Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-06-24 / 26. szám
66. ÉVFOLYAM 26. SZÁM 2001. JÚNIUS 24. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 2. VASÁRNAP ÁRA: 65 Ft r A TARTALOMBÓL n Élet a szórványban Negyedszázad szövött kárpitjai Mégegyszer: a válásról Ellopták a MEVISZ szolgálati kisbuszát Szót kér a szerkesztő NEM PALOTA, DE PÜSPÖKI Egyházkerületi székház-szentelő Győrött PROMED szimpózium Beszámoló a Protestáns Média Alapítvány üléséről „Ha az Úr nem építi a házat, hiába fáradoznak annak építői. ” A felújított vagy újonnan épített templomok, egyházi épületek felszentelésekor gyakorta idézett zsoltár, június 16-án ezúttal Győrben, a Rába parti város szívében megépült püspöki székház szentelésén hangzott el,- több ízben is. A Bajcsy-Zsilinszky út 26. szám alatti épületkomplexum udvarán Ittzés János püspök igehirdetése figyelmeztette az ünneplő gyülekezetei e bibliai vers érvényességére. Lényegében ezt az üzenetet hangsúlyozta az ünnepség egész liturgiája, amely a hasonló alkalmak „forgató- könyvének” ismerői számára is különösen emlékezetessé tette az egyháztörténeti szempontból eleve megkülönböztetett jelentőségű eseményt. Többször leírtuk már, hogy az ezredforduló a Magyarországi Evangélikus Egyház életében is több vonatkozásban korszakváltást hozott, melynek főbb állomásai - talán nem is egészen véletlenül - szintén a tavalyi és az idei augusztus 20.- val „szegélyezett” magyar millennium ünnepi évének keretébe illeszkednek. Ittzés János személyében 2000. szeptember 23- án iktatták hivatalába az újólag létesített Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspökét. Hogy melyik városban legyen a püspöki székhely, arról a kerület közgyűlésének kellett döntenie. Győr mellett leginkább Sopron jelentett valódi alternatívát, de a választás helyességét azóta számos tényező látszik igazolni. A helyszín kijelölésében nem utolsósorban az a körülmény döntött, hogy Győr város Önkormányzata térítésmentesen biztosította az ingatlant, mi több, 25 millió forinttal támogatta az építési munkálatokat. Figyelemreméltó, hogy a város közgyűlése minderről ellenszavazat nélkül hozott határozatot. A helytörténészek bizonyára külön fejezetet szentelnek majd a székház építésének is, mivel a kivitelezésben érintett cégek és magánszemélyek munkájának összehangoltsága - állítólag - csak felsőfokon minősíthető. (Ezáltal még inkább érthető, hogy a székház-szentelőn miért kapott hangsúlyt a „legfelső fok”... „Akik segítettek a székház létrejöttében - akár tudták, akár nem -, Isten kegyelmének eszközei voltak. mondotta az egyházkerület püspöke.) E tudósítás nem vállalkozhat a részletek ismertetésére, de úgy hisszük önmagáért beszél, hogy a Ráskai Péter tervezte komplexum nem egészen egy év alatt készült el, referencia-értékű minőségben. Műemlékvédelmi kívánalom volt az eredeti homlokzat helyreállítása, míg a beruházói kívánság úgy szólt, hogy a mai kor követelményeinek megfelelő, korszerű, barátságos, de ne hivalkodó palota, hanem - az épület jellegét, funkcióját sugárzó - patinás püspöki székház épüljön. Az egész épület teljes hasznos területe - a pinceszinttel és a padlástérrel együtt - 1408 négyzetméter. (Maga a püspöki hivatal - négy munkahellyel és egy tárgyalóval, továbbá egy ezzel egybenyitható kápolnával, valamint a takarító-gondnoki lakással - a földszinten kapott helyet, míg az első emelet utcafrontján a püspöki lakás lett kialakítva, rangosabb vendégek fogadására is alkalmas nappalival. Az utcai front tetőterében alakították ki a titkári lakást, az udvari szárnyon pedig az emeleten, illetőleg a tetőtérben néhány vendégszoba található.) A június 26-i székház-szentelésén az egyházkerület számos gyülekezetét képviselték lelkészek és hívek, de a verőfényes napsütésben lezajlott szombat délutáni ünnepségen - az Országos Egyház és a testvéregyházak reprezentánsai mellett - természetesen jelen voltak Győr város politikai és társadalmi szervezeteinek vezetői is. Több százan állták körül az udvarra kihelyezett asztali oltárt, amely mögött D. Szebik Imre elnök-püspök és Ittzés János végezte a felszentelés szolgálatát, Smidéliusz Zoltán püspökhelyettes és Weltler János, a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület felügyelőjének közreműködésével. A liturgia keretében nyújtotta át a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspökének a székház jelképes kulcsát az épület tervezője, de még az ősi konfirmát megelőzően hangzott el Ittzés János igehirdetése, a Zsidókhoz írt levél 13. részének 6-7. verse alapján. A köszöntések színhelye már nem a székház, hanem a szomszédos vendéglátóegység volt, ahol - a vendégek sorában - D. dr. Harmati Béla püspök áldáskívánását Frenkl Róbert országos felügyelő, Orbán Viktor kormányfő köszöntését a miniszterelnök főtanácsadója, Balog Zoltán református lelkész, a római katolikusok testvéri üdvözletét pedig Pápai Lajos, győri megyéspüspök tolmácsolta. (Jelen voltak a Bajor Evangélikus Egyház képviselői is.) Nem kerülte, nem kerülhette el a vendégek figyelmét az egyházkerületi székház előcsarnokát díszítő, aznapi dátummal megjelölt tábla felirata: „Béke legyen a belépőnek, öröm az itt lévőnek, áldás az elmenőnek’’. Ámen. TPK 1996-ban a magyarországi protestáns egyházak szükségesnek látták egy felekezetek közötti keresztény médiaszervezet létrehozását, ezért hozták létre a Protestáns Média Alapítványt (PROMÉD). Az alapítók között volt Barátossy Jenő református egyetemi tanár és az Amerikai Egyesült Államok elkötelezett, miszsziós lelkületű kereszténységét megtestesítő dr. Larry Ward, akit Reagan elnök idejében - diakóniai szolgálatáért - a „szegények nagykövete” titulussal tüntettek ki. Az alapítvány célja, hogy segítse a Biblia tanításának megjelenését a médiában. Az evangélikus egyház igen jelentős mértékben támogatja az alapítvány működését, elsősorban a Zákeus Média Centrum tevékenységén keresztül, közelebbről: az alapítvány filmterveit többnyire a ZMC kivitelezi. így indult útjára két TV-sorozat is: a Rozetta című egyházművészeti magazin, és az életutakat és bizonyságtételeket bemutató Ébredések magazin. (Ősszel újabb sorozat indul, az Anyaméh gyümölcse jutalom címmel.). A sorozatokból nyilvános vetítés keretében nyújtottak ízelítőt június 14-én, a PROMED szimpóziumát megelőző napon. Az alapítvány második szimpóziumának középpontjában a modem keresztény kommunikáció kérdései álltak, Az Egyház a globalizáció kihívásában címmel. Mielőtt a plenáris és szekcióüléseken tárgyalt témákra térnénk, ejtsünk néhány szót a keresztény kommunikációról. Ahogyan Győri János Sámuel, a ZMC ügyvezetője elmondta, az igazi kereszténység nem csak beszél valamiről, hanem mondanivalója is van. A protestáns egyházak pedig az igazi tömegkommunikáció emberei, hiszen az egyetemes papságot vallják. A modem keresztény kommunikációban azonban már azokkal az eszközökkel is számolni kell, amelyeken keresztül közvetíteni lehet a mondanivalót, vagyis az írott és elektronikus sajtóval, illetve a - lassan a televízió népszerűségét is háttérbe szorító - világhálóval. Amint arra a délelőtti plenáris ülésen dr. Semjén Zsolt, a NKÖM helyettes államtitkára is kitért, az egyház feladata, hogy azok számára is megpróbálja közvetíteni az értékrendet és erkölcsöt, akik a keresztény szellemiségről nem akarnak tudomást venni. Bár szerinte, aki nem ismeri a Bibliát, nem is lehet valóban európai, hiszen igazából sem egy Bach-zeneművet, sem egy Dürer-metszetet, de még egy Ady-ver- set sem érthet meg. Az egyháznak tehát minden eszközt meg kell ragadnia - és lehetőség szerint az államnak minden feltételt biztosítania kell ehhez -, hogy betölthesse feladatát, küldetésének eleget tehessen. Folytatás a 3. oldalon. „Boldog az a nemzet, amelynek Istene az ÚR... ” Zsoltár 33,12 MEGHÍVÓ A Magyarországi Evangélikus Egyház 2001. június 23-án, szombaton 10 órai kezdettel regionális millenniumi ünnepséget rendez a Deák téri templomban. Program: 1. Ünnepi istentisztelet úrvacsorával Igét hirdet: D. Szebik Imre elnök püspök Közreműködik: a nagytarcsai Jubilate-kórus 2. fír. Orbán Viktor miniszterelnök előadása 3. A Lutheránia énekkar szolgálata 4. Bánffy György Kossuth díjas színművész szavalata 5. A „Tanít a múlt” című egyháztörténeti pályázat eredményhirdetése és díjátadása. 6. Gryllus-testvérek éneke 7. Egészséges egyház - egészséges társadalom “ fír. Frenkl Róbert országos felügyelő előadása 8. Záró áhítat - Dr. Fabiny Tamás adjunktus Agapé - Az Országos Egyház szerény vendéglátása - testvéri beszélgetés „Ebből is látod hát, hogy az evangélium nem törvénykönyv vagy szabályzat, mely cselekedeteket követel tőlünk, hanem isteni ígéretek könyve, melyben Isten Krisztusban megígéri, felajánlja és nekünk ajándékozza minden jótéteményét. Az, hogy Krisztus és az apostolok sok hasznos tanítást is adnak nekünk, s a törvényt is magyarázzák, ugyanolyan jótétemény, mint Krisztus más cselekedete, hisz a helyes tanítás nem éppen megvetendő ajándék. Ezért is látjuk, hogy ő nem fenyeget és kényszerít minket, mint Mózes a maga könyvében, vagy ahogy a törvényeknél megszoktuk, hanem szelíden és szeretettel tanít, egyszerűen elmondja, mit tegyünk, mit kerüljünk, mi vár a gonoszokra és a jókra, senkit sem szorongat vagy erőltet. Olyan gyengéden tanít, hogy inkább lelket önt belénk, mintsem parancsolgat, mikor ezzel kezdi: »boldogok a szegények«, »boldogok a szelídek« (Lk 6,20; Mt 5,5), stb. Az apostolok is általában ezeket a szavakat használják: intelek, kérlek, könyörgöm, stb. Mózes azonban így beszél: megparancsolom, megtiltom, s emellett fenyegeti és szörnyű büntetésekkel riogatja a népet. Ha megszívleled ezt a tanítást, haszonnal fogod olvasni és hallgatni az evangéliumot. ” Luther Márton, Mi az evangélium? (Csepregi Zoltán fordítása.) A székház-szentelőt követő fogadáson Ittzés János püspök mond köszönetét a kivitelezőknek. (Fotó: Bottá Dénes)
