Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-04-07 / 14. szám
4. oldal 2002. ÁPRILIS 7. SAJTÓKÖZLEMÉNY Földrengés Afganisztánban Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat helyszíni jelentése Mazar-I-Sharif-ban is érezhető volt az a nagy erejű földrengés, amely több mint négyezer ember halálát okozta az afganisztáni Baghlan tartomány délkeleti részében, Nahrin településen és környékén - jelentette Németh Eszter, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat Mazar-I-Sharif-ban működő irodájának vezetője. Az első információk szerint a lakóépületek 50-80%-a megsemmisült, több mint 7000 család vált hajléktalanná. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálatot nemzetközi szövetsége az ACT- Intemational (Egyházi hátterű Segélyszervezetek Világhálózata) genfi központja a mai nap folyamán megkereste a Szeretetszolgálatot, hogy az ACT képviseletében hogyan tudná kiteijeszteni az afganisztáni segélyezését a földrengés károsultjaira is. Felkérte, hogy dolgozzon ki javaslatot a földrengés áldozatainak megsegítésére. A Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat jelenleg a magyar kormány 50 millió forint értékű élelmiszersegélyének szétosztását végzi JAWZJAN tartomány KHWAJA DU KOH körzetének településén A segélyezés az ENSZ humanitárius ügyekért felelős koordinációs irodájával történt egyeztetés alapján történik. További információk a helyszínről +88216-51100956 számon, magyar idő szerint 7 és 17 óra között kaphatók. Budapest, 2002. március 27. Nagy Ákos sajtóreferens Fórum egyházról, politikáról Az egyházakat durván bevonják a politikai kampányba és azt igyekeznek elhitetni a hívekkel, hogy az egyházakat el kell választani a közélettől - fejtette ki Balsai István, az MDF frakcióvezetője az Egyház és politika című fórumon március 12-én, a ferences szerzetesrend budapesti Tamás Alajos Közösségi Házában. Úgy vélte: az egyházakat, valamint lelkészeiket és tagjaikat bőséges vádaskodás érte az elmúlt időszakban. A politikus hangsúlyozta: a híveknek semmi okuk sincs arra, hogy távol maradjanak az országgyűlési választásoktól, ne gyakorolják állampolgári jogaikat, s megfélemlítve érezzék magukat. Semjén Zsolt, a kulturális minisztérium egyházi ügyekért felelős helyettes államtitkára a magyar egyházpolitika fő ismérveit áttekintve kiemelte, hogy az állam és az egyház viszonyában csak a szigorú mellérendeltség fogadható el. Aki ma az állam és az egyház szétválasztását „ragozza”, az akarva-akaratlanul az egyház és a társadalom szétválasztását szeretné. A helyettes államtitkár megemlítette: az állam az egyházak javára az 1 százalékos adó felajánlásokból befolyt összeget az összes személyi jövedelemadó (szja) 0,8 százalékára kiegészíti, s ennek alapjául a tavalyi népszámlálás adatait veszi figyelembe. Semjén Zsolt az elmúlt négy évet áttekintve utalt arra, hogy a polgári kormánynak egy célját nem sikerült az egyházakkal kapcsolatosan megvalósítania: az Országgyűlés nem fogadta el a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény módosítását, azaz az egyházalapítás szigorítását. Úgy vélte: az egyházaknak ugyanolyan joguk van politikai tevékenységet folytami, mint például egy szakszervezetnek. A papság azonban - mutatott rá - teológiai és lelkipásztori megfontolásból, önkorlátozásból nem vállal pártpolitikai szerepet. Semjén Zsolt utalt arra: az egyházakat érintő eddigi lehetőségek mellett két új pályázati terület is megjelent, illetve megjelenik a Széchenyi Tervben: a vallási közösségek ezentúl orgonafelújításra és a templomok megvilágítására is kérhetnek támogatást. A Várpalotai Evangélikus Egyházközség presbitériuma pályázatot hirdet a Várpalotai Evangélikus Keresztyén Óvoda óvodavezetői állásának betöltésére 2002. augusztus 15-ével kezdődő 6 éves időszakra. Képzési és egyéb feltételek:- Pedagógusi végzettség a Közoktatásról szóló 1993. évi törvény alapján, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiről szóló törvénynek megfelelően.- 10 éves pedagógusi gyakorlat.- Hitét gyakorló, konfirmált, evangélikus vallású pedagógus. A pályázatnak tartalmaznia kell:- A pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását.- Önéletrajzot, szakmai önéletrajzot.- Szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket. A pályázathoz mellékelni kell lelkészi ajánlást. A pályázat beadásának határideje: 2002. május 01. A pályázatot a következő címre kell küldeni: Várpalotai Evangélikus Egyházközség Pintér Mihály esperes, lelkész 8100 Várpalota, Thuri György tér 1. A pályázat elbírálásának határideje: 2002. június 30. Az Alberti Evangélikus Egyházközség Presbitériuma pályázatot hirdet főállású igazgatói állásra 2002. augusztus 1-jével kezdődő, 6 éves időszakra. A pályázat meghirdetője: Alberti Evangélikus Egyházközség Presbitériuma megbízásából az Alberti Evangélikus Egyházközség Elnöksége, 2730 Albertirsa, Pesti út 106. Az intézmény megnevezése: Alberti Evangélikus Általános Iskola (2730 Albertirsa, Pesti út 110.) A pályázat feltételei: - Egyetemi vagy főiskolai szintű pedagógusi oklevél, legalább 10 éves gyakorlat vagy evangélikus lelkészi végzettséget igazoló oklevél, legalább 10 éves hitoktatói gyakorlat - A Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiről szóló törvénynek megfelelően: evangélikus vallás, keresztyén elkötelezettség, konfirmáció, vezetői képességek Egyéb információ: - ÁÉI: 2002. augusztus 1. - A megbízás 6 évre szól - Pályázat beérkezésének határideje: 2002. május 15. - Szükség esetén a lakhatás megoldása - Lehetőség van egyeztetés szerint megismerkedni az intézménnyel - Bérezés a közalkalmazotti bértáblázat szerint, vezetői pótlékkal A pályázatnak tartalmaznia kell: - A pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását - Részletes önéletrajzot és szakmai önéletrajzot - Szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket) A pályázathoz mellékelni kell: Lelkészi ajánlást a gyülekezet lelkészétől A pályázatot a következő címre kell elküldeni: Alberti Evangélikus Egyház- község Elnöksége - Szmolár Attila lelkész, 2730 Albertirsa, Pesti út 106. S .................... ....................r Ev angélikus Élet „VAN ZSINÓRMÉRTÉK! Szolgálatban - Isten és az ország házában Interjú Balog Zoltán református lelkésszel Egy több szempontból is sajátos helyzetben lévő gyülekezet ünnepi eseménye kapott szokatlanul nagy sajtónyilvánosságot a közelmúltban. Mint arról annak idején lapunkban mi is beszámoltunk, március 3-án szentelték újra Budapesten a Németajkú Ev.-Református Egyházközség Hold utcai templomát. Jóllehet a rendszerváltás óta is több mint egy évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy a gyülekezet (államosítása után 57 évvel!) ismét birtokba vehesse Isten házát, a templom ünnepélyes újraszentelésével életképességét, tagjainak kitartó hitét is demonstrálta e kettős identitású eklézsia. Bizonyos értelemben a gyülekezet sajátosságának tekinthető, hogy pásztorával nem lelkészi hivatalában, hanem egy parlamenti dolgozószobában beszélgettünk. Balog Zoltán ugyanis - „másodállásban” - a hivatalban lévő miniszterelnök, Orbán Viktor személyi főtanácsadója. De erről majd később...- Budapesten két németajkú protestáns egyházközség tevékenykedik. A Budavári Evangélikus templomhoz kötődő németajkú közösség élén - Andreas Wellmer személyében - német állampolgárságú evangélikus lelkész álL ön magyar református lelkész, de a Hold utcai templom újraszentelésére invitáló meghívón azért az evangélikus gyökerekre utaló rövidítés is szerepelt...- Egyházközségünk szervezetileg most a Magyarországi Református Egyházhoz tartozik, de tudni kell róla, hogy német evangélikusok és svájci reformátusok közösen alapították a 19. század közepén. Sokáig hivatalos elnevezésében is szerepelt az Ágostai és a Helvét Hitvallás együttes vállalása. Az ökumenikus jelleg ma főként az egyházközségünkben honos Protestáns Fórum különböző csoportjaiban és rendezvényein érhető tetten. Valójában azonban nem a felekezeti arányok különböztetnek meg bennünket budavári testvérgyülekezetünktől. Az idők folyamán úgy alakult, hogy Budavár elsősorban a nálunk letelepedett németek közösségét fogta össze, míg a Hold utcai gyülekezet kisebb létszámú magja a fővárosunkban hosszabb-rövidebb ideig tartózkodó külföldieket vonzotta. A templomot 1945-ben államosították, a pártállami évtizedek alatt raktárként, majd a Magyar Televízió varrodájaként „hasznosították”. A gyülekezet azonban tovább élt, és már jóval a rendszerváltozást megelőzően újjászervezte önmagát. A 80-as évektől kezdődően olyan - főként értelmiségi - személyiségek is nálunk találták meg közösségüket, akiknek egyaránt van magyar és német identitása. Később ez kiegészült azokkal a németül jól értő és beszélő magyarokkal, akiket viszont az hozott közénk, hogy ebben a testvéri közösségben - miként ma is - benne voltak a magyar közélet szellemi tartalmai...- Értsem úgy, hogy a rendszerváltás előtt a „keresztyén másként gondolkodók” gyűjtőhelyévé vált az egyházközség?- Néhányan a református, az evangélikus egyházban és azokon kívül is, annak a Vályi Nagy Ervin tanítványának és örökösének szeretnénk tudni magunkat, akit idehaza évtizedeken "keresztül mellőztek a református egyházban, miközben Nyugaton az egyik legképzettebb, széles látókörű protestáns teológusként tartották számon. Őt azért száműzték ebbe a gyülekezetbe prédikálni, hogy itt németül úgyse hallja senki. Lényegében az ő személye köré szerveződött az a közösség, amely a mostani gyülekezetnek is a magját képezi, s amelynek tagjai - úgymond a német nyelv adományával, de egyúttal fogságában is - teologizáltak, gondolkodtak kritikusan, nem csak az egyház, de a közélet dolgairól is. Három évvel 1993- ban bekövetkezett halála után, ez a gyülekezet választott meg Vályi Nagy Ervin utódjának.- Balog Zoltán mögött ekkor már mozgalmas múlt állt Volt lelkipásztor vidéken, tanított a teológián, publikált magyar és német nyelven - 1981 és 1983 között Halléban, »7 és 89 között pedig Thiibingenben is folytatott teológiai tanulmányokat -, nem utolsósorban pedig már javában a FIDESZ tanácsadójaként politizált. 1996-ban azonban még bizonyára nem sejtette, hogy két év múlva az Országház közelsége miatt is ideális szolgálati helynek bizonyul majd a németajkú egyházközség Alkotmány utcai épülete. Tudván azt, hogy — részben épp fizikai közelség okán - immár a FIDESZ vezető politikusai közül is számosán váltak e gyülekezet aktív tagjává, nehéz nem gondolni „legfelsőbb szervezésre”...- Az Úristen kegyelmét, vezetését nem csak lelkészi, de közéleti ténykedésem során is szinte naponként tapasztalom. S, noha tanácsadói munkámnak hivatalosan természetesen nem része a lelkészi, lelkigondozói megnyilatkozás, hála Istennek gyakorta — olykor a legváratlanabb helyzetekben - előfordul, hogy lelkészi minőségemben fordulnak hozzám. Sajnos az is megesik, hogy ezt nem, vagy csak későn veszem észre.- Azt gondolom, most kell feltennem azt a kérdést, amire - érzésem szerint - olvasóink leginkább kíváncsiak. Hogy tudniillik elsősorban kinek/minek tekinti magát Balog Zoltán?- Amíg kimondottan lelkészi szolgálatot végeztem, addig úgy éreztem, hogy hiányzik nekem a közvetlen közéleti szerepvállalás. Amióta a közéletben, a politikában mozgok, azóta egyre erősebben érzem, hogy mennyire lelkész vagyok. Ezt a kettős identitást, ezt a kettős küldetést én ma már nem szeretném sem ösz- szekeverve kibékíteni, sem elválasztani egymástól.- Pedig a magyarországi református egyházban ezt manapság nem olyan egyszerű összehangolni, hiszen a református Zsinat nemrég összeegyeztethetetlennek nyilvánította a lelkészi szolgálatot az aktív politikai tevékenységgel Ha emlékezetem nem csal, Ön épp a zsinati döntés napján jelentette be, hogy lelkész kíván maradni- Ez csupán véletlen egybeesés volt. Ugyanis a miniszterelnök épp azon a napon kért fel a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma politikai államtitkárának. Ezt nem vállaltam, mert azt gondolom, hogy a politikai államtitkárság túlnő azon a szerepen, mint amit én szívesen tulajdonítok, illetőleg látok a magam számára a politikában. Szerintem a főtanácsadói megbízatás egy vállalható keskeny út. Ez nem közvetlen politikai felelősség, ez lelkészként is ellátható köztisztviselői munkakör. Természetesen kell hozzá a presbitérium engedélye, amit én 1998- ban meg is kaptam.- Sokak számára önmagában is üzenetértéke van, hogy Orbán Viktor egy lelkészt nevezett ki személyi főtanácsadójául. Jelenti ez azt, hogy a miniszter- elnök a spirituális, transzcendens szempontokat is figyelembe veszi?- Itt nem csak a kormányfőről van szó. Az országot ma egy olyan politikai elit vezeti, amelynek tagjai igénylik, hogy saját tevékenységüket - történetileg, kulturálisan, spirituálisán és lelkileg - egy magasabb összefüggésbe helyezzék el. És ezt egy fontos újdonságnak tartom a magyar politikában. Hadd idézzem Orbán Viktornak a legutóbbi reformáció esten elhangzott szavait: ,, Van zsinórmérték. ” Egy miniszterelnöknek ilyen összefüggésbe elhelyeznie a tevékenységét nagy kockázat, hiszen, ha van objektív mérce, akkor az ember nagyon könnyen alatta maradhat. Én úgy látom, hogy ma alapvetően két politikai tábor van. A másik azt mondja, hogy „a mérce az relatív”, hogy az konszenzus alapján keletkezik. Szavazzuk meg, mi az, ami még megy, mi az, ami már nem megy. És, hogyha megszavaztuk, de mégse megy, akkor kicsit lejjebb rakjuk a mércét. Aztán megint visszarakjuk, és nem győzzük emelgetni, meg tologatni. Ezzel szemben a polgári, keresztény oldalon egyre erősebb az a meggyőződés, hogy igenis van zsinórmérték, és erkölcsi szempontból - meg egyébként is - ehhez próbáljuk magunkat mérni. Ilyen értelemben a kormányzati döntéseknél is állandóan ott van a levegőben ennek a szempontnak a jelentősége és súlya. Nem hiszem, hogy a miniszterelnök ne vállalná nyilvánosan, amit talán egy évvel ezelőtt mondott a FIDESZ kaposvári kihelyezett frakcióülésén: „vegye mindenki tudomásul, hogy ’98-ban azért nyerhettünk, mert velünk volt az Úristen... ” - majd hozzátette - „azt is vegyük tudomásul, hogy 2002-ben is csak akkor fogunk nyerni, ha velünk lesz... ”.- Köszönöm a beszélgetést. T. Pintér Károly A templom újraszentelési ünnepségén az egyházközség lelkésze és felügyelője (Topolánszky-Zsindely Katalin) köszönti a gyülekezethez kötődő miniszterelnököt
