Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-08-26 / 35. szám
Evangélikus ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet 66. ÉVFOLYAM 35. SZÁM 2001. AUGUSZTUS 26. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 11. VASÁRNAP ARA: 65 Ft A TARTALOMBÓL „Kelj fel, és járj!” Az Ágostai Hitvallásról „Közös” istentisztelet Orosházi beszélgetés Mikola István miniszterrel Lomtalanítás után Augusztus 15. 2001. augusztus 15-én az Esztergom- Budapesti Főegyházmegye Székesegyháza búcsújának napján, Nagyboldogasszony ünnepén, és egyben Szent István király halálának évfordulóján Esztergomba érkezett a Szent Korona. A nemzeti ereklyét a fővárosból hajón szállították az érseki székhelyre, majd a bazilikában történt elhelyezése után Paskai László bíboros, prímás, esztergom- budapesti érsek misét mutatott be Szent István királyra emlékezve, melyben újra felajánlotta Magyarországot Szűz Máriának. A szentmise után Ader János az Országgyűlés elnöke és Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke mondott ünnepi beszédet. A déli harangszó után az esztergomi vár északi rondelláján Mádl Ferenc köztársasági elnök avatta fel Melocco Miklós szobrászművész „István megkoronázása” című emlékművét. A tizenkét méter magas szobor István királyt és az őt megkoronázó érseket ábrázolja. Az alkotást megáldották a történelmi egyházak vezetői is. Az ünnepségre érkezett zarándokok délután három óráig tekinthették meg a bazilikában elhelyezett Szent Koronát. Augusztus 18-19. Ünnepekkel szegélyezett ünnep Orosházán II. Országos Evangélikus Találkozó 2573 regisztrált résztvevő - a helyi és a környékbeli hívekkel együtt jóval több mint háromezer — evangélikus adott randevút egymásnak augusztus 18-19- én Orosházán. Egyházunk harmadik országos találkozójáról, a teljesség igénye nélkül készült öszszeállí- tásunk a 3-6. oldalakon... Augusztus 20. Az augusztus 20-ai állami és egyházi (római katolikus) ünnepségekkel végérvényesen lezárult a Magyarországon 18 hónapon át tartott Millenniumi Esztendő. A Parlament előtti Kossuth téren lezajlott központi állami ünnepségen elmondott beszédében, Orbán Viktor miniszter- elnök hangsúlyozta, hogy „Magyarország véghez vitte, ami csak keveseknek sikerül, azzá lett, ami lenni akart: szabad, független, erős, gyarapodó nemzetté. ” Idén is sok ezer hívő jelenlétében, egyházi és állami vezetők részvételével tartották meg a Szent István-napi ünnepi szentmisét Budapesten, a Szent István- bazilika előtti téren. Az egyházi eseményen jelen volt Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, Áder János, az Országgyűlés elnöke, valamint - II. Alekszij orosz pátriárka képviseletében - Kirill metropolita. (Evangélikus egyházunk D. Szebik Imre személyében képviseltette magát a Szent Jobb körmeneten is.) A főváros mellett az idén Miskolc, Zalaegerszeg és Siófok volt az augusztus 20-ai állami ünnepségek kiemelt helyszíne. Az ünnep fénypontjaként este kilenc órakor került sor Budapesten az ugyancsak hagyományos tűzijátékra. Beliczay László felvétele. A napilapok címlapjain ilyen, vagy ehhez hasonló híradások jelentek meg az Esztergomban megrendezett ünnepségről. Ha röviden is, de mindenképpen meg kell emlékeznünk erről evangélikus egyházunk hetilapjában is, hiszen ezzel az eseménnyel a római katolikus egyház az egyik legnagyobb ünnepét emelte - egész nemzetünket érintő szintre. Teológusok, egyháztörténészek, esetleg politikusok feladata lesz állást foglalni ennek jelentőségéről... Az ünnepséget magas rangú állami és egyházi vezetők tisztelték meg jelenlétükkel. Egyházunkat D. Szebik Imre, D. dr. Harmati Béla és Ittzés János püspökök, dr. Frenkl Róbert országos felügyelő, dr. Welder János és Benczúr László egyházkerületi felügyelők, valamint Bencze András, Szirmai Zoltán esperesek és Menyes Gyula püspöki titkár képviselték. István király emlékművét - egyházunk részéről - D. Szebik Imre elnök-püspök áldotta meg. Ennek a cikknek azt kell kiemelnie, amit az esemény meghívójának címlapján olvashattunk, hogy augusztus 15-én, Esztergomban a magyar nemzet köszönti a Szent Koronát. Ez pedig ökumenikus szemléletet feltételez, függetlenül minden társadalmi szinttől és politikai nézettől. Tény, hogy a hivatalosan is tulajdonnévként írandó Szent Korona a nemzet egységét fejezi ki. Összekapcsol bennünket az elődökkel és utódainkkal. Mi, evangélikusok is valljuk a jelképek fontosságát. Nemzeti zászlónk, a Szent Korona vagy éppen a Himnusz szövege számunkra is önmagukon túlmutató jelképek. A történelem és a keresztény-nemzeti eszmeiség hordozói. Kétezer éve van lehetősége az emberiségnek döntenie Jézus mellett, és mi magyarok a világ egyetlen olyan népe vagyunk, amelyik az elmúlt tizennyolc hónapban, ezer éves államiságát, létezését, megmaradását is ünnepelte. Hálával tartozunk Istennek, hogy ezt az ezredfordulót lelki- ismereti és elnyomásmentes szabadságban ünnepelhettük meg. És mert reménykedhetünk abban, hogy e másfél év millenniumi rendezvényei nem voltak hiábavalók. Erősítették összetartozásunk tudatát és bátorítottak, hogy hittel nézzünk a jövő elé. Menyes Gyula Augusztus 19. r A Millenniumi Ev lezárása a protestáns egyházakban Ságunkban, összetartozásunk tudatában és keresztyén hitünkben. Áldást kértünk a holnapokra és megfogalmaztuk, mit kell tennünk a jövőnkért. hogy megmaradjon a nemzet, növekedjen a fiatal nemzedék, szilárd legyen az erkölcs - az egyházban a keresztyén erkölcs -, és mindenki emberi méltóságának megfelelő életkörülmények között éljen. ” Az igehirdetés alapigéje Lk 18, 9- 14 volt. A farizeus és a vámszedő ismert története. Elnök-püspökünk kiemelte, hogy a két ember imádkozni ment a templomba, erre buzdította István király is Intelmeiben fiát, Imrét és mi, evangélikusok Luther buzdítására is emlékezünk: „Imádkozzatok Isten házában és otthon is, mert az imádság tartja a világot. ” E két ember magatartása arra buzdít: vizsgáljuk magunkat! Tesszük-e a jót, tiszteljük-e Isten törvényét? Képesek vagyunk-e a vámszedővel kiáltani: Isten! Légy irgalmas nekem, bűnösnek! „Ez az Isten előtt való megállás segítsen bennünket megmenekülni az önmagunk túlértékelésétől, vallási gőgtől. Semmi sem menthet fel bennünket, csak az alázat... Egy nemzetnél sem vagyunk különbek, de alábbvalóbbak sem. ” Isten irgalmát kérve és remélve, e fohásszal fejezte be a püspök igehirdetését: „Isten adjon boldog, bátor és felelős újrakezdést az új évezredben! ” Bölcskei Gusztáv református püspök meditációjában 2Móz 17,8 és következő versei alapján arról szólt, hogy a millenniumi emlékezések rádöbbentettek bennünket arra, hogy imádság és küzdelem nem válhatnak el egymástól. Imádság és munka eredményeiről sokat láthattunk az elmúlt évi emlékezéseken. És mindezt együtt és nem egymás ellen tettük. Bocskay Istvánt idézte: „Ez a fundamentuma megmaradásunknak, hogy egyik magyart a másikkal ne étessük. " Önpusztító, közösségromboló energiákkal szembehelyezkedjünk, segítsük egymást, Első sor (balról-jobbra): Orbán Viktor és felesége. Balog Zoltán, Pröhle Gergely és felesége. emeljük a kezeket imádságra. Egy évvel ezelőtt a Szilágyi Dezső téri református templomban tartottunk első alkalommal ökumenikus istentiszteletet a millennium alkalmából, közös emlékezésre, hálaadásra híva gyülekezeteinket. Most augusztus 19-én, vasárnap délután ugyanitt gyűltünk össze, hogy a református és evangélikus egyház közös istentiszteletén vonjuk meg a millenniumi év mérlegét, hálát adjunk az emlékezésben megtett útért. Az istentiszteleten részt vett feleségével Orbán Viktor miniszterelnök, a kormány tagjai közül dr. Dávid Ibolya igazságügyi és dr. Pálinkás József oktatási miniszter, és ott volt a Magyar Köztársaság - szabadságát itthon töltő - berlini nagykövete, az evangélikus Prőhle Gergely, valamint Balog Zoltán miniszterelnöki főtanácsadó. A testvéregyházak képviseletében dr. Paskai László bíboros-prímás érsek és Csernák István metodista szuperintendens volt jelen, valamint a református és evangélikus egyház vezetői - püspökök és felügyelők közül többen. Magas képviselettel osztozott az ünneplésben az ortodox egyház: II. Alexij orosz pátriárka üdvözletét Kyrill metropolita, a Moszkvai Patriarchátus Szent Szinódusa Külügyi Osztályának vezetője hozta el, a Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Exarchátusának képviseletében pedig Kalota József érseki vikárius vett részt az istentiszteleten. D. Szebik Imre püspök - megjelölve ünneplésünk célját - igehirdetését e szavakkal kezdte: „Záróakkordjaihoz érkeztünk a milleneumi évnek. Szívünkben hála ébred. Megerősödtünk magyarSzebik Imre evangélikus és Bölcskei Gusztáv református püspök „Nagypéntek éjszakáján Jézus kezét senki sem támogatta, de O imádkozott értünk és ma is ezt teszi. " - mutatott rá a Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke. Az istentisztelet során olvasta fel Kyrill metropolita II. Alexij pátriárka levelét. Szent Istvánról szólva a magyar nép kereszténnyé tételét tartotta kiemelkedőnek. Őt az ortodox egyházban is nagynak tartják. Az ortodoxok és a magyar keresztyének közös múltjáról, közös történelméről és a kommunizmusban elszenvedett üldöztetésekről szólva, az Isten megtartó kegyelmére utalt. Kifejezte reményét, hogy a jövőben nemcsak a két egyház, de a két állam kapcsolata is fejlődni fog. Az istentisztelet liturgiáját Hafenscher Károly, az Országos Iroda igazgatója és Czapp József református lelkipásztor, püspöki titkár, Csorna Aronné Szép Mónika református és János Zsuzsanna evangélikus lelkész végezte. A Pomázi Református Egyházközség Psalmus Kórusát Asztai Csabáné, a Lutheránia Énekkart Kamp Salamon vezényelte. A vasárnap délután csendjébe méltó módon illeszkedett be a két egyház istentisztelete. Nagy dolgokról szólt az emlékezés, nagy, egész éven át tartó munka számadása volt egyházunk millenniumban való részvételéről, de igazán egyházhoz méltó: nem hivalkodó, dicsekvő, nagy szólamokat felvonultató, hanem Isten előtt csendben megálló, irgalmáért könyörgő és további munkára kész felajánlkozás a harmadik évezredre. Tóth-Szöllős Mihály
