Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-04-28 / 17. szám
Fotó: Bottá Dénes Eva ngélikus Elet 2002. ÁPRILIS 28. 5. oldal CD-T ÉS KAZETTÁT ADNAK KI f Énekelt hitvallás A Deák téri harangjáték A Magyarországi Evangélikus Egyház Missziói Bizottsága által kiírt pályázaton ötvenezer forintot nyert a Soli Deo Gloria Ének és Zenekar. A ménfő- csanaki evangélikus fiatalok által kilenc évvel ezelőtt alakított énekkarban nem csak gimnazisták és egyetemisták énekelnek, hanem több szülő is. Közülük kettővel, Hujber Istvánnéval és Nyakasné dr. Tátrai Judittal beszélgettünk a kilencéves énekkarról. Elsőként arra kértünk választ, hogy mire fordítják a pályázaton nyert pénzt.- Elmúlt év tavaszán rádiós istentiszteletet közvetítettek a kajárpéci templomból. Énekkarunk is szolgált ezen az eseményen, és éneklésünk annyira megtetszett Gáncs Péter országos missziói felelősnek, hogy felajánlotta, amint egy kazettányi anyagunk összegyűlik, segít nekünk egy CD-t, vagy kazettát kiadni. Augusztus utolsó hetében Bakonyszent- királyon táboroztunk, és a rendelkezésünkre álló egy hét alatt összeállítottunk egy komoly műsort. Ezt követően - a szükséges technikai segítséget megkapva - sikerült létrehozni egy stúdiófelvételt a ménfocsanaki Bezerédj-kastély- ban, amiből aztán CD lett. Bár sok támogatást kaptunk az Evangélikus Missziói Központtól, elkerülhetetlen volt, hogy mi szülők is a zsebünkbe nyúljunk. A CD megjelenése után, most a következő lépésben szeretnénk egy kázettával is a nagyközönség elé lépni. A missziói pályázaton nyert pénzt ezért arra a célra fogjuk fordítani, hogy zenei anyagunk kazettán is megjelenhessen.- Kik énekelnek az együttesben?- Kilenc évvel ezelőtt ménfocsanaki evangélikus fiatalok alakították meg az énekkart. Ám hamarosan ökumenikussá vált a dolog, mert sok katolikus fiatal is énekeseink közé állt. Földrajzi értelemben is heterogénné vált az együttes, hiszen Győrből és Kajárpécről is csatlakoztak hozzánk. A legtöbb énekesünk gimnazista és egyetemista, többen az ország távoli városaiban tanulnak, a baráti kapcsolatok és a közös éneklés öröme mégis együtt tudta tartani az énekkar tagjait. A közös programokra, fellépésekre mindig hazajönnek távolra került énekeseink. Énekkarunk létszáma húsz és huszonöt fő között mozog. Hála Istennek, ha valaki abbahagyja az éneklést, mindig van új jelentkező, aki a helyére lép. Érdekesség, hogy az énekkar munkájában a szülők nem csak mint segítők, és mint potenciális szponzorok vesznek részt, hanem énekelnek is. Próbáinkat a ménfocsanaki gyülekezeti házban tartjuk.- Mennyire bőséges a repertoár, és milyen énekeket énekelnek?- Alapvetően az egyházi könnyűzene irányába mozdult az énekkarunk. Talán azért is hallgatnak bennünket szívesen, mert dallamos, élvezetes énekek szerepelnek műsorainkban. Énekelünk spirituálékat, gospeleket, ifjúsági énekeket egyaránt. Nyakas Juditnak, az énekkar vezetőjének jó kapcsolatai vannak Németországban, úgyhogy neki köszönhetően német énekeket is előszeretettel énekelünk. Utóbbi időben több alkalommal német és angol nyelven is megpróbálkoztunk az énekléssel.- Hol és milyen alkalmakon lépnek fel?- Ahova hívnak bennünket, oda szívesen megyünk. Vannak hagyományos, évente visszatérő fellépéseink. Ilyen a tavaszi és karácsonyi koncertünk-a győri Öregtemplomban. Ezek az alkalmak jótékony célt szolgálnak. Egyik karácsonyi koncertünk bevételét például az evangélikus óvoda javára fordítottuk, amiből az óvoda vezetői a gyermekeknek udvari játékokat vettek. Énekeltünk Győrszemerén is, ott a bevételt felajánlottuk a parókia javítására. Rendszeresen fellépünk a Szeretetházban, ahol a gondozottak mindig nagy szeretettel hallgatják műsorunkat. Karácsony táján a kórházat is felkeressük, hogy a szeretet ünnepét elviselhetőbbé tegyük az ágyban fekvő, karácsonyra hazamenni nem tudó betegek számára. Győr környékén sok egyházi eseményre hívnak bennünket, hogy énekünkkel emeljük az ünnepség hangulatát. Nagyobb utakra, távolabbi koncertekre nem nagyon vállalkozunk, mert az utazást anyagilag nem tudnánk finanszírozni.- Mit lehet tudni idei terveikről?- Legközelebb a győri Öíegtemplom- ban koncertezünk, mégpedig úgy, hogy bevonjuk műsorunkba az óvodásokat is. Anyák napján a református templomba hívtak minket, azt követően pedig fellépünk Téten. Szeretnénk bemutatkozni Sopronban, egyházmegyénk kulturális gálaműsorán, és minden valószínűség szerint a Szélrózsa találkozóra is elmegyünk. Hagyományos nyári táborunkat is megtartjuk, mégpedig a már jól bevált, megszokott helyünkön, Bakonyszentkirályon. Ott a református kántorlakásba kvártélyozzuk be magunkat. A házhoz egy gyönyörű terület tartozik, ami ideális körülményeket biztosít a nyugodt alkotómunkához. Kiss Miklós Fesztiválsiker lett Klaus Douglass teológus könyve A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon is nagy sikerrel mutatta be Klaus Douglass német evangélikus teológus „Az új reformáció” című könyvének magyar fordítását a Kálvin Kiadó. A szerző diagnózisa szerint erodálódik a gyülekezetek tagsága, aggasztóak az anyagi problémák és ellentmondásos az egyház “ politikai-társadalmi szerepvállalása. A már lapunkban is bemutatott kötetben Douglass 96 tétellel, 12 konkrét lépésben vázolja fel az egyház megújulásának lehetséges útját. Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészt elnöke a könyvbemutatón kijelentette: a szerző provokatív szándékkal írta művét, az európai protestantizmus gyökeréhez kötődő gondolatok felébresztésének céljából. Hangsúlyozta ugyanakkor: a szüntelen reformáció nem jelenti a hagyományok lerombolását. Bölcskei Gusztáv elmondta: azt kívánja, hogy a könyv segítse az egyházakat abban, hogy merjék vállalni önmagukat és azokat az utakat, melyeken elérhetik az embereket. Tan Kálmán, a Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadójának igazgatója bemutatta a „Tedd templomoddá, Istenem” című, képekkel gazdagon illusztrált albumot is, amely Árpád- és középkori eredetű református templomokat mutat be. „Erővonalak” a kiállítóteremben .....saját gondolatom, üzenetem a szövés ál tal képpé fogalmazódik, megszületik a textil, hogy hordozóként szóljon az emberekhez, és gondolkodásra késztesse őket. Ez alkotómunkám lényege. ” Kubinyi Ama textilművész fenti szavait hűen tükrözik a Hegyvidéki Kortárs Galériában kiállított művészi munkái: van mondanivalójuk. Elgondolkodtatnak és gyönyörködtetnek. Öröm volt látni, hogyan tértek vissza egyes képeihez a kiállítás vendégei, az igazi művészetek barátai: egyedül, aztán kettesével, majd harmadmaguk- kal, mígnem kis csoportokban „tárgyalták” a különleges technikával megalkotott, vagy inkább megálmodott, mélyen átérzett témák képi üzenetét. A kiállításának címet is adó ERŐVONALAK - a kiterített palástot ábrázoló textil falikép - történelmünk és a művészet megdöbbentően szép találkozása. A palást aljáról, széléről induló és fölfelé erősödő és sűrűsödő kenderfonalak jól mutatják a népből induló erők felfelé haladásában az összefogást, az erősödést. „Az erő nem hatalom, a sokfelől jövő erők találkozása a központban az egységes akarat kifejezése” - mondta többek között megnyitó beszédében Nádasdy Ferenc, a Nádasdy Alapítvány és Akadémia elnöke. Az ERŐVONALAK művészi elemzésére büszke lehet a textilkép alkotója, de emlékezetes marad a jelenlevőknek is. Balaton-felvidék - Eleven textil - Gyűrődések - Indák - Élő törésvonal - Kitörések - Korrózió... Már a címek is elgondolkoztatnak, még inkább a művek belső tartalma. A cím és a belső tartalom sokatmondó kötődése, a művész mélységes hitből fakadó mondanivalója, amely- lyel a végtelenül lágy, puha, simulékony fonalból is erőt tud sugározni.- Mit tud mondani a művész indulásáról, munkái kialakulásáról? — kérdeztem.-Aszegedi művészeti gimnáziumban kerámia szakon végeztem. A főiskolán papírjaim tévesen a textil tanszékre kerültek. Ezt a tévedést ma predesztinált- nak tartom - a textil, a szövés életelememmé vált... Eleinte az élet, a valóság szépségeit dicsértem, figyeltem, munkáim optimista, színes, mozgalmas, mégis könnyed jellegűek voltak. Később más dolgok váltak fontosabbá számomra. Más dolgokra akartam terelni a figyelmet. Mint például az idő, az örök mozgás, az átalakulás, a természetben szunnyadó, vagy éppen kitörő energia, az életerő a fák gyökerei által kifejezve, keletkezés és elmúlás. Ezek lettek a meghatározó szimbólumok számomra. Ezekkel foglalkozván, textilképeim egyre burjánzóbb, mozgalmasabb, plasztikusabb felületet öltöttek, szinte a relief határainak végső lehetőségeit feszegetve - válaszolt Kubinyi Anna. Elgondolkoztató szép képe a „Gyűrődés”. Ha távolról nézzük, kitárt karú embernek látszik, ha közelről, gyűrött keresztnek (törés, „gyűrődés” mindkettőben lehet!) tűnik. A kiállításnak címet adó ERŐVONALAK a leendő miniszterelnöki rezidencia tárgyalójába készült textil falikép. A Hegyvidéki Kortárs Galériában (Bp. XII., Városmajor u. 16.) május 4-ig látható vasárnap és hétfő kivételével, minden nap 10-18 óráig. (Telefon: 201-6607) Schclken Pálma Cantate vasárnapja az egyházzene ünnepe. Ezen a vasárnapon különös ünnepélyességgel énekelnek gyülekezeti kórusaink. Az orgona szavára is jobban figyelünk. El szoktunk felejtkezni azonban arról, amit énekünk jól tud: .. Zúgó harang, Ének és orgonahang, Mind az ő szent nevét áldják. ” Igen, a harang is Isten dicséretét zengi, azon túl, hogy hozzánk szól: az időt jelzi, vasárnap hívogat, vészben riaszt, gyászban emlékeztek este nyugalomra bocsát. Templomtornyainkban általában egy vagy két, esetleg három harang van. A nyugat-európai egyházakban azonban már a 12. század óta építenek több harangból álló harangjátékot, ezeken dallamot is lehet játszani. Hollandia különösen híres harangjátékairól. E művészet a 17. században élte fénykorát. Nyugaton járva ma is sok helyen találunk harangjátékot templom vagy városháza tornyába építve. Néhol hatalmas világórák kísérőzenéje, máshol meg turisztikai érdekesség a zenére mozgó figurák látványa. Deák téri templomunknak régóta nincs tornya, harangja. Tornyát - statikai gondok miatt - 1875-ben lebontották. Harangja a felvidéki Szmrecsány evangélikus templomába került. Azóta templomunk „néma”, sok arra haladó azt sem tudja, mi célt szolgál az épület. Felügyelőnk, Gryllus Vilmos ezt a némaságot kívánta megszüntetni. Elgondolása az volt, hogy az Erzsébet térre tervezett Nemzeti Színházzal kapcsolatos térrendezés során harangtorony épüljön templomunk elé. A tér ilyen jellegű megváltoztatását és a harangtorony építését a hatóságok nem engedélyezték. De már kezünkben volt az ígéret: harangjátékot kapunk a millennium emlékére a Millenniumi Kormánybiztosságtól. Más helyet kellett keresni a harangoknak! így került a harangjáték a templomkapu feletti félköríves ablakba. (A mellékelt fénykép a harangokat a templombelső felől ábrázolja.) Templomunk némasága megszűnt. A harangjáték negyedóránként megszólal, egész óránként üti az órákat, és utána egy koráit játszik. Mindig olyan koráit, amely az adott egyházi időszak jeles éneke. Adventben a Jöjj, népek Megváltója, karácsonykor a Pásztorok, pásztorok örvendezve, vízkeresztkor a Szép fényes Hajnalcsillagom, böjtben az O, Krisztusfő, sok sebbel kezdetű énekeink szóltak. A déli muzsika ennél is több: egy szép Bach-mű, vagy egy ismert dallam művészi feldolgozása is felcsendül a korái után. Az emberek a harang szavára megállnak, gyönyörködnek hangjában, feltekintenek a megvilágított harangokra, mosolyognak. Néhány perc nyugalom a főváros rohanó, ideges világában. A harangszó hirdeti: templom e?. Isten jelen van életünkben. A harminc harangból álló hangszer más szolgálatot is betölthet, mivel nemcsak kifelé hangzik, hanem a templom felé is nyithatók ajtajai. Az istentiszteletek az óraütéssel és a koráljátékkal kezdődnek Ezen kívül volt már zenekaros, énekkaros kantáta-előadás, amikor a harang is szerepet kapott a hangszerek között. Karácsony ünnepén orgona-előjáték helyett, önálló hangszerként szólalt meg. És volt már negyedórás térzene is az ünnepi istentisztelet után. Többen is érdeklődtek, miként működik ez a harangjáték. A harangokban lévő ütőt elektromágnes mozgatja. Ezek a mágnesek összeköttetésben állnak egy elektronikus működtető szerkezettel, amiben memória is van. Itt raktározódnak el a különféle funkciók. Ehhez az elektronikus szerkezethez kapcsolható hozzá egy olyan billentyűsor, amilyen billentyűzete a zongorának van. Ezen a billentyűzeten kell lejátszani azt a zenét, amit hallatni akarunk a harangokon. Ezt a memória rögzíti. E szerkezethez még hozzákapcsolódik egy kézben tartható kis komputer, úgynevezett Psion. Ezen a komputeren kell beállítani a harangjátékok műsorát hetek és napszakok szerint. Hadd áruljak el még néhány érdekességet. A harangokat Hollandiában öntötték. Az ideszállítás után az ütőszerkezeteket, a működtető elektronikus agyat a Szabados György és Társa Kft. készítette el. A szerkezet sajátossága az, hogy a billentyűk leütésétől függ a harangok megszólalásának hangereje. így halkabban és erősebben is lehet rajta játszani. E különleges működtetésű szerkezetet külföldön is számos helyen beépítették, ez a cég szabadalma. Sőt hangversenytermi előadásokat is tartanak hordozható harangjátékukkal, akár más hangszerekkel együtt muzsikálva. A cég által a Magyar- országon beépített harangjátékok között a Deák téri a legnagyobb. Templomunk immár nem néma: harangjai hirdetik Isten jelenvalóságát és dicsőségét. Trajtler Gábor ^éUUm Duna Palota J Budapest V., Zrínyi u. 5. 2002. április 26-án, péntek este 7 órakor bemutatja: Robert Bolt: Egy ember az örökkévalóságnak (Morus Tamás) Dráma 2 részben Fordította: Vas István Főbb szerepekben: Farkas Tamás, O. Szabó István Jászai-díjas, Lénárt László, Bicskei Kiss László, Gáspár Imola, Forgács Szilvia, Némethy Ferenc Jászai-díjas érdemes művész, Mucsi Sándor, Zsolnay András, Szathmáry László, Gyurin Zsolt, Bor Viktor, Rácz Géza, Buzogány Márta. Történik Londonban, 1530-1535 között Látványtervező: Huros Anna Mária. Zenei összeállítás: Pacher Gréti Rendező: Udvaros Béla További előadások: május 4., 11., 18., 25. du. 3 órakor. Május 19., 26., este 7 órakor. Június 1. du. 3 órakor. Június 2. este 7 órakor Jegyárusítás: minden nap a (06 1) 250-5338-as telefonon, továbbá hétfő, szerda, péntek délután 14-18 óra között a Duna Palota portáján (06 1) 317-2790. Helyárak: 1300 - 1000 - 800 Ft.