Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-05-19 / 20. szám
10. oldal 2002. MÁJUS 19. Evangélikus Élet MEGHÍVÓ A Magyarországi Luther Szövetség és az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) 2002. június 1-jén 10-17 óráig a Budapesti Fasori Evangélikus Gimnázium dísztermében konferenciát rendez: A HITTANOKTATÁS KÉRDÉSEI A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN címen Program 10-12.30 Tóth Kása István református lelkész, Református Pedagógiai Intézet A református hittanoktatás kérdései a rendszerváltozás után Szabóné Mátrai Mariam, Evangélikus Hittudományi Egyetem Az evangélikus hittanoktatás kérdései a rendszerváltozás után Ebédszünet ELSŐ KEREKASZTAL: Az alsó osztályos evangélikus gyülekezeti és iskolai hittanoktatás kérdései (tantervek, tankönyvek). Beszélgetés a tankönyvek szerzőivel. MÁSODIK KEREKASZTAL: A gimnáziumi (nyolc osztályos) evangélikus iskolai hittanoktatás kérdései (tanterv, tankönyvek). Beszélgetés a tankönyvek szerzőivel. Mindazok (diákok, tanárok) részvételére számítunk, akik az evangélikus hittanoktatás kérdését saját ügyüknek érzik. A Magyarországi Luther Szövetség elnöksége Az EBBE vezetősége 12.30-14 14-15 15.30-17. Meghívó Az EKE közösség a nyár folyamán az alábbi alkalmakra vár szeretettel . minden érdeklődőt: Gyermekhét Gyermekhét I. Családos hét Ifjúsági hét Gyerek hét II. Családos hét Ifjúsági hitmélyítő hét Felnőtt hitmélyítő hét június 24-29. Ösagárd jún. 30—júl.6. Rábaszentandrás július 22-27. Piliscsaba júl. 29-aug. 3. Piliscsaba júl. 29-aug. 3. Tokaj augusztus 12-17. Piliscsaba augusztus 5-10. Tokaj augusztus 26-31. Piliscsaba A gyermek hetek, valamint a családos hetek gyerek foglalkozásainak témája Péter élete lesz. Az ifjúsági és felnőtt hetek témái: délelőtt: hit által/Zsid 11,1-12,3; délután: követés /D.Bonhoeffer: Követés c. könyve; este: szabadítás/Jn 8,1-11. Jelentkezni és bővebb információt kérni az EKE Alapítvány címén lehet: 1068 Bp., Szondi u. 95. Tel./fax: 1/332 7063; E-mail: ekeal@freemail.hu Új bibliaiskolai év Urunk megtartó kegyelméért hálát adva és az Ő további vezetésében bízva várjuk az idén is gyülekezeti tagok jelentkezését a szeptemberben 5. évfolyamát kezdő EKE Bibliaiskolába. Szeretettel ajánljuk fel a tanulás lehetőségét mindazoknak, akik örömmel járnak Isten útján, szívesen szolgálnak, vagy szolgálnának a gyülekezetükben, szeretnék mélyebben megismerni a Szentírást, vagy rendszerezni szeretnék hitbeli ismereteiket. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján vidám, baráti közösségben lehettek együtt a hallgatók a nyolc hétvégéből és két nyári hétből álló bibliaiskolai év során, ahol nem csak ismeretekben növekedtek. Hisszük, hogy mindenki számára megtérül életünk Urának és a Szentírásnak a mélyebb megismerésére szánt idő és energia. A Bibliaiskolával, illetve a jelentkezéssel kapcsolatos bővebb információval az alábbi címen állunk rendelkezésre: EKE Alapítvány 1068 Bp., Szondi u. 95. Tel./fax: 1/332 7063; E-mail: ekeal@freemail.hu VILÁGHÁLÓ: AZ EGYHÁZAT IS BEHÁLÓZZA? 3. Magyar Keresztény Internet Konferencia Híján volt hallgatóinak május 11-én, szombaton az Evangélikus Hittudományi Egyetem, de portása kedvesen invitált a főépületbe: ezen a ragyogó májusi napon itt rendezték ugyanis meg a 3. Magyar Keresztény Internet Konferenciát. Katolikusok és reformátusok, baptisták és evangélikusok gyűltünk össze, örömmel üdvözöltük két erdélyi vendégünket is (és csendben sajnálkoztunk, hogy szlovákiai és délvidéki magyar résztvevő most nem volt köztünk). Huszonöt férfi és csak négy nő... Hát az internet férfi-játékszer lenne? Hol maradnak a hölgyek ebből a jókedvű, baráti csapatból? Tény, hogy a többség ma még valóban inkább a technikai oldal felől közelíti meg a témát, de lassanként felzárkózik a humán oldal: egyre több szó esik a felhasználás „hogymiként-jéről”, a tartalmi kérdésekről, távlatokban pedig a virtuális világ és a társadalom közti viszony problematikájáról. Erre utal az első előadás is, amely a társadalom életének több évtizedre szóló perspektíváját állítja elénk: az információs társadalom, a tudástársadalom és a tudat-társadalom jellemzőit vázolja Varga Csaba, a Stratégiai Kutatóintézet igazgatója. Szembe kell néznünk azzal, hogy az információs kor emberének nemcsak az új technológiákkal, a virtuális világgal van dolga, hanem újfajta a tudata is: újragondolva az emberiség megszerzett tudását a természetről és a társadalomról, újfajta módon értelmezve a világot, visszatalál a transzcendenciához is. Továbblépve azonban az információszerzés technikai bűvöletén, az embernek meg kell tanulnia értékké formálni az információt: beépíteni alkotómunkájába, hogy abban a tudás legyen a legfontosabb értékalkotó elem, nem a nyersanyag vagy a munkabér. Kérdéses, hogy át tudunk-e lépni mi, magyarok a tudástársadalomba? El tudjuk-e sajátítani a szükséges ismereteket, megho- no- sodik-e a technológia, és formálódik-e a tudatunk úgy, hogy megfelelhessünk a jövő feladatainak? Vagy a lemaradás, az információszegénység lesz a sorsunk? Melyik oldalon válunk részeseivé a világméretű konfliktushelyzetnek, ami az információgazdagok és az információszegények közt van kialakulóban? És persze kérdés, hogyan fogadja be az egyház ezt az újfajta tudást, lesz-e formálója az új tudatnak és az újfajta lelkiségnek - lesz-e új evangelizáció? Van-e az egyházaknak stratégiájuk az új korszakra? Jóleső érzés volt megtudni, hogy a református és az evangélikus egyházban már megindult a stratégiakészítő munka, és a közös gondolkodás eredménye néhány hónap múlva a Magyarországi Evangélikus Egyház Országos Közgyűlése elé kerül. Kívánatos lenne, ha egyházunk értelmisége szélesebb körben is többet foglalkozna ezekkel a kérdésekkel, hiszen ezen a téren csak úgy tudja ellátni feladatait az egyház, ha a lelkészek és a világiak egymást támogatják ebben. Az előadás után „pihentetőül” egy kis ujjgyakorlat: Pásztor Miklós és Fehér János segítségével ismerkedés a Magyar Keresztény Portállal (http:///www. kereszteny.hu), mely elsősorban a „keresőknek” ad tájékoztatást, és kapcsolódik a különféle hazai egyházak honlapjához. Legértékesebb szolgáltatása a keresztény lapszemle - rögtön kaptunk is felhívást: önkéntes munkatársak kerestetnek a készítéséhez! Akit érdekel a feladat, kattintson a honlapra! A délelőtti munka után kedélyes pizzaevés és ismerkedés, sok kötetlen eszmecserével, aztán ismét vissza a komoly munkához: Lukács László professzor, a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsának tagja beszél nekünk az egyház és az internet viszonyáról, katolikus szemszögből. Előadásából kibontakozik az a nagyon átgondolt folyamat, ahogyan római katolikus részről a tömegtájékoztatás és a tömegkommunikáció ügyével foglalkozik az egyházi vezetés. Őrült tempóban száguldó korunkban ez a megfontolt megközelítés talán segít egy józanabb, árnyaltabb szemléletmód kialakításában. Az egyházi tömegkommunikációban, és - így az internetezésben is — előtérbe kerül a keresztény egyházak ökumenikus alapú együttműködése. Előadónk római katolikus részről nagyra értékelte a konferencia munkáját, és kívánatosnak jelölte meg a közös oktatás, képzés rendjének kialakítását, különös tekintettel a fel- használás etikájára. Az egyházi Internet- és számítógéphasználatra aligha lehet találóbb elnevezést találni, mint azt, hogy: „A templom egere”... - erről beszélt Bogdányi Gábor, aki bemutatta a Magyar Keresztény Internet Egyesület és a Harmat Kiadó által a Széchenyi-terv keretében benyújtott pályázatot. A munka jelentős anyagi támogatást nyert el, és ennek eredményeképpen - mint azt ötletadóként és az írott anyagok egyik szerzőjeként elmondta - rövidesen megjelenik a Harmat Kiadónál egy könyv ezzel a tréfás címmel. A tartalom annál komolyabb: három tanfolyam anyaga lesz olvasható a kötetben, és ezekből megtanulható mindaz az internetes ismeret (a böngészéstől a honlapszerkesztésig és a drótposta használatáig), amire egy gyülekezeti lelkésznek munkájában szüksége lehet. Összesen 5000 példányt ingyen osztanak szét az Ökumenikus Tanácsban tömörült tagegyházak és a megfigyelői státuszú egyház gyülekezeti lelkészei között. (Mintegy 2000 példányt kereskedelmi forgalomba is hoz a kiadó.) Az írott anyaghoz kiegészítőül - CD-n - további, az egyházi munkában jól hasznosítható anyagok is rendelkezésre állnak majd. A könyv anyagának ismertetésére már több mintatanfolyamot is szerveztek, és úgy tűnik, további tanfolyamok szervezésére is szükség lenne -, ha sikerülne önkéntes tanfolyamvezetőket találni. Bogdányi Gábor várja a jelentkezéseket! (Gabor.Bogdanyi@lutheran.hu) A Magyar Keresztény Internet Egyesület vidám, ökumenikus szellemiségű, nyitott csapat. Jóhangulatú, jól szervezett konferenciát rendeztek. Sok munkájuk lenne még, sok szép feladat vár még rájuk. Keresik, váiják minél több új tag jelentkezését! További információ az egyesület honlapján, a http://www.kereszteny.hu/mkie cím alatt található. „ Urunk, a roppant ért vetésre nézz / A munka sok, a munkás oly kevés! ” (Ék. 467. ének) Szabó-Pap Gabriella Ökumenikus vadászkápolna az angolparkban Meghitt és bensőséges ünnepség helyszíne volt a Vértes hegység erdejében található Esterházy kastélypark. 2002. május 10-én - a Madarak és Fák Napja alkalmából - átadták rendeltetésének azt az ökumenikus kápolnát, amelyet a Pro Vértes Természetvédelmi Köz- alapítvány támogatásával építettek újjá. A kápolna története évszázadokra nyúlik vissza. 1779- ben kezdték el építeni a csákvári angolkertet, amely Magyarország egyik legjelentősebb korai tájképi stílusú kertjévé vált. A több mint 80 hektár nagyságú, szárazárokkal körülvett kertet az első tervlapok következetesen „angol- kertként” említik. A park - amelyhez szőlő, gyümölcsös és zöldségeskert is tartozott - az északi, északkeleti oldalon szinte észrevétlenül csatlakozik a Vértes összefüggő erdőségéhez. A kastély területére és azt körülölelő parkjába több irányból márványoszlopos kapukon keresztül lehetett bejutni. Az erdőben Esterházy gróf a felesége neve napjára építtette 1797-ben a török jellegű építményt. Fő tömege téglából, ívesen felrakott lépcsőháza terméskőből készült. Csak „török torony”-ként emlegették, később - a Székesfehérvári Római katolikus Egyházmegye 1854. évi név és címtára szerint - Szent Eustachius kápolnaként működött 1945-ig. Ma vadászkápolnaként emlegetik. A torony alépítménye és a műrom homlokzatú lépcsőház szinte teljes épségben megmaradt, azonban a köztes fafödém és a tetőszerkezet az épület korábbi gazdátlanságából eredően a 60-es évek után szinte teljesen elpusztult. A községben több alkalommal történtek kezdeményezések a Műemlékvédelmi Hivatal irányításával az épület megmentésére, azonban a tulajdonviszonyok és a funkció hiánya miatt sokáig nem történt semmi. A Pro Vértes Közalapítvány a parkgondozás és műemlékvédelmi programjának keretein belül építette újjá a kastélyparkhoz tartozó Geszner-ház épületét, és kezdte el a kápolna felújítását. Az épület hiteles rekonstrukciójához Pietro Rivetti eredeti, 1797-ben készített színes metszete - gouache képe - is nagy segítséget nyújtott. Négy év „küzdelmei” és munkálatai után most végre megtörténhetett az épület átadása. Az építési munkálatok során nem egyszer tapasztalták vandál kezek nyomait. Szent Ferenc a természet és az ökológiai alapú gondolkodás védőszentje. Ezért az ő tiszteletére nevezték el az építményt. Dr. Sisa József történész szavai után dr. Ligetvári Ferenc professzor adta át a kápolnát, amelyet a történelmi egyházak képviselői szenteltek fel. Mindenki számára meglepetés volt az oltárkép leleplezése, amelyet Lelkes István hódmezővásárhelyi festőművész készített. A kép Szabó László Vilmos ciszterci szerzetest ábrázolja, körülötte a Vértes jellegzetes állataival. Amikor az ötvenes évek romboló politikája megszüntette a szerzetesrendeket, Szabó László Vilmos csákvárra került, és az államosított evangélikus parókián lakott mint biológia tanár. Itt élt a faluban, tanított, és mindenki nagyon szerette. 1992-ben a rend újjáalakulásakor Zírcre ment társai közé. Ott is halt meg. A falu lakói úgy látták jónak, ha emlékét ilyen formában is megörökítik. Reménység, hogy a jövőben valóban ökumenikus alkalmak helyszíne lesz a kis erdei kápolna, ahol a tervek szerint esküvőket, keresztelőket és vadászmisét is szeretnének tartani. Menyes Gyula í > M í
