Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-06-30 / 26. szám
Fotó: Bottá Dénes 67 . ÉVFOLYAM 26. SZÁM 2002. JÚNIUS 30. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 5. VASÁRNAP ÁRA: 89 Ft A TARTALOMBÓL Liturgia és igehirdetés Ünnepség a „bokorban” Gyermekáldás Szomszédoló lelkészek A kalapács teológiája Könyvbemutató Kelenföldön Két év kitartó munkájának gyümölcseképpen elkészülhetett az a két vaskos kötet, amely néhai püspökünk, Túróczy Zoltán életének és szolgálatának állít méltó emléket. A MEVISZ kiadásában Isten embere címmel napvilágot látott könyv tulajdonképpen folytatása a Nem voltam egyedül kötetekkel megkezdett egyháztörténeti sorozatnak. A nyolctagú szerkesztőbizottság ezzel a közel 1200 oldalas kiadvánnyal komoly hiánypótló munkát végzett. A kötetek nemcsak Túróczy Zoltán mind ez ideig feldolgozatlan életrajzát tartalmazzák, hanem igehirdetéseinek, leveleinek és előadásainak egy részét is. Ennek a hatalmas vállalkozásnak a végére érve köszönték meg a szerkesztők mindazok segítségét, akik a könyv létrejöttében bármilyen módon részt vettek. Mivel a kutatás döntő részben Győrött és Budapesten zajlott, mindkét helyszínen rendeztek egy-egy könyvbemutatót: június 15-én a győri Öregtemplomban, 19- én pedig a kelenföldi gyülekezet tanácstermében. A kelenföldi alkalom Zászkaliczky Pál köszöntő szavaival kezdődött, aki az Ordass Lajos Baráti Kör nevében üdvözölte a jelenlévőket. Beszédében hangsúlyozta, hogy Ordass Lajos emlékének ápolása mellett fontosnak tartják a Túróczy Zoltánról való megemlékezést is. Ezt követően Ittzés János püspök áhítatában arról beszélt, hogy bármi jó is történt az egyháztörténetben, az mindig a Lélek munkájának volt köszönhető. Ezután a szerkesztőség tagjai kaptak szót. Tekus Ottó a könyv elkészítésének indítékait ismertette, id. Fabiny Tibor pedig Túróczy Zoltán életútját mutatta be. Ittzés András és Mirák Katalin a kutatómunka rejtelmeibe és nehézségeibe vezette be a hallgatóságot. Fabiny Tamás a visszaemlékezéseket tartalmazó fejezet szerkesztőjeként szomorú szívvel emlékezett meg azokról, akik nem is olyan régen maguk osztották meg vele személyes élményeiket, de a könyv megjelenését már nem érhették meg - mint a közelmúltban elhunyt Bencze Imre és Lábossá Lajos is, akik a szerkesztők munkáját más formában is tevékenyen segítették. Ij], Fabiny Tibor Túróczy Zoltán igehirdetéseiről szólt, végül Cserháti Péter már a jövőről ejtett pár szót: a tervek között szereplő Túróczy Alapítványról. Az eseményen megjelent Szebik Imre elnök-püspök is, aki a MEE Elnöksége nevében köszönte meg a szerkesztők áldozatos munkáját. Győri Virág Ez is az a nap volt Mértéktartó becslés szerint is mintegy 15 ezren fordultak meg június 22-én a Kisstadionban - kora délutántól késő estig - tartott hálaadó és dicsőítő napon. A fele- kezetközi rendezvény szervezői idén is példás profizmussal készítették elő ezt a hitünk lényegét demonstráló Jézus-ünnepet. S, noha elsősorban hitvalló keresztények adtak randevút egymásnak ezen a napon, valamiképp evangelizációs jellegének sikerét is fémjelzi, hogy 263-an belső késztetést éreztek arra, hogy nyilvánosan is kifejezésre juttassák: az Életet akarják választani... „Válaszd az életet!” - ehhez az 5 Mózes, 30,19-ben olvasható isteni „ajánláshoz” illeszkedett a nap másik mottója: „Drog nélkül jobb!”. A főváros szerte kihelyezett plakátok láttán némi joggal vélhették úgy sokan, hogy ennek a rendezvénynek a fókuszában a kábítószer elleni küzdelem áll. Valójában azonban csakúgy, mint a 2000-ben rendezett felvonuláson, vagy a margitszigeti atlétikai stadionban tavaly lezajlott dicsőítő napon, ezúttal is egyértelműen Jézus Krisztus állt az imádságokkal, rövid igehirdetésekkel „színesített” keresztény könnyűzenei program fókuszában. Az a Jézus Krisztus, aki nem csak a drogfogyasztás, de minden más bűn élet- veszélyéből kiutat, egyedül üdvözítő utat jelent a benne hívő, megváltását elfogadó ember számára. Az Ez az a nap!-ot szervező csoport - amelynek egyaránt vannak katolikus, református, evangélikus, baptista és pünkösdi tagjai - már tavaly sem titkolta, hogy a nem túl távoli jövőben a hetve- nezres Népstadiont szeretné megtölteni a sokféle felekezethez tartozó, de Jézus mellett egységesen elkötelezett hívősereggel. Ezt, az imádságban nem csupán évi egy alkalommal Isten elé vitt tervet ma már csak azok tarthatják illuzórikusnak, akik - ilyen-olyan okok miatt — most (is) hiányoztak e nagyszabású „összegyűjtő” rendezvényről. Akik jelen voltak, azok aligha szeretnék majd kihagyni - jövő ilyenkor -, a Népstadion kertjébe tervezett „főpróbát”. Hiszen megtapasztalhatták; ez is az a nap volt,- amelyet az Úr rendelt. TPK 263-an ezen a napon adták át életüket Jézusnak
