Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-09-16 / 38. szám
Evangélikus 66. ÉVFOLYAM 38. SZÁM 2001. SZEPTEMBER 16. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 14. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ARA: 65 Ft A TARTALOMBÓL ' • WI I Új század - új pásztorok Püspöklátogatás hétköznap Gyermekmelléklet Interjú Németh László paralimpiai ezüstérmessel A templom egere eplő gyülekezetek - gyülekezeti ünnepek Felhívás a Misszióra A szegedi SZERETET MISSZIÓJA konferencia résztvevői a következő felhívással fordulnak egyházaik erre illetékes vezető testületéihez: Az egyház természeténél fogva missziói beállítottságú, amint Jézus Krisztus parancsolta: „Menjetek el az egész világra és hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek.” II. János Pál pápa az idei Missziós Világnapra kibocsátott üzenetében szólt arról a mélységes vágyról, ami Krisztus felé mutat: minden ember őt keresi, hogy szinte kitapogassa (ApCsel 17,27), mert erre érez olyan vonzást, amelynek az eredőjét maga sem ismeri pontosan. A forrás Isten szívében rejtezik...” A Krisztus nevét viselő keresztényeknek válaszolniuk kell erre a vágyra, teljesítve ezzel apostoli küldetésüket, amely Isten üdvözítő akaratának tanúivá és hírnökévé avatja őket. A pápa a harmadik évezredre kiadott Novo millenio ineuente kezdetű apostoli levelében hangsúlyozta, hogy a missziós munkát „nem lehet szakértők egy csoportjának fenntartani, hanem Isten népének minden tagja a saját felelőssége szerint részt vesz benne.” Ezt a gondolatot a konferencia résztvevői teljes mértékben magukénak vallják. Új apostoli lendületre van szükség, melyet a keresztény közösségek és a csoportok mindennapi elkötelezettségeként kell megélni. A felnőttekhez, a családokhoz, a fiatalokhoz, a gyermekekhez fordulunk az evangéliumi üzenet radikális igényével. Az evangélizáció, a misszió sajátosan is olyan feladat, amelynek teljesítése a Szentháromság Egy Istent megvalló keresztény felekezetek együttműködését, összehangolt tevékenységét kívánja meg. Történelmi pillanatok mutatják, hogy hatástalan volt a keresztény misz- szió azokon a területeken, ahol a keresztények egységének hiánya fájdalmasan nyilvánult meg. Napjainkban, amikor Európa, s benne Magyarország gyakorlatilag szintén „missziós területté” lett, az evangélizáció eredményességéhez hazánkban is elengedhetetlen a keresztény felekezetek, történelmi egyházak ökumenikus együttmunkálkodása. A teljesség igénye nélkül néhány konkrét területet említünk meg, ahol a közös missziós fellépés szükséges és lehetséges. 1. A gyermekek evangélizálásával kapcsolatban szükségesnek érezzük, hogy a keresztény felekezetek - akár helyi, akár országos szinten - együttesen lépjenek fel annak érdekében, hogy a hitoktatás az iskolákban minél kedvezőbb feltételek között történhessen. A hitoktatásra nem járó gyermekek számára elérhető közelségbe kerüljön a kötelező etika-oktatás bevezetése. Fontos, hogy a keresztény egyházak, felekezetek szákemberei folyamatosan együttműködjenek olyan etikai tanmenet, illetve etikai tankönyvek megalkotásában, amelyek a Szentírásra épülő legfontosabb erkölcsi alapelveket és értékeket teszik közkinccsé. 2. A fiatalok felé irányuló missziós munkában az együttműködés főként közös ifjúsági rendezvények, programok szervezésében nyilvánulhat meg. Erre már történtek helyi és országos kezdeményezések. Támogatni kell a nemrégiben létrejött Ökumenikus Ifjúsági Irodát, és annak rendezvényeit. Örömteli kezdeményezésnek tartjuk az ökumenikus keresztény könnyűzenei fesztiválokat és egyéb rendezvényeket. 3. A misszió és ’evangélizáció eredményes végzéséhez szükséges, hogy a történelmi egyházak együtt és egyeztetetten legyenek jelen az írott és elektronikus médiában, a tudományos, a kulturális és a művészeti élet területein. 4. A családok felé irányuló evangelizá- ciókban elsődleges, hogy a keresztény felekezetek együttesen lépjenek fel azokkal a családromboló társadalmi tényezőkkel, erkölcsi visszásságokkal szemben, amelyek alapvetően mondanak ellent a házastársi kapcsolatra és családi életre vonatkozó isteni akaratnak, bibliai tanításnak. Az abortusz nem lehet a családtervezés eszköze. Az életet a fogantatástól a természetes halálig tisztelni kell. Az eutanázia a keresztények számára nem elfogadható. A homoszexuális kapcsolatra „családmodell” nem építhető. Fontos, hogy a családi életre nevelés komoly hangsúlyt kapjon az etikaoktatásban és a keresztény ifjúsági programokon. A családok számára szervezett ökumenikus rendezvények (táborok, lelki napok, felnőttképzések) szintén elősegítik az evangelizációs küldetés teljesítését. 5. A katonaság ideje számos fiatal életében lehetőség arra, hogy a tábori lelké- szi szolgálat révén találkozzon a krisztusi hittel és erkölcsiséggel. Ezen a speciális területen fontos, hogy a különböző keresztény felekezetek lelkipásztorai hasonló követelményeket támasszanak a ke- resztség szentségének felvétele előtt. Ne a felszínesség vagy a prozelitizmus domináljon, hanem az őszinte vágy, amellyel komoly, meggyőződéses keresztény hitre akarjuk segíteni a ránkbízottakat. 6. Szociális-karitatív területen az ökumenikus együttműködés a legkiforrot- tabb és a legszebb távlatokat ígéri. Egyre több olyan intézményre, szervezetre van szükség, amely a keresztény hit erejével nyújt segítséget minden rászorulónak (alkoholisták, drogosok, hajléktalalanok, stb.). Az egyes felekezetek nyújtsanak segítséget egymásnak, tapasztalataik, szakmai tudásuk kicserélésével, és ahol ez lehetséges, konkrét együttmunkálko- dással. Közösen keressék a módját annak, hogy a gazdagok lelkiismeretét ráébresszék fokozott társadalmi és szociális felelősségükre. A szociális otthonokban, a kórház- és börtönmisszióban szintén fontos a történelmi keresztény egyházak közös szolgálata. Együtt kell keresnünk a lehetőségeket a roma pasztoráció eredményessé tételére. 7. Rendkívül fontos szempontnak tartjuk, hogy aki valamely felekezet szertartása szerint részesült a keresztség szentségében, azt abban a felekezetben kell tovább vezetni az evangélizáció útján. Kivételt csak az illető személy szabad lelkiismereti döntése képezhet. A konferencia résztvevői a fentieket egyházaik erre illetékes testületéinek figyelmébe ajánlják. Közös szolgálatukra a Szentháromság egy Isten áldását kérik. Szeged, 2001. szeptember 3. I Dr. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek MKPK ökumenikus bizottságának vezetője Dr. Bölcskei Gusztáv ref. püspök A Zsinat lelkészi elnöke Ittzés János ev. püspök A Magyarországi Ev. Egyház elnökpüspöke képviseletében Simeon Nyugati és Közép-európai Bolgár ortodox metropolita Káplán Pál, parókus lelkész A Budai Szerb Ortodox Püspökség képviseletében (Lásd még Írásunkat a 4. oldalon.) Könyörgés a magyarságért- Ökumenikus istentisztelet a Tihanyi Apátságban Egy keresztény nép számára a hazafias érzelmek is mindig összekapcsolódnak hit- vallásunk tartalmi és erkölcsi értékeivel. Az elmúlt hónapokban rendezett ünnepségek szónoklataiban nagyon sokszor hallhattunk arról, hogy a kétezeréves kereszténység, valamint az ezeréves magyar államiság szoros kapcsolatban áll egymással. Talán nem véletlen, és mindenképpen jelzésértékű lehet népünk számára, hogy nekünk megadatott a közös ünneplés lehetősége. Ót évvel ezelőtt, minden bizonnyal a közös millennium közelsége sugallta a Tihanyi Bencés Apátság vezetőjének, dr. Korzenszky Richárd perjelnek, hogy templomában -1. András királyunk relikviái fölött - évente egyszer ökumenikus istentiszteletet szervezzen, amelynek keretében felekezeti hovatartozástól függetlenül, közösen tudnak imádkozni lelkipásztorok és hívek a magyarságért és annak egységéért. A nyári idegenforgalmi szezon elmúltával, az ősziesre forduló időjárásban már csendesebb a környék, kevesebb a turista, így ebben az évben is a szeptember eleje látszott a legalkalmasabbnak az istentisztelet megtartására. Az elmúlt hét szombatján a környékbeli és helybéli gyülekezetek lelkészei gyűltek össze a műemlék-templom oltára körül, hogy a hívek nagyszámú közösségével együtt csendesedjenek el Isten színe előtt. Istentisztelet lévén, az ünnepségről nem hiányozhat az igehirdetés. Minden évben neves egyházi személyiségek tolmácsolják Isten igéjét. Idén egyházunk egyik püspökét, Ittzés Jánost, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület főpásztorát kérték fel erre a megtisztelő szolgálatra. Alapigéül János evangéliumának 11. részéből azokat az igéket választotta, amelyekben arról olvashatunk, hogy Lázár feltámasztása után a nagytanács elhatározza Jézus meggyilkolását. Ennek végén van egy kulcs- fontosságú mondat, amelyben megfogalmazódik, hogy Jézus nem csak a népért hal meg, hanem azért is, hogy Isten szétszóródott gyermekeit összegyűjtse. Az igehirdetésben a püspök többször utalt rá, hogy az egységért, a magyarságért, illetve a magyarság egységéért imádkozva gyűltünk össze. Jézus tekintete van ma rajtunk. Bár az évszázadok folyamán sokszor kaptunk „vérátömlesztést”, mégis általánosítható, hogy vérében egy a nemzet. Fontos viszont tudnunk, hogy nem az erekben csörgedező vér ad igazi egységet, hanem az értünk Golgotán hullott vér! A megvál- tottságban van a mi egységünk! Jézus szava ilyen közösségért imádkozik. A lelki élményhez a jelenlévő énekkarok színvonalas szolgálata is hozzájárult, valamint az a — mára hagyománnyá lett - gyakorlat, hogy az istentisztelet végén mindenki csendben elvonul a templom kriptájában eltemetett árpádházi királyunk sírja előtt, egy-egy szál virágot helyezve rá. Isten áldása legyen a közös imádság erején, hog)> legyen folytatás az egység felé vezető Úton! Menyes Gyula miÉmm AM., CANIFT SINGERS, CSISZÉR FERENC, DÖMUISZ, KBRÓN, LA LÁMPÁS. Mi S.O.G., SZÖVÉTNTANDEM, TESTVÉREK, UTOLSÓMUL, VÉSZBEJÁRAT,WAFT INFORMÁCIÓ; 06/20-391-35-19, e%>krisz@freemmlJm juhai, lutheran.hu „Én ugyan jól tudom, hogy semmi tiszta cselekedetem nincs, azonban meg vagyok keresztelve, és ebben Isten, aki nem hazudhat, elkötelezte magát, hogy bűneimet nem számítja be nekem, hanem megöli és eltörli azokat. ” Luther Márton, A keresztség szentségéről (Gáncs Aladár és Muntag Andor fordítása) I t 4 f * Az irsai (felvételünkön) a 200., az iharosberényi evangélikus gyülekezet fennállásának 400. évfordulóját ünnepelte a napokban, Foton pedig a 100 éve megnagyobbított templomban adott hálát a gyülekezet Isten megtartó kegyelméért. (Összeállításunk ti 6. oldalon.)
