Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-12-23 / 52. szám

EHE melléklet 2001. DECEMBER 23. H bölcsesség kezdete az Únnak félelme Ismeret és Krisztus-arc Különleges ismeretnek és speciális tudásnak gondol­juk sokszor azt, amit teológiának hívunk. Pedig a legegy­szerűbb, az alapvető igazsághoz szeretne csupán megér­kezni: felfogni és megcsodálni néhány apró mozaikot Is­ten ismeretéből. Azon a helyszínen, ahol a hitünk is a ta­nulás és a kutatás része, ott nagyon vigyázni kell a fé­nyekre, a színekre és a hangokra. Ott hangsúlyosan ad­ni kell és elfogadni. Aki tradicionális családi háttérből ér­kezik, megpróbálja megosztani ezt az élményt azzal, aki­nek ilyenben nem volt része. Aki pedig konferenciák, evangélizációk friss hevületével toppan be, az állandóan szeretné érezni a Lélek tüzét, s tón nemcsak keresi, hanem képviselni is tudja. Tanulni, kutatni és oktatni a Hittudományi Egyetemen csak sokak közös mun­kájával, együttműködve lehet. Ahány oktató, annyi speciális szakterület és megkö­zelítés, ahány hallgató, annyi egyedi kérdés. A találkozás akkor izgalmas, ha köl­csönös motiváció, bizalom és eredeti érdeklődés van jelen az épületben. Munkatársaink többsége látható helyeken mozog az egyházban. A falakon belül azonban sok háttérben dolgozó munkatársunk is végzi napi munkáját az adminiszt­ráció, gazdasági élet, könyvtár, számítógépterem, kazánház, konyha, takarítás vagy éppen a porta területén. Szép pillanatok azok, amikor minden működik, amikor mindenki a helyén van. Külön köszönet illeti a háttérben dolgozó munkatársainkat. A falakon kívül körülvesz minket az egyházi élet, a gyülekezetek sok-sok lelkes tagja, akik szeretettel és törődéssel néznek az egyetem munkájára. Adomány és imádság érkezik a legkisebb szórványban élő hívő testvérektől, de a legbonyolul­tabb kutatással foglalkozó nagyvárosi tudóstól is. Néha egy-egy őszinte kérdést és aggódást tartalmazó levél kerül a rektori asztalra: lesz-e elegendő lelkész a jövő­ben, és az újak lesznek-e olyanok, mint az előző generációk „tiszteletesei". Sűrűn szólal meg a telefon is, mert „kellene egy hallgató, aki segít az ifjúsági munká­ban"; „szívesen beszélgetnék valakivel, akinek lenne egy kis ideje"; „terményt gyűjtöttünk, ugye eljönnek érte, mi szeretettel adjuk"... Ha kilépünk a főkapun, a nagyvárosi nyüzsgés, a valós környezet mindig eszünkbe juttatja a legfontosabb célt: örömhírt hirdetni minden emberi életnek. Tudományra és lelki gazdagságra egyaránt szükség van ehhez. Az apostoli taní­tást sem szeretnénk szemünk elől téveszteni: „...ő gyújtott világosságot szívünkbe, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán." (2Kor4,6) Köszönjük sokak áldozatos szeretetét és figyelmét, amit szupplikációkon, teoló­gusnapokon és egyetemi életünk rendezvényein rendszeresen megtapasztalunk. Dr. Szabó Lajos, rektor TÉNYEK, SZÁMOK LÉTSZÁMADATOK • Az Evangélikus Hittudományi Egyetem (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.) hallgatóinak összlétszáma a 2001/2002-es tanév elején kereken 200 fő, ebből 1 24 a női hallgató. • Az egyetem székhelyén nappali tagozaton összesen 121 fő tanul, ebből ki­lencvenhaton a teológia szak, tizenhatan pedig az egyetemi szintű hittanár szak hallgatói. Az ösztöndíjas doktori képzésben jelenleg 9 fő vesz részt. • A kétévenként induló főiskolai szintű levelező hittanári tagozaton a két évfo­lyamon összesen 37 fő tanul. • A három vidéki főiskolára (Nyíregyháza, Győr, Kaposvár) kihelyezett hittaná- ri/hitoktatói tagozaton összesen 37-en vesznek részt a képzésben. • A teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók száma 1 2, közülük 7-en rendel­keznek tudományos minősítéssel, azaz doktori fokozattal, a habilitált doktorok szá­ma 5. Óraadóként további 16 oktató, köztük más egyetemek tanárai, docensei adnak elő. Részlet a Teológia Küldetésnyilatkozatából „Az Evangélikus Hittudományi Egyetem feladata az egyetemi szintű evangéli­kus lelkészképzés, a felsőfokú hittantanár- és hitoktatóképzés, ezen belül az anya­nyelvi, idegen nyelvi és szaknyelvi ismeretek bővítése, a magyar és egyetemes kul­túra fejlesztése, továbbá a teológia tudományos művelése, a teológiai doktori képzés és habilitáció, valamint a teológiai oklevéllel rendelkezők posztgraduális képzése. Az EHE a Magyarországi Evangélikus Egyháznak mint fenntartónak felsőokta­tási és tudományos intézménye, tehát egyházi intézmény. A magyar egyetemi ok­tatás szerves része, tanulmányi rendjét és a tudományos minősítés rendjét az egye­temi rendszer követelményei szerint, de a teológiai tudomány és az egyházi intéz­mény sajátosságaiból adódó különbségekre tekintettel alakítja ki." Mit kell tudnunk a Teológia pecsétjéről? Ott látható minden hallgató indexében, természetesen a vár­va várt diplomán is, megtalálható a doktori és díszdoktori okleveleken, minden hivatalos iraton, levélen, amely a Teo­lógiáról kerül ki, és persze ez a melléklet sem lenne teljes, ha hiányozna róla. A történetét és az ábrák jelenté­sét azonban csak kevesen ismerik. Mit mondanak pontosan ezek a szimbólumok, s egyáltalán, hol készült, s mióta használja a Hittudományi Egyetem ezt a szép, nagy pecsétet? Dr. Fabiny Tibor egyháztörténész professzor urat kértük meg, foglalja össze a legfontosabb tudnivaló­kat. Az evangélikus lelkészképzés múltjához képest - amelynek története visszanyúlik a XVI. századra nem olyan régen van használatban a Teológia most is­mert pecsétje. Egész pontosan 18 évvel ezelőtt, 1983-ban, egy díszdoktori oklevélhez szükség volt egy hivatalos teológi­ai viaszpecsétre. (Azelőtt egy ún. keretes bélyegzőt használ­tak csupán.) Ekkor kezdtünk el kutatni egy hiteles, történelmi időkre visszamenő pecsét után, amit még az elődeink hasz­náltak. Dr. Prőhle Károly teológiai professzor úrral sikerült fellelnem az 1557-es régi soproni Teológia pecsétjét. A pe­csét körfeliratában látható dátumot, 1557-et attól az ese­ménytől számítjuk, hogy evangélikussá lett a katolikus közép­iskola Sopronban. Miért pont ott? Azért, mert a mai Magyar- ország területén Sopronban működött az első és egyedüli ha­zai hittudományi képzés. Az egykori soproni latin Schola-ból nőtt ki az 1892-ben önállóvá vált Soproni Evangélikus Theológiai Főiskola. Mai Teológiánk hivatalos jogutódja a Pé­csi Erzsébet Tudományegyetem Sopronba kihelyezett Evangéli­kus Hittudományi Karának, amely 1923-ban egyetemi rangot is kapott. Hadd jegyezzem meg, hogy a Kárpát-medencében több helyen is volt felsőfokú lelkészképzés, így például Eperje­sen, Bártfán, Késmárkon, a Felvidék négy-öt pontján, már rög­tön a reformáció századában, a XVI.-ban! Abban az időben természetesen a latin volt a leghangsúlyosabb nyelv a teológi­ai tárgyak mellett. De persze sok olyan diák is akadt, aki útra kelt, és egyenesen Wittenbergbe ment tanulni.- A pecséten látható ábrák első ránézésre is biblikus jel­képeknek tűnnek. Mi a jelentésük? Látunk először is egy hajót, a hullámzó tavon. A hajó, mint tudjuk, az egyház jelképe. Ebben az esetben az oktatást jelképezi ez a hajó, hiszen ez minden időben az egyház ügye és szolgálata volt. Látunk továbbá termékeny földet, szőlő­vesszőket, ami a jézusi példázatokból jól ismert, szép bibliai szimbólum. Arra utal, hogy a hűségesen végzett munkának az eredménye a gyümölcs- termés, a tudás, az ismeretek elsajátítása. A fénylő nap pedig meleget és fényt sugároz, ami megint csak keresztény tartalommal bíró jelkép. Delelő napnak, felhők közül kibújó, „legyőzhetetlen napnak" is felfoghatjuk ezt az ábrázolást, akkor pedig azt hirdeti, hogy az ül­döztetések, a szenvedések közepette is ránk su­gárzó nap, a krisztusi szeretet reményt és erőt ad. Fényét, melegét az oktatásban is megtapasztalhatjuk. A pecsét felirata ma így szól: Evangélikus Hittudományi Egye­tem, 1557. Mindenhol ez jelenik meg, s akár a Teológia „cí­merének" is nevezhetjük. S még egy érdekességet hadd em­lítsek: mivel a soproni időkből való a pecsét, ez a hullámzó víz eredetileg talán magát a Fertő tavat jelentette.- Címerünk tehát van, de tudunk-e jelmondatot kapcsolni a Teológiához? Nagyon érdekes lenne, de általánosan ismert és használt jelmondatot, vagy jelmondattá vált bibliai igét erre,a célra eddig nem kerestünk. Talán érdemes lenne választani egyet! Vannak természetesen olyan evangélikus, lutheri eredetű, rö­vid, frappáns megfogalmazások, amelyek akár jelmondattá is válhatnának. Mindenki ismeri például az alábbit: „Solus Christus, sola fide, Sola Scriptura, sola gratia". Stöckel első iskolájában, Bártfán, az 1550-es években a Prédikátor köny­vének igéjét használták jelmondatként: „A bölcsesség kezde­te az Úrnak félelme." (Préd 9,10) Ez az ige van felírva a Fa­sori Gimnázium épületére, és sok más evangélikus iskolában is megtalálható. Az oktatáshoz, lelkészképzéshez ezek a kife­jezések illenek a legjobban: „Kegyesség és műveltség", „Hit és tudás" (Docta pietas), „Nyitott kegyesség", vagy csak rö­viden a Sapientia, azaz a bölcsesség. Szép gondolat lenne az új évezred kezdetén egy bibliai vagy lutheri jelmondatot, „mottót" választani az egyetemnek. (K. D.) A Teológia „mindennapjai" A KÉPZÉSI IDŐ • teológia, azaz lelkész szakon a 2001/2202-es tanévtől kezdődően 12 félév, • az egyetemi szintű hittanár szakon 10 félév, • főiskolai szinten hittanár, illetve hitoktató szakon 8 félév. • Doktori képzés: 6 félév. A KÉPZÉS TARTALMA • A teológiai képzés az ószövetségi, újszövetségi, egyháztörténeti, rendszeres teológiai, gyakorlati teológiai, vallás- és társadalomtudományi, valamint egyház­zenei tanszék keretében folyik, • a hittanárképzésért a Gyakorlati Intézet, • a modern nyelvek oktatásáért a modern nyelvi lektorátus felelős. • Évente 8-10 alkalommal külföldi vendégelőadók tartanak teológiai előadá­sokat angol vagy német nyelven. • A Magyar Tudomány Napja alkalmából minden év novemberében tudomá­nyos konferenciára kerül sor. • A végzettek továbbképzését szolgálja a nyaranta megrendezett Protestáns Posztgraduális Tanfolyam. • A leendő hallgatók tájékoztatására rendszerint november közepén nyílt napot rendez az egyetem. INFRASTRUKTÚRA, ÉLETKÖRÜLMÉNYEK • Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Könyvtára nyilvános könyvtár állomá­nya mintegy 55 000 kötetet és 90 belföldi, valamint 29 külföldi folyóiratot mond­hat magáénak. • Mind az oktatási épületben, mind a Teológus Otthonban egy-egy számítógép- terem áll a hallgatók rendelkezésére. Az egy számítógépre jutó hallgatók száma 19. • A hallgatók kollégiumi elhelyezéséről az oktatási épület tőszomszédságában álló Teológus Otthon gondoskodik, ahol 82 fő számára van hely. • Az étkezés a Teológus Otthon menzáján történik, ezt minden hallgató igény­be veheti szerény térítés ellenében. • A sportolást egy szabadtéri sportpálya, konditerem, kerékpár- és asztalitenisz­lehetőség szolgálja. • Tanulmányi ösztöndíjra a 4,00-es tanulmányi átlag felett teljesítő hallgatók jogosultak, a rászoruló hallgatók pályázat alapján részesülhetnek támogatásban. A hallgatói juttatás havi összege átlagosan 7000 Ft/fő. • A Teológia „speciális" hagyománya a tanév eleji bagolytúra és a bagolybe­fogadó, amikor is az elsőéveseket először különböző próbáknak vetik alá az idő­sebb hallgatók, majd ünnepélyes keretek között befogadják közösségükbe. Hittudomá­nyi Egyetemün­kön a képzés alapja a „lelki nevelés", amely hivatott megfe­lelő keretet ad­ni a tudomány­ágak megis­merésének, a keresztyén életben, a lelkészi szolgálatra készülés folyamatában pedig elengedhetetlen szerepet játszik. Olyan közösségi alkal­mak teremtik meg ennek az alapját, amelyek a gyülekezeti életben is meg­szokottak. Hétfőtől-péntekig reggel 7.45-kor a templomban, hétfőtől-csü- törtökig este 21 órakor a Teológus Ott­honban tartunk áhítatokat. Az alkalma­kon az oktatók és hallgatók felváltva végzik a szolgálatot. Havi rendszeres­séggel mind reggel, mind este úrvacso- rás istentiszteleten vehetnek részt hall­gatóink. A szemeszterek elején csendesnapokat szervezünk vendégelő­adókkal. A Teológus Otthonban ott­honórákat tartunk különböző témák szerint hívott vendégekkel. Minden év­folyamnak csendeshétvégéket rende­zünk olyan egyházi ifjúsági táborhelye­ken, ahová lelkészekként ők is csopor­tot vihetnek a későbbiekben. Olyan al­kalmak ezek, melyek a „gyülekezet-tu­datot" építik, erősítik bennünk. A „lelki nevelés" másik fő pólusát je­lentik a szupplikációk és teológusna­pok. Felsőbb éves hallgatóink szemesz­terenként két-két szupplikációs igehir­detési szolgálatot végeznek. Évente 14- 16 teológusnapi szolgálattal keressük fel a gyülekezeteket, ahol lehetőség nyílik az igehirdetésen kívül, más gyüle­kezeti alkalmak megismerésére is. Ide sorolható még a Passió is. A mindenko­ri III. évfolyam nagyhéten egy-egy egy­házmegyében bemutatja az általa fel­dolgozott passiót 18-20 alkalommal. Ezek azok az alkalmak, amelyek a gyü­lekezetbe viszik el a lelkészi szolgálatra készülőket, amik egy kis előképet ad­nak a gyülekezeti életről. Örömmel, él­ményekkel térnek vissza a hallgatók ezekről az alkalmakról. Örülnek a be­szélgetéseknek, a találkozásoknak és megéreznek valamit abból a várako­zásból, amivel az egyház népe fordul feléjük. Jól esik tudni, hogy sokan hordoz­nak minket imádságban, sokan támo­gatják adományaikkal munkánkat. So­kan gondolnak ránk ebben a szekulari­zált világban, és sokan bátorítják hall­gatóinkat az örök, isteni szeretet hirde­tésére, továbbadására. Teológiánkon a Magyarországi Evam gélikus Egyház számára képezzük a jövő lelkészeit, hittanárait, gyülekezeti mun­kásait. Fontos, hogy mind ők, mind a fo­gadó gyülekezetek készüljenek a közös életre, a közös küldetésre, Jézus Krisztus evangéliumának hirdetésére. Johann Gyula, Otthonigazgató lelkész UiUitif

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents