Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-09-30 / 40. szám
Evangélikus Elet 2001. SZEPTEMBER 30. 5. oldal / / Es fogta az Úristen az embert, / elhelyezte az Eden kertjében, hogy azt művelje és őrizze. (imóz 2,15) Mikor voltál utoljára erdőben? Mikor érezted utoljára a tiszta levegő adta örömöt? Mikor figyeltél fel utoljára, hogy a cipőtalpad alatt föld van, nem aszfalt? Mikor volt arra időd, hogy „visszatérj" egy kicsit? Sokszor annyira egyértelmű, hogyha kell, felveszem a cipőm, és lemegyek a boltba, aztán visszamegyek a fűtött lakásba. Ha esik az eső, csak be kell lépnem egy tető alá. Észrevetted már valaha, hogy nem ez az alapállapot? Mikor voltál utoljára olyan helyen., ami nem „csinált", azaz mű, hanem természetes? Ahol megértheted, vajon ki is vagy te - milyen kicsiny és erőtelen és kiszolgáltatott. Mikor volt arra időd, hogy megállj és megnézd, ahogy lemegy a nap a dombok mögött? Vagy láttál már valaha igazi napfelkeltét? Amikor lassan mindent beborít a fény, amikor élettel telik meg a levegő, amikor frissesség jön - csak úgy, magától? A világban rend van, hiszen minden nap megújul, pihenés után újra kezdődik az élet. Tele vagyunk csodákkal, olyan eseményekkel, amiket nem veszünk észre, mert valami buta nemtörődömség miatt természetes számunkra. Mert megépítettük magunknak azt a világot, ami kényelmes és hamis biztonságot ad. Nagyobbnak hisszük magunkat a természetnél, mert pillanatokra nem veszélyeztet bennünket a hideg/vagy a meleg. De menj csak ki pár percre a valós világba, ahol magadnak kell gondoskodni a léted legalapvetőbb fenntartásáról - rögtön megváltozik hirtelen minden. Az ember azt gondolja, legyőzi a természetet, mert nem földön jár, ami sáros, ha esik az eső, hanem betonon. Legyőzi, mert csinál magának „mű-kö- vet", amiből házat építhet magának, amiben nem ázik meg. És, mert nem lesz sáros, meg nem fázik, nem is gondol ezekre a problémákra. Pedig azzal, hogy szükségletei problémáit megoldja, sokkal többet használ fel, mint amennyi valójában kell neki - gondolj csak arra, ahhoz, hogy reggel vagy este tisztának érezd magad, mennyi vizet használsz fel? Mennyi meleget engedsz ki az utcára, hány számítógép marad egész nap bekapcsolva? így aztán a véges számú alapanyagból nem jut másnak, legvégül még neked sem. Az igazán okos élet olyan, hogy nem él vissza pillanatnyi erőfölényével, nem készít olyan tárgyakat, amiket aztán nem bír újra hasznosítani, mert előbb-utóbb ellepi majd a sok egyszerhasználatos tárgy. Lehet tanulni az erdőtől. Ahol egy fa, először magból kibújva, alig észrevehető, növekszik, aztán eléri teljességét - később összedől és visszatér a földbe, ahol a többi élőlény hasznát veszi. Ezt a láncolatot az erdő okos gazdája megszakíthatja: amikor a fa elérte teljességét, kivágják és felhasználják - hiszen a teremtett világ értünk van. Az okos gazda azonban minden kivágott fa helyébe újat ültet, hogy valamiképpen pótolja, amit elvett. Az eredetileg jól működő rendszert megbolygatta ugyan, de gondoskodott annak további működéséről. Mert ahhoz hogy fenntartsuk magunkat, meg kell bolygatni ezt az eredetileg jól működő rendszert: el kell vennünk a vizet a folyótól, hogy mi használjuk fel, el kell vennünk a fát az erdőtől, el kell vennünk a kőolajat a földből. Szükségünk van rá, különben mi pusztulunk el. Az azonban egyáltalán nem mindegy, hogyan vesszük el. Az emberek akkor tudnak egymás mellett örömben élni, ha minél szélesebb rétegük megkapja a létének fenntartásához szükséges eszközöket. És az, akinek van, akkor tudja örömmel használni azt, amije van, ha nem kell lelkiismeretével állandó kompromisszumot kötnie. „Gazdagságomnak" mértéke és határa kell legyen: A gazdag, az erős önként fogja vissza magát, hogy másoknak is jusson. Az ember, aki kihasználja a természetet, önként fogja vissza magát, hogy csak annyit használjon el, amennyire ténylegesen szüksége van. És ebben mindenkinek feladata van, még akkor is, ha kicsinek érezzük magunkat ilyen nagy problémák megoldásához. Ahhoz egyikünk sem túl kicsi, hogy használat után össze- hajtsuk a tejes dobozt, hogy a szeméttelepen nyolcad annyi helyet se foglaljon el - vagy ahhoz, hogy visszaváltható palackot vegyünk, ha megszomjaztunk. Ahhoz sem vagyunk kicsik, hogy a papírt külön gyűjtsük, vagy, hogy az üveget elvigyük oda, ahol újra felhasználják. Egészen apró feladataink vannak - amikben talán legfontosabb az elszántságunk és a felelősségérzetünk. Felelős vagy a környezetedért! Felelős vagy, hogy ne maradjon utánad olyan nyom a világban, amikkel a többiek nem tudnak majd mit kezdeni. Mikor voltál utoljára erdőben? Mikor próbáltad ki az erődet, hogy meg- védd magadat a természetben? Mikor adtad meg magadnak a lehetőséget, hogy ráébredj, megtapasztald Isten körülölelő szeretetét, amita természetben átélhetsz? Az önmagától működő, mégis számunkra adott ajándékban, a gyönyörű, lenyűgöző, felelősségre késztető kertben? Ahol jó gazdaként gondozhatjuk és használhatjuk az összes lehetőséget! Buday Barnabás TAB OR T A LA L KO 2 Idén az őszi csendesrrapot kétnaposra tervezzük. Azaz pontosabban kétszer félnaposra. A találkozások közben együtt gondolkodunk felelőségünkről és feladatainkról. Keressük a választ a konferenciák égető kérdéseire: Hogyan tudjuk megőrizni azt a lelkesedést, amit a nyári konferenciákon magunkba gyűjtöttünk? Hogyan tudjuk mindezt mások számára is megtapasztalhatóvá és gyümölcsözővé tenni? 2001. november 16 - 17., péntek délutántól szombat délelőttig szeretnénk együtt lenni. A dátum a korábban hirdetetthez képest megváltozott. A szombati munkanapra tekintettel változtattuk meg az időpontot. Egyben szeretnénk a Cipő Magazin hátulján, teljesen hibásan megjelent időpontot is helyesbíteni. A program: Nagy találkozásokat, csoportosbeszélgetéseket, táncházat, teaházat, filmvetítést, koncertet tervezünk péntekre, szombatra pedig egy témábavágó előadást, valamint egy záró úrvacsorái istentiszteletet. A helyszín: Budahegyvidék, ahol az újonnan épült gyönyörű templom mellett rendelkezésünkre állnak a gyülekezeti termek és a kiszolgáló helyiségek is. A szállás: 100 fő részére szálláslehetőséget tudunk biztosítani a Rózsák terén az Evangélikus Kollégiumban. Mivel ezek száma limitált, előzetes jelentkezést kérünk november 1. csütörtök ló-óráig. (Ifjúsági Osztály, 1 -429-2037; ifjusag@lutheran.hu) A költségek: A találkozó költsége 1.500 Ft, ami fedezi a szállás és étkezés költségét. Mindenki, aki idei nyári konferencián résztvett és regisztráltatta magát, személyre szóló meghívót kap, ami a további tudnivalókat tartalmazza. Szeretettel várunk! AZ IÍJÚSÁGI hlZŐTSSÁG MELLÉKLETE
