Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-10-20 / 42. szám

2002. OKTÓBER 20.

zsirmn MÍRmonDó

TÖRVÉNYJAVASLAT

o lelkészek szolgálati viszonyáról (TERVEZET)

i-§

FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

a) Szolgálati jogviszony: evangélikus lelkész és alkalmazója között a Magyarországi Evangélikus Egyház törvényeinek megfelelően, díjlevél alapján a lelkészi szolgálat ellátására létrejött jogviszony.

b) Alkalmazót megillető ioaok gyakorlói: azok a személyek, illetve testületek, akik/ame- lyek az alkalmazó Magyarországi Evangélikus Egyház nevében az alkalmazót megillető jogok törvényben, illetve írásos megbízatásban meghatározott részét gyakorolják.

2.§ A TÖRVÉNY HATÁLYA

A törvény hatálya kiterjed a Magyarországi Evangélikus Egyház önálló képviselettel rendelkező szervezeti egységeinél (a továbbiakban: önkormányzati egység), intézményeinél díjlevél alapján foglalkoztatott lelkészekre.

3.§ A LELKÉSZI SZOLGÁLATI JOGVISZONY ÁLTALÁNOS KERETEI

A törvény hatálya alá tartozó lelkészek a Magyarországi Evangélikus Egyházzal szolgálati jogviszonyban állnak. Szolgálati jogviszony azzal a lelkésszel létesíthető, aki az egyházi szolgálatról és az egyház szervezetéről szóló 1997. évi II. törvény (a továbbiakban: Esztv.) 8.§-ában felsorolt feltételeknek megfelel.

4-§

(1) Az Esztv. 8.§ (1) bekezdésének d) pontja szerinti lelkészi nyilvántartásba a lelkésszé avatás után kell felvenni a lelkészt, aki abban mindaddig szerepel, amíg

a) az e törvény alapján létesített szolgálati jogviszonya vagy más, a vonatkozó országos szabályrendeletben a lelkészi nyilvántartás szempontjából ezzel egyenértékűnek elismert jogviszonya fennáll,

b) az a) pontban írt jogviszony megszűnése óta kevesebb mint öt év telt el,

c) egyházi nyugdíjban részesül.

Pontosítani kell a lelkészi nyilvántartás vezetésének szabályait, ennek eljárási rendje szabályrendeletbe való. Az egyéb, e nyilvántartás szempontjából elismert pozíciók listáját itt is meg lehetne adni, de a szabályrendelet is meghatározhatja, sőt az is elképzelhető, hogy a szabályrendelet felhatalmazást ad valaki(k)nek annak egyedi elbírálására, mely pozíciók betöltése teljesíti a lelkészi nyilvántartásban szereplés feltételeit.

(2) A lelkészi nyilvántartásból törölni kell azt a lelkészt, aki

a) az (1) bekezdésben írt feltételek egyikének sem felel meg,

b) írásos nyilatkozatával lelkészi jellegéről lemondott,

c) írásos nyilatkozatával a Magyarországi Evangélikus Egyházból kilépett,

d) jogerős bírósági ítélet alapján lelkészi jellegét elvesztette.

(3) A lelkészi nyilvántartás vezetésének egyéb szabályairól országos szabályrendelet rendelkezik.

(4) A Magyarországi Evangélikus Egyház önkormányzati egységeinek és intézményeinek igényeihez igazodva létesít szolgálati jogviszonyt, ugyanakkor nincs alkalmazási kötelezettsége a lelkészekkel szemben.

SZOLGÁLATI JOGVISZONY AZ EGYHÁZKÖZSÉGBEN

5.§ Szolgálati jogviszony létesítése

(1) Lelkészi szolgálati jogviszony létesíthető

a) az egyházközség meghívása, illetve pályázata alapján,

b) püspöki kirendeléssel.

(2) A pályázat kiírásakor meg kell jelölni a pályázat elbírálásának (választás) határidejét.

(3) A szolgálati jogviszony létesíthető határozott és határozatlan időre is. A határozott időre létesített szolgálati jogviszony három évre szólhat, ennek lejártakor csak határozatlan időre újítható meg.

(4) A szolgálati jogviszony - ha a díjlevél egyéb kikötést nem tartalmaz - a kirendelés, illetve a beiktatás időpontjától jön létre.

A szolgálati idő nyilvántartásához pontosan meg kell határozni a szolgálati jogviszony létrejöttének időpontját. Püspöki kirendelésnél ez viszonylag könnyen rendezhető, viszont a megválasztott lelkész iktatása esetleg hónapokkal később is lehet. A bizottság úgy látja megoldhatónak a kérdést, ha a beiktatásig az illetékes püspök automatikusan kirendeli a megválasztott lelkészt új szolgálati helyére.

(5) A szolgálati jogviszony díjlevélen alapszik. A díjlevél módosítására a létrehozására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Az Ehk.lv. I8.§ (5) bekezdésében pontosításra szorul, mi történik, ha a felsőbb elnökség által visszaküldött híványban az egyház- község nem vezeti át a kért módosításokat. A törvényjavaslat szerint - egyébként a jelen helyzet is ez - a lelkész illetményének évenkénti felülvizsgálata (1997. évi III. törvény 18.§ (2) bekezdése) is módosításnak számít,

azaz meg kell járnia az egyházmegyét és az egyházkerületet is.

6. § A szolgálati jogviszony

megszűnése

A szolgálati jogviszony megszűnik

a) nyugdíjba vonulás napján,

b) a határozott idő leteltének napján,

c) a lelkész halálával,

d) az egyházközség megszűnésével, társulásával, annak jogerőre emelkedése napján,

e) a hivatalvesztést kimondó jogerős bírósági ítéletben' megjelölt napon.

7. § A szolgálati jogviszony

megszüntetése

(1) A szolgálati jogviszony megszüntethető

a) az egyházközség és a lelkész közös megegyezésével,

b) felmondással,

c) áthelyezéssel,

(2) A szolgálati jogviszony megszüntetésére irányuló megállapodást vagy nyilatkozatot írásba kell foglalni.

(3) A felmondási idő 30 nap. Az egyház- község és a lelkész közös megegyezéssel ettől eltérhetnek, akkor a felmondási idő legfeljebb négy hónap lehet.

8-§

(1) A lelkész a szolgálati jogviszonyt bármikor felmondhatja.

(2) Az egyházközség az 5.§ (1) bekezdés

a) pontja alapján létesített határozott idejű szolgálati jogviszonyt a meghatározott idő eltelte előtt jogszerűen csak a lelkész súlyos kötelességszegése esetén mondhatja fel, azonnali hatállyal.

(2) A határozatlan időre szóló szolgálati jogviszonyt az egyházközség a közgyűlés több mint kétharmadának egyetértő döntésével mondhatja fel.

(3) Az egyházközség az 5.§ (1) bekezdés

b) pontja alapján, püspöki kirendeléssel létesített szolgálati jogviszony megszüntetését az illetékes püspöknél kezdeményezheti. A kezdeményezéstől számított 4 hónap elteltével az egyházközség az így létrejött szolgálati jogviszonyt is felmondhatja.

A helyettes lelkész, segédlelkész nehéz helyzetbe kerülne, ha a gyülekezet hirtelen választana egy új lelkészt, akár a püspök és az ő szándékai ellenére. Viszont ha a gyülekezet talál egy lelkészt, akit szeretne, egy idő után legyen lehetősége „lecserélni" a kirendelt lelkészt.

(4) Az egyházközség felmondása esetén a lelkész megválasztására vonatkozó eljárási szabályokat kell alkalmazni.

E szabály biztosíthatja, hogy az egyházközség felmondási joga ne legyen kontroll nélküli: az ezt előkészítő presbiteri ülésen és közgyűlésen az egyházmegyei elnökség elnököl. Ha sem a - valószínűsíthető - előzetes beszélgetések során, sem az üléseken nem tudja az egyházmegye elnöksége az ellentéteket megszüntetni, minden bizonnyal felesleges lenne a lelkész továbbszolgálatát kikényszeríteni.

(7) Az egyházközség felmondása esetén a lelkészt végkielégítés illeti meg. A végkielégítés mértéke a lelkész háromhavi illetménye. A végkielégítést az egyházközség fizeti ki.

9-§

(1) Ha a szolgálati jogviszonyt az egyházközség szüntette meg, a lelkész 15 napon belül bírósághoz fordulhat. Kérelmére az eredeti jogviszony keretében kell továbbfoglalkoztatni.

(2) Ha a lelkész nem kéri továbbfoglalkoztatását, vagy a bíróság - az egyházközség magatartása miatt - nem látja ennek lehetőségét, az egyházközséget a lelkész hathavi illetményének megfizetésére kötelezheti.

10.§ AZ ALKALMAZÓT MEGILLETŐ JOGOK

(1) A gyülekezeti lelkészként szolgálati jogviszonyban álló lelkész felett az alkalmazót megillető jogok törvényben meghatározott részét a Magyarországi Evangélikus Egyház nevében az egyházkerület elnöksége, az egyházmegye elnöksége, valamint az egyházközség testületéi és tisztségviselői gyakorolják.

(2) Az egyházkerületi elnökség által gyakorolt jogok:

a) a díjlevél jóváhagyása,

b) a lelkész áthelyezését célzó eljárás megindítása, közreműködés az eljárásban,

c) az első fokú fegyelmi eljárás lefolytatása a -ban meghatározottak szerint.

Erre ki kell dolgozni egy eljárást, akár itt, akár a bírósági törvényben.

(3) Az illetékes püspök által gyakorolt jogok:

a) egyetértési jog gyakorlása a lelkész e törvény 15.§-a alapján engedélyezett külön szabadság kiadásakor,

(4) Az egyházmegyei elnökség által gyakorolt jogok:

a) a díjlevél jóváhagyása,

b) a lelkész áthelyezésére vonatkozó eljárás kezdeményezése, közreműködés az eljárásban,

c) közreműködés az egyházközség felmondását célzó eljárásban,

(5) Az esperes által gyakorolt jogok:

a) egyeztetés a lelkészi szabadság kivételénél,

b) a szabadságolás miatti helyettesítési rend meghatározása az egyházmegyében,

(6) Az egyházközség közgyűlése által gyakorolt jogok:

a) lelkészi állások szervezése,

b) a gyülekezeti lelkész megválasztása,

(7) Az egyházközség képviselő-testülete által gyakorolt jogok:

a) a díjlevél elfogadása,

(8) Az egyházközség presbitériuma által gyakorolt jogok:

a) a díjlevél megszövegezése,

b) a lelkész havi rendszeres járandóságának évenkénti felülvizsgálata,

c) a nyugdíjkorhatárt elért lelkésszel a tovóbbszolgálatról szóló megállapodás megkötése,

d) a helyettes lelkész javadalmának meghatározása,

e) a lelkész külön szabadságának engedélyezése e törvény 15.§-a alapján,

(9) Az egyházközség felügyelője által gyakorolt jogok:

a)

(10) Az igazgató lelkész által gyakorolt jogok:

aj A lelkész(ek) munkarendjének meghatározása az egyházközségben,

(11) A lelkészi szolgálati jogviszonnyal kapcsolatos információt a Magyarországi Evangélikus Egyházon kívül eső körben a lelkész, illetve a Magyar Köztársaság hivatalos szerveinek, illetve bíróságainak jogszerű megkeresése alapján az egyházkerület elnöksége adhat.

11 .§ MUNKAIDŐ, MUNKAREND, SZABADSÁG

(1) A lelkészi szolgálat megszakítás nélküli munkarenddel és kötetlen munkaidővel jár együtt. A kötetlen munkaidőnek megfelel, ha az előre ütemezhető feladatait a lelkész saját maga ütemezi, osztja be, figyelemmel az egyházi szempontokra és előírásokra is. A lelkészi hivatal rendjéről szóló egyházközségi szabályrendelet meghatározhat hivatali időt is.

'(2) Többlelkészes egyházközségben a lel-, készek szolgálati tevékenységének beosztását az igazgató lelkész készíti el, és gondoskodik annak megtartásáról.

(3) A lelkészi szolgálatot úgy kell megszervezni, hogy a lelkész(ek) számára hetente egy pihenőnap biztosítható legyen.

(4) Az egyházközség érdekében tett, illetve a vállalt egyházi tisztségekkel összefüggésben végzett tevékenység (munkavégzés, utazás stb.) a lelkészi szolgálat része, nem számolható a lelkész szabadságának terhére. Az egyházközség presbitériuma az egyéb egyházi tevékenységre vonatkozóan korlátozást határozhat meg, ami nem lehet évente 25 napnál kevesebb.

12.§ Rendes éves szabadság

A szabadságról az Esztv. 21 ,§-a szól, igen szűkszavúan.

(1) A lelkészt évente 30 naptári nap rendes éves fizetett szabadság illeti meg. Az éves szabadságot szeptember 1-től következő év szeptember 1 -ig kell számolni. A ki nem vett szabadság két éven belül használható fel, pénzre nem váltható.

A naptári évtől való eltérést az indokolná, hogy ha a lelkész nem tudta kivenni szabadságát, azt ne a karácsonyi időben kelljen megtennie, hanem az erre alkalmasabb nyári időszakban.

(2) A szülők döntése alapján a gyermek

gondozásában nagyobb szerepet vállaló lelkészt a 16 évesnél fiatalabb gyermekek után gyermekenként két nap - de összesen legfeljebb nyolc nap - pótszabadság illeti meg.

(3) A szabadság kiadásának időpontját a lelkész az egyházközség jóváhagyásával, az esperessel és - amennyiben az egyházközségben van - az igazgató lelkésszel egyeztetve határozza meg.

13.§ Szülési szabadság, gyermekgondozási szabadság

(1) Az áldott állapotban lévő lelkésznőt 24 hét szülési szabadság illeti meg. Ezt az érintett kérése szerint kell kiadni, úgy, hogy a szülés (várható) idejét magába foglalja.

(2) A szülők döntése alapján a gyermek gondozásában nagyobb szerepet vállaló lelkészt fizetés nélküli szabadság illeti meg

a) a gyermek 3. életéve betöltéséig a gyermek gondozása céljából;

b) a gyermek 14. életéve betöltéséig, ha a lelkész a gyermek gondozása céljából gyermekgondozási segélyben részesül;

c) a gyermek 12. életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében.

14.§ Betegszabadság

(1) A lelkészt betegsége idejére fizetett beteg- szabadság illeti meg. A betegség első négy hetében a lelkész korábbi havi illetményét kapja, azt követően annak 75 százalékát.

Ez nem teljesen felelne meg az Ehk. tv. 16.§

(4)-nek, ami a beteg lelkész javadalmát nem engedi más célra fordítani. Ugyanakkor nehezen elképzelhető, hogy a helyettesítés miatt két állást finanszírozni képes a gyülekezet. Egy idő elteltével pedig az is megvizsgálandó, mikor tud visszaállni a lelkész a munkába.

15.§

\

Az egyházközség - az illetékes püspök egyetértésével - általa méltányosnak tartott más esetben is nyújthat fizetett vagy fizetés nélküli szabadságot a lelkésznek. A szabadság kiadásának feltételeit írásos megállapodásban kell rögzíteni. Ez vonatkozhat az Esztv. 21.§ (2)- ben említett „tartós szabadságra", de más, előre nem teljesen látható és leírható esetre is.

16.§ A LELKÉSZI SZOLGÁLAT DÍJAZÁSA

A lelkészek rendszeres havi minimális illetményének mértékét (lelkészi bértábla) az országos közgyűlés szabályrendeletben határozza meg. A szabályrendelet tartalmazza azt is, milyen elvek alapján nyújt támogatást az országos költségvetés azon egyházközségeknek, melyek a lelkész minimális illetményét nem tudják biztosítani. A szabályrendeletben lefektetett elvek alapján az országos presbitérium évente dönt a támogatások nagyságáról. E döntés csak a szabályrendelettel való ellentmondás alapján támadható meg egyházi bíróság előtt, a közzétételtől számított 15 napon belül.

17.§

(1) A lelkészi szolgálat díjazásáról a díjlevél rendelkezik. A díjlevélnek tartalmaznia kell a lelkész havi rendszeres illetményét, valamint az egyéb juttatásokat.

(2) Az illetmény törvényes magyar pénznemben, havonta, a tárgyhónapban fizetendő.

(3) Az illetményről a lelkész részére olyan részletes írásbeli elszámolást kell adni, amiből a kiszámítás helyessége ellenőrizhető.

(4) A nettó illetményt terhelő levonás (pl. kártérítés) a negyven százalékot nem haladhatja meg.

18.§ Tanulmányi szerződés

(1) Az egyházközség, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház a lelkésszel tanulmányi szerződést köthet. A szerződésben az alkalmazó vállalja, hogy a tanulmányok folyamán anyagi támogatást nyújt, a lelkész pedig arra kötelezi magát, hogy a támogatott tanulmányokat folytatja, s a tanulmányok befejezése (képzettség megszerzése) után meghatározott időn keresztül a szolgálati viszonyát fenntartja.

(2) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, és abban meg kell határozni az alkalmazó által vállalt támogatás formáját és mértékét, továbbá - a támogatás mértékével arányosan - a lelkész által az alkalmazónál kötelezően szolgálatban töltendő idő tartamát, amely 5 évnél hosszabb nem lehet.

*

(3) Szerződésszegés esetén

a) a lelkész mentesül a szerződésből folyó kötelezettségei alól (és az esetleg kárait is érvényesítheti), ha az alkalmazó a támogatást nem biztosítja, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ el;

b) ha a lelkész a tanulmányait nem megfelelő eredménnyel folytatja, a meghatározott időtartamot nem tölti le, vagy egyéb lényeges szerződésszegést követ, el, az alkalmazó követelheti az általa nyújtott támogatásnak megfelelő összeg időarányos megtérítését.

19. § A szolgálati jogviszony mellett további munkavégzésre irányuló

jogviszonyok létesítése

(1) A lelkész a szolgálati viszonyán felül további szolgálati viszonyt (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt) csak a munkáltató előzetes engedélye alapján létesíthet.

(2) a munkáltató az engedély nélkül létesített további szolgálati viszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) fenntartását megtilthatja.

(3) Az engedéllyel létesített szolgálati viszonyt is megtilthatja a munkáltató, ha az veszélyezteti az eredeti szolgálati viszony ellátását.

20. § Lelkészi szolgálati jogviszony a Magyarországi Evangélikus

Egyház intézményeinél

A Magyarországi Evangélikus Egyház intézményei - amennyiben ezt a rájuk vonatkozó állami törvények lehetővé teszik — a lelkészi nyilvántartásban szereplő lelkészeket alkalmazhatják szolgálati jogviszonyban is, díjlevél alapján.

21.§

A Magyarországi Evangélikus Egyház intézményeinél az alkalmazót megillető jogok

gyakorlói:

(1) A fenntartó presbitérium által gyakorolt jogok:

(2) Az igazgatótanács által gyakorolt jogok:

(3) Az intézményvezető által gyakorolt jogok:

A püspöki szolgálat §

(1) A megválasztott és beiktatott püspök alkalmazója a Magyarországi Evangélikus Egyház. Vele kapcsolatban a szolgálati helye szerinti egyházközség, illetve az egyházmegye tisztségviselői és testületéi nem gyakorolnak alkalmazót megillető jogokat, kivéve az egyházközségen belüli szolgálati beosztás meghatározásának 10.§ (10) bekezdés a) pontjában leírt jogát.

(2) A püspök tekintetében az alkalmazót megillető jogok gyakorlása a következőképpen oszlik meg:

a) az országos közgyűlés által gyakorolt

jogok:

b) az országos presbitérium által gyakorolt jogok:

c) az országos felügyelő által gyakorolt

jogok:

d) a püspök szolgálati helye szerint illetékes igazgató lelkész által gyakorolt jogok:

§

A szolgálati jogviszonyban álló lelkészek után a Magyarországi Evangélikus Egyház a Magyar Köztársaság jogszabályai, valamint a Kormánnyal kötött megállapodás alapján fizeti be a kötelező társadalombiztosítási járulékokat és egyéb törvényes terheket.

Szolgálati viták §

(1) A lelkészi szolgálati jogviszonynyal kapcsolatos vita eldöntésére az egyházi bíróság illetékes. A szolgálati jogviszonnyal kapcsolatban állami bíróság előtt kereset csak az illetékes egyházi fórumok jogerős döntéseinek kézhezvétele után indítható. E szabály megsértése fegyelmi vétség.

Ismerve bíróságaink jelenlegi ügykezelési gyorsaságát, ide beilleszthető lenne egy utalás arra, hogy ha az eljárási cselekmények határideje lejárt, állami bírósághoz lehet fordulni. Sok ügy jelentős sérelmet szenvedne, ha ki kellene várni még az egyházi bíróságok döntéséig tartó néhány évet.

(2) A lelkészi szolgálati jogviszony állami bíróság előtt peresíthető elemei tekintetében a megbízásos jogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

MEGHÍVÓ

A Zsinat elnöksége szeretettel vár minden érdeklődőt november 9-én

10.00 órakor Budapesten, az Üllői úti templomban tartandó ZSINATI FÓRUMRA.

A fórum témája a kidolgozás alatt álló szolgálati törvény.

>

t