Evangélikus Élet, 2002 (67. évfolyam, 1-52. szám)
2002-03-31 / 13. szám
Evangélikus Élet 2002. MÁRCIUS 31. 11. oldal Tragikus annotáció Sokan felháborodtak, én elgondolkodtam. Ha a bűneset történetének egyik csattanója így hangzik: „Ádám, hol vagy?”, akkor az új Nemzeti Színház nyitóelőadása nyomán a.kérdés így visszhangzik bennem „Isten, hol vagy?” No, nem úgy, ahogyan a zsoltáros kérdezi, „hol vagy Uram, meddig késel, ne légy távol tőlem”, vagy ahogyan a kereszten haláltusát vívó Jézus felkiáltásában: „én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?” hangzik. Isten, hol vagy? - kérdezi ürességében, tanácstalanságában a mai ember, akkor is, ha kérdését máshogy fogalmazza meg, és az ezerféle bajban-hiányban nem is tudja mit vagy kit keres. Az ember tragédiája előadásból hiányzott az Isten. Zokon vették - joggal. Nem szólalt meg, nem bátorította küzdésre és bízva-bízásra a paradicsomból „kipottyant” embert. Ezt a szomorú tényt nem zokon vettem, hanem önkritikusan a szívemben forgattam. Mert tudom, nem csak a Nemzeti előadásából hiányzott az Úr hangja, egész lénye. Hiányzik a mindennapokból, a világból. Az Ádámot joggal száműző Istent száműzte az ember. És most szenved. Feltűnik, ha a Tragédiából kihagyják, de sokszor fel sem tűnik, ha a mindennapokból kihagyják. Az önkritika elvezetett a kérdéshez: Isten mai hírvivői, az egyház, a keresztény emberek, mi evangélikusok hogyan képviseljük, hirdetjük, jelenítjük meg őt. Valószínűleg nagyon rossz tanúk vagyunk, ha egy neves rendezőnek, egy kiváló társulatnak úgy mai Madách darabja, hogy nincs benne az Úr. Nem biztos, hogy Szikora János főrendezőn kell számon kérni az Isten-hiányt. Lehet, hogy az egyház bizonyságtételén. A mi bizonyságtételünkön. Isten hiánya a színdarab mai megvalósulásában korjelenség. Isten hiánya a milliók által nézett előadásban kóijelen- ség. E kórban gyógyít-e az egyház? Készüljünk ez ügyben is az elszámolásra! HK(ifj) JEGYZETLAPOK REGGEL A TÉREN. A villamosmegálló közelében egy férfi, aki kéregét. Megdöbbenve látom, hogy mind a két karja hiányzik, csak a válla mellett látszik egy kis csonk. Huszonöt-harminc éves lehet, arca piszkos és borostás, nyakában apró fémvödör, abba koldulja a pénzt. Ez az ember áll most a közelemben, sapka nélkül, a reggeli hidegben szál trikóban, hogy tragédiáját jobban észrevegyék. Tehetetlenül, kimerültén rohan lé-föl, ki az autók közé, hátha a zörgő fillérek mellé valaki cigarettát nyom a szájába. ELMÚLIK MINDEN. Ottlik soraiban is ez bújik meg: „Tele vagyunk tervekkel, várakozással, elképzelésekkel a jövőről, azután egyszerre negyven, ötven, hatvan év, s jóformán el sem kezdtük tervbe vett életünket, máris itt a vége.” És mégis. Egy verssor, egy kép, egy dallam fölemeli fáradt arcunkat, hogy élettel, halállal, bukással szembenézzünk, reménykedjünk a reménytelenségben, fölfedezzük a hétköznapok kis csodáit. ISTENKERESŐ. Hívjuk, keressük egy életen át. De az ördög kéretlenül is megjelenik. „Az ördögöt nem kell hívni, ott van a füled mögött.” - mondta apám bosszankodva. Gonosz gondolatait, kegyetlen kívánságait naponta elsorolja. Súgja és kiáltja, ha kell, ahogy a zsarnok uralmak tették régen és most teszi messzi hegyek rejtett barlang mélyéből. KATAKOMBA FESTŐK. A nevüket nem ismerjük, névtelen maradt mindegyik. Mégis mennyi gyönyörűség, üzenet villan föl a lenti félhomályban. Festett állatok, felröppenő madarak, tündöklő virágok. Az elsötétedett feketék-bamák-sárgák mögül földereng a rég halottak fenséges tekintete, ahogy keresték Istent, imádkoztak a sugárzó kövek csendjében. SZÉP MEGFOGALMAZÁS: az idő sebei. Amit rajtunk ejt fényévek nyilaival, hogy ezen a hasadékon át naponta becsempésszen egy darabkát az örökkévalóságból. Fenyvesi Félix Lajos j* Önfeláldozás Manhattan, 2001. szeptember 11., 8 óra 47 perc. A felhőkarcolóba csapódó repülő a 80. emeleten minden ott dolgozóval végez. Joe is csak azért maradt életben, mert negyven emelettel lejjebb támadt elintéznivalója. De vajon egy ilyen ütközés után meddig áll még az épület maradék része? Itt fent nincs biztonságban, bármelyik percben az ő életének fonala is elszakadhat. Nini, áz ott a liftnél Chris! Valamilyen csoda folytán ő is életben maradt a fentiek közül. Elég közel áll a személyfelvonóhoz, minden esélye megvan ahhoz, hogy időben kijusson és túlélje a katasztrófát. És ez Joe számára is némi reményt ad. Társa azonban túlságosan messze van. Joe már-már feladja a küzdelmet, hogy előrébb tudjon furakodni a törmelékek és áléit emberek alkotta gátak sűrűjében. „Nekem már mindegy" - gondolja. „Egyszerűen nincs esély rá, hogy elérjem az ajtót, és beférjek a liftbe. ” Múlnak a percek... Egyre jobban inog az épület. Iszonyatos, dobhártyaszaggató robbanások, halálsikolyok, jajveszékelés, segélykiáltások. Hamarosan minden összeomlik...Vajon megtörténik-e a csoda? Vajon Chris feladja-e biztos „menekülő pozícióját", hogy társán segítsen? Talán feláldozná magát érte? Elvesztené életét, hogy másnak életet adjon...? Senki sem tudja. Ezt igazán nehéz átérezni. Könnyen mondjuk: „Én hősies lennék ebben a helyzetben!" Aztán egyszer csak Chris váratlanul felugrik s kirohan biztonságos helyzetéből. Elszántabb, mint valaha. Percekkel ezelőtt még fonnyadt izmaiba vér áramlik, szívverése felgyorsul. Az egész ember dinamikusan, minden idegszálát.megfeszítve, teljes odaadással mhan Joe-ért. Megragadja barátja karját, ellenállhatatlanul végigverekszi vele magát minden akadályon, és belöki az odaérkező lift nyíló ajtaján. Lépne ő is, ám valaki megnyomja az indítógombot, az ajtó bezáródik, Chris kint reked... Néhány perc múlva a Világkereskedelmi Központ a földdel válik egyenlővé. Joe és a liftben lévő emberek még éppen kimenekültek. Chris ott fekszik valahol a törmelékek halmazában, élettelenül. Nincs többé. Odaadta magát a társáért... Micsoda önfeláldozás! Vajon a mi megváltó Jézus Krisztusunk nem hasonlatosképpen cselekedett- e, amikor eljött érted a földre, látva az élet halálba űző lüktetését a fejed felett? Minden összedolgozik ellened, hogy ne menekülj meg, hanem örökre elvessz, és örökre távol maradj annak kezeitől, aki egyszer és mindörökre odaadta az életét érted, hogy élhess. Te könnyedén elsiklasz a gondolat felett: „...naésaztán!...” - gondolod. De Ő igazán meghalt érted, szenvedett, kifolyt a vére, hogy te élhess. Ne hagyd kárba veszni Jézus önfeláldozását! Ragadd meg még ma, és végy új életet Tőle, ingyen kegyelemből! Ő már akkor szeretett, amikor te még nem is léteztél... Clement Anita THE GEORGE ENDRES MEMORIAL TRUST invites applications from qualified teachers of English to participate in one of two postgraduate refresher courses for English teachers at Teignmouth and Hastings in England. The courses aim to improve the participants’ language and teaching skills and provide opportunities to collect source material for teaching. CONDITIONS: • the applicant should be under 40 • he/she should have a university degree and at least three years continuous experience of teaching English in a recognised secondary school • a letter of recommendation from the principal of the school • a photocopy of the degree and a statement of the grades attained during the final year • a hand-written essay (not longer than 500 words) on the subject What are your expectations when Hungary is on the verge of the European Union? The applicant should also give information about previous visits to English- speaking countries. Applications will be accepted up to May 1. The Teignmouth course will take place in August and will last four weeks; the Hastings course will last two weeks starting on July 29. All expenses will be paid by the Trust. The Trust will not enter into correspondence with applicants or others, but short-listed applicants may be invited to Budapest for an interview early in June. Please send your application to: The Secretary, The Endres Memorial Trust, 28 Woodside Grove, Finchley, London N12 8QU. A Várpalotai Evangélikus Egyházközség presbitériuma pályázatot hirdet a Várpalotai Evangélikus Keresztyén Óvoda óvodavezetői állásának betöltésére 2002. augusztus 15-ével kezdődő 6 éves időszakra. Képzési és egyéb feltételek:- Pedagógusi végzettség a Közoktatásról szóló 1993. évi törvény alapján, illetve a Magyarországi Evangélikus Egyház közoktatási intézményeiről szóló törvénynek megfelelően.- 10 éves pedagógusi gyakorlat.- Hitét gyakorló, konfirmált, evangélikus vallású pedagógus. A pályázatnak tartalmaznia kell:- Ä pályázó jelenlegi munkahelyét, beosztását.- Önéletrajzot, szakmai önéletrajzot.- Szakmai helyzetelemzésre épülő fejlesztési elképzeléseket. A pályázathoz mellékelni kell lelkészi ajánlást. A pályázat beadásának határideje: 2002. május 01. A pályázatot a következő címre kell küldeni: Várpalotai Evangélikus Egyházközség Pintér Mihály esperes, lelkész 8100 Várpalota, Thuri György tér 1. A pályázat elbírálásának határideje: 2002. június 30. 1. Továbbképző tanfolyam 2. Kántorképző tábor I. 3. Kántorképző tábor II. 4. Kántorképző tábor III. Jelentkezés a nyári tanfolyamokra Idén nyáron négy kántorképző tanfolyamot tartunk Foton: egy egyhetes továbbképzőt már szolgálatban álló kántorainknak és három hosszabbat a tanulóifjúságnak. időpont tanfolyamvezető részvételi díj jún. 23-29. Bence Gábor ingyenes júl. 1-17. Bence Gábor 20 000 Ft júl. 20-aug. 3. Ecsedi Zsuzsa 18 000 Ft aug. 5-21. Kertész Botond 20 000 Ft Jelentkezési határidő: 2002. május 21. Jelentkezési cím: Kántorképző Intézet, 2151 Fót, Berda J. u. 3. tel.: (27) 360-093 A jelentkezéshez mellékletként kérünk lelkészi ajánlást és néhány soros beszámolót is az eddigi zenei előrehaladásról. Kérjük a gyülekezeteket, támogassák anyagilag is a jelentkezőket. Rászorultság esetén néhány hallgatónak - a gyülekezet kérésére - az Országos Egyház segítségével módunkban áll a részvételi díjból kedvezményt adni. A téli tanfolyam vizsgája Szeretettel hívjuk az érdeklődőket az idei téli tanfolyam záróvizsgájára is, amelyet 2002. április 20-án, szombaton fél 11-től tartunk a Mandák Intézetben. Különös örömmel látjuk a vizsgázók gyülekezeteinek kis küldöttségét ezen az alkalmon. C3 evél&levé él& H Tisztelt Szerkesztőség! Engedjék meg, hogy tiltakozzam az Evangélikus Élet március 17-én megjelent, összesen legkevesebb 5(!) terrorizmussal foglalkozó cikke ellen. Egy mondattal is el lehetett volna intézni: az Evangélikus Egyház elítéli a 2001. szeptember 11-i, és az azokhoz hasonló terrorcselekményeket. Ezt annak idején meg is tették. Föl lehet még hívni imára az evangélikus keresztyéneket, de hogy az Egyház lépten-nyomon beleavatkozzon abba a politikába, amelyet mégiscsak a Történelem Ura irányít, nem tartom ideálisnak. Ha ezekre az eseményekre lennék részleteiben kíváncsi, nem az Evangélikus Életet, hanem a Népszabadságot vagy a Magyar Nemzetet olvasnám. Bízva megértésükben, maradok tisztelettel: Bajai Rita Tisztelt Szerkesztő Úr! Körülbelül egy éve már röviden megírtam véleményemet, amely szerint az újság frissebb, tartalmasabb lett. Most ezt meg szeretném erősíteni. Nagyon jónak találom a tematikusán feldolgozott témákat. Sokakat érdeklő eseményekkel kapcsolatosan a gyors és lényegretörő reagálásoknak is nagyon örülök. Ezek közül kettőt megemlítek. Március 24.: Az ember tragédiája (dr. Hafenscher Károly és Gáncs Péter), márc. 17.: (a terrorizmussal foglalkozó összeállítás) Ébresztő Amerika! További jó munkát kívánok. Thiering Etelka Tisztelt Szerkesztőség! Az Evangélikus Élet 2002. február 24-i számában örömmel olvastam Mikó Gyuláné Írását. Mintegy bizonyságtevésként megírta, továbbadta Istenünk irántunk való oltalmazó, irányító vezetését, annak megtapasztalását. Köszönet Mikó Gyulánénak, hogy ezen írásával megismertette másokkal is teremtő Atyánk szeretetét! Életem során magam is több alkalommal átéltem, hogy Urunk a „bezárt ajtók” által megvédett bajtól, szerencsétlenségtől. Sajnos én nem tudtam volna így megírni, bizonyságot tenni Mennyei Atyánk szeretetéről, pedig lelkem mélyén mindig érzem, hogy a megélt kegyelemről szólni kell, tovább kell adni. Hála Urunk megtartó kegyelméért! Az Ev. Élet egyik olvasója Húsvéti gondolatok „ ...s bocsásd meg a mi vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek..." Napjaink emberi kapcsolatrendszerében sajnos nagyon sok esetben fellelhető a harag, s annak mélyebb megnyilvánulása; a gyűlölet. Emberek ezreinek életét keseríti meg. Vajon tehetünk-e ellene? Kezelhető-e a probléma? Ezekre a kérdésekre próbálok választ keresni a következő sorokban. Logikailag helyesnek látszik, hogy a helyzet megoldása az, ha a haragot előidéző fél bocsánatot kér a sértettől. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Legtöbb esetben az sem tisztázható egyértelműen, ki indította el a folyamatot. Egymásra mutogatás folyik, mindkét fél a saját igazát hangoztatja. Próbálják megmagyarázni, igazolni, hogy kinek miért van pka a haragra a másik emberrel szemben. Megbocsátásra nem is gondolnak, pedig ebben van a probléma megoldásának egyetlen lehetősége. Borzasztóan nehéz ezt a lépést megtenni, mivel a bocsánatkérés egyfajta megalázással jár, melyet a legtöbb ember képtelen elviselni. Jézus Krisztus mondja: „Aki megalázza magát az Isten előtt az felmagasztaltatik, aki pedig felmagasztalja magát az megaláztatik. ” Örök érvényű igazság, mely előbb-utóbb bekövetkezik. A megoldás tehát a következő: meg kell aláznunk magunkat Isten és az ember előtt! Bocsánatot kell kémünk! A haragra és a gyűlöletre megbocsátással kell válaszolni, amely békét fog teremteni. Jól emlékszem arra, hogy gyermekkoromban játék közben sokszor nagy haragok robbantak ki. Másnapra azonban legtöbbször mindent elfeledve kibékültünk. Gyermekként nagyon gyorsan, minden feltétel nélkül meg tudtunk egymásnak bocsátani. Felnőttként sokkal nehezebb a helyzet. A keresztény embernek azonban van egy óriási lehetősége: gyötrődéseiben, szenvedéseiben Isten igéjét hívhatja segítségül. A nagypénteki események értelmezésén keresztül juthatunk a döntő felismeréshez. Jézus Krisztus a keresztfán ezt mondja: „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek. " Halála előtt mérhetetlen szenvedések közepette is hóhérainak kér bűnbocsánatot, s ezzel arra tanít bennünket, hogy mi is feltétel nélkül meg tudjunk bocsátani az ellenünk vétkezőknek. Az írás elején szereplő idézet az Úrtól tanult imádságból való. A hívő ember naponta elmondja. Gondoljuk végig mit kérünk Istentől, mit kaphatunk Istentől és mit kell tennünk cserébe? Mindezek után részünk lehet a megbocsátás örömében, s ezáltal nagy lelki békességet fogunk érezni a szívünkben. A húsvéti ünnepek alkalmából ezt az örömöt és áldott békességet kívánom mindannyiunknak. Dr. Koch Béla Újabb „mozaik” Olvasóink közül is bizonyosan sokan megismerték - talán éppen dr. Hafenscher Károly ajánlása nyomán (Ev. Élet ez évi 9. szám, március 3.) - a „Böjti mozaik” című könyvecskét. Madocsai Miklós tollából most „Húsvéti mozaik” címen jelent meg a sorozat következő füzete. Ez éppen úgy mint az előző, igék, énekek, versek, irodalmi idézetek és Szita István illusztráció által segít az elcsendesedésben, a ráhangolódásban - ez esetben a Húsvét örömének megélésében. A kiadvány megvásárolható több gyülekezet iratterjesztésében, a Huszár Gál könyvesboltban és a Sajtóosztályon. Meghívó A Győr-Soproni Evangélikus Egyházmegye Presbiteri csendesnapját Lébényben, 2002. április 13-án, szombaton tartja. A csendesnap színhelye: lébényi evangélikus templom Program: 9.00- 9.30 Nyitó áhítat - Koháry Ferenc lelkész 9.30- 9.45 Köszöntés - Szabó György egyházmegyei felügyelő Előadások: 9.45-10.20 Hányán vagyunk? - Jankovits Béla esperes Evangélikusság a népszámlálás tükrében 10.20-10.50 A presbiteri hivatás, amit jó átadni - Pónya László középiskolai tanár 11.10-11.40 Múltat értékelve - jövőt tervezve - Gülch Csaba presbiter 11.40-12.10 Milyennek szeretném látni a gyülekezetemet? - Kalincsák Balázs lelkészjelölt 12.30- 14.00 Ebéd (étterem) 14.00- 15.00 Fórum - Jankovits Béla esperes, Szabó György’ egyházmegyei felügyelő 15.00 Úrvacsora - Jankovits Béla esperes, Koháry> Ferenc lelkész * Ebédre április 5-ig lehet jelentkezni a következő címen: Koháry Ferenc lelkész. 9155 Lébény, Iskola u. 2. Tel.: 06 96/ 360-013. Egy ebéd ára: 900 Ft (leves+fö- étel+sütemény) Kérjük, akinek a 2003. évi presbiteri csendesnapra témajavaslata van, javaslatát a presbiteri csendesnapon, vagy az év végéig az egyházmegye vezetőségénél megtenni szíveskedjék. I á V >