Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-11-25 / 48. szám
4. oldal 2001. NOVEMBER 25. Evangélikus Élet Együtt a követésben, együtt a küldetésben Nők missziói konferenciája - Nagykanizsa, 2001. november 17. Amikor felkértek arra, hogy írjak cikket egy női konferenciáról, nagyon meglepődtem. Egyrészt nem tudtam, miért legyek jelen egy speciálisan nőknek szervezett alkalmon, másrészt pedig úgy gondoltam, jobb, ha egy nő ír erről. B. Pintér Márta lelkésznő - a konferencia szervezője - azonban nyíltan megvallotta, hogy a megbeszélendő témák provokálni akarnak! Akkor viszont ott a helye egy újságírónak. A végén pedig az az érzésem támadt, ha nem jöttem volna el, lemaradtam volna egy fontos találkozóról. Ezek után nehéz röviden összefoglalni az ott történteket. Amint a címből is kiderül, a közösség megélése volt a téma. Együtt a férfiakkal és együtt a munkatársakkal. A nap programja a templomban áhítattal kezdődött, melyet Deméné Smidéliusz Katalin lelkésznő tartott. Lukács evangéliumának 24. fejezete alapján Jézus feltámadásának női tanúiról beszélt. Mindig lesznek olyan emberek, akik üres fecsegésnek tartják az asszonyok bizonyságtételét, amint a tanítványok is így tekintettek az üres sír üzenetét hozó nőkre. Az érzelmek erős átélése miatt sokszor nem mindig jól, helyes szavakkal, egymás szavába vágva adják át a nők az üzenetet. De az „üres fecsegésen” keresztül a Lélek mégis elindította Pétert, hogy találkozzon a Feltámadottal. Ezért az asszonyok is Jézus nyomába léphetnek. A missziói konferencia a gyülekezeti teremben folytatódott, ahol rövid bemutatkozás után Ittzés János a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke tartott előadást, Együtt a küldetésben - régi és új kísértések között címmel. Az előadás címének szavai alapján tagolta gondolatait a püspök. Nem minden hivatásra mondják, hogy küldetése van. A küldetés maga az emberi élet, amely sohasem véletlen. Ilyen értelemben mindenki pótolhatatlan. Mégsem találjuk életünk lényegét. Ma igazán az a tragikus, hogy a társadalom természetesnek tartja például az élettársi kapcsolatot, a szeretőt, vagy a válást. Ma sikk a félrelépés, az adócsalás, az alkoholizmus. Aki nem teszi, annak kell elbujdosni. Ezek ma az igazi kísértések. Együtt! Együtt? Kivel, A nők szolgálatának nehézségeiről vall a papné - Vajdáné Vörös Orsolya, a hitoktató - Schermanné Sz. Emőke, és a lelkész-házaspár - Rác Dénes és Megyaszai Enikő. A beszélgetést B. Pintér Márta vezeti. ha mindenki másképpen gondolkodik? Ki kell jelenteni, hogy a belső társadalmi értékekért az asszonyok a felelősek. Mert nem az asszonyok emelték fel a férfiakat magukhoz, hanem ők ereszkedtek le. A püspök kérte a jelenlevőket, hogy vegyék komolyabban Istentől kapott női küldetésüket, hiszen ők az erősebbek. A hozzászólók megjegyezték, hogy a társadalomban több a nő, mint a férfi. Ráadásul túlélik az „erősebb” nem tagjait, így a gyengébb nem kénytelen önállósulni. A férfiak viszont identitásukat adták fel, így a családfő szerep átkerült az asszonyok kezébe. Vissza kellene találni, mert van feladata a férfinak és a nőnek is. A szükség- szerűség miatt egymás feladatát néha egy időre át lehet venni, de utána vissza kell találni teremtésbeli kötelességünkhöz. Azokkal lehet együtt dolgozni, akik hasonlóan gondolkodnak Isten irgalmas szerete- te felől - fejezte be gondolatait a püspök. A közösen elfogyasztott ebéd után - amelyet stílusosan férfi készített - a Bajorországból érkezett Hildegard Bergdolt lelkésznő, valamint Traudl Schattenmann papné tartottak előadást a nők szolgálatának lehetőségeiről és nehézségeiről a németországi testvéregyházban. Majd színes hazai beszámolót hallhattunk Vaj dáné Vörös Orsolya, Schermanné Szász Emőke, illetve Rácné Megyasszai Enikő és férje, Rác Dénes tapasztalatai alapján. A papné, a hitoktató és a lelkészházaspár beszéltek a hazai helyzet lehetőségeiről és gondjairól. Luther házasságával alapozta meg az első lelkészcsaládot. A mai felgyorsult világban sok mindent kell csinálnia egy papnénak. Érdekes megfigyelés, hogy lelkészházaspár esetében manapság többször keresik a lelkésznőt, mint a férjét. Nagyobb a bizalom a nők felé. Szebik Imréné püspökné erre a tapasztalatra megjegyezte, hogy egy gyülekezeti felügyelő a következő véleménnyel volt lelkészcsaládjukról: ,jl mi papnénk született pap. a lelkész urunk pedig tanult pap! ” A nap záróáhítatát B. Pintér Márta tartotta a bibliaolvasó Útmutató napi igéje - 2Kor 9,10 alapján. Isten rajtunk keresztül visel gondot az utódainkról. Sokszor nem látom a jövőt munkáló munkám eredményét, de ígéretet kaptunk, hogy Isten megáldja a magvetésünket. Ez az alkalom is magvetés volt, ahol őszintén, önkritikusan, testvéri közösségben lehetett együtt a mintegy száz résztvevő. Hisszük, hogy e nap után nem a közös gondok meghallgatása, hanem a Lélek ereje erősítette, bátorította és vigasztalta a résztvevőket. Menyes Gyula 62 esztendő múltával készültek el a padok 2001. november 18-án hálaadó istentisztelettel vette használatba a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség rákoshegyi templomát. Budapest főváros XVII. kerületének egy részét képező Rákoshegy 1921-ben lett önálló község. Evangélikus fiókegyháza 1929-ben alakult meg. 1935- ben Templomépítő Bizottságot hoztak létre, és megindult a gyűjtés 250 evangélikus család és a község másvallású lakosai felajánlásainak segítségével. Sándy Gyula professzor tervezte e templomot, 28. templomának alapkövét 1938- ban tették le. A templomot 1939. május 18-án szentelte fel Raffay Sándor püspök. Nem szenvedett háborús kárt. Harangjára 1947-ben kezdtek gyűjteni, s még abban az évben fel is szentelte Ordass Lajos püspök és Zászkaliczky Pál esperes. Rákoscsaba, Rákoshegy, Rákoskeresztúr, Rákoskert és Rákosliget 1950-ben Budapest XVII. kerületeként egyesült. A későbbiekben rákoscsabai, rákoshegyi és rákosligeti fiókegyházak a Rákoskeresztúri Evangélikus Egyházközség részeivé lettek. A rákoshegyi templomot látogató hívek régi vágya 2001- ben teljesült. 62 esztendővel a templomszentelést követően új templomi padok váltották fel az addig használt székeket. A hálaadó istentisztelet kezdetén dr. Léránt István felügyelő idézte fel az egykori építők, az itt szolgált lelkészek, felügyelők, gondnokok, a templomot, harangot szentelő Raffay és Ordass püspökök emlékezetét. Beszédében rámutatott arra. Alapítványi szeretetvendégség A Csikvándi Evangélikus Gyülekezetért Alapítvány Csikvándon november 9-én szeretetvendégséget rendezett a gyülekezet idős tagjai részére. A szeretetvendégségen Ittzés János püspök hirdetett igét, majd „Az idősek helyzete a gyülekezetben” címen tartott előadást. Az összejövetelt a gyülekezet gyermek- kórusának műsora színesítette. Dr. Weltler János kerületi felügyelő ez alkalommal mutatkozott be hivatalosan az egyházközségnek. Ekkor a településhez fűződő családi emlékeiről is beszélt. Felhívta a figyelmet az egyházközség erősödésének fontosságára. Schlecht Lajosné alapítványi képviselő - az egyház- községi közgyűlésen túl - most a szélesebb nyilvánosság előtt ismertette az Alapítvány célját: az egyházközség életében való részvétel, elsősorban a fiatalok és idősek körében végzendő munkával és anyagi támogatással. hogy a 62 esztendős szószéket és az új padokat Isten igéjének szolgálata úgy kapcsolja össze, mint ahogy az előttünk szolgálók emlékezete összekapcsolódott a ma gyülekezeti munkásainak igyekezetével. Itt az ember megváltozik, de hirdettetik tovább az örök Ige, és a ma rákoshegyi építői az örök Ige szolgálatának részei voltak. A rákoskeresztúri felújítási munkákat szervező és vezető Dudás Mihály gondnok a templomot teljesen megtöltő hívek előtt adott számot az elvégzett munkákról. Köszönetét mondott Kardos János asztalos mesternek, Mayer András villanyszerelő mesternek és Mayer Attila világítástechnikus szakembernek. Kardos mester keze munkáját a szibériai vörösfenyőből készült natúr padok' dicsérik. Mayer András és Mayer Attila pedig munkája során elvégezte a templom elektromos hálózatának teljes cseréjét, az új, formatervezett világítótestek beszerelését. A rákoshegyi énekkar Marschalkó Gyula lelkész vezetésével köszöntötte a rákoshegyi templom újra használatbavételét. Farkas Ferencné Túrmezei Erzsébet „Beszélgetés az új temp- lompadokkal" című versét mondta el. Kása László lelkész a föéneket követő igehirdetésében Róm 14,7-12 alapján az emberi lét értelmét elemezte. Közülünk senki sem élhet önmagának, Néki éljünk, Néki haljunk, szólt a biztatás. Az istentisztelet végén a gyülekezet minden tagja aláírta az ünnepség emléklapját. Isten igéjével üzenünk a jövőnek. Dr. Léránt Isp án AHITAT A BÉKÉÉRT „Az a véres Isten nincsen” (Babits Mihály) A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM VALLÁSTUDOMÁNYI TANSZÉKE, AZ ALSÓVÁROSI FERENCES KÖZÖSSÉG, AZ EVANGÉLIKUS ÉS A KÁLVIN TÉRI REFORMÁTUS GYÜLEKEZET, VALAMINT A ZSIDÓ HITKÖZSÉG tisztelettel hív minden jószándékú embert a világvallások testvéri találkozójára 2001. november 25-én 17 órára a Szegedi Nemzeti Színházba FELSZÓLALNAK: Joseph Räuber érsek, a Vatikán nagykövete R.C. Nair az Indiai Nagykövetség első titkára Schöner Alfréd rabbi, a Zsidó Egyetem rektora Salha Fallah a Magyarországi Iszlám Közösség vezetője Polz Alaine Írónő, a Magyar Hospice alapítója Ajegyek ingyenesek és a színház jegyirodáiban illetve a helyszínen szerezhetők be. Publikálták a holt-tengeri tekercseket (New York, 2001. november 19.) Évtizedekig tartó fáradságos és sok vita-övezte munka után, egy nemzetközi tudóscsoport közzétette a holt-tengeri tekercsek teljes szövegét. A korabeli idők héber vallási világába bepillantást engedő iratok felfedezése a XX. század egyik legjelentősebb régészeti szenzációjának számított. A dokumentumokat „Felfedezések a Júdeai-sivatagban” címmel az Oxfordi Egyetemi Kiadó publikálta 37 terjedelmes kötetben, amelyet 15 magyarázó pótkötet egészít ki rövidesen. „54 évnyi izgalom, várakozás, gyötrődés, sok kritika és kevés dicséret után, sok inspiráció és még több perspiráció (verejték) segítségével befejeződött végre a publikáció”- jelentette ki New York-i sajtóértekezletén Emmanuel Tov professzor. A jeruzsálemi Héber Egyetem tanára, a százfős kutatócsoport vezetője elmondta: az ősi szövegek feldolgozását az utóbbi években jelentősen felgyorsította a modem technika, például a lézeres nyomtatás, az elektronikus levelezés. A digitális fényképezés és a többspektrumú képfelbontás láthatóvá tett korábban ismeretlen szövegrészeket is a kopott papiruszokon. A Tov által vezetett tudóscsoport 1990-ben kezdte meg a szövegfeldolgozást. (Addig ezt nagymértékben hátráltatta, hogy a tekercseket birtokló tudósok akadályozták a hozzáférést az iratokhoz.) A Kr. e. 250 és Kr. u. 70 közötti időből származó 900 tekercset - több mint 15 ezer bőr- és papiruszdarabon - 1947 és 1956 között találták 11 barlangban a Holt-tenger nyugati partján. A legismertebbek közülük a kumráni tekercsek, amelyek egy ősi település romjai közelében, Hirbet Kumránban kerültek elő, Jerikótól 15 kilométerre, délre. A tekercseket vélhetően az esszénusok, egy szigorú és elszigetelt zsidó szekta tagjai írták. A holt-tengeri tekercsek elolvasása nem rengette meg sem a judaizmust, sem a kereszténységet, mint ahogy azt egyes tudósok jósolták. Mindazonáltal meglepő, hogy a szövegek említést sem tesznek Jézus Krisztusról. Erre Emmanuel Tov nem talált más magyarázatot, mint hogy a szövegek zöme Krisztus születése előtt keletkezett. A bajban is összetartozunk A Béres Rt. segélyakciója a 2001. tavaszi árvíz károsultjainak megsegítésére A Béres Rt. a tavaszi nagy árvizet követően „A bajban is összetartozunk” szlogennel hirdette meg segélyakcióját az árvízkárosultak megsegítésére. A vállalat érzékenysége a szegények, a rászorulók iránt régről gyökerezik. Elég dr. Béres Józsefre, a róla elnevezett cseppek feltalálójára gondolnunk, akiről közismert, hogy egész életét a másokon való segíteni akarás határozta meg. Nincs ez másként az általa alapított, az ő szellemiségét, erkölcsiségét büszkén vállaló - mintegy örökségként továbbéltető - vállalatnál sem. Ezért hirdették meg segélyakciójukat, melynek jegyében a vállalat - április 1. és május 31. között - minden megvásárolt Béres Csepp árából nettó 100 forintot különített el az árvízkárosultak számára. A segélyakció 8.926.100 Ft végösszeggel zárult. A Béres Rt. vállalta, hogy a meghirdetett akcióban összegyűlt pénzből és kamataiból a lehető leghatékonyabb módon háztartási eszközöket szerez be, egységcsomagokat (hűtőszekrény, mosógép, centrifuga, porszívó, vasaló) állít össze. Az adományokat november 7-én, bensőséges ünnepség keretében a 82. életévében járó feltaláló dr. Béres József, a Béres vállalatcsoport elnöke, valamint fia, ifj. dr. Béres József a Béres Rt. elnöke, illetőleg Major Ferenc, a Béres Rt. vezérigazgatója és Béres Klára kommunikációs igazgató adta át a 100 jándi családot képviselő Csonka Sándornak, Jánd polgármesterének. Csonka Sándor, Jánd polgármestere jelképesen átveszi az adományt dr. Béres Józseftől, a Béres Befektetési Rt. elnökétől és ifj. dr. Béres Józseftől, a Béres Gyógyszergyár Rt. elnökétől. I » * »
