Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)

2002-05-12 / 19. szám

Evangélikus 67. ÉVFOLYAM 19. SZÁM 2002. MÁJUS 12. HÚSVÉT ÜNNEPE UTÁN 6. VASÁRNAP (EXAUDI) A TARTALOMBÓL“ ■ Sosincs igaza a papnak ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet Egyházkerületi missziói NAPOK Tényleg ez a reformáció? Személyes vallomás Weltler Jenőről ÁRA: 89 Ft Rehabilitálták a reformer nyomdászt Egyházunkban Exaudi vasárnapja a misszió vasárnapja. Ez a vasárnap, két missziói töltésű ünnep - Mennybemenetel és Pünkösd - között, küldetésünk lehetőségére és felelősségére irányítja figyelmünket. Reménység szerint mindez kifejezésre jut az istentiszteleteken felhangzó énekekben, imádságokban és az igehirdetésekben. Ezen a vasárnapon az offertóriumot is a misszióra hirdetjük meg. Egyházunk rendje szerint az ebből befolyó összeg, jelentős közegy­házi kiegészítéssel, az évenkénti missziói pályázaton keresztül kerül vissza gyülekezetek és egyházmegyék missziói programjainak, kiad­ványainak támogatására. (Sánta Péter: A merítöháló - a Missziói fotópályázat díjazott színes képe, fekete-fehérben) Következtetések és feladatok Ülésezett az Országos Közgyűlés Május első szombatján ülésezett egyházunk „legszélesebb körű döntéshozó, leg­főbb önkormányzati képviseleti testületé”; az Országos Közgyűlés. A megelőző nap délelőttjén az Országos Iroda Üllői úti székházának tanácstermé­ben egyházunk országos elnöksége, délután pedig presbitériuma tekintette át az ak­tuális feladatokat, illetőleg a legmagasabb plénum elé továbbítandó témákat. A közgyűlés tagjai egy héttel korábban kapták meg a száznál több oldalnyi - je­lentéseket és előterjesztéseket tartalmazó - csomagot, amit az Országos Iroda mun­katársai állítottak össze a számukra. A Közgyűlés ezúttal is istentisztelettel kezdődött, melyen Hafenscher Károly or­szágos irodaigazgató az Ef 4,16 és következő versei alapján tartott igehirdetésében az egyház működéséről szólt. Ez sohasem zökkenőmentes, hiszen - amint azt Pál is ír­ja - „közben tolonganak az óemberek”. Ahogy Pál, az igehirdetö is Krisztusra muta­tott. Ő miatta valósulhat meg az ideálisnak tűnő páli egyházmodell: a test egymást segítő tagjaiként létezünk, nem megy le a nap a haragunkkal, nem jön ki bomlasztó szó a szánkon, hanem bűnbocsánatból és bocsánattal élünk. A legfontosabb, hogy az úton észrevegyük: A Feltámadott mellénk szegődik. Engedjük, hogy ő álljon itt is, mindig a középre. Vele nem illúzió, hogy egymáshoz jóságosak legyünk. A tanácskozást a Közgyűlés két elnöke, Ittzés János püspök és Sólyom Jenő egy­házkerületi felügyelő vezette. A testület elsőként D. Szebik Imre elnök-püspök jelen­tését hallgatta meg, aki részletes elemzést adott a múlt év elején lefólytatott népszám­lálás egyházakra vonatkozó közléseiről. (Folytatás a 3. oldalon) Mv . **'!*, ■ • t „Ezért egyedül azzal kell törődnöd, hogy a hit növekedjék csele­kedetekkel vagy szenvedésekkel iskolázva, amit pedig adsz, azt add szabadon és önzetlenül, hogy belőled és jóságodból mások növekedjenek, és húzzanak hasznot. Mert így leszel igazán jó és keresztyén.” Luther Márton, Értekezés a keresztyén ember szabadságáról (Prőhle Károly fordítása) HOPE 21 - az élő reménység „Isten a város közepén van, sohasem fog megrendülni, Isten megsegíti a várost, mire felvirrad a hajnal. ” - Ezek a szavak a „Litánia a városért” címet viselő imádság refrénjéből valók, melyet az április 22-30-a között, Budapesten ren­dezett Hope 21 nemzetközi konferencia keretében ülésező városmissziós szek­cióban, tizennégy ország mintegy 50 képviselője mondott el naponként együtt, angolul. A városért, amelyben él, amelyet szeret, amelyet Isten lakhelyéül kijelölt, s amelyben szolgálattal bízta meg. B udapest nem először ad otthont keresztény, felekezetközi város­missziós konzultációnak. A kö­zép-európai nagyvárosok között kétmilli­ós fővárosunk évek óta kedvelt színhelye az ilyen témájú tanácskozásoknak. Csak emlékeztetőül: 2001. októberében a Deák téri evangélikus templomban találkoztak a témában érintett lelkészek és laikusok (az eseményről annakidején részletesen beszá­moltunk lapunkban is). Igaz, az a rendez­vény nem ilyen nagyságrendű volt, mint ez a mostani konferencia, amelyet az Európai Evangéliumi Szövetség (ALIANSZ) szer­vezett, több száz meghívott részvételével. HOPE 21 - Reménység - 21: század összefoglaló címmel, április utolsó hétvé­géjén valójában mintegy 25 különböző té­májú „minikonferencia” zajlott egyidejű­leg Budapesten, különböző helyszíneken, elsősorban szállodákban. A témacímek - Család, Imádság, Gyülekezet-plántálás, Gyermekek, Művészek, Kultúra, Oktatás, Fiatalság, Nők, Üzletemberek, Misszió stb. - önmagukért beszélnek. A konferenciák egyike volt az említett Városmissziós konzultáció is, amelyet a népligeti Platánus Hotelben rendeztek. Esténként viszont a Kongresszusi Köz­pontban gyülekeztek össze a résztvevők, összesen több mint ezren, jellemzően külföldiek (a magas részvételi díj miatt ugyanis sajnos csak kevés magyar lel­kész tudott csatlakozni a konferenciá­hoz). A plenáris ülések témája Európa történelmi múltja, jelene és jövője volt. Az előadók - Stuart McAllister Skóciá­ból, Kalevi Lehtinen Finnországból és Elke és Roland Werner Németországból - a krisztusi élő reménység 21. századi A résztvevők egv csoportja Fotó: Bottá Dénes Európájának képét rajzolták meg. A plenáris és szekcióülések mellett, a ven­déglátók minden este kulturális élmény­ről is gondoskodtak: így hallhattunk szimfonikus zenét, rockot és eredeti afri­kai népzenét is. Hogy milyen új kihívásokkal néz szembe a globalizálódó és urbanizálódó emberiség korunkban, s milyen remény­séggel számolhat, azt a városmrssziós szekcióban vitatták meg a terület szakem­berei. A találkozó tétrehívója és főszerve­zője dr. Robert Calvert, Rotterdamban élő, s ott egy példaértékű nemzetközi missziós gyülekezetét vezető skót lelkipásztor. Az ő hívására Európa számos országából - így hazánkból is -, valamint az Egyesült Államokból jöttek lelkészek, missziói munkások. A négynapos együttlét mottója így fogalmazható meg: meghatározni a 21. századi, globalizált világban élő városla­kók igényeit, speciális helyzetét, gyengéit és erősségeit, és felismerni a reménység jeleit, Isten országának megvalósulását ott, abban a közösségben, ahol élünk. Amint dr. Rcty Bakke chicagói lelkipásztor, egyetemi tanár, számos kötet és publikáció szerzője, nemzetközi szaktekintély el­mondta: ma a keresztények 50%-a nagyvá­rosokban él. Ez annyit jelent, hogy egyfaj­ta hangsúlyeltolódással kell számolnunk: nem a nemzetek határozzák meg a városo­kat, hanem a városokban találhatók meg a nemzetek. Míg régen Európa „uralta” a vi­lágot, mára a „világ jött Európába” - ennek megannyi pozitív és negatív következmé­nyével együtt. A kereszténység nem mehet el szó nélkül olyan tények és adatok mel­lett, mint pl. az az előrejelzés, hogy 2025- re 35 millióval (!) több menekült lesz a kontinensen, mint most. Arra kérdésre, hogy mi volt a legmeg­határozóbb élménye, benyomása a kon­zultációról, e sorok írója ezt válaszolná: nagyszerű volt látni, hogy milyen színes Európa, s milyen színesek a missziós modellek, amelyeket megismerhettünk azon a délutánon, amelyen Robert Calvert vezetésével végigutazhattunk - sajnos csak gondolatban - a kontinens városain. A nyelv és a vallás által megha- \tározott, soketnikumú és -kultúrájú kon­tinens nagyvárosainak missziós tapaszta­lataiba kaptunk betekintést, többek között Rotterdamtól Rómán, Párizson, Budapesten, Prágán keresztül Rigáig. Hallhattunk a hollandiai muszlimok kö­zötti szolgálatról csakúgy, mint az edin­burghi bevásárlóközpontokban működő keresztény jelenlétről, a párizsi kezdemé­nyezésről, mely nyitott a homoszexuá- li- sok felé, vagy a lisszaboni skót miszsziói egyházról. Erőt adó és bátorító volt e ta­pasztalatcsere. („Az élet jelei Európában ” címnek megfelelően kis magyar csopor­tunk is igyekezett hűen beszámolni aktuá­lis helyzetéről, valamint a 12 évvel ezelőt­ti rendszerváltás óta történt változásokról.) A konzultáció nem titkolt célja volt az is, hogy létrehozzon egy olyan weboldalt, amely ökumenikus, mindenki számára el­érhető, s amely egyúttal lehetőséget nyújt a városmissziós tanulmányok, publikáci­ók, már működő modellek bemutatására, továbbképzési lehetőségek meghirdeté­sére, valamint elősegíti az érintett - de most távol lévő - lelkészek és laikusok „egymásra találását” a világháló segítsé­Dr. Robert Calvert gével. A közeljövőben beinduló inter­netes oldal(ak) tartalmának, feladatának meghatározása jelentős eredménye volt a konferenciának. A „Hope 21 ” városmissziós tanácsko­zása azzal a reménységgel ért véget, hogy legalább évente egyszer megpróbálunk sort keríteni a személyes találkozásra, mindig más helyszínen és más kérdéscso­portot helyezve a fókuszba. K.D. Pályázati kiírás A Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztálya pályázatot hirdet a Gyenesdiás Kapemaum Szeretetotthon intézményvezetői állására 2002. július 1-jei hatállyal. Az intézményvezető feladata a szeretetotthon, valamint a belmissziói otthon (konferenciák és üdültetés) megfelelő vezetése és irányítása. Alkalmazás feltételei: - felsőfokú képesítés (orvos, gyógypedagógus, diplo­más ápoló, szociális munkás, pszichológus, pedagógus, teológus-lelkész), - evan­gélikus egyházhoz való kötődés, - lelkészi ajánlás. A pályázatnak tartalmaznia kell: - szakmai önéletrajz, - korábbi munka­hely szakmai véleménye, - munkavállalással kapcsolatos elképzelések, - erköl­csi bizonyítvány, - a végzettséget igazoló okiratok hivatalos másolata. Bérezés a KJT táblázat alapján, megállapodás szerint. Szolgálati lakás biztosítva van. A pályázat beadási határideje: 2002. június 30. Pályázati cím: Magyarországi Evangélikus Egyház Diakóniai Osztálya 1085 Budapest, Üllői út 24. A részletekről érdeklődni lehet Kendeh Györgyné 06- 1-320-8207 telefonszámon. X 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents