Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-06-02 / 22. szám
Evangélikus Elet 2002. JÚNIUS 2. 3. oldal „Az egyház nem elvenni, hanem adni akar” Tornacsarnok-avató Aszódon Új tornacsarnokkal gazdagodott az Aszódi Evangélikus Gimnázum. A létesítményt a Gyermeknap előtt, a Szentháromság ünnepe előtti szombaton vehette „hivatalosan” is birtokába a tanulóifjúság. Az új tornacsarnokot ünnepi isten- tisztelet keretében szentelte fel D. Szebik Imre, az Északi Egyházkerület püspöke. A liturgiában Mekis Adóm acsai és János Zsuzsanna hévizgyörki lelkész segédkezett. Az elnök-püspök igehirdetésében az lKor 6,19. alapján az emberi testről mint a Szentlélek templomáról szólt. A test építését, erősítését szolgálja a sportcsarnok. Isten teremtésbeli ajándéka az emberi test, amelyet gondozni, ápolni kell. Testünk nem a Lélek börtöne, hanem Isten csodálatos ajándéka, melyre vigyáznunk kell. A prédikáció kiváló sportolókat állított a fiatalok elé (Grosics Gyula, Schulek Ágoston...), akik rendkívüli sportteljesítményeik mellett szavaikkal is bizonyságot tettek hitükről, Isten szeretetéről. Isten az első mozgató (primus moves), aki először közelít az emberhez és munkálja megtérését. Isten felénk közeledő mozgására az embernek a lélek mozgásával, rezdülésével kell felelnie. Vajon, mi hogyan felelünk az „első mozgató” közelítésére? Az igehirdetés második része a Szentlélek munkájáról, a harmadik része pedig a templomról szólt. A befejező oltári szolgálatban D. Szebik Imre megáldotta a sportcsarnokot, majd a jelenlévő lelkészekkel és a gyülekezettel együtt elénekelték a Confirmát. Az ünnepi istentiszteletet köszöntések követték. (Dubszki Mercédesz a gimnázium nevében köszöntötte D. Szebik Imre elnök-püspököt és feleségét, Benzcúr László egyházkerületi felügyelőt, Mihályi Zoltánnét, az Oktatási Osztály vezetőjét, Tóth Gábor országgyűlési képviselőt, Bagyin József aszódi polgármestert, Sztán István ezredest, Kissné Kuybus, Gizella jegyzőnőt, Dr. Jakabháziné Mező Mária MOA főtitkárt, Nagy Tamás tervezőt, Büloghné Goy Krisztina műszaki ellenőrt, Holman Sándor műszaki vezetőt, Holman Attila kivitelezőt.) A köszöntések után dr. Roncz Béla igazgató mondott ünnepi beszédet. Szavaiban visszaemlékezett az 1994 és 2002 között megtett útra, és arra a nagy szellemi és anyagi építőmunkára, amelyet 5 év alatt végeztek el az újraindított iskolában. Az eredeti tervekben egy nemzetközi sportrendezvények tartására is alkalmas sportcsarnok építése szerepelt. Az 1994 és 1996 között eltelt időszakban azonban olyan nagy volt az infláció, hogy a kárpótlásként kapott 490 millió forintból csak az iskolaépület valósulhatott meg, amit 1997. szeptember 6-án szenteltek fel. Az iskolába járók száma az évek elteltével 160-ról 560 főre emelkedett. A diákok az iskola aulájában, tornaszobákban, jó idő esetén kint a szabadban sportolhattak. Az intézmény nehéz helyzetét látva Országos Egyházunk a Millennium évében elhatározta, hogy saját forrásból 175 millió forinttal támogatja egy új tornacsarnok építését. Az eredeti terveket átdolgozva indulhatott meg az építkezés, mely 185 millió forintba került. (A hiányzó 10 millió forintot az iskola saját forrásból gaz- dálkodta ki.) Az igazgató hangsúlyozta: ,yl testnevelés a pozitív keresztény élet- szemlélet alapja.” Az iskola igazgatója virágcsokrokkal köszönte meg a tervező, az építésvezető, a kivitelező, a műszaki ellenőr és dr. Inotayné Lukáts Judit osztályvezető munkáját. Kiemelten köszönetét mondtak egyházkerületünk elnökségének és az Országos Egyház alkalmazottainak, akik az építőmunkában segítségükkel és szakértelmükkel vettek részt. Az igazgató beszámolóját és köszöntését az iskola tanulóiból alakult énekkar szolgálata követte, majd D. Szebik Imre elnök-püspök mondott köszöntőt. Szavaiban kiemelte: „Minden nemzet olyan lesz, amilyenné a jövő nemzedék korosztályát neveljük. Ezért fontos, hogy a mozgás kultúrájára, szeretetére neveljük gyermekeinket. A tornacsarnok szentelése azt hirdeti Aszód népének és nemzetünknek. hogy az egyház nem elvenni, hanem adni akar. Egyházunk épít, mert boldog nemzedéket akar nevelni az utókor számára. Egy régi álom valósult meg Aszódon. ” Kedves epizódja volt az ünnepségnek, amikor D. Szebik Imre „átadta” igazgatójának az iskola kulcsát. Dr. Roncz Géza ígéretet tett: „ Olyan oktatómunkát fognak végezni pedagógusaink az új oktatási intézményben, amelyre büszkék lehetünk mindannyian. " A kulcsok átadását a Kaliforniából érkezett Concordia Egyetem kórusának és harangkórusának magas színvonalú előadása követte. A harangkórus Brahms Magyar táncok című művét adta elő. Ezt követően az egyetemi kórus egy Zsoltár- feldogozást és egy afrikai művet énekelt, szintén osztatlan sikerrel. Az esemény záróakkordjaként sportbemutatók következtek Fácán Zoltán tornatanár vezetésével. Először közel ötven gyermek mutatott be rendgyakorlatokat, majd - humoros előadásban — a régi idők tornáját elevenítették fel. Liszkai Zsuzsanna III./B. osztályos tanuló női talajtomával gyönyörködtette nézőit, Inkret Boglárka XI./B osztályos tanuló pedig aerobiktáncot adott elő. A színvonalas bemutatót a IX./B osztályos lányok esernyős tánca zárta. A fináléban hatalmas tapssal köszönték meg a megjelent vendégek az előadást. Az iskola vezetőségének további tervei között szerepel egy színvonalas új kollégium megépítése. Szintén egy régi álom, amely még megvalósulásra vár... Tóth Attila A parancsolatok közül az ötödik és a hetedik azok, amelyek a történelemben és a jelenben is mindig-a vallási törvények hatósugarát meghaladóan - a különböző társadalmi rendszerek jogalkotásában helyet kaptak. Érthető ez, hiszen az élet és a vagyon elleni bűncselekmények szigorú tiltása, megtorlása nélkül nem lehetséges emberi együttélés. A társadalom a törvényekkel védi önmagát, igyekszik megelőzni a bajt, illetve a bűnösök szigorú megbüntetésével elrettenteni a további potenciális elkövetőket a vétségektől. Keresztény ember számára természetesen a teljes törvény az irányadó, de sajátos a helyzet azon törvények esetében, amelyeket a világi törvénykezés is a magáénak vall. Az ötödik parancsolat, a ne ölj parancsa különösen érdekes e tekintetben. A gonosz elleni küzdelem jegyében viszonylagossá vált a parancs. Bár a kereszténység gondolkodásában az élet Isten ajándéka és a legnagyobb tisztelet övezi (védelem illeti meg), bizony a történelem során előfordult, hogy megáldották - olykor mindkét szembenálló fél részéről - azokat a fegyvereket, amelyek a másik oldalon állók életét voltak hivatottak kioltani. Ma sem könnyű lecke a terrorizmus elleni küzdelem. Védtelenné válunk, amikor, többek között a vallási fanatizmus által vezérelt emberek, magukat felrobbantva, saját életük árán, másokat, ártatla- nokat elpusztítanak. Igazságérzetünk azt mondja, hogy bizony a terrorizmus elleni harc, a társadalom védelme megengedi a ne ölj parancsának áthágását, sőt kötelezővé teszi a gonosz elleni küzdelmet. De érezzük, hogy ingoványos a talaj. Az erkölcs védelmében átlépve erkölcsi törvényeken mindig fenyeget a visszaélés veszélye. Ezek a megfontolások, no meg a később tévesnek bizonyult - ártatlanokat sújtó - halálos ítéletek vezettek oda, hogy a civilizált világ országaiban fokozatosan eltörölték a halálbüntetést, a legszigorúbb ítélet az életfogytiglan tartó börtön- büntetés lett. Hazánk is. csatlakozott ezekhez az országokhoz, mégis időről időre — most a rettenetes móri gyilkos bankrablás kapcsán -fellángol a társadalmi vita, társadalmi csoportok, tekintélyek követelik, legalábbis mérlegelésre ajánlják a halál- büntetés visszaállítását. Vannak jó érveik. Igazán csak az élet elvesztésének a lehetősége rettent el a súlyos bűncselekmény elkövetésétől. A társadalom nyugalmát szolgálhatja, ha a bűnösök ilyen szigorú büntetésre is számíthatnak. Valójában azonban bármennyire együtt érzünk ezekkel a gondolatokkal,nem a halálbüntetés visszaállítása a megoldás. Igazán az lenne elrettentő, ha a bűnösök tudnák, hogy gyakorlatilag nincs esélyük arra, hogy megússzák a bűntettet. A társadalom nyugtalansága a fel nem derített súlyos bűncselekményektől származik. A diktatúrában is viszonylag magas, évente mintegy kétszáz volt az élet elleni bűncselekmények száma, de alig néhány felderített esetben született meg akkor is a legszigorúbb, a halálos ítélet. Nem is szólva arról a fájdalmas tényről, hogy ha akkor nem lett volna érvényben a halálbüntetés lehetősége, nem lehetett volna a politikai elítélteket kivégezni. Június 16., Nagy Imre mártírhalála dátumához közeledve óhatatlanul ez az öszszefüggés is mardossa lelkünket. Érdekes, hogy az egyházi körök, amelyek tradicionális konzervativizmusuk jegyében mindig vonzódtak a halálbüntetéshez, ennek eltörlését egyfajta liberális gondolkodásnak is hajlandók betudni, és éppily kérlelhetetlenek - a lényeget illetően természetesen helyesen - a bioetikai kérdésekben. Egyrészt az abortusz, az élet ellen, annak kezdetekor elkövetett bűncselekmény, másrészt az eutanázia, az élet ellen a végstádiumban elkövetett vétség esetében. Magam a ne ölj parancsot általános érvényűnek tartom. Amire valóban csak az önvédelem, illetve a társadalom önvédelme adhat, nem felmentést, hanem kényszerű kötelezettséget. A bűn nem teszi megengedhetővé a másik oldalon a vétkességet, de a bűn - lásd terrorizmus — kikényszeríti az ellene való küzdelemben minden eszköz alkalmazását. A ne ölj parancsa egyaránt ellene szól a halálbüntetésnek, az abortusznak, az eutanáziának. A rendszerváltás óta sokszor elmond- tűk, leírtuk, hogy a társadalom erkölcsi megújulása nehezebb, lassúbb folyamat, mint a gazdasági rekonstrukció. Mégis, rossz szembesülni a valósággal, azzal, hogy a demokrácia nyújtotta nagyobb mozgástér a bűnözést is fokozta. A keresztény emberek - a keresztény közösségek — elsősorban példamutatással, a közgondolkodás pozitív befolyásolásával lehetnek az erkölcsi megújulás munkálói. Ne legyen abortusz keresztény családokban, vegye körül szeretetteljes ápolás a gyógyíthatatlan betegeket is. És alakuljon társadalmi konszenzus az élet védelmében. Azok, akiknek ez a feladat hivatásuk - rendőrség, ügyészség, bíróság... - érezhessék a társadalom támogatását, többek között a keresztény emberek, egyházak részéről. Frenkl Róbert Gyermeknap - nagykorú gyermekeknek is „Ne legyetek kiskorúak... " - bibliai mottóval hirdettek missziói napot a budaörsi gyülekezetben a gyermeknap előtti szombatra. Miközben Balog Eszter gyermekreferens vezetésével a népes gyermeksereg missziói üzenetet hordozó ajándékot - mécsestartót! - készített a szülőknek, a felnőttek három csoportban, az Efezusi levél útmutatására figyelve kerestek választ arra a kérdésre, hogy miként válhat egy misszióból született gyülekezet misszionáló gyülekezetté? A kertben felállított sátor alatt elfogyasztott ízletes ebédet követően folytatódott a program. Fórumbeszélgetés keretében Maricza Andrea teológus hallgató a lelkészképzés missziói távlatairól, illetve a megkereszteltek missziójáról szólt. Gáncs Péter missziói lelkész pedig egyházunk missziói munkaágainak gondjairól és örömeiről adott körképet az iszákosmentő missziótól egészen az indiai rádiómisszióig. Bíztató, sőt modellértékű, követendő példa, hogy az Endreffy Géza lelkész és Garádi Péter felügyelő által pásztorolt gyülekezetben, a küszöbön álló templomépítés mellett, ilyen komoly hangsúly esik az élő kövekből való gyülekezetépítésre! G. P. Ne ölj! Vadonatúj padok várták ünnepi istentiszteletre a híveket május 26-án az Aszódi Evangélikus Templomban. Délelőtt finn vendég-igehirdető, Marja Heltelá, délután pedig az Északi Egyházkerület püspöke, D. Szebik Imre szolgált a gyülekezetben. Ugyancsak az elnök-püspök szentelte fel az új gyülekezeti házat és a tatarozott lelkészlakot. (Részletekről jövő heti számunkban.) Bottá Dénes felvétele Gyarapodó, erősödő egyházmegye A Győr-Soproni Evangélikus Egyházmegye múlt szombaton tartotta közgyűlését a Soproni Evangélikus Templomban. A megnyitó istentiszteleten Zügn Tamás lelkész szolgált, aki az útmutató napi igéje alapján Zakariás próféta intelmével figyelmeztetett, hogy a mindennapi életben és az egyházi szolgálatban egyaránt: „Igazságos ítéletet hozzatok, szeretettelés irgalmasan bánjatok egymással. ” Szabó György egyházmegyei felügyelő megnyitó szavai után választásokra került sor. Az egyházmegye ifjúsági felelősének posztja lemondás miatt, az egyik nem lelkészi zsinati póttag helye pedig halálozás miatt üresedett meg. Ifjúsági felelősnek Tubán József csornai lelkészt, zsinati póttagnak Sólyom Tibort, a mosonmagyaróvári gyülekezet presbiterét választották meg a közgyűlési tagok. Esperesi beszámolójában Jankovits Béla elmondta, hogy örvendetes módon az egyházmegyében minden ötszáz léleknél pagyobb gyülekezetnek van beiktatott lelkésze. Jól működik a rábcakapi egyházmegyei ifjúsági központ, hiszen a tábor egész nyáron foglalt. Spirituális alkalmak sorát rendezték meg az egyházmegyében. Presbiteri és pedagógus csendesnapok, „szószékcserék” tették többek között áldottá az egyházmegye életét. Több gyülekezet vállalkozott komoly értékben építési és renoválási munkákra. Győrság a templomépítés 50. évfordulójára újította fel lelki hajlékát. Felpécen, Farádon, Harkán jelenleg is folyik a templomrenoválás. Hegyeshalomban ugyanezt tervezik. Gönyűn a nyáron elkezdődhet egy közös evangélikus-református templom építése. Ménföcsanakon a közelmúltban helyezték el egy új gyülekezeti ház alapkövét. Mórichidán és Kajárpécen orgonafelújítás történik. Az esperesi beszámolót az egyházmegye többi munkaági megbízottjának jelentése követte, és ezek alapján egy olyan egyházmegye képe bontakozott ki, amelyik erősödik, gyarapodik, élni akar. Az egyházmegyei közgyűlés végén a küldöttek még elfogadták az egyházmegye pénzkezelési szabályzatát és az esperesi hivatal működési rendjét, továbbá az egyházmegyei ifjúsági központ szervezeti és működési szabályzatát, illetve a házirendet. Az újonnan megválasztott egyházmegyei ifjúsági felelős eskütétele után az egyházmegyei küldöttek az „Erős vár a mi Istenünk” eléneklésével fejezték be munkájukat Kiss Miklós
