Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)

2001-02-04 / 6. szám

4. oldal 2001. FEBRUÁR 4. Evangélikus Élet Napnyugati „bölcsek” Indiában Egykor keletről indultak nyugat fe­lé a bölcsek, hogy rátaláljanak Isten csodálatos ajándékára a betlehemi já­szolbölcsőben. Ma ebből a szempont­ból is kétirányúvá vált a közlekedés. Érdemes elindulni kelet felé is, mert az „Úr csodásán működik" keleti tájakon is. Erről győződhettem meg január közepén egyhetes indiai látogatásom során, ahol az ottani keresztyének or­szágos hálaadó ünnepségén vehettem részt Per-Olof Maik finn rádiómisszi­ós igazgató meghívására és társaságá­ban. Egy kis ízelítő élményeinkből. Ahol százszoros feladat lenne a nép- számlálás Először néhány alig felfogható szám Indiáról. Az elmúlt esztendő májusában érte el a népesség az egymilliárdot. Na­ponta 70.000 ezer gyermek születik, így a szubkontinens lakossága évente 17 millióval gyarapszik és hamarosan a vi­lág legnépesebb országa lesz, mivel Kí­nában közismerten radikális eszközökkel próbálják visszafogni a népszaporulatot. Ebben a földrésznyi országban 222 nyelvet beszélnek, melyekből csupán 49 „Ti vagytok a Föld sói...” nek túlnyomó többsége hindu (83,5 %). A második legnagyobb vallás az iszlám (10,7%). Egy csipet só Vajon milyen életesélye van a marok­nyi keresztyénségnek ebben a hindu-mo­hamedán tengerben? Meggyőző választ adott erre az első ízben megrendezett or­Hálaadásra gyülekezve nyelven olvasható a teljes Szentírás, és további 40 nyelven az Újszövetség. A la­kosság mintegy 48 százaléka még ma is analfabéta. A keresztyénség mindössze 2,4 százaléka az össznépességnek, mely­szágos hálaadó ünnep, melyre az ország legkülönbözőbb pontjairól gyűltek össze a résztvevők. Valójában egy új képzési és konferenciaközpont ünnepélyes hasz­nálatbavételét is jelentette ez a három és félnapos ünnepség. Tamilföldön, nem messze Madrastól, ahol a hagyomány sze­rint Tamás, India apostola halt vértanú ha­lált, nem messze Tranquebártól, ahol 1705-ben az első protestáns misszionáriu­sok, Ziegenbalg és Plütschau partra szálltak, Isten munká­ja folytatódik. Nyu­gati mércével nézve szerény körülmények között, földes épüle­tekben, háncskuny­hókban szólt az ige, az ének, az imádság reggeltől estig. A jö­vőben bibliaiskolások népesítik be majd fo­lyamatosan ezt a he­lyet, mert kell a kép­zett munkás az egyre növekvő számú indiai gyülekezetekben. Az ünnepség egyik csúcspontja volt negy­ven új lelkész avatása. Indiában a gyülekezetplántálás és építés egyik legnagyszerűbb eszköze a rádió. Nemcsak a hihetetlen távolságokat győzi le (országon belül, a fővárostól, Delhitől a konferencia színhelyéig két és félórát repültünk...), de áthidalja az írás- tudatlanság szakadékát is. Pál óta jól tud­juk, ma is tapasztalhatjuk: „a hit hallás­ból van...” Szinte hetente születnek újabb és újabb gyülekezetek a rádión ér­kező evangélium gyümölcseként. Lehet, hogy elenyészőnek tűnik a 2,4 %-os arány. Szinte jelentéktelennek vél­jük alig kétezer keresztyén találkozóját a napokban a Gangeszben megmártózó hindu tízmilliókhoz képest. De Jézus szava megállít és megszabadít a nagy számok bűvöletéből: „ Ti vagytok a fold sója... ” Éppen negyven esztendeje, ép­pen Új-Delhi adott otthont az Egyházak Világtanácsa nagygyűlésének ezzel a provokatív mottóval: „Krisztus a világ világossága". Egy csipet só széles kör­ben adhat ízt, egy csöppnyi világosság tömegeknek mutathat irányt és utat. Egyházi körökben sokan félnek a most folyó népszámlálás végeredményé­től. Mi lesz, ha kiderül, valójában meny­nyien is vagyunk? Mi lesz, ha csak jelké­pesen is, de „leszázalékolnak”? Jézus szava itt is eligazít. Nem az a kérdés, hogy pontosan mennyi van a sóból, ha­nem hogy van-e még íze?! „Ha pedig a KÉSZÜLÜNK A KERESZTYÉN NŐK VILÁGIMANAPJÁRA (II.) Szamoa, az „elveszett paradicsom 95 Nyugat-Szamoa gyönyörű ország, a Csendes-óceáni sziget­világ egyik gyöngyszeme. Színpompás trópusi növényvilága, erdőségei, a pálmaligetek, a hegyekről lezúduló vízesések, kü­lönösen gazdag állatvilága, kellemes éghajlata, s nem utolsó sorban barátságos, vendégszerető őslakói évről-évre a turisták ezreit vonzzák a nyugati világ országaiból. Úgy gondolnánk, hogy ez az ország mentes a civilizáció ár­talmaitól, hogy képes megőrizni a természetet a káros, pusztító hatásoktól. Tény, hogy összehasonlítva a térség más országaival, így pl. a tavaly megis­mert Indonéziával, ahonnan időről-időre etni­kai zavargásokról, vagy a gyarmati időkből származó feszültségekről kapunk híreket, Szamoában politikai és szociális stabilitás van. Modellül szolgálhat a többi országok számára a tradíciót hűségesen őrző, ugyan­akkor fejlődő gazdasági irányt mutató élet­vitelével. Ez a kiegyensúlyozottság jellemzi az egyházak munkáját is. Mégis, nem vétetlenül került az első helyre ebben az információsorozatban mindaz, amit a kő vetkezőkben ismertetnem kell a fent megadott drámai címmel. S akik egymástól sok ezer kilométer távolságra élünk, Földünkért, közös otthonunk jövőjéért aggódva, nagyon közel kerülhetünk általa egymáshoz. Szamoai testvéreinket félelemmel tölti el környezetük drá­mai változása, az ökológia egyensúly felbomlása. Száz eszten­dővel ezelőtt a természettudósok megállapították, hogy Szamoa növény- és állatvilága egyike a leggazdagabbaknak. Mára a természetes környezet állapota inkább aggodalomra ad okot. All ez elsősorban a gazdag és értékes erdőállomány meg­fogyatkozására. 1950-ben az ország földterületének 90 %-át borította erdőség, amely ma már csupán a 40 %-ot teszi ki. En­nek több oka is van. A lakosság növekvő létszáma miatt egyre több földterületre van szüksége a mezőgazdaságnak. Az épít­kezéshez is fára van szükség. Végül a falusi lakosság nagy ré­sze még mindig szabad tűzhelyeken főz. Mivel a települések jórészt a tengerparton vannak, a müveit földterületek is egyre közelebb kerülnek a parthoz. Az esőzések és az egyre gyakrab­ban pusztító ciklonok és hurrikánok mind nagyobb termőtalajt mosnak a tengerbe. A második súlyos probléma á klímaváltozás kérdése. Hal­lottunk a Csendes-óceáni szigetvilágban több évtizededdel ez­előtt végrehajtott atomkísérletekről, valamint a fejlett ipari or­szágok felelőtlen, környezetszennyező széndioxid-kibocsátá­sáról. Ennek káros következményeit magunk is tapasztaljuk sokféle formában! De tudjuk-e azt, hogy ezeknek a távoli szi­getországoknak a léte, a fennmaradása válhat kétségessé? A széndioxid kisugárzása úgynevezett „üvegház-hatást” eredményez, ami egy lassú, felmelegedési folyamat. Az északi és déli pólusok jéghegyeinek olvadásával a tenger szintje lassú emelkedést mutat. A berlini „Klíma-konferencián” - 1992-ben - a szamoai küldöttnek tette fel a kérdést egy újságíró: „Ha a tengervizek szintje - a globális felmelegedéstől - tovább emelkedik, lehetséges, hogy az önök országa elsüly- lyed?” Pene Lefale keserűen válaszolta: „Soka­kat a kis szigetek lakói nem érdekelnek. Tele­püljenek át egy más földrészre - mondják, pl, Ausztráliába! De ezek a szigetek a mi ha­zánk, s az embernek nincs másik hazája!” Nézzük csak mi mindent „eredményez” ez a felmelegedés Szamoában? Pusztul a szigeteket körülvevő-védő korallsáv, mivel ezek az állatkák elpusztulnak a melegedő tengervízben. Pusztul a szamoaiak megélheté­sének alapját jelentő halállomány is, mivel a ko­rallzátonyokkal védett tengeröblökjjen már nem fejlődhetnek zavartalanul. A megemelkedett tengervíz akadálytalanul áramlik a szigetekre, s összekeveredik az ivó­víz-készletet biztosító kutak vízével, de a szigetek hulladékát és szennyvizét is a tengerbe mossa. Ugyancsak a klimaváltozás következménye a hurrikánok, a pusztító ciklonok egyre gyakoribb előfordulása a szigeteken. Lakott területeket, virágzó ültetvényeket, mangrove erdőket, pálmaligeteket pusztít ki, töröl el a föld színéről, a lakosság táplálékszükségletét és megélhetési forrását semmisíti meg, melyeket hosszú évek kemény munkájával sem lehet pótolni. S végül már eddig is tűntek el kisebb szigetek a tengerben, s ez a folyamat végsősoron a szigetország létét fenyegeti. Túl sötét a kép? Indokolt a félelem? Igen! De az informáci­ók ismeretében indokolt a szamoai testvéreinkért bizalommal elmondott imádság is. Keveháziné Czégényi Klára A szerző Joó Angelika és András (jobbra) társaságában só megízetlenül, mivel lehetne ízét visz- szaadni? Semmire se való már... ” Élmény volt számos „ízes” indiai ke­resztyén testvérrel személyesen megis­merkedni ... Árnyékok Ugyanakkor hamis lénne idealizálni az indiai helyzetet. Néhány nap is elég volt ahhoz, hogy a teijedő fény mellett sötét árnyakkal is szembesüljünk. A ke­resztyénségnek nem­csak a kisebbségi helyzetből adódó ne­hézségekkel kell meg­küzdenie. Bizonyos területeken erős a val­lási türelmetlenség, a hindu és iszlám fana­tizmus. De Isten még a rosszat is javunkra for­díthatja. Csak egy az ott hallott példák kö­zül: valahol Gujarat államban, hindu fana­tikusok felgyújtották egy falu keresztyén templomát. A gyüle­kezet vezetői jelentették a bűntényt a rendőrségnek, de egyben jelezték, tudják, hogy kik a tettesek, akikkel szemben nem kívánnak feljelentést termi. A bűnbocsá­natnak, az ellenség szeretetének ez a mai, hiteles példája nem maradt gyümölcs nél­A MEÖT Női Bizottsága ebben az esztendőben minden evangé­likus lelkészi hivatalba elküldte az imanapi liturgia egv-egy példá­nyát, azzal a szándékkal, hogy újabb gyülekezeteket vonjon be az imanapi mozgalomba. Bátorítjuk a testvéreket, hogy éljenek a lehetőséggel és szervez­zék meg ezt a - szerte a világon megtartott - istentiszteleti alkal­mat. Az imanappal kapcsolatban bővebb tájékoztatás, és az isten- tiszteleti füzetből további példányok egyházunk Női Missziói Osz­tályától kérhetők. Cím: 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel.: 483 2261 Hindi nyelvű keresztyén magazin címlapja kül - maga a hatóság építette újjá a leégett templomot... Más úton hazafelé Bár ugyanúgy az Air France légijárata repített vissza minket Európába, mégis elmondhatom, hogy az egykori bölcsek­hez hasonlóan, bizonyos szempontból, „más úton”, megváltozott szemlélettel és értékrenddel érkeztünk haza a szubkontinensről. Találkozhattunk egy hazánkénál százszor népesebb ország ter­mészeti szépségeivel és gazdagságával, ugyanakkor milliók elképzelhetetlen sze­génységével és nyomorával. Nap mint nap szembesülhettünk hihetetlen lelki, szellemi sötétséggel, de ugyanakkor a ko­vászként jelenlévő keresztyénség hallat­lan lehetőségeivel és felelősségével is. Jó érzés, hogy hazánkból legalább egy házaspár, a magyar református és evangé­likus egyház küldötteiként, immár másfél éve, tanárként dolgozik Dél-Indiában. Lá­togatásom egyik legnagyobb élménye volt, hogy találkozhattam Jó Andrással és Angelikával, akik indiai mércével mérve, a konferenciahelyszín közelében, alig öt­száz kilométerre laknak... S mi várható ezután? A finn rádió­misszióval együtt esélyünk van arra, hogy szerény lehetőségeinkhez mérten, w Úrvacsoraosztás a konferencia központban mi is támogassuk az indiai keresztyének szolgálatát, és így belekerüljünk a világ­misszió eleven vérkeringésébe. Minder­ről részletesebben majd a Missziói Ma­gazinban olvashatunk. Gáncs Péter A Külmissziói Egyesület hírei A sokunk által jói ismert Seija Kuronen finn misszionáriusnő, aki hosszú éveken át Marseille-ben az arabok között szolgált, két éve férj­hez ment Andrew Friers angol missziós-jelölthöz. Az akkor félbesza­kadt missziói tevékenységét most Angliában folytatja. * Jó Angelika hitoktató testvérünk férjével. Andrással együtt továbbra is az indiai Kodaikanal városának tekintélyes keresztyén iskolájában ta­nít. A vallástanitás, erkölcsnevelés és zenei oktatás a megszokott környe­zetben is nagy kihívást jelent nekik. Szeretettel gondolunk reájuk, hiszen evangélikus egyházunk támogatásával Magyarországot is képviselik ott. * Ez év január 14-én iktatták be Seija Friers testvérünket a leed-i evan­gélikus gyülekezet diakóniai munkásának és az ottani egyetemek se­gédlelkészének. Isten áldását kívánjuk új szolgálatára, és imádságban hordozzuk továbbra is öt családjával. * Csépe Andrea testvérünk február l-jétől a Fülöp-szigeteken vesz részt olyan gyakorlati felkészítésen, hogy kijelölt szolgálati helyén a bennszülöttek anyanyelvén taníthasson. Csak így remélhető, hogy az írás-olvasás elsajátítása után, Isten igéjét is kézbe lehet adni a helybe­lieknek. Andrea utazását és szolgálatát imádsággal és anyagi segítség- gel támogatja Egyesületünk. Ne feledjünk el imádkozni értük! i * A

Next

/
Thumbnails
Contents