazafiság példaadó, nagy egyéni­ségeit, akkor - 1514, 1849, 1861 sors­fordító, vitatható eseményeire is gondolva - a nemzeti öntudat erősítésé­re is törekedett. Érezte, hogy egy kis nemzet irodalmának más a küldetése, mint a nagyoké. „Illyés Gyula egész pályafutása és életműve azt bizonyítja, hogy a személyi­ség gondja, a nemzet gondja, a világ, a lé­tezés gondja megfér egyetlen írói vállal­kozáson belül, ha olyan ihletett szándék és tehetség igazolja, mint az övé, mert mindez nem puszta tartalmi kérdés, ha­nem az írói szemléletmód és a művészi kifejezés függvényében jelentkező minő­ség megvalósulásának a módja” - idézett Domokos Mátyás Adósságlevél című es­széjéből Kalász Márton, a Magyar Író­Kitűnő a művészek játéka, mélységesen átérzett szerepvállalása. Kossuth Lajost Körtvélyessy Zsolt Jászai-díjas művész, Görgey Artúrt Mucsi Sándor alakítja. Megrázó az a párbeszéd, amelyben Gör- geyvel, a vesztésre álló forradalom hadve­zérével - nehéz belső harcok árán - ismer­teti fel Kossuth a bukás okait... A dráma az aradi (1849. augusztus 10.) beszélgetés után negyven esztendő­vel Turinban, Kossuth otthonában feje­ződik be, Kossuth és Józsa András (O. Szabó István Jászai-díjas) sok mindenre fényt derítő és a jövő felé mutató párbe­szédével. Az Evangélium Színház ismét szép előadással örvendezteti meg a nézőket. A művészek közül - a maga szerepében - mindenki a maximumot nyújtja. A sze­replők: Forgács Szilvia, Benkő Péter Já­szai-díjas, Lénárt László, Horváth Fe­renc, Farkas Tamás, Zsolnay András, Rácz Géza, Gyurin Zsolt, Bicskei Kiss László. Látványtervező: Húros Anna Mária. Zene: Pacher Gréti. Schelken Pálma További előadások: november 10., 17., 24-én du. 15.30, november 9-én 14.30, 23-án és 30-án este 19.00, december 1-jén 15.30, december 7-én este 19.00. * Jegyárusítás mindennap a 250-5338-as telefonon és hétfő, szerda, péntek délután 14.00-16.00 óra között a Duna Palota portáján, telefon: 317-2790. Helyárak: 1500-1100-800 forint. Bonyhádi diáknap neves előadókkal A reformáció ünnepéhez kapcsolódóan negyedik éve rendeznek diáknapot a Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban. A diákok maguk is te­hetnek témajavaslatot, illetve a pedagó­gusok is figyelik a hazai eseményeket, hogy a gimnazista öregdiákok mellett kiket hívjanak meg előadónak erre a napra. Olyan embereket, akik megál­modtak valamit, és minden akadály el­lenére végre is hajtották álmukat. Ebben az évben a diákok szülei is kap­tak meghívót. Szép számmal éltek is a le­hetőséggel, hogy a fiatalokkal együtt hall­gassák meg az előadásokat, vagy - szervezett formában - velük együtt láto­gassanak el a Zománcgyárba, a Danubiana borászati pincéjébe, a rendőrkapitányság­ra, illetve a szekszárdi helyszíneken az ot­tani múzeumba és a börtönbe. Minden diák két előadáson tudott részt venni a diáknap délelőttjén. Ez a választás - a kínálat bőségét látva - nem lehetett egyszerű dolog. A sport világá­ról Mocsai Lajos, a magyar női kézilab­da-válogatott edzője, Hudanik Antal gyorstávírás-világbajnok, valamint Csil­lag Balázs élsportoló atléta beszélt. Több világutazó is tartott diavetítéssel egybekötött beszámolót (Finnországról, Afrikáról, Spanyolországról és a Hima­lájáról). Nagy sikert aratott Vladár Sán­dor élménybeszámolója - „Hónapokig lóháton az őshazában” címmel. A fiata­lok találkozhattak Németh Józseffel, a Magyar Állami Operaház magánéneke­sével is. Tüskés Tibor irodalomtörténész Illyés Gyuláról, az egykori bonyhádi gimnazistáról árult el érdekességeket. Lakatos Béla Cigányok és romák cím­mel tartotta nagy figyelemmel kísért elő­adását, Fazekas József fegyverkovács­nak pedig - mutatóba hozott - kardjait és késeit is megcsodálhatták a diákok. Valamennyi előadó lelkesen, önzetlenül érkezett a bonyhádi gimnáziumba. Voltak diákok, akik szaktanári veze­téssel a kézművesműhelybe vonultak origamizni, gyöngyöt fűzni vagy éppen a levélszövés fortélyait kifürkészni. A diáknapot istentisztelet zárta a Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium díszter­mében, ahol ezt követően egyébként a református egyház tagjai ünnepelték a reformáció napját. mr. Fotó: Milos József

Next

/
Thumbnails
Contents