Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-10-27 / 43. szám

4. oldal 2002. OKTÓBER 27. Evangélikus Élet ===== crrfsszló iíil Való világ - ferihegyi fogda Egyházi „ terepszemle ” az Idegenrendészeti Központban Ferihegyen, a Budapesti Határőr-igazgatóság Idegenrendészeti Központjában október 3-án rendezték meg - a Határőrség Országos Parancsnokságának szer­vezésében - azt a találkozót, melynek során a történelmi és kisegyházak képvi­selői, továbbá a buddhista és az iszlám közösség vezetői nyerhettek bepillantást az illegális bevándorlók „való világába”. A dr. Tímár Emil határőr alezredes ve­zette „terepszemlén” többször is elhangzott: amit látunk, az „nem kirakat”, hi­szen az Idegenrendészeti Fogda az Európai Unió mércéjével is magasan megáll­ja a helyét. A polcokon katonás rendben az ég felé nyúló ruhák látványa, az orvosi szoba felszereltsége, a „körlet” tisztasága törődésről, szakmaiságról és emberségről vall. És hogy mennyire nem a külső szemlélő ámítására létrehozott kirakat ez, ahol vagyunk, visszaemlékszem az elmúlt évek szentestéinek meghitt ökumenikus istentiszteleteire, melyek végeztével Katona József bőr. (határőr) al­ezredes minden autóval nem rendelkező lelkipásztort hazaszállított, és csak azu­tán gondolt az övéire... PAPP JÁNOS, BAPTISTA MISSZIÓI TITKÁR Küldetéstudat és közösség Az Idegenrendészeti Központ elődje - a Közösségi Szállás - 1994-ben kezd­te meg működését, és lett „otthonává” napokra, hetekre vagy hosszú hónapokra a szélrózsa különböző irányából érke­zőknek - tudtuk meg Bendes Győző hőr. dandártábornok előadásából. Az illegális migráció tekintetében hazánk jelenleg tranzitországnak minősül, azonban az Európai Unióhoz történő csatlakozás után mint célállomás is megjelenhet a népvándorlás tengelyében. A dandártábomoki beszámoló átfogó­an és szemléletesen ismertette a határőr­ség országos munkáját, képet festve az idegenrendészeti eljárás alatt állók hely­zetétéről és etnikai hovatartozásáról. A ferihegyi Idegenrendészeti Központ lakói az elmúlt évek során elsősorban a „fekete kontinensről”, arab országokból, Ázsiából és Európából érkeztek. „A ha­tárőrség olyan érzékeny szeizmográf, amely elsőként jelzi a politikai és társa­dalmi változások következtében megin­duló illegális migrációt a világban” - mondta Tímár Zoltán hőr. alezredes, a Tá­jékoztatási Főosztály vezetője. A rendszerint hamis úti okmányok tu­lajdonosai egy jobb és emberibb jöven­dő reményében hagyják maguk mögött hazájukat. A menekültközpontok akár hónapokra is fogva tartó valóságában a szebb világ utáni sóvárgó látomás azon­ban délibábszerűen foszlik szét, és lesz egyre távolibb. A kitoloncolástól való félelem, a kilátástalanság és a lelki besö- tétedés nyomasztó érzése telepszik a bennlakókra. Ezért olyan fontos a mene­kült lelkek ápolása és az emberek segítése - vallási és felekezeti hovatarto­zástól függetlenül. Dúzs Józsefkor, ezredes javasolt egy olyan megállapodást, amely záloga le­hetne az egyházak és a Határőrség Or­szágos Parancsnoksága közötti hosszú távú kapcsolatnak. Ebben az egyházak vállalnák a lelkigondozás szolgálatát, to­vábbá segítenének a hétköznapok „mi­nőségi módon” történő megélésében. Gyülekezeteinkben többen rendelkez­nek felsőfokú idegennyelv-tudással, akik­nek a tolmácsolásban nyújtandó önkéntes feladatvállalása nagy áldást és könnyebb­séget jelentene a menekültek sokszínű, bábeli világában. Szeretnénk továbbá lét­rehozni egy többnyelvű könyvtárat is, amelyben igényes (lelki) irodalom állna az olvasni vágyók rendelkezésére. Szükség van a Könyvek Könyvére, a Bibliára, bármely nyelven. A menekül­tek rendszerint nem rendelkeznek ele­gendő vagy az évszaknak megfelelő ru­házattal. Helye van a társasjátékoknak, sporteszközöknek és mindannak, ami al­kalmas az idő emberhez méltó és tartal­mas eltöltésére. Előre is köszönöm test­véreink támogatását azon „jövevények” nevében, akik átmenetileg a mi ország­határainkon belül élnek. Segítségüket a következő címre kér­jük: Repülőtéri Lelkészség 2B terminál kápolnája 1675 Budapest-Ferihegv Pf. 53 Tel.: 06 1 296-7899 Krasznai Andrea Sokan sokféleképpen próbálták már megfogalmazni, hogy miért létezik az Egyház, illetve annpk egy-egy része, egy felekezet, egy gyülekezet. Biztos, hogy nem önmagáért, nem is csupán bizonyos társadalmi elvárások vagy szükségek mi­att. Isten terve és tulajdona az egyház, a helyi gyülekezet, s ennek megfelelően az 0 szándékai, tervei a meghatározóak. Hitem és meggyőződésem szerint a Ma­gyarországi Baptista Egyház is e célnak megfelelően született a reformáció har­madik ágaként, a református és az evan­gélikus egyház mellett. Reformátor elő­deink hite, önfeláldozása és máig ható tanítása jól példázzák számunkra a Krisztusban gyökerező élet nagyszerű­ségét és elmúlhatatlanságát. Fel kell ten­nünk a kérdést, hogy a tanulságos, Isten áldását bemutató múltunk után mi jelen­leg létezésünk célja és jövőbeli küldeté­sünk? Az egészséges, biblikus gyülekezet velejárója a szeretetközösség és a misszió Gyülekezeteinkre általában - sajnos nem minden esetben - jellemző a bensőséges légkör, a szorosabb testvéri közösség. Fontosnak tartjuk egész családok együt­tes részvételét istentiszteleteinken, illet­ve minden korosztály megszólítását szolgálatunk által. Templomainkat és imaházainkat - különösen az utóbbi években - ennek megfelelően alakítjuk ki. Nagyon sok embertől hallottam már, hogy a megtapasztalható szeretet és kö­zösségélmény volt számára az elindító egy-egy gyülekezet vagy egyházi közös­ség felé. Sokféle módon lehet ezt gyako­rolni: a rendszeres istentiszteletek mel­lett a kiscsoportok, az interaktív bibliaórák, a gyülekezeti kirándulások, a közösségi vasárnapok, csendeshetek stb. Gyülekezeteink jellegzetessége a hit sze­mélyes vagy közösségi megvallása, to­vábbadása sokféle formában. A bizony­ságtétel életünkkel és szavainkkal min­den hívő ember lehetősége és felelőssé­ge. Egyházunk célja, hogy magyar em­bertársaink - akiknek jelentős része nem ismeri valóságosan sem Krisztust, sem az Ő tanítását - megtapasztalhassák Urunk jelenlétét, és megérthessék üzenetét. Személyes elkötelezettség és kapcsolatok Mivel gyülekezeteinkbe személyes dön­téssel, hitvalló keresztség után kerülnek be a tagok, ezért az ő aktivitásukra, elkö­telezettségükre és áldozatkészségükre tudatosan építünk. Meggyőződésem, hogy Európa anyagias, sokszor közöm­bös népei között a „régi” hit csak szilárd meggyőződésű, lelkes és példás életet élő emberek által terjedhet el újra. A ma talán legtöbbet emlegetett kulcsfogalom a társadalom életében a kapcsolat. Ennek a hiányával küzd sok-sok ember, és ugyancsak ennek a hiányát érzik sokszor az egyházak is. Meg kell találni a kapcsolatot korunk emberével és problémáival. Személyessé kell lennie ma is az evangéliumnak és az azt hirdető gyülekezeteknek, egyházak­nak. Értékek és lehetőségek Egyházunknak - ahogy a többi keresz­tény felekezetnek is - sok értéke van, amely az évek, évszázadok során gyülem- lett fel. Jó ezeket ismerni, továbbadni, il­letve a nagy „Krisztus-testben” ezeknek a figyelembevételével megtalálni a he­lyünket és szolgálatunkat. A baptista gyülekezeteket (többek között) jó közös­ségi élettel, a megtérés határozott hirde­tésével, evangélizáló jelleggel, átlagosan jó bibliaismerettel, adakozókészséggel, egyszerre ökumenikus és kisegyházi nyi­tottsággal szokták jellemezni. Ahol mind­ez megvalósul, ott érték, mellyel mi, bap­tisták a saját „színünkkel” szeretnénk vé­gezni szolgálatunkat a keresztény világ­misszió sokszínűségében. Meggyőződé­sem ugyanakkor, hogy az egyes helyi gyülekezetnek is ad az Isten speciális, ál­taluk elvégezhető szolgálatot. Fontos ennek felismerése és hitben való felvál­lalása. Egyúttal látnunk kell egymásra­utaltságunkat is. így szeretnénk tisztelet­tel és figyelemmel tekinteni a Magyaror­szági Evangélikus Egyházra és a nagy reformátorra, Luther Mártonra is, külö­nösen ezekben a napokban. Életszentség és szolgálat Egyszer egy nyolcéves kislány állított meg egy iskolai óra után a következő kérdéssel: - János bácsi, segíts dönteni! - Miben segítsek? - kérdeztem. - Az apu és az anyu elválnak, és nekem döntenem kell, hogy kihez költözzem. - mondta könnyes szemmel. - Az apunak a barát­nőjét nem szeretem, az anyu barátját se. Én őket szeretem! Mit csináljak, segits, János bácsi! - kérlelt a kislány, és én úgy éreztem, meghasad a szívem... Erkölcsileg lejtőn lefelé halad vilá­gunk. A liberális és „modem” gondolko­dás szerint nincs abszolút igazság, és nincs Teremtő sem. Nincs élet a halál után, vagy ha igen, csak reinkarnáció van. Kevésbé érdekes, hogy miként éred el a célodat, csak az a lényeg, hogy elérd, és megszerezd, amit akarsz. Fontosabb a ma, mint a holnap, a pohár, mint a ke­nyér, önmagunk, mint a másik. Ebben a világban az egyháznak másnak kell len­nie. Alapvetően másnak. Az Isten szent­ségét kell sugároznia durva ítélkezés vagy gyönge alkalmazkodás nélkül. Krisztus bennünk, illetve gyülekezete­inkben való jelenléte a döntő és alapvető különbség. O gyakorol hatást! Folyama­tos megtisztulásra, megszentelődésre van tehát szükség, hogy „amíg mások­nak prédikálok, magam alkalmatlanná ne legyek... ” Egyik legjelentősebb humani­tárius programjáról adott szá­mot sajtótájékoztató keretében október 16-án délelőtt a Ma­gyar Ökumenikus Szeretetszol­gálat. A Bárka Színház kávézó­jában arról a heroikus erő­feszítésről hallhattak - fotók­kal, videofelvételekkel illuszt­rált - beszámolót a jelenvoltak, amely Afganisztán népének legelesettebbjeit célozza meg, és amelyet a MOSZ olyan he­lyen hajtott végre, ahol más magyar segélyszervezet egyál­talán nem tevékenykedik. Napjainkban az afgánok adják a világ me­nekültjeinek legnagyobb közösségét, csak­nem 4 millió szerencsétlenül járt embert. Afganisztánban a gyerekek döntő többsé­ge a földön, a porban ülve, néha állati kö­rülmények között kénytelen tanulni. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat első afganisztáni segélyprogramja 2001. de­cember 1-től 2002. szeptember 30-ig tartott Khoja Du Kho körzetben, Jawzjanban (ab­ban a tartományban, amely addig semmifé­le segítségben nem részesült). A szeretetszolgálat a Magyar Köztársa­ság és a genfi székhelyű ACT Inter­national (Egyházi Segélyszervezetek Nemzetközi Szövetsége) közreműködésé­vel hajtotta végre nemzetközi segélyezési akcióját. Ennek keretében a MOSZ eljut­tatta és szétosztotta a magyar kormány 50 millió forintos segélyszállítmányát: több mint 10 ezer ember, a legrászorultabbak kaptak az élelmiszercsomagokból (60 ezer kg lisztet, 60 ezer kg rizst, 30 kg étolajat, 30 ezer kg cukrot, több mint 2 ezer kg tej­port és 5 ezer kg teát). Iskolát és klinikát épített Afganisztánban •• a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Ezen túlmenően a Magyar ökumeni­kus Szeretetszolgálat júliusban négy af­gán iskola felújítását és egynek a felépíté­sét kezdte meg, valamint vízvezetékeket, padokat és táblákat adományozott egy le­ányiskolának Mazar-i-Sharifban. A Szeretetszolgálat egy klinika reno­válásán is dolgozik. Az elmúlt bő fél esztendőben a mun­kákat a helyszínen - Németh Eszter sze­mélyében - egy magyar hölgy, a huma­nitárius osztály vezetője irányítja. (Németh Eszter 7 nyelven beszél, a Kül­kereskedelmi Főiskolán, a Közgazdasági Egyetemen, az ELTE arab szakán és a Kuvaiti Állami Egyetemen is tanult. An­nak idején ő koordinálta a jugoszláv pol­gárháború és a kárpátaljai árvíz után in­dított segélyakciókat, Moszkvában pedig egy gyermekélelmezési program vezető­je volt.) A Magyar Ökumenikus Szeretetszol­gálat időközben megkezdte új afganisz­táni programjának kidolgozását. Ennek főbb elemei: • 12 helyszínen iskolák, 3 helyen pe­dig klinikák építése, újjáépítése, • 400 család számára új otthon terem­tése, • a nők szőnyegszövő tanfolyamának támogatása, • további élelmiszercsomagok beszer­zése és szállítása. A szeretetszolgálat a magyar lakosság és a Külügyminisztérium segítségét is kéri a 12 afganisztáni iskola és a 400 csa­ládi ház újjáépítéséhez. (Kevesebb mint 5 millió forintból már megfelelő körül­ményeket lehet biztosítani 800 gyermek tanulásához Afganisztánban.) A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat számlaszáma, ahová a pénzadományokat várják: OTP BANK 11705008-20464565

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents