Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-12-16 / 51. szám

4. oldal 2001. DECEMBER 16. Evangélikus Élet Taizéi találkozó: 30 ezer szálláshely hiányzik (Budapest, 2001. december 4. kedd) Több mint har­mincezer szálláshely­re lenne még szükség azoknak a fiatalok­nak a fogadásához, akik a Taizéi Közös­ség december 28-án kezdődő 24. európai találkozójára érkez­nek Budapestre. A bi­zalom zarándoklata elnevezésű ifjúsági rendezvényre csak­nem hatvanezer fiatalt várnak a magyar fővárosba. Budapest éppen 10 éve adott otthont először a franciaországi alapítású ökumenikus szerzetesközösség találko­zójának. A rendezvénynek akkor hetvenezer vendége volt. A szervezők ezúttal is arra kérik a magyarországi családokat, hogy nyissák meg otthonaikat a fiatalok előtt. A január 1-jén záruló találkozó délelőtti program­jai az egyházközségekben zajlanak, a délutánt és az estét a Hungexpo csarnokai­ban töltik majd a résztvevők. A Taizéi Közösséget 1940-ben Roger testvér alapította, aki 25 évesen telepe­dett le Taizéban, Burgundia közepén, egy kis francia faluban, hogy szerzeteskö­zösséget hozzon létre. Kezdetben különböző protestáns felekezetűek alkották a szervezetet, de hamarosan katolikusok is csatlakoztak az alapítókhoz: a Taizéi Közösség napjainkban több mint 25 ország szerzeteseiből áll. Vatikánváros. Aromái katolikus egyház Hittani Kongregációja hosszas tárgya­lások után kijelentette, hogy a mormonok keresztelési gyakorlata nem érvényes. A döntés megokolása szerint a mormon keresztelést még csak tévtanításnak sem le­het nevezni, hiszen annak eredetét nem Jézusra, hanem Adámra vezetik vissza. * Pozsony, Szlovákia. Az elmúlt szeptemberben írták alá azt az egyezményt, amely­ben a szlovák evangélikus, a római katolikus és a görög-katolikus egyházak kölc­sönösen elismerik egymás keresztelési gyakorlatát. „A keresztség Krisztus egy testévé köt össze bennünket, közösséggé, amely - ha nem is tökéletes - mégis valóságos.” * Fokváros, Dél-Afrikai Unió. Öt baptista szervezet egyesült „Dél-afrikai Bap­tista Alliance” néven. Az egyesülők kölcsönösen megkövették egymást a búr (fehér, holland), fekete és indiai egyháztesteknek a faji megkülönböztetés idején egy­más ellen elkövetett bűneikért. Az új szövetségnek 85 ezer felnőtt tagja van. * Genf, Svájc. A Lutheránus Világszövetség következő nagygyűlése 2002. július 21-31. között lesz a kanadai Winnipegben. Az előkészítő bizottság elnökévé Arthur Leichnitz, kanadai lelkészt választották meg. * Stuttgart, Németország. A Württenbergi Ev. Tartományi Egyház az egyetlen, amelynek gyülekezeti tagjai hétévenként nemcsak a helyi presbitereket, de a 90 tagú tartományi zsinat tagjait is direkt választják. A nov. 11-én megtartott vá­lasztásokon a pietistákat egyesítő „Elő gyülekezet” nevű csoportosulás győzött így 43 képviselőt küld a zsinatba. A liberális „Nyitott egyház” csak 27-et, a középnek számító „Evangélium és Egyház” pedig 18-at. A most először indult „Egyház a hol­napért” két képviselővel lesz jelen a zsinaton. A zsinat 60 nem-lelkészi és 30 lelké- szi tagból áll. * Berlin, Németország. „A Deutsche Evang. Allianz” közlése szerint kb. fél mil­lióra tehető a keresztyének száma, akiket hitük miatt üldöznek hazájukban. A berlini gyűlésen szomorúan kellett tudomásul venni, hogy a német kormányt nem ér­dekli az üldözött keresztyének sorsa, sem Szudánban, sem másutt. * Braunschweig, Németország. A wiesbadeni prépost, Friedrich Weber lett a Braunschweigi Ev. Egyház új püspöke. Ez az első eset, hogy az egyház nem evangélikus, hanem református szentelésü püspököt kap. * i Zürich, Svájc. Dél-Szudánban október óta 18 falut romboltak le a központi mus­zlint kormány katonái; több mint 100 lakost öltek meg és 200 asszonyt és kis­korút raboltak el. A központi hadsereget ebben a hadjáratban 2000 muszlim önkén­tes támogatta, akik „szent háborút” üzentek a keresztyéneknek. Szinte cinizmussal határos, hogy az Egyesült Államok kormánya éppen most jelentette be a khartumi kormánnyal való kapcsolatának szorosabbra fűzését. * Vatikánváros. Új kiadásban jelent meg a római katolikus egyház „szentek lis­tája” (Martyrologicum Romanum). A latin nyelvű könyv az év minden napjára felosztva közli a szentek, a boldogok, a mártírok és az angyalok listáját. Összesen 6538 személy nevét. Az új névsorra azért volt szükség, mert 1956 óta nem kevesebb, mint kétezer új név került bele. Törölték viszont több személy nevét, akiknek létezé­se vagy a csodatétele történetileg nem volt bizonyítható. * Bern, Svájc. Egy közvélemény-kutatás szerint a reformátusok 93%-a azt val­lotta, hogy istenhitét az egyház nélkül is el tudja képzelni. Zürich kantonban a megkérdezetteknek majdnem a fele közölte, hogy már gondolkodott az egyházból való kilépésen. * Macedónia. A politikai ellentétek szomorú „vallási” statisztikája: 15 iszlám mecsetet és egy ortodox kolostort robbantottak föl a kormány katonái, illetve az ún. Albán Felszabadítási Hadsereg. * Bukarest, Románia. Ivan Robu római katolikus érsek visszautasította azt a vá­dat, hogy papjai közül többen gyónási titkokat árultak volna el a zsarnokság idején a Securita szerveinek. * Bonn, Németország. Az Amnesty International azzal vádolta meg Izraelt, hogy eddig, több mint negyven palesztint ölt meg bírósági döntés nélkül. * Schorndorf, Németország. Az augsburgi segédpüspök, Thomas Renz kijelem tette, hogy az augsburgi evangélikus-katolikus egyezmény aláírása óta a refor­máció ünnepe nemcsak az evangélikusoké, hanem a római katolikusoké is. „Azóta eggyel több ökumenikus ünnepünk van” - jelentette ki a püspök. * Vatikánváros. A német metodisták püspöke, Walter Klaibel, a vatikáni Rádió­nak adott nyilatkozatában az ökumenikus kapcsolatok átmeneti megszakításáért szállt síkra. Véleménye szerint a szünetet a már elért eredmények gyakorlatba való átültetésére és az eddigi tárgyalások komoly elemzésére kellene fordítani. Szerinte nem jó, hogy már szinte túlzásba visszük az egymással való kapcsolatokban a barát- kozást. * Varsó, Lengyelország. A Lengyel Ökumenikus Tanács új elnöke Jeremiás bor­oszlói érsek lett, aki 1983 óta vezeti egyháza boroszlói kerületét. Az Ökumeni­kus Tanácsnak a 39 millió lelket számláló római egyház nem tagja. Összeállította: Gémes István Egyházak és vallások Svájcban Dr. Vezényi Pál magyar-sváj­ci állampolgárságú író, újságíró, műfordító volt a vendége a mi­nap az ózdi görög katolikus kö­zösségi házban működő Ökume­nikus Értelmiségi Klubnak. A vendéget Balogh Lászlómé ny. tanár köszöntötte, aki annak ide­jén iskolatársa volt Vezényi Pál­nak, akiről egyebek között el­mondta: „Az 1956-os forradalom után Vezényi Pál az életét mentette ak­kor, amikor ’56 decemberében el­hagyta az országot és Svájcba emigrált. Tanulmányait is ott fe­jezte be. A Fribourg-i Egyetemen szerzett doktorátust néprajz, kö­zépkori történelem és germanisz­tika szakon. Doktori értekezését a magyar népmesekutatás történetéről írta 1960- ban. Publicisztikai és kritikai írásai nyu­gati magyar lapokban és folyóiratokban jelentek meg. Novelláit német nyelven adták ki. 1980-1991 között Zürichben la­pot tartott fenn és szerkesztett. 1989 óta rendszeresen jelennek meg írásai hazai la­pokban és folyóiratokban. 1993-ban ke­rült kiadásra „Üvölts a farkasokkal” című, adót is kell fizetnie. Minden vallásnak van folyóirata, illetve újságja, de ehhez csak a templomokban lehet hozzájut­ni. Szinte valamennyi egyete­men van református tanszék. (Katolikus jelenleg is csak egy van.) A református misszió volt mindig a legerősebb az ország­ban. Minden év szeptemberének második vasárnapja Imanap - nemzeti ünnep - az összes lé­tező egyház számára. Ekkor hálát adnak az Istennek, hogy svájcinak születtek és nem va­lami másnak... Svájcnak 1995-ig nem volt nemzeti himnusza, csak a kan­tonoknak. A becslések szerint húszezer magyar él az országban, melynek népessége egyébiránt csaknem felerészt katolikus vallású. (Az ott élő evangéliku­sok többsége más országokból érkezett.) Végezetül a kötetlen beszélgetés során - egyebek mellett - az is kiderült, hogy a svájci sapkának semmi köze nincs Svájc­hoz. Ezt mi magyarok találtuk ki. Kerékgyártó Mihály sok még a 60-as években is. Például az állami iskolákban a katolikus diákok kö­telesek voltak református hittant tanulni. A katolikus hittant pedig magánúton is­merhették meg a fiatalok. A római katolikus vallás lényegében csak 1990-től lett „egyenrangú” a refor­mátussal. Azt viszont Svájcban nem is­merik el, hogy valaki ateista. Mindenki­nek tartoznia kell valahová, és egyházi az 1950-es éveket ábrázoló fiatalkori regé­nye. Tagja a Nemzetközi Pen Klubnak, a Magyar írószövetségnek és a Magyar Új­ságírók Országos Szövetségének. Balogh Lászlóné szavai után Vezényi Pál „Egyházak és vallások Svájcban” címmel tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Mielőtt azonban az előadó rá­tért volna a címben jelzett témára, rövid áttekintést adott a számára otthont adó országról. Vezényi Pál szerint Svájc és Magyar- ország népe nagyon keveset tud egymás­ról, de amit tud, az sem mind felel meg a valóságnak. S különösen rólunk festenek hamis képet. A húsz kantonból és hat félkantonból álló Svájc parlamentáris szövetségi köz­társaság. A Szövetségi Gyűlés (parla­ment) kétszáz tagú. Minden kantonnak van saját alkotmánya, parlamentje és kormánya. Svájc nem akar az EU tagja lenni - így döntöttek a polgárok. Ahány kanton, szinte annyiféle val­lás. A különféle szerzetesrendek itt is megtelepedtek. Szekták is léteznek. Van olyan kanton, ahol az állampolgárok azt mondják, hogy ők evangélikus-reformá­tusok. Ez így számunkra elég furcsán hangzik. A görög katolikus vallást ke­vésbé ismerik. Sok az ó-katolikus. Egy­kor voltak nagy ellentétek, valláshábo­rúk a kantonok között. Ma már komoly lépések vannak az ökumené felé, amely Svájcban is egyre erősödik. Voltak fűrcsa vallási megnyilvánulá­Tihanyi kalendárium 2002 „... Felelősek vagyunk egymásért. Nem mindegy, mivel találkozik, aki eljön Tihanyba, és nem mindegy, milyen szívvel, milyen szemmel, milyen lélekkel csodálko­zik rá a teremtett világnak és az emberi kultúrának itt látható »kincseire« ” - olva­som a szerkesztő ajánló sorait. Esztendők óta sokan várják ezt a tartalmas, olvas­mányos, a régmúltat idéző, az elmúlt év eseményeiről és az új esztendő továbblépő terveiről beszámoló könyvecskét, címlap­ján Udvardi Erzsébet festőművész arany­ból megépített kéttornyú templomával. Arany fóliája nem hivalkodás, hanem az érték jelölése: figyelemfelhívás a tájra, a történelmi helyre, melynek messzemutató két templomtornya nemcsak a Balaton, a környék tájékozódási pontja... Esemény- naptár egy esztendő munkájáról, szellemi életéről, hagyományok ápolásáról, újak teremtéséről. Ilyen az évek óta ismétlődő, meghitt találkozás az „Ökumenikus imádság a magyarságért" rendezvénye. Ez évben, szeptember 8-án Ittzés János evangélikus püspök volt az igehirdető. Talá­ló igét választott beszéde alapjául: „ ... hogy Isten szétszóródott gyermekeit egy- begyűjtse ”, hiszen ez a célja a Tihanyi Bencés Apátság nagy gonddal, körültekin­téssel rendezett találkozóinak is, irodalmi, tudományos, ismeretterjesztő előadásainak, a népszerű „ Tetőtéri esték"-nek, hangulatos ünnepi találkozások­nak. Dr. Korzenszky Richárd OSB perjel fáradhatatlan, sokoldalú munkájával és jól választott hűséges munkatársai segítségével ma már a Tihanyi-félsziget kul­turális központjáról adhat hírt a Tihanyi Kalendárium 2002. Schelken Pálma KALENDÁRIUM 2002 A szorb-magyar evangélikus kapcsolatok történetéből A legkisebb szláv nép, a szorbok éle­te és sorsa Magyarországon mindig az ismeretlenség homályában maradt, noha már több mint ezer esztendeje kapcsolat­ba kerültünk velük. Az egykori Elba menti szlávok leszármazottai ma a kelet­németországi Lausitzban élnek mintegy 70 ezren. Történelmi okokból két önálló, irodalmi nyelvet beszélnek. A vallási megoszlásuk: 60% evangélikus, 40% ka­tolikus. A pogány szorb törzsek a kalandozó magyarok segítségével váltakozó siker­rel csatároztak a germán hódítók ellen, amikor 968-ban meghódításukra és ke­resztény hitre térítésükre megalapították a meisseni püspökséget. Ezzel megkez­dődött a folyamatos germán terjeszkedés keletre, amely évszázadokon keresztül tartott. A szorbok sohasem tudtak önálló államot alapítani, mindig német uralom alatt éltek. A szorb nép létezésének leg­kritikusabb időszakát a fasizmus uralma idején élte át. 1937-ben betiltották nyel­vüket és kultúrájukat, anyagi és szellemi érétkeiket jórészt elpusztították. A szorb kultúra történetében az egyik legfontosabb mozzanat a reformáció, a lutheri tanok elterjedése volt. Lausitzban először Bautzenban kezdte terjeszteni 1524-ben Pavol Bosak volt ferences szerzetes. Azóta a város Szt. Péter dóm­ja közös a katolikusokkal. Az igazság szerint maga Luther nem rokonszenve­zett a szorbokkal, noha felesége szorb származású nemesi családban született. A szorb írásbeliség történetében ki­emelkedő jelentőségű Miklavs Jakubica laubnitzi ev. lelkész Újszövetség-fordítá­sa szorb nyelvre, az 1548-ban elkészült mű sajnos kéziratban maradt. Az első nyomtatott szorb könyv Albin Mollerus (1542-1625) straupitzi ev. lelkész mun­kája, amely Luther Kis Kátéjának szorb fordításából és egy egyházi öröknaptár­ból áll. A magyarság kapcsolata a szorbokkal évszázadokon keresztül nagyon szórvá­nyos volt, eltekintve Mátyás király ural­kodásától, amikor is közös államban él­tünk. A kapcsolatok igazi fénykora a humanizmus időszakára esik. Elsősorban evangélikus lelkészek és tanárok kölcsö­nös munkássága jellemzi ezt a kort. A szorb-magyar kapcsolatok első ápolója Kaspar Peuker (1527-1616) egyetemi rektor széles kapcsolatai révén Zápolya István erdélyi fejedelem költsé­gén szorb diákokat taníttatott, későbbi Erdélyben végzendő egyházi tevékeny­ség reményében. A kapcsolatok virágkorát a szorb hu­manisták magyarországi tartózkodása és működése fémjelzi. Elsőként Jan Kryger (Johann Crüger, 1598-1662) zeneszerző nevét említhetjük, aki iskolái befejezése után, felvidéki evangélikus parókián ta­nult orgonálni és városi zeneiskolákban tökéletesítette zenei ismereteit. Zenei műveltségének javarészét Magyarorszá­gon szerezte és rövid németországi tanulás után a berlini Miklós templom kántora­ként, sok szép sikert aratott magyarorszá­gi szerzeményeivel, köztük a Synopsis Musica kompozíciójával és számos ko­ráljával, amelyek messze túlmutattak a korabeli egyházi zene határain. Művei közül 13 szerzeménye megtalálható a jelenlegi magyar Evangélikus Énekes­könyvben is. A nyelvtudós Jan Chojnan (1600— 1660) szintén a Felvidéken tanult, majd hazatérve a lübbenaui lelkész lett és itt kezdett hozzá a Magyarországon fogant tervéhez, az első szorb nyelvtannak a megírásához. Chojnan másik jelentős, a szorb kultúra egészére kiható munkája az első szorb ábécéskönyv megalkotása volt, a mintát a magyarországi városi is­kolákban használt könyvekből vette. A legjelesebb szorb humanista Jan Bök (Bocatius János, 1569-1621) tanul­mányai befejezése után barátai rábeszélé­sére Magyarországra költözött. Előbb 1593-tól Iglón tanítóskodik, majd az eperjesi evangélikus kollégium vezetője, ekkor már költői tehetsége teljesen ki­bontakozott. Itt írta legismertebb művét „Magyarországi verseskönyv” címen, amely Bártfán jelent meg 1599-ben. Köl­tői munkássága elismeréseként Rudolf császár magyar nemességet és koszorús költői címet ajándékozott neki. Azonban Bocskai István erdélyi fejedelemmel va­ló 1605-ös találkozása meghatározta éle­tének további alakulását. Ettől kezdve minden erejével a magyar szabadság ügyének tevékenykedik. Németország­ban, mint kémet elfogják és átadják a császárnak, csak öt éves rabság után szö­kik meg felesége segítségével. Erdélybe menekülnek és Gyulafehérváron Bethlen Gábor fejedelem tanácsosa és könyvtáro­sa lesz. Bethlen szabadságharcában is te­vékeny részt vállal, követi szolgálat köz­ben Uhersky Brodon éri utol a halál. Bikfalvi Géza

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents