Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-06-30 / 26. szám
8. oldal 2002. JÚNIUS 30. IN MEMORIAM Bencze Imre (1920-2002) Életre és halálra egyaránt felkészült szolgatárs távozott közülünk. Váratlanul, de nem készületlenül ment el, miután utolsó előadását még kedvelt sárvári példaképéről, Magyari Istvánról megtartotta. Bizonyságtételként fejezte be szolgálatát a „Jól és boldogul való meghalás- nak mesterségéről” szóló Magyari vigasztaló soraival. Rosszul lett. Kórházba került és még azon éjjel meghalt. Bencze Imre nagyon közel állt szívemhez. Hűséges lelkipásztori szolgálatában példaképem volt, ezért nehéz Róla írni röviden, múlt időben. Halála irgalmas halál volt. Egy evangélikus lelkész nem is kívánhatna Urától méltóbb halált. Szolgálatát elvégezte becsülettel, pályája véget ért itt a földön. Nem kellett évek sorát betegágyban szenvednie, kiszolgáltatottan. A „cserépedény” kincséből még adni tudott utolsó óráiban is hallgatóinak. Ép értelme megmaradt, bizodalmas hitét, Ura iránti sze- retetét a Feltámadottban kapott reménységét megőrizte. Hadd idézzem itt Magyari mester szavait: „Az Isten miné- künk szabadító Istenünk és a mi Urunk halálból szabadító Úr... Ezt a Jézus Krisztust hidd segítségül halálod óráján, hogy tégedet az O szent nevéért az örökéletben tegyen részessé... mert oly nagy örömöket kóstolsz ott meg. melyeket Szem nem látott, föl nem hallott, sem ember szíve meg nem gondolt. ” Hat év korkülönbség volt közöttünk. Mégis kortárs szolgatársnak tartottuk egymást. Annak idején principálisomként sem fönök-beosztott viszony alakult ki. Együtt készültünk, tanultunk, olvastunk, muzsikáltunk, sakkoztunk, gyakoroltuk Kai Műnk darabját, az Igét (Ordet - Ordass Lajos fordításában) - sokat emlegetett barátai, példaképei az én ismerőseim is voltak. Sólyom Jenő, Danhauser László, Ferenczi Zoltán, Jakab Miklós, Schulek Tibor, Sulyok Imre, Nagybocskai Vilmos, Vajta Vilmos, Scholz László és az Erzsébeten gyakran megfordult Turmezei Erzsébet. Bencze Imre sokoldalú lelkész volt. Mindig pontosan készült. Veretesen fogalmazva, jól prédikált. Számon tartott mindenkit gyülekezetében, nemcsak a hartaiakat, a máshonnan beköltözőket is, felkereste, rendszeresen látogatta híveit, megbecsülte presbitereit, az ifjúsági munkát támogatta. Szívesen és kulturáltan énekelt, magas szinten hegedült, sokat olvasott, később kutatott a könyvtárban, levéltárban. Szerette a liturgiát és egyházi énekeinket. Szívügye a magyar egyház- történet volt. Gyakran emlegette Jánossy Lajos és Gárdonyi Zoltán hatását. Két gyülekezete volt. Időrendben először Pesterzsébet, majd Kelenföld. Két különböző hátterű gyülekezet. Lelkiismeretes pásztora volt mindkettőnek. Szolgált ő másutt is, mielőtt paróchus lelkész lett: Vácott, Csepelen, katonalelkészként Debrecenben. Az egykori fasori diák és cserkész, soproni teológushallgató és énekkarvezető, a 60 éve végzett öregdiák, két nappal gyémánt diplomája átvétele előtt ment el közülünk. Utoljára a Deák téri templom közelében, ahol Raffay püspök 1942-ben szolgálatba indította, gimnáziumunkban adott át kincseiből hallgatóinak. Külön kell megemlítenem családja iránti szeretetét. Sokáig számára a család szüleiből és testvéréből állt. Szelíd édesapja, aktív édesanyja, zenetanár testvére jelentette számára a családot. 1955-ben nősült meg, vette feleségül Ruttkay Miklián Ágnest, egykori Deák téri ifjúsági bibliaórás tagunkat. A dolgos, egyházszerető paplány, hitvese négy gyermekkel ajándékozta meg. Mind a négyüket felnevelték. Leánya tanítónő lett, két fia lelkész, egyik fia egyházzenész. Öröm ez a papi családban. Reményt keltő folytatás egyházunk jövőjére nézve. Otthonukban, paróchiájukon német, finn evangélikus testvéreket is szívesen láttak. Nyugdíjas korában még mai határainkon túl, Kassán és Erdélyben is örömmel szolgált. Hálát adva Istennek, búcsúzom Imrétől, nem őt, hanem Uramat dicsérem, hogy ilyen szolgatársat adott korunkban, és könyörögve kérem Őt, adjon hasonló munkásokat a jövőben is egyházunknak, akik rendíthetetlenül állnak meg a szolgálatban, és tudják, hogy nem hiábavaló fáradozásuk az Úrban. Mi pedig, akik még itt vagyunk, készüljünk mindig pontosan és szépen sajátos feladatainkra, de ne felejtsünk el halálunkra is készülni, hogy jól és boldogul éljünk és halhassunk meg mi is. Ez a keresztény élet és halál „mestersége”, művészete. (A via vitae és az ars moriendi.) Dr. Hafenscher Károly Lábossá Lajos (1928-2002) Lábossá Lajos 1928. május 29-én született Debrecenben. Lelkészcsaládban nőtt fel, először a Debreceni Református Gimnáziumban, majd a Nyíregyházi Evangélikus Fiúgimnáziumban tanult, ahol sikeres érettségi vizsgát tett 1946-ban. Életútja Sopronba vezetett, ahol az Evangélikus Hittudományi Karon kezdte meg teológiai tanulmányait, s 1951-ben Budapesten fejezte be a Teológiai Akadémián. Ugyanezen évben szentelte lelkésszé dr. Vető Lajos tiszakerületi püspök. Segédlelkészként szolgált Ózdon és Komáromban. Majd 1953 októberétől a tatabányai gyülekezet hívta meg lelkészéül. Itt ismerkedett meg hitvesével, akivel 1961-ben kötött házasságot. A Teremtő Isten négy gyermekkel ajándékozta meg őket. 13 unokájuknak örülhettek együtt. György fia a lelkészi pályát választotta, míg Erzsébet lelkészfeleség, Tamás hitvese pedig lelkésznő. Az édesapa nevét viselő Lajos evangélikus egyházunk hűséges szolgálattevője. Lábossá Lajos testvérünket a Fejér- Komáromi Egyházmegye bizalma három ízben választotta meg az esperesi tisztre 1984-től a 2000. évben kért nyugdíjazásáig. Szeretetet és derűt sugárzó egyénisége, hitet és bizalmat ébresztő igehirdetései sokak elismerését és tiszteletét váltotta ki a két közigazgatási megyét magába foglaló esperességben. 1990-ben, majd 1996-ban püspökhelyettesnek választotta az Északi Egyházkerület közgyűlése. Egyházkormányzói bölcsessége, az evangéliumért érzett felelőssége az egyházkerület gyülekezeteiben ismertté vált. Örült középiskoláink újraindulásának, több gimnáziumi igazgatótanács aktív tagja volt. Szívesen vállalta a fiatal lelkésznemzedék tagjainak a gyakorlati lelkészi szolgálatba való bevezetését. Tanácsaival szívesen pásztorolt, bölcsességével higgadtságra intette, megfontoltságával józanságra csendesítette őket. Teológiai gondolkodásában az evangélizációból érkező élő hitével a veretes lutheri kereszt-teológiájának következetes képviselője volt. Ökumenikus nyitottság, biblikus látás, egyházához való hűség jellemzői. Élete utolsó esztendejében tört rá a gyógyíthatatlan kór. Bátran szembenézett vele, türelemmel viselte, s hitében tánto- ríthatatlanul Urára, Krisztusára nézett. Benne találta meg egyedüli reményét. Méltán hiányzik családjának, akiket odaadóan és felelősen szeretett. Szeretett tatabányai gyülekezetének, ahol 48 évig szolgált nehéz idők történelmi viharaiban és a rendszerváltást követően jobb széljárás közepette. Méltán nyerte el a város kitüntető rangját, a Tatabánya város díszpolgára címet. Testvérvárosi kapcsolatok építésében élenjárt, vonzó, megnyerő személyisége sokak emlékezetében él. Szívében hordozta a határon túl élő magyarok sorsát, gyakran látogatott nagyszülei városába, Rozsnyóra. Kedves Lala bácsi, ahogyan fiatal papjai hívták, Isten veled. Viszontlátásra az örökkévalóságban! D. Szebik Imre Evangélikus Élet Vonzásban élni? Emlékszünk még kisiskolás korunk fizika óráinak mágneskísérleteire?! Hogy miként reagált az asztalon heverő mágnes a kezünkben lévő másik mágnes közeledésére? Egy ideig semmi nem történt, addig, amíg a két mágnes között elég nagy volt a távolság, de ahogy közeledtek egymáshoz, úgy lett egyre szem- beötlőbb a változás. Az asztalon fekvő mágnes megingott, megmoccant, majd attól függően, hogy vonzódó vagy taszító pólusával volt-e a másik mágnes felé, meg is fordulhatott. Végül pedig már túl nagy volt a vonzás ahhoz, hogy ellent tudjon állni, így az erősebb mágnes magához rántotta a gyengébbet. A Biblia többféle vonzásról is beszél: „Mert mindenki saját kívánságától vonzva és csalogatva esik kísértésbe. Azután a kívánság megfoganva bűnt szül, a bűn pedig kiteljesedve halált nemz." Jak 1,14-15 Ki ne ismerné a bűn vonzását és annak fázisait. Éppen úgy működik, mint a mágnes. Kezdetben még csak egy felmerült ötlet, de minél közelebb megyek hozzá, minél többet gondolkodom rajta, annál nagyobb a vonzása. Lehet, hogy először egyáltalán nem vonzó, de ha nem megyek el a közeléből, maga felé fog fordítani. Egy idő után már nincs hatalmam felette, minél nagyobb őrültségnek tűnik, annál inkább késztet valami, hogy megtegyem. Az ember elveszíti a realitásérzékét. Győz a bűn, és magához ránt, mert túlságosan közel engedtem magamhoz. Néhány évvel ezelőtt ellopták a Trabantomat. Benne maradt néhány nagyon fontos dolog is, amit nem lett volna szabad ottfelejtenem. Többek között a kulcscsomóm és néhány színházjegyem is gazdát cserélt az ellopott autóval együtt. Azért elmentünk a színházi előadásra, mert kíváncsi voltam, hogy szabadon hagyják-e a székeinket, vagy valaki ül majd a helyünkön. Természetesen a helyeink foglaltak voltak. A lopás után már eltelt 1-2 hónap, amikor egyik éjszaka hallottam, hogy egy Trabant áll meg a házunk előtt. Ismerős kulcszörgéssel nyílt ki a kapu, majd lépések közelítettek a bejárati ajtóhoz. A sötétben valaki megpróbált bejönni a régi kulcsokat használva. A zárat a lopás után azonnal lecseréltük, így a kísérlet nem sikerült, de mégis döbbenetes volt ez a merészség. Megdöbbentő, de mégis érthető. El tudom képzelni a folyamatot, ahogy érlelődött a terv közeledve a végkifejlet felé. A kocsilopás talán csak egy csínyként indult. Amikor a tettes otthon felmérte az autóval együtt megszerzett „kincseket”, első izgalmában talán csak eltette, hogy alkalom adtán még jó lesz valamire. Később elővette szerzeményeit, hogy gondosan áttanulmányozza. Megnézte a színházjegy dátumát. Csak nem hagy elveszni egy ilyen ölébe hullott ajándékot?! Mit tegyen? Elvigye a családját művelődni? Az túl kockázatos lenne. Inkább eladja, az is néhány ezer forint... Itt van ez a kulcscsomó is, és a címet is tudja. Veszélyes odamenni... De a kulcscsomó ott lapul a fiókban, amit egyre gyakrabban vesz kézbe. Ki tudja, milyen kincsekre lehetne még szert tenni?! Hátha nem is lesznek otthon, vagy mélyen alszanak... Meg kellene próbálni. És minél riasztóbbnak tűnt a dolog, annál izgalmasabb és vonzóbb is lett, amíg már a realitások kikerültek a látómezőből, és nem volt uralma a tettek felett. Utólag szemlélve talán önmaga sem értette a merészségét, de mégis megtette. Ilyen a bűn természete, ahogyan Jakab olyan találóan leírta. Aki pedig végigmegy ezen az úton, egyik bűn vonzásából a másikba jutva, annak végül ez az életvitel az örök halál’kapuján való belépést fogja biztosítani. Ettől csak egyetlen más vonzás menthet meg. Jézus Krisztus ezt mondja: „Senki sem jöhet énhozzám, ha nem vonzza őt az Atya, aki elküldött engem. Én pedig feltámasztom az utolsó napon. " Jn 6,44 Mindenképpen vonzásban élünk. Nincsen semleges területen élő ember. Aki még nem került az Atya vonzása által Jézus Krisztus hatókörébe, azt az ellentétes pólusú gonosz tartja hatalmában. Azt azonban tudhatjuk, hogy Jézus Krisztus vonzása nagyobb. A fenti képpel élve; az ő kezében van az erősebb mágnes. Mindazokról, akik a vonzásába kerültek, ezt mondja: „Én örök életet adok nekik, és nem vesznek el soha, mert senki sem ragadhatja ki őket az én kezemből. ” Jn 10,28 Horváth Mária HÍREK • ESEMÉNYEK • KÖZLEMÉNYEK ,rFogj munkához, az Úr legyen veled " (IKrón 22,16) Isten iránti hálával tudatjuk, és szeretettel meghívjuk Önt és kedves családját a pápai evangélikus templomban (Pápa, Széchenyi u. 15.) 2002. július 7-én, 16.00 órakor kezdődő ünnepi istentiszteletre, melyen Ittzés János püspök lelkésszé avat bennünket. Kalincsák Balázsné Varga Katalin Kalincsák Balázs Hálás szívvel köszönjük meg mindazoknak az imádságait, vigasztaló szavait és szeretetteljes szolgálatát, akik szerettünk, Bencze Imre evangélikus lelkész elhunytéval kifejezték együttérzésüket. Legyen velünk kegyelem, irgalom, békesség az Atya Istentől és a Jézus Krisztustól, az Atya Fiától igaz szeretettel. (2Jn 3.) A békességben gyászoló család A NŐI MISSZIÓ OSZTÁLYA várja a nőtestvérek jelentkezését a következő nyári alkalmaira: Egyedülálló édesanyák és gyermekeik konferenciája Révfülöp, 2002. július 14-20. (Jelentkezési határidő: Július 1.) Nőkonferencia Albertirsa, 2002. július 29. augusztus 3. '(Jelentkezési határidő: Júliusi5.) Jelentkezéseket a következő címen várjuk, bővebb felvilágosítás is itt kapható: Női Missziói Osztály, 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 483-2261; Fax: 486- 3513. E.mail: marta.pinter@lutheran.hu HALÁLOZÁS Csizmazia Sándor ny. evangélikus lelkész életének 76. évében 2002. június 18-án, visszaadta lelkét teremtőjének. Búcsúztatása 2002. július 6-án 10 órakor a Sarepta Szeretetotthonban, temetése 16 órakor a celldömölki evangélikus temetőben lesz. A Magyarországi Evangélikus Egyház Oktatási Osztály, valamint a szarvasi Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola Országos Evangélikus pedagógus konferenciát szervez Szarvason 2002. július I-3-ig, amelyre szeretettel várunk minden evangélikus pedagógust. Jelentkezési határidő: 2002. június 21. Cím: Benka Gyula Evangélikus Általános Iskola 5540 Szarvas, Kossuth u. 17. Tel.: 66/311-167 „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál. sem élet. sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban. ” (Rám 8.38-39) Isten iránti hálával és örömmel adjuk hírül, hogy 2002. július 13-án, szombaton, 11 órakor a Budavári Evangélikus Templomban (Bécsi kapu tér) D. Szebik Imre püspök lelkésszé Szentel bennünket. Szeretettel hívjuk az ünnepi istentiszteletre. Buday Zsolt, Kulcsár Zsuzsanna, Péter Zoltán TÁVIRATCÍM: 1014 Budapest, Táncsics u. 28. „De én mindezekkel nem gondolok sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az Isten kegyelmének evangéliumáról. ” (ApCsel 20,24) Szeretettel meghívom a keszthelyi evangélikus templomban (Keszthely, Deák Ferenc u. 18.) 2002. július 13-án 15.00 órakor kezdődő ünnepi istentiszteletre, melyen Ittzés János püspök lelkésszé avat. Kendeh-Kirchknopf László TÁVIRATCÍM: 8360 Keszthely, Hévízi út 46. Egyházunk honlapja az interneten: www.evangelikus.hu Deák téri orgonazenés áhítat június 30-án, vasárnap 18 órakor. Németh Csaba orgonái. Műsorán Bach-, Mozart- és L. Vieme-művek. Apróhirdetés Luther-kabát méret utáni készítését vállalom, egyházi szabómester. Tel.: 351-4942. Egyetem keres gépíró adminisztrátort számítógépes szövegszerkesztői ismeretekkel 8 órás munkára, közalkalmazotti fizetéssel. T.: 214-5685 Egyedül élő, 78 éves evangélikus özvegyasszony keres evangélikus, református hitben járó, 45 év körüli, egyedül álló nőtestvért családtagként. Tel.: 06 23/364-025. GOMBOS LAJOS aranykoszorús harangöntő mester 2162 Őrbottyán, Rákóczi út 119. Pf. 3. Telefon: 06/28-360-175 Budapesti iroda: XIII., Jász u. 60/B. Telefon: 330-6394 Eladó! Új, 11 regiszteres, sípos, mechani- kus-csúszkaládás orgona. Irányár: 8 000 000 Ft. Érd.: (22) 408-136, vagy a 06 20 356 29 79-es telefonszámokon. A Magyarországi Evangélikus Egyház hetilapja evelet@lutheran.hu Felelős szerkesztő: T. Pintér Károly karoly.pinter@lutheran.hu Szerkesztőségi titkár: Boda Zsuzsa zsuzsa. boda@ lutheran. hu Tördelőszerkesztő: Rezessy Szabolcs szabolcs.rezessy@lutheran.hu Szerkesztőség: 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.:317-1108 .Fax: 486-1195 Kiadja a Magyarországi Evangélikus Egyház Sajtóosztálya sajto.osztaly@lutheran.hu 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 317-5478.486-1228 . Fax: 486-1229 Felelős kiadó: Kendeh K. Péter peter. kendeh@l utheran. hu Árusítja a Kiadó és a Magyar Posta Rt. (ÜLK) INDEX 25 211, ISSN 0133-1302 Nyomdai előállítás: Szikra Lapnyomda Rt. Felelős vezető: Balogh Ádám vezérigazgató Internet: www.szikralapnyomda.hu E-mail: szikra.kervigh@szikralapnyomda.hu Előfizethető közvetlenül a Kiadónál vagy postautalványon. Előfizetési díj belföldön: negyedévre 1200 Ft • félévre 2300 Ft • egy évre 4600 Ft Előfizetési díj külföldön, egy évre: szomszédos országba: 15500 Ft (64 EUR) egyéb külföldre: 18500 Ft (75 EUR) Beküldött kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. 4
