Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-10-27 / 43. szám

2002. OKTÓBER 27. 7. oldal Evangélikus Élet Augsburgi séta Amint arról már olvasóink értesülhettek, szeptember utolsó hétvégéjén került sor a bajor-magyar testvéregyházi kapcsola­tok jubileumi ünnepségsorozatára Schro- benhausenben. Ennek keretében vehet­tünk részt egy augsburgi kiránduláson, amelyen sok szé$ történelmi helyet és műemléket ismerhettünk meg. Augsburg Bajorország harmadik leg­nagyobb (negyedmillió lakosú) városa. Nekünk, evangélikusoknak több szem­pontból is' nevezetes. Nem véletlen, hogy sétánk első állomása a karmelita rend 1320 táján épült Szent Anna-temp- loma volt. A kolostor gótikus kerengőjé- .nek belső udvarára (Lutherhöfle) néz az a cellaablak, amely mögött 1518 októbe­rében Luther Márton lakott. Az akkor még Ágoston-rendi szerzetest a pápa küldötte, Kajetán elé rendelték kihallga­tásra, hogy vonja vissza 95 tételét. A ba­rokk főoltáron az idősebb Lucas Cranach „Engedjétek hozzám a kis­gyermekeket” című oltárképe látható. Mögötte, a stukkódíszes falakat borító számos régi olajfestmény között felfe­dezhettük a mester híres Luther-portré- ját is. A templom másik végében találha­tó a Fugger-kápolna. Az oltár hátterében a falba süllyesztett Fugger-sírkövek kö­zül a két középső domborművei Albrecht Dürer vázlatai nyomán készültek. Temp­lomlátogatásunkat a Fővárosi Protestáns Kántorátus énekszolgálata tette még ün­nepélyesebbé. Kívül, a templom falán nagy márvány­tábla emlékezteti az arra járót az ökumené történetének újabb mérföldkövére. Há­rom évvel ezelőtt e falak között írták alá azt a - megigazulás kérdéséről szóló - Közös Nyilatkozatot, amelyet hosszú évek tárgyalásainak gyümölcseként a Lu­theránus Világszövetség és a Vatikán kö­zös dialógusbizottsága dolgozott ki. Innen a dombra épült óváros központ­jába vezetett az utunk. A város minden pontjáról feltűnik egy magas, karcsúbb és két zömökebb, „sváb süvegű” torony - az előbbi a város jelképe, a Ferlachturm, az utóbbi kettő a Városháza két oldalsó tor­nya. Közép-Európa legnagyobb városhá­zának kilencemeletes főhomlokzata lé­nyegében reneszánsz emlékeket idéz. A timpanon záródísze mi is lehetne más, mint a római légióktól Augsburgra örök­lődött, a városban újra meg újra felbukka­nó szimbólum: a fenyőtoboz. Idő hiányában sajnos csak kívülről láthattuk az augsburgi dómot. A 10-11. században épült román stílusú baziliká­nak két jellegzetes tornya, egyik szenté­lye és felmagasított hajója maradt fenn. A dómtól nyugatra, a középkori püspö­ki palota helyén ma a tartományi kormány székhelye található. Ennek előcsarnokában olvasták fel 1530-ban (a birodalmi gyűlé­sen) azt a Melanchthon által megfogalma­zott 28 cikkelyt, amely később Ágostai hit­vallás névvel alaphitvallásunkká vált. Itt hirdették ki az augsburgi vallásbékét (1555. szeptember 25-én), amelynek szál­lóigévé vált kijelentését mindannyian jól ismerjük: cuius regio, eius religio (akié a föld, azé a vallás). Tovább folytatva sétánkat egy újabb világhírű városrészbe érkeztünk, a Fug- ger-kolóniához (Fuggerei). Hat utcára teijedő házsorát Ulrich, Georg és Jakob Fugger építtette a város szegényeinek. Annak feltételei, hogy valaki a telep lakó­ja lehessen, mit sem változtak az évszá­zadok folyamán: az illető legyen 55. élet­évét betöltött, augsburgi születésű, házas, katolikus és kifogástalan erkölcsű. Ezenkívül megtekintettük még a Fuggerek saját óvárosi épületegyüttesét (Fugger-Bau), benne a szép Hölgyek ud­varát {Damenhof), illetve a Városi fegy­vertár (Zeugehaus) gyönyörű reneszánsz épülettömbjét is. A jól sikerült kirándulásért köszönet illeti mind a bajor, mind a magyar szer­vezőket. Sétánk végén mindenki arról beszélt, milyen kár, hogy csak néhány órát tölthettünk Augsburgban... Blázy Árpád ÁLLAMI ÉS EGYHÁZI ISKOLÁK KÖZÖS KONFERENCIÁJA Az elmúlt hét végén, október 18-19-én került sor a Nyugati (Dunántúli) Evangé­likus Egyházkerület Pedagóguskonferen­ciájára, melynek szervezését a kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági és Kereske­delmi Szakközépiskola vállalta magára. A mintegy 130 résztvevő érdeklődve ismerkedett a vendéglátó iskola múltjá­val, jelenével és jövőre vonatkozó elkép­zeléseivel. Jankovits Béla esperes nyitó áhítatát az intézmények bemutatkozása követte, s a nap éjszakába nyúló, jóízű be­szélgetéssel zárult. Másnap Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püs­pöke, majd Keveházi László ny. lelkész gondolatébresztő előadására került sor. Létezik-e világnézetileg semleges ok­tatás? - E kérdésre Horváthné Kutasi Mária az állami iskolában tanítók és Hallgatóné Hajnal Judit az egyházi is­kolában szolgálók oldaláról kereste a vá­laszt. A programot számtalan érdekes hozzászólás tette gazdagabbá. A résztvevők nagy szeretettel fogad­ták a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ diákjainak műsorát. Az elmélyülést nagyszerűen szolgáló kétnapos program úrvacsorával egybe­kötött istentisztelettel zárult. Balikóné Németh Márta A VÁRVA VÁRT PERC A gyönki gyülekezet már több mint 20 éve tervezte, hogy az 1896-ban épült pa­rókia helyére újat épít. A vágy tehát rég­óta megvolt, de megvalósítását, hol az anyagi, hol a politikai., helyzet akadá­lyozta. Tavaly nyáron azután döntött a presbitérium, idén májusban engedé­lyeztettek a tervek,.'ez. év . nyarán meg­kezdődött a régi parókia bontása, októ­ber 19-én pedig sor kerülhetett az ünnepélyes alapkőletételre. Az ünnepi istentisztelet szolgálatát Krdhling Dániel, Tolna-Baranya Evan­gélikus Egyházmegye esperes és Beke Mátyás helyi lelkész végezte. Az esperes beszédében többször visszaemlékezett a gyönki parókiában töltött gyermekko­rára. Schell Ferenc kántor orgonajatéka után Beke Mátyás olvasta fel a Gyönk és Környéke Evangélikus Egyházközség parókiájának alapító okiratát, mely tar­talmazza a parókia építésének rövid tör­ténetét és az új parókia megépítését tá­mogatók neveit. Kemler Beáta NEM CSAK ÓVODÁSOKNAK A várpalotai Evangélikus Keresztyén Óvoda megújult épülete ismét egy jeles esemény színtere volt október 12-én. E hűvös, esős hétvégén sok szív fölmele­gedhetett, amikor a város történelmi egyházainak lelkészei ökumenikus isten­tisztelet keretében vallhatták óvodás szü­lők és gyermekeik jelenlétében arról, hogy Isten igéje miként képes újjáfor­málni a kérges szíveket. Lassú Tamásné óvodavezető meghívá­sára Lukáts András református esperes­helyettes, Nagy Károly kanonok, esperes­plébános és Pintér Mihály evangélikus esperes szolgált a hagyományteremtő­nek szánt alkalmon. Az istentisztelet pél­daértékűen összeállított liturgiájában a Krisztüst magáénak valló gyülekezet minden tagja tevékenyen részt vehetett a kézbe adott nyomtatott rend szerint. A közös ének, a lelkész imája, az óvodások Úrra figyelő éneke, majd a szülők zsol­tárfelolvasásai készítették elő az igehir­dető, Nagy Károly gondolatait a kapu előtt álló és zörgető Krisztusról. Borbás Zoltán Egyházunk honlapja az interneten: www.evangelikus.hu TÍZET mrnmmm EGÉSZSÉGÜGYI ALAPÍTVÁNY A vasszöget is? Sokan vallják nem kis büszkeséggel, hogy „a vasszöget is meg tudom emészteni”, ám nagy valószínűséggel egyi­kük sem próbálkozott még azzal a bizonyos vasszöggel. Mellesleg, ha akadna is olyan botor, aki a fent nevezett hegyes tárgyat szánt szándékkal le akarná nyelni, az - emésztés szempontjából - nem sokat kockáztatna, te­kintettel arra, hogy a gyomornedvek kifejezetten kedve­lik a „fémfalatokat”. Vannak azután, akik nem dicsekednek semmivel, ellenben sehogyan se képesek egy igazán jóízű, bőséges ebéd elfo­gyasztására, egyszerűen nem tudják megemészteni a „nehe­zebb” táplálékot. Ehhez is hozzá lehet szokni, bár távol áll at­tól az állapottól, amit kellemesnek szokás nevezni. A legnagyobb baj az, ha valakinek hosszú ideig nem volt semmi baja az emésztésével, azután hirtelen megváltozik a helyzet, és - hacsak nem vállalja a diétás étrendet - az éle­te pokollá változik. Zoli, hasonlóan baráti körünk valamennyi tagjához, a gasztronómiai élvezetek szerelmese volt. Havi összejövetele­inkről véletlenül sem hiányzott volna, és bőséggel kivette ré­szét a lakmározásokból is. Mindaddig, míg be nem követke­zett a baj. Egy alkalommal hiába vártunk barátunkra, még napokkal a lezajlott összejövetel után sem tudtuk elérni. Véletlenül de­rült ki, hogy gyomorpanaszai támadtak, és hiába vizsgálták, egyszerűen nem találták okát annak, miért nem marad meg benne az étel. Nem segítettek a felirt tabletták sem, és Zolit mindez ekkorra már annyira elkeserítette, hogy a váratlan ta­lálkozás és a kérdezősködés hatására elmondta problémáját. Nem kellett sokat agitálni ahhoz, hogy - mint fogalmaz­ta - „minden mindegy” alapon elmenjen az Ormos Intézet­be íriszdiagnosztikai vizsgálatra. És csodák csodája, az el­lenőrzés és az ennek nyomán javasolt kezelés meghozta gyümölcsét. Alig két hét elmúltával Zolinak már éppúgy működött az emésztése, mint annak előtte. Persze az is igaz, hogy még hónapokon át rendkívül sze­rényen rendelt a vacsorák alkalmával, ami nem is volt baj, mivel amúgy is hajlamos hízásra. Természetesen azt java­soltuk neki: kérdezze meg az Ormos Intézetben, nem fog- lalkoznak-e fogyókúrával is... Az Ormos Intézet Egészségügyi Alapítvány címe: 1184 Budapest, Hengersor u. 73. (Bejárat a Bozsik Stadionnal szemben.) Telefon: 295-5963 <atv9éUum Duna Palota Gr J Duna Palota Budapest V., Zrínyi u. 5. és a Magyar írószövetség együttes bemutatója Kossuth Lajos 200., és Illyés Gyula 100. születésnapja alkalmából 2002. november l-jén este 7 órakor Illyés Gyula: Fáklyaláng Dráma két felvonásban, utójátékkal Szereplők: Kossuth Lajos Körtvélyessy Zsolt (Jászai-díjas) Görgey Artúr Mucsi Sándor Kossuthné Forgács Szilvia Szemere Bertalan Benkő Péter (Jászai-díjas) Vukovics Sebő Lénárt László Csányi László Németh Ferenc (Jászai-díjas érdemes művész) Horváth Mihály Farkas Tamás Aulich Lajos Zsolnay.András Józsa Mihály O. Szabó István (Jászai-díjas) Andorás Rácz Géza Molnár Ferdinánd GyurinZsolt Ihász Dániel Bicskei Kiss László Történik Aradon, 1849. augusztus 10-én, majd Turinban, negyven évvel ) Látványtervező: Huros Anna Mária Zene: Pacher Gréti Rendező: Udvaros Béla További előadások: november 3., 10., 17., 24. délután fél 4 órakor, 9-én kivételesen délután fél 3 órakor, 23-én és 30-án este 7 órakor, december l-jén délután fél 4 órakor, 7-én este 7 órakor. Jegyárusítás mindennap a 250-5338-as telefonon és hétfő, szerda, péntek délután 14.00-16.00 óra között a Duna Palota portáján, telefon: 317-2790. Helyárak: 1500-1100-800 forint. Halandóként is múlhatatlan Olyan férfiút köszöntünk születése századik évfordulóján, aki költőként, próza­íróként, drámaíróként maradandó alkotásokat hozott létre - de túl a műveken, né- pe-nemzete jelképes és valóságos szellemi képviselője a XX. században; ez volt Illyés Gyula! Európai léptékkel példázta, erősítette bennünk a nemzeti tudatot. Szellemi összetartó erő - a közérzés kohéziója - nélkül nincs nemzet. - De ez évben köszönthetjük az 1848^19-es idők legendás kormányzójának, Kossuth La­josnak 200. születésnapját is. E kettős megemlékezés adta a gondolatot, hogy bemutassuk Illyés Gyula Fáklyaláng című drámáját, immár harmadszor, 1953 és 1983 után. Máig nem fejeződött be közös belenyugvással 1848 pőre. Szép volt a szabad­ságharcos kihívás, talán elkerülhetetlen - de ha mégis, ha az előrelátók is szere­pet kapnak...? Az 50-es években azt tűzte maga elé Illyés Gyula, hogy drámaso­rozatban fogja ábrázolni az új fogalmú hazafiság nagy magyar példáit: 1514, 1849, 1861... A hazai politikai irányzatok alkalmanként másként ítélték meg utólag a világosi fegyverletételt (árulás - kompromisszum?!). A dráma megírá­sakor (1952) Illyés Kossuth magatartásában, drámai vívódásában, erkölcsi helyt­állásban a nemzeti öntudattal a forradalmi eszmét erősítette olyan időben, ami­kor a magyar nemzeti tudat egyik legmélyebb válságát élte át. Kossuth és Józsa alakjában és kapcsolatában a hazafiság és a népiség eszméjét ötvözte. A felújítások alkalmával mindig három időt kell figyelembe venni a darab ér­telmezéséhez: a játszódás, a megírás és az új előadás időpontját. Nos, a dráma csúcspontját képező Kossuth-Görgey összecsapásban a kor akkor bennük a hé­roszt és az árulót állította szembe. Azóta a történészekben (főként Kosáry Domo­kos) és a köztudatban sokat ámyalódott a két drámai alak portréja. Görgey Artúr a szabadságharcnak nem árulója, hanem kiváló és hazájához hű hadvezére volt. 1993. január 28-án, születése 175. évfordulóján a Hadtörténeti Intézet Görgey- emlékülésén rehabilitálták. Mi is így értelmezzük és ábrázoljuk a történelem tra­gikusan kényes ütközésében hőseinket. Illyés Gyula találó soraival gyújtjuk meg a Fáklyalángot, hogy erősítsen meg bennünket botladozó hazafiságunkban: „ Voltak, kiket a sors úgy megnövelt, / hogy országot tudtak betölteni, hogy őket ölte, ki kést abba vert. / Kezdem a hősök jaját érteni. Veszélyes kor. Fogadj be úgy, hazám, / hogy kezedet, ha védőn fölveted, érezzem: én is úgy mozdítanám, / s dicsérjelek, mint jó reflexemet. ” (Hazám - 1938.) Udvaros Béla Egyedül nem megy... Önkéntes kórházlátogatók és segítők IV. találkozója Azoknak, akik már végeznek önkéntes kórházi szolgálatot - kórházi áhítatra való hívogatás, látogatás kórházban és otthonukban lévő betegek között és azoknak, akik szeretnének bekapcsolódni ebbe a munkába. Ha szeretnél segíteni, de nem tudod, hogyan fogj hozzá, ha már segítesz, de magad is segítségre szorulsz, ha egyedül érzed magad, és problémáid vannak ezzel a szolgálattal, ha társakra vágysz, akik szintén önkéntes segítők, ha közösen tanulva, egymást segítve előre vihetjük a kórházi szolgálatot, és szí­vesen bekapcsolódnál közénk, szeretettel hívunk és várunk az önkéntes kórház­látogatók és segítők találkozójára! A találkozó színhelye: Országos Egyházi Iroda (1085 Bp„ Üllői út 24.), II. emeleti tanácsterem. Időpontja: 2002. október 26., szombat 10.00-16.00 Témánk: a daganatos betegek testi-lelki gyógyításának lehetőségei. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! 25. ÖKUMENIKUS NŐI TALÁLKOZÓ Isten hozta mindannyiukat itthon! - ezekkel a szavakkal köszöntötte dr. Görög Tibor főtitkár október 19-én a 25. ökumenikus női találkozó részt­vevőit. Itthont emlegetett, hiszen ez a jubileumi alkalom volt az első, hogy nem egy felekezeti közösség, hanem a Magyarországi Egyházak Ökume­nikus Tanácsának nyáron átadott új épülete, a felekezetköziséget kifejező helyszín adott helyet a rendezvénynek. A találkozó témájáról - „Korunk hiánycikke: a hűség” - Pásztor Jánosné, a Református Nőszövetség elnö­ke szólt gondolatébresztőén. Az eseményről lapunk jövő heti számában részletes beszámolót közlünk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents