Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-06-30 / 26. szám

4. oldal 2002. JÚNIUS 30. Evangélikus Élet A LELKIPÁSZTOR ES A GYÜLEKEZET ADÓSSÁGA: A SZEMÉLYES,JlVANGÉLTZÁCÍI A fenti címmel szervezett evangélizációs teológiai konferenciát az Ökumenikus Evangélizációs Munkaközösség a balatonszárszói Soli Deo Gloria konfernciatelepen. A négynapos találkozón mintegy száz protestáns lelkész és gyülekezeti munkatárs vett részt azzal a céllal, hogy evangélizációs szolgálatukban megújuljanak. Egyhá­zunk részéről Szeverényi János a személyes evangélizáció és a személyes válság- helyzetek összefüggéséről, Gáncs Péter pedig a posztmodern életkrízisekről tartott előadást. A „lutheránus nap” (képünkön) moderátora Pintér Károly ny. lelkészünk, a Munkaközösség egyik alapítója volt. Fotó: Gáncs Péter Misszionáriusok a Líceumban Misszionárius feladattal évente két amerikai tanárt foglalkoztat a Berzsenyi Dáni­el Evangélikus Gimnázium (Líceum). Az idei tanévben Erin és Shannon Riley testvérpár vállalkozott a feladatra, me­lyet krisztusi küldetésként fogtak fel. Mint elmondták, céljuk az volt, hogy Jézus iránti szeretetüket továbbadják a fiataloknak. Mindeközben hasonlóságot és kü­lönbséget egyaránt felismertek a magyar és az amerikai diákok közt. Utóbbira példaként említették, hogy a magyar diákok éreztetni tudják a tanárral, hogy sze­retik és értékelik őt. A testvérek tíz hónapnyi ittlétük alatt megismerték az országot, melynek szép­ségét szavakkal nem tudták kifejezni. Ha tehetnék, már jövőre visszajönnének Magyarországra, hogy volt tanítványaik ballagásán részt vehessenek. Tölli Balázs, a Líceum igazgatója elmondta, immáron hat éve küld az American Lutheran Church önkénteseket. A tanárok kölcsönösen tanulhatnak egymástól, miközben a diákok gyakorolhatják az angol nyelvet, és megismerhetik egy másik ország vallásgyakorlását is. Nem kérdéses, hogy a jövőben is lesznek-e amerikai tanárok a Líceumban. Gy. Sz. (Kisalföld, június 20.) SÁTÁNISTA GRAFFITIK Tizennyolcmillió forint értékben loptak kegytárgyakat Zalában Az utóbbi időszakban több megyében is megszaporodtak az egyházak sérelmé­re történő bűncselekmények: több templomot is kifosztottak, más esetben pedig gyalázkodó jelek tűntek fel az épület falán. A legutóbb, a múlt hét végén a nyír­egyházi evangélikus templomra festettek sátánista jeleket. Május végén Zala megyében három templomból 18 millió forint értékben loptak el kegytárgyakat. Múlt szombatra virradóra 666-os számot, fordított keresztet, valamint fordított öt­ágú csillagot mázoltak ismeretlenek, Nyíregyháza legrégebbi műemlékére, az 1786- ban épült evangélikus templom külső falára. Adámi László igazgató lelkipásztor a Magyar Nemzetnek elmondta: a sátánista gyalázkodásokat aznap az új lelkész beik­tatási ünnepségére készülők vették észre. A lelkészi hivatal épületére egyszer már festett valaki mocskolódó - de nem sátánista - jeleket, a templomot azonban még so­ha nem gyalázták meg. Hamarosan megkezdődnek a műemlék épület külső falának felújítási munkálatai, így az egyenként 70-80 centiméteres feliratok is eltűnnek a templomról - tette hozzá Adámi. Ismeretlen tettes ellen, rongálás alapos gyanúja miatt indított eljárást az ügyben a nyíregyházi rendőrség - tudatta Fülöp Gergely, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. A szóvivő elmondta továbbá, hogy a megyé­ben eddig nem voltak jellemzők az efféle bűncselekmények, az utóbbi hónapokban azonban több templomfosztogatásra is volt példa: mindegyik esetben a perselyeket feszítették fel és vitték el a bennük található csekély összeget. Zala megyében május végén három templomot is kifosztottak ismeretlenek: ösz- szesen 18 millió forint értékben vittek el kegytárgyakat. Csizmazia Péter, a Zala Me­gyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense elmondta: május 28-ra virradóra a novai római katolikus templomból tíz-, a Söjtör községi Szent Jakab-plébániatemplomból 5,5 millió forint értékben raboltak el kelyheket, szobrokat. Három nappal később, a kehidakustányi plébániatemplomból vittek el 2,5 millió forintnyi értéket. A nyomo­zóknak eddig nem sikerült a tettesek nyomára bukkanniuk. A napokban elkészült fantomképektől azonban eredményt várnak. Két férfit keresnek, akiket a söjtöri templom kirablása előtt látták a falubeliek. Simíts Tímea (Magyar Nemzet, június 19.) Mádl Ferenc a pápánál A közelmúltban Olaszországba látogatott államfő június,20-án, a Vatikánban talál­kozott II. János Pállal. A pápa magánkihallgatáson fogadta a Magyar Köztársaság el­nökét. Mádl Ferenc felajánlotta segítségét abban, hogy a római katolikus egyházfő Magyarországon találkozhasson II. Alekszij moszkvai pátriárkával, az ortodox egy­ház vezetőjével. Az elnök köszönetét fejezte ki azért, hogy a Szentszék Katolikus Magyar Egyházmegyét hozott létre Kárpátalján, egyúttal reményét fejezte ki, hogy a Vatikán fontolóra veszi: Márton Áron püspök és Mindszenti bíboros boldoggá, vala­mint Apor Vilmos szentté avatását. A Mécses Szeretetszolgálat Magyar Börtönpasztorációs Társaság júliusi imaszándékai 07. Imádkozzunk minden elítéltért, akik Istent keresve jó útra kívánnak térni! 14. Imádkozzunk azért, hogy minden börtönben legyen, csak szakrális célra használt, börtönkápolna! 21. Imádkozzunk az Alsószenttamáson, a börtönből szabadult emberek számá­ra épülő konyha, foglalkoztató-előadóterem mielőbbi befejezéséért! 28. Adjunk hálát Istennek azért, mert jól érzékelhetően egyengeti a börtön- pasztoráció törekvéseinek megvalósulását! „Kossuth apánk” - Stuttgartban Kicsit rendhagyó módon emlékezett meg a Württembergi Magyar Protes­táns Gyülekezet ifjúsága Kossuth La­jos születésének 200. évfordulója al­kalmából. Az ember Kossuthot és egyik húgát követtük nyomon három mozaikképben. Az elsőben a „lángoló szavú szónok­kal” találkoztunk. Kossuth élete legna­gyobb sikereit szavával, beszédeivel érte el: hol felkelőket csillapított vele, hol tét- lenkedőket biztatott felkelésre, hol ország- gyűlési atyákat ragadott magával, hol pe­dig - még emigránsként is -*a szabadság elkötelezettjeiben tartotta a lelket. Ha ki­mondott valamit, azt az egész ország nem­csak a szívére vette, de követte is. Evangé­likus hitét sem rejtette véka alá, sőt még egy gyülekezet felügyelőségét is vállalta. A másodikban húga, Kossuth Zsuzsa állt a középpontban, aki többek között bátyja kézzel írt újságjának, a Törvény- hatósági Tudósításoknak legszorgalma­sabb másolója is volt. Az új kormány a 26 éves fiatal özvegyet országos faápo­lónak nevezte ki. Drámai felszólítással fordult az ország asszonyaihoz, hogy „a szabadságért szenvedőknek még az ál­mai felett is” őrködjenek. Sebesült hon­védeket ugyanúgy ápoltatott önkéntes segítőivel, mint fogoly osztrák sebesül­teket, akkor, amikor Windischgrätz fegy­veresekkel távolíttatta el a kórházakból a sebesült fogoly honvédeket. A hatalom börtönbe vetette. Kiutasította az ország­ból, de még Brüsszelből is menekülnie kellett, ahol csipkekészítő műhelyt nyi­tott, s 32 évesen halt meg Amerikában. A harmadikban „Az egyetlen követ­kezetes 48-as” emigráns, Kossuth állt előttünk. Ebben nem csak világpolitikai szerepével foglalkoztunk, hanem - száműzöttsége ellenére - egyre fokozó­dó tekintélyével. Végigvezettük a ki­egyezés elleni harcát, illetve a kiegyezés következtében máig elszenvedett és ki­ható vereségeket. Kossuth látnoki vilá­gossággal előre látta az „osztrák sas égé­sét”, s attól féltette hazáját - ahogy az be is bizonyosodott -, hogy az európai né­pek ennek a lehulló sasnak a csatlósát látják Magyarországban - mindmáig. Végül számba vettük történelmi nagy- jajnkat, akikből a nép ajkán legenda lett (Szt. László, Mátyás, II. Rákóczi Ferenc). Ezek között is az utolsó 150 év legmeg­határozóbb egyénisége Kossuth volt, aki már életében „legendának” számított, sőt tisztelete helyenként már szinte vallásos jelleget öltött. Bemutattunk egy Borsod­ból származó népmesét, amelyben már az övéi megmentésére visszavárt szaba­dító képe is megjelent. A nagy gyülekezet hálásan fogadta a „nemzetközi” előadó gárda nívós műso­rát: Magyarországról jött „au pair”-ek: Geráth Diana és Peti Klaudia: Németor­szágban él Csegzi Mónika, Jekelfalussy Nádin, Simon Klaudia és Schmidt Tibor; Erdélyből jött ide dolgozni Molnár Csil­la és Bodnár Barnabás. Gémes István A GREGORIAN ENEK ÜNNEPEI II. Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivál 2002. július 4-7. 2002. július 4-7-ig ismét nagy ese­ménynek ad otthont Vác, az ősi püspö­ki város. A Váci Püspökség és a Grego­rián Társaság közös rendezésében kerül sor a II. Váci Nemzetközi Grego­rián Fesztiválra. A 12 éves Gregorián Társaság rövid múltjában rengeteget tett céljainak meg­valósításáért, amely nem más, mint a gre­gorián ének közkinccsé tétele, tanítása és művelése a liturgiában. Eddigi 34 alka­lommal szervezett ötnapos, bentlakásos tanfolyamán közel 1600-an vettek részt. Az ország különböző pontjain rendezett 24 tanulmányi nap és „szkólatalálkozó” is a Társaság és elnöke, Béres György elhi­vatottságát tükrözik. Béres György, a gregorián ének kuta­tásának nemzetközileg is elismert szak­embere és tanára, aki a salzburgi Mozarteumban, Bécsben pedig a Zenetu­domány Intézetben oktatta a gregoriánt. 1990-ben Magyarországon megalapította a Gregorián Társaságot, amelynek azóta is választott elnöke. Magyarországon ő is­mertette meg a gregorián dallamok olyan értelmezését, amelyek a X. századi le­jegyzéseken alapulnak. Ezek értelmezésé­re a XX. század 30-as éveiben külön tudo­mány született: a gregorián szemiológia, amelynek alapítója Eugene Cardine OSB. Az általa vezetett kutatócsoportban dol­gozott Béres tanár úr 16 éven át. Ez a tudás és elkötelezettség, valamint a Gregorián Társaság tagjainak segítő­készsége és a Váci Püspökség tette lehető­vé 1998-ban a Váci Nemzetközi Gregori­án Fesztivál megvalósulását. A Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivál nagy hi­ányt pótolt és a XX. század magyar egyházzenei életének egyedülálló, ki- 1 magasló jelentőségű eseménye volt. Nagy jelentősége ennek az esemény­nek abban állt, hogy Magyarországon el­ső ízben találkozhatott élőben a közön­ség és a szakma külföldi együttesek gregorián előadásával. Hat ország nyolc szkóláját ismerhették meg a liturgikus al­kalmak résztvevői és a hangversenyek hallgatósága, akiktől még a székesegy­ház is zsúfolásig megtelt. * Az első fesztivál nagy sikerén és vissz­hangján felbuzdulva a Gregorián Társa­ság ismét fesztivált szervez. A II. Váci Nemzetközi Gregorián Fesztivál fővéd­nöke Keszthelyi Ferenc váci megyéspüs­pök, társrendezője pedig ismét a Váci Püspökség. A II. Fesztivál eszmei atyja és fő mozgatója, Béres György most már hagyományt teremt, amikor a Fesztivál fő célját most is abban jelöli meg, hogy a résztvevők a gregorián énekkel elsősor­ban ott kell, hogy találkozzanak, ahol az keletkezett, a liturgiában. A Fesztivál fő arculata az elsőhöz ké­pest nem változik, viszont horizontjában az elsőhöz képest jelentősen kitágul. A sokak által várt eseményen nyolc ország 16 szkólája fog énekelni, akik nemcsak Vácott, de néhány budapesti templom­ban is hallhatók lesznek. A váci Fesztivál nemcsak a hazai, ha­nem világviszonylatban is egyedülálló, mivel egyetlen más fesztivál vagy kong­resszus sem öleli föl a témát ilyen sokol­dalúan. A liturgikus alkalmakon és a hangversenyeken kívül ugyanis előadá­sok, énekgyakorlatok segítik a hallottak jobb megértését. A Gregorián Társaság olyan előadókat hívott meg, akik nem­zetközileg elismert kutatói a gregorián éneknek, kutatásaikat évtizedek óta össze is kapcsolják a gyakorlattal, mivel ma­guk is kórusvezetők. ' * Milyen érdekességeket tartogat még az előzőekben leírtakon kívül a Fesztivál? Július 4-én délután a Váci Egyházzenei Múzeumban lesz a megnyitója egy rend­kívül érdekes kiállításnak, amelynek témája a gre- gorián ének tör- ^ ■ \d«\ tenete. AS" írffiL í>5' W Az el- zsidókból eV-®° sö’ lett keresztények meg­tartották azt az ősi szokást, hogy a közös imádságban a zsoltárokat ünnepélyes, emelkedett beszéddel, mint­egy énekelték. Az Isten imádását ujjon- góan kifejező Alleluját viszont igen dí­szes, egy szótagot sok-sok hangon átívelő, ünnepélyes, szárnyaló dallamon fejezték ki. A kereszténység terjedésével a különböző területeken egymástól elté­rően alakult a dallamvilág. Az egységesí­tés a Karoling királyok idejében ment végbe, amikor az ó-római és a frank ha­gyományból megszületett egy új dallam­készlet. Ezt nevezték el I. Nagy Szt. Ger­gely (Gregorius) pápáról gregoriánnak, amely virágzását a X. században érte el. Az ószövetségi gyökerű, sokféle hatást magába foglaló dallamvilág az európai zene alapjává lett. A legtöbb ma is énekelt gregorián da­rab a IX-X. századból származik. A gre­gorián ének alapvetően szövegközpontú. Főleg bibliai szövegeket zenésítettek meg, a dallam és az előadás ezt fejezte ki, ezt erősítette, formálta, hangsúlyozta, értelmezte. Ezeket fejezik ki azok a je­lek, amelyeket a X. században a kézzel írott könyvekben - kódexekben - a szö­veg fölé írtak. A júliusi Váci Fesztivál ki­állításán megtekinthető lesz egy szkrip- tórium (kódexíró műhely) is, amely bemutatja, hogyan írták a szöveg fölé a gregorián énekek előadásának jeleit a X. században, s ezt az érdeklődők (lúdtollal, mint annak idején a szerzetesek) ki is próbálhatják. Ezekről a jelekről - neumákról - soká­ig azt gondolták, hogy valamiféle kezdet­leges dallamírás. Az 1930-as években Eugene Cardine vette észre, hogy a neumák az előadást, értelmezést fejezik ki. Ez az előadásmód, amelyet egyre több kó­rus igyekszik művelni, a leginkább a litur­giához méltó előadása a gregorián ének­nek, amelyek nem a hallgatók gyönyör­ködtetésére, előadásokra, hanem egyene­sen a liturgiára születtek, hogy az abban részt vevők hitét emeljék, mélyítsék. Világszerte egyre több kórus énekel a liturgiában. Az európai országok többsé­gében, valamint az USA-ban, Kanadában, Mexikóban, Brazíliában, Tanzániában, Koreában, Japánban találunk ilyen kóru­sokat. Béres György áldásos tevékenysége folytán idehaza is évről évre szaporodik azok száma, akik a gregoriánhoz, mint énekelt imádsághoz közelítenek, és a litur­giába aktívan bekapcsolódnak. A gregorián művelése a ma liturgiájá­ban is indokolt. Korunk sokféleségében könnyen elveszíthetjük az értékeket. Az ősi gyökerekhez való visszatérésnek megújító ereje van. R. J. II. Váci Nemzetközi.Gregorián Fesztivál programja A Gregorián Társaság és a Váci Püspökség közös rendezésében LITURGIKUS ESEMÉNYEK: Július 4. csütörtök 19.00 Ünnepélyes megnyitó, főpapi gregorián szentmise a Szé­kesegyházban Július 5. péntek 18.00 Gregorián vesperás a Piarista templomban Július 6. szombat 12.00 Főpapi gregorián szentmise a Székesegyházban 20.00 Gregorián matutinum a Felsővárosi templomban Július 7. vasárnap 8.30 Gregorián laudes a Piarista templomban 10.00 Főpapi gregorián szentmise és Te Deum a Székesegyházban HANGVERSENYEK: Július 4. csütörtök 20.00 Szkólák hangversenye a Székesegyházban Július 5. péntek 16.30 Szkólák hangversenye a Felsővárosi templomban 20.00 Szkólák hangversenye a Székesegyházban Július 6. szombat 15.30 Szkólák hangversenye a Székesegyházban KIÁLLÍTÁS: „A gregorián ének története" a Váci Egyházmegyei Múzeumban (Március 15. tér) Megnyitó: július 4. csütörtök 16.00. Előadást tart: Dr. Godehard Joppich. További nyitva tartás: a Fesztivál napjain 10-18 óráig SZAKMAI ELŐADÁSOK: Július 5. péntek 8.30 Előadás és; gregorián énekgyakorlat - Dr. Johannes Berchmans Göschl 9.30 Előadás és gregorián énekgyakorlat - Henrich Rumphorst 11.00 Előadás és gregorián énekgyakorlat - Dr. Nino Albarosa Július 6. szombat 9.30 Előadás és gregorián énekgyakorlat - Fr. Cornelius Fouderoijcn OSB Információ: Gregorián Társaság 1364 Budapest, Pf. 342. Telefon: 1/213 7715 • vyyyw.tar.hu/gregorian_tarsasag

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents