Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-04-29 / 18. szám
4. oldal 2001. ÁPRILIS 29. Evangélikus Élet Ökumenikus figyelő FORRÁSAINKRÓL... „Csak tiszta forrásból” - hallottuk Kodály Zoltán intését regős-cserkész koromban, és tanultuk, énekeltük az újra felfedezett népdalkincset fiatalos lelkesedéssel, szinte minden más éneket és zenét feledve 60 évvel ezelőtt... Majd teológusként kezdtem komolyan venni a humanista, reformációi alapelvet: ad fontes! Vissza a forrásokhoz! - és tanultuk a héber, görög, latin forrásokat. Öt-hat évtized múltán - akarva-akaratlan - belecsöppentem a média szolgálatába, és amit azelőtt kedvtelésből, kíváncsiságból olvastam igehirdető lelkészként, hogy túllássak egyházunk, gyülekezetünk határán, most már kötelességemnek tartottam egyik vagy másik lapunk (Lelkipásztor, Credo) szerkesztőjeként más egyházak, más országok vallási életének figyelését. Hogy híradásaik nyomán komolyan vegyem a média etika egyik alapszabályát: híranyagot csak forráshivatkozással szabad közölni, különben pletyka szintre süllyedünk, s legfeljebb az „azt mondják”, „úgy hallom”, „hallottad?” - társadalmi formáknak felelünk meg... A „tiszta forrás” és a „vissza a forrásokhoz” megfogadott felszólításai így váltak újságolvasási és hír-továbbadási alapelvemmé, mértékemmé. Kérésre és kérés nélkül központi világszervezetekről (LVSz, EVT, KEK), hazai és külföldi protestáns, római katolikus, orthodox testvéregyházak jóvoltából így kapok különböző nyelvű újságokat, híranyagot! A későbbiek során ezért nevezek meg minden téma mellé forrást, nehogy „kacsa” vagy „rémhír” legyen, amit olvasunk. Az evangélikus országos és helyi sajtótermékeken kívül a következő források állnak rendelkezésemre:- a Magyar Katolikus Egyházból: a Magyar Kurír (a MKE félhivatalos lapja), amely 5-10 naponként részletes tájékoztatást nyújt a római katolikus világegyház, a hazai római katolikus egyház és a sajtóban megjelenő római katolikus vonatkozású hírekről. Szinte az Osservatore Romano magyar változata ez. Az Új Ember - római katolikus néplap (nagy szerkesztő gárdával!), a Vigília, a római katolikus értelmiség folyóirata. Távlatok - a magyar jezsuiták negyedévi lapja, elérte az 50. számát Szabó Ferenc S.J. körültekintő szerkesztésével. A Mérleg negyedévenkénti „Reader’s Digest”. Számunkra különösen fontos a latin származéknyelvek jelentős publikációinak ismertetései miatt. Pannonhalmi Szemle - igényes bencés kulturális és teológiai figyelő.- Református testvéreink sajtójából: Confessio - a Magyarországi Református Egyház értelmiségi figyelője, Református Egyház - lelkipásztori folyóirat, a MRE hivatalos lapja, a Reformátusok Lapja - a MRE hetilapja.- Orthodox forrás: Egyházi Krónika, keleti orthodox egyházi folyóirat.- Egyéb magyar: Unitárius Élet, Új Élet (a MAZSIHISZ hetilapja). Theologiai Szemle, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának hivatalos folyóirata. NEM VÁLTOZIK AZ EGYHÁZALAPÍTÁSI TÖRVÉNY Az Országgyűlés név szerinti szavazással, 199 igen és 98 ellenszavazattal, valamint 31 tartózkodással nem fogadta el április 17-én, a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi törvény kétharmados többséget igénylő módosítását célzó előterjesztést. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának égisze alatt működő egyházügyi titkárság által kidolgozott, zárószavazásra bocsátott javaslat azt szorgalmazta, hogy az egyházak nyilvántartásba vételét vonják a Fővárosi Bíróság illetékességébe, s hogy a - célkitűzésük vagy gyakorlatuk szerint - alapvetően nem vallási tevékenységet folytató csoportok, ne élhessenek az egyházakat megillető jogosítványokkal. Mint arra expozéjában a NKÖM minisztere, Rockenbauer Zoltán rámutatott, a jelenlegi törvény alapján „Horribile dictu, bármely befektetési csoport hozzájuthat bizonyos adókedvezményhez, ha magát vagy részlegét egyháznak minősíti. ” Az egyházalapítási törvény módosítása érdekében a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) jóval több, mint százötvenezer aláírást gyűjtött, de közel azonos számú aláírást gyűjtött össze a törvénymódosítást ellenzőket képviselő Emberi Jogok Határok Nélkül nevű szervezet is. (Ellenzői szerint, a tervezet elfogadásával sérülne az állam és az egyház szétválasztásának elve.) „Az egyházalapítási törvény módosításának parlamenti bukása miatt a valódi vesztes nem a kormány vagy a történelmi egyházak, hanem a magyar társadalom. A felelősséget azoknak kell mindezért viselniük, akik a javaslatot leszavazták. ” - hangoztatta Semjén Zsolt, az egyházügyi titkárságot irányító helyettes államtitkár. Szerinte egy végsőkig kompromisszumkész törvényjavaslatot dolgoztak ki. Mint mondta, az előkészületek során az összes bejegyzett egyház, valamint neves alkotmány- jogászok és vallásszociológusok véleményét is kikérték. Az egyházügyi titkárság előzetesen az összes vallásfelekezetként bejegyzett szervezetnek, számszerint 22 egyháznak küldte meg a tervezet szövegét. (A kultusztárcánál szerzett információnk szerint az elmúlt esztendő során - a történelmi egyházak közül - egyedül a Magyarországi Evangélikus Egyház nem véleményezte írásban a dokumentumot.) Emlékezetes, hogy a múlt év novemberében az Európa Tanács mellett működő HRWF (Human Rights World Federation) igazgatója, Willy Fautré szerint Magyarország az adórendszeren keresztül történő finanszírozással nagyobb tiszteletben tartja a vallási pluralizmust, mint sok EU-tagállam. A szervezet magyarországi képviselője - Buda Péter - azonban már akkor negatívumként említette a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvény tervezett módosítását, amelynek szerinte problematikus eleme a vallás definiálása, valamint a vallási tanoknak az egyház bejegyzéséhez csatolandó összefoglalása. A magyar képviselő észrevételét magáévá téve, a szervezet figyelmeztette Magyarországot: nem szabad megengedni, hogy a nemzeti hagyományokat illető jogos tisztelet egyúttal privilégiumokat biztosítson a történelmi egyházak számára. i--------------------------------------------------------------------------------1 ASSZONY-HÉTVÉGE j A Női Misszió Osztálya 2001 május 18 - 20. között Asszony-hétvégét szervez Révfülöpön, az Evangélikus Oktatási Központban ! ,, Taníts engem utóidra, Uram!" (Zsolt. 86.11.) összefoglaló címmel. i Az alkalom 18-án délután kezdődik és 20-án ebéddel fe- i jeződik be. Jelentkezni május 10-ig lehet az alábbi címen, illetve telefonszámon: 1085 Budapest, Üllői út 24. (1) 483 2261 i_____________________________________________________i A nevelők nevelője Külföldi magyar egyházi lapok: Útitárs, Erős Várunk, Koinonia, Kéve Ausztria: Amt und Gemeinde (hetilap lelkészek számára, püspöki szerkesztésben), Saat (protestáns gyülekezeti heti lap), Németország: Zeitzeichen (a Lutherische Monatshefte és a Zeichen der Zeit ösz- szevont utód-folyóirata, a vallási és társadalmi élet kommentárja), Ev. Gemeindeblatt (Würtenberg), Glaube und Heimat (Thüringia), mindkettő gyülekezi hetilap, Junge Kirche (németnyelvű európai protestáns ifjúsági ellenzéki lap) Franciaország: Réforme (protestáns havilap mellékletekkel, erős társadalmi és világpolitikai érdeklődéssel, éles kritikával, nyitott nemcsak a római katolikus, de az orthodox kereszténység felé is. Hollandia: INFO - aktuális protestáns (református) beszámoló egyes országokról Svédország: Svenska Kyrkans Tidning - nem hivatalos egyházi hetilap, meglehetősen szabadelvű, éles egyházkritikával, civil lapszemlével, vélemények ütköztetésével. Svensk Pastoraltidskrift - konzervatív, hitvallásos, magasegyházi lelkészi hetilap, sok spirituális anyaggal. Budbäraren (az EFS missziói lapja, hitvallásos, biblikus, egyházias. Finnország: Nachrichten der Kirche Finnlands (németnyelvű hivatalos egyházi tájékoztató), Kyrkpressen - a svéd nyelvű finnországi evangélikus gyülekezetek hetilapja, német és lapp kitekintéssel is, irodalmi svéd nyelven. Lutheran and Ecumenical / Ecumenical Contact of the ELCF - missziói és testvéregyházi kitekintéssel. Norvégia: Israel - (Misjonbladet for Israel (Stavanger-Jerusalem) Etiópia: a Mekana Yesu Egyház - evangélikus kétnyelvű információs szolgálat (1983-tól jár!) Orosz-német: Der Bote (BECTHMK) - kétnyelvű lap a FÁK területén (Oroszország, Ukrajna, Kazahasztán, stb.) lévő, ma már részben orosz nyelvű evangélikus gyülekezetekről tudósít, foglalkozik a Baltikum oroszul is értő evangélikusságával és a Németországba hazatelepült, orosz területről visszatért evangélikusokkal, akik nehezen tudnak visszailleszkedni a mai Németország evangélikus egyházi életébe. A genfi, strasbourgi, brüsszeli egyházi információs központok kőnyomatosaira most nem tudok kitérni részletesen. így is érzékeljük, hogy nem információhiányban, inkább a bőség zavarában vagyunk gyakran a mai információs dömping idején, s az igazi nehézség nem az anyaghiány, hanem az időhiány vagy legalábbis az idő szorítása az igazi kérdés: a sokat emlegetett „timepress” Pedig az említett publikációk csak az írott sajtóból adtak ízelítőt, és nem foglakoztak az Internet hálózaton és E- mailen érkező információáradattal. Nagy létszámú információs „fogadó-stábra” lenne szükség, ha lépést akarnánk tartani az egyházi és vallási híranyaggal napra készen. A mi szolgálatunk - lapunk hasábjain - csak jelzésértékű lehet... Dr. Hafenscher Károly Hegyvidéki Millenniumi Zarándoklat A Budahegyvidéki katolikus plébániák, protestáns gyülekezetek szeretettel ( meghívnak minden keresztény hívőt és érdeklődőt a hegyvidéki történelmi zarándokhelyeket végigjáró HEGYVIDÉKI MILLENNIUMI ZARÁNDOKLAT má- I sodik napjára, 2001. április 28-ra, szombatra. (A zarándoklat első napja 2000. ok- 1 tóber 21-én volt.) A csodálatos természeti környezetben tartandó zarándoklat cél- I ja hálaadás az elmúlt, és könyörgés a következő ezer esztendőért. Találkozó: a Zugligeti Szent Család Plébániatemplomban (Szarvas Gábor út I 52.) 10 órakor. Elérhető a Moszkva térről induló 158-as autóbusszal. A nagy ér- ! deklődésre való tekintettel érdemes időben indulni. A templom melletti Angolkis- I asszonyok zárdája a zarándoklaton résztvevők számára 9-10 óra között megnyit- I ja kapuit, és várja szeretettel azokat, akik meg szeretnék ismerni az ötven eszten- ! dő után visszakapott zárda épületét. Útvonal: Zugligeti Szent Család Plébániatemplom (az Angolkisasszonyok I egykori temploma) (10 óra) - az évtizedek óta bezárt Szűz Mária (Szent László) I kápolna (10.30 óra) - a Pálosrend budaszentlőrinci kolostorának romjai a I Szépjuhásznénál (11.30) - Báthory-barlang a Nagy Hárshegyen (13.00 óra) - I Tótasszony sírja - ünnepi szentmise Máriaremete zarándoktemplomában 16 óra- j kor. A 7 kilométer hosszú, kapaszkodókkal tarkított zarándoklathoz útközben is I lehet csatlakozni, illetve meg lehet azt szakítani. Csatlakozási lehetőségek: Szűz I Mária (Szent László) kápolna (a Budakeszi út 51. sz. alatt) 10.30 órakor, pálosok I kolostorromjainál a Szépjuhásznénál 11.30 órakor. Fontos tudnivalók: Mindenki hozzon magával elemózsiát, innivalót. Ebédelé- I si lehetőség hozott élelemből a Báthory-barlang előtt az erdőben. Az időjárásnak I megfelelően öltözzünk! XII. kerületi protestáns gyülekezetek és plébániák Öregdiákok tisztelgése Rozsondai Károly emléke előtt A Dunántúli Evangélikus Egyházkerület fenntartásában működött Soproni Evangélikus - 1948-tól Állami - Tanítóképző Intézet öregdiákjai április 9-én emlékezni gyűltek egybe Sopronban. Az alkalmat az intézet utolsó igazgatója, Rozsondai Károly születésének 100. évfordulója adta. A Líceum dísztermét zsúfolásig megtöltőket - köztük a Rozsondai család tagjait - dr. Hunyadi Zoltán öregdiák köszöntötte. Tolmácsolta D. Szebik Imre elnök-püspök szóbeli üdvözletét és felolvasta Ittzés János Nyugati (Dunántúli) Egyházkerületi püspök „örömteli és építő együttlétet” kívánó levelét. A résztvevők meghatottan hallgatták hangfelvételről a lebombázott tanítóképző tornyának megmentett harangszavát. Kónya Lajos: „Találkozóra” című verse a „zengő orgonahanggal bűvölő vén iskolát, a pihenni földbe szállt tanárokat és a világgá röppent szívbéli társakat” idézte fel. Ezt követően a Pápán lakó Nagy Imre öregdiák a szívekben őrzött iskola 99 éves történetét ismertette személyes hangvételű előadásában. * * * Az önálló evangélikus tanítóképzés gondolatát 175 éve Beliczay Jónás kemeneshőgyészi lelkész, kemenesalja esperese vetette fel 1826-ban. A teremtő gondolatot hamar követte a megvalósulás első - bár igen szerény - formája. 1829-től ugyanis az evangélikus főtanodában, a Líceumban már folyt tanítói pályára felkészítő oktatás. Az önálló evangélikus tanítóképzés megszervezése Pálfy József nagygyeres- di lelkész nevéhez kapcsolódik. Az 1858-ban megújult új intézet tégláit a hazai gyülekezetek, a soproni lakosok adományai és a külföldi támogatók nagylelkűsége teremtette elő. Az egyházkerület Király Józsefet és Kolbenheyer Mórt a tanítóképzés tanulmányozására Nyugat- Európa országaiba küldte. Lassan az új intézet tanári kara is kialakult. A képző igazgatói voltak: Pálfy József, Király József Pál, Kapi Gyula, Papp József Simkó Endre, Hamar Gyula, és az utolsó igazgató: Rozsondai Károly. Sok kiváló tanár formálta, tanította az intézet tanulóit. Olyan kiváló, zeneszerzéssel is foglalkozó zenetanárok oktattak a képzőben, mint Kapi Gyula, Kárpáti Sándor, Hamar Gyula, Peskó Zoltán, vagy dr. Gárdonyi Zoltán, aki később a Zeneakadémia tanára lett. A képző épülete a második világháborúban bombatámadás áldozata lett. A hajlék nélkül maradt intézmény a Kereskedelmi Iskola, a Líceum, majd a Deák téri épület után, a Teológia épületében kapott helyet. 1948- ban államosították, 1957-ben pedig megszüntették az egy híján 100 éves intézetet. A 99 év alatt az intézetben 1819 tanítói, 1329 kántori oklevél, 281 líceumi érettségi bizonyítvány került kiadásra. * * * Ajövőbe induló tanítójelölt nemzedékek pályára felkészítő mesterére - Rozsondai Károlyra - Szabó Géza öregdiák emlékezett. A magyar és evangélikus tanítóképzés kiemelkedő egyéniségének spirálisan emelkedő életútja a brassói havasok aljától indult és a hűség városában kiteljesedve ért véget. Rozsondai Károly 1901. február 9-én az erdélyi Zajzonban, ősi papi-tanítói családban született. 6 éves volt, amikor lelkész-édesapja meghalt. Az 5 apró gyermek - közülük Károly volt a legidősebb - felnevelésének gondja a tanító-édesanyára szakadt. Károly- nak ezért mielőbb megélhetést biztosító pályára kellett lépnie. A polgári iskola elvégzése után a Kolozsvári Állami Tanítóképző Intézetbe iratkozott be, ahol 1919-ben szerzett tanítói oklevelet. Állást a szülőfaluja melletti Tatrangon kapott. Amikor Erdélyre a rossz idők jöttek, a menekülők ezreivel ők is útra keltek. 1920-ban édesanyja az egész családdal Budapestre költözött, ahol több hónapon át a vagonlakó menekültek szomorú sorsában osztoztak. A nehézségek azonban nem tudták megtörni őket. Rozsondai Károly a Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola elvégzése után - elvégezve 1926-ban a Pázmány Péter Tudományegyetem Apponyi Kollégiumát - tanítóképző intézeti tanári oklevelet szerzett. 1925-ben már a Soproni Evangélikus Tanítóképző Intézet tanára volt. 1936-ban - akkoriban szokatlanul fiatalon - vette át az igazgatói teendőket Hamar Gyulától, a magyar tanítóképzés nesztorától. Az előadó az élő tanítványok személyes emlékei alapján mutatta be a sokoldalú embert, a kiváló tanárt, a rendet, fegyelmet tartó, tanártól, diáktól becsületes munkát, példás magatartást követelő igazgatót, aki Kónya Lajos szavaival: „Gazdagon feltarisznyáit bennünket.” Rozsondai Károly nehéz időkben vezette az intézetet. A háború alatt óvta, védte, majd mentette az intézet bútorait, hangszereit, felszerelési tárgyait. Versben siratta el a bomba-roncsolta udvari hársfát és megkönnyezte az iskola államosítását. Az igazgatói teendőket az intézet 1957-ben történt megszüntetéséig ellátta. Ezt követően - 1961-ben történt nyugdíjazásáig - a Teológia épületében működő általános iskolát vezette. 1967 karácsonya előtti december 23-án, a soproni temetőben, gyászolók, barátok, tanítványok, tisztelők százai búcsúztak megrendültén a magyar tanítóképzés kiemelkedő egyéniségétől, Sopron kulturális életének egyik jeles alakjától. Rozsondai Károly 32 éven át szolgálta hűséggel Sopronban a tanítóképzés ügyét. Ahogy ő írja: „ Örülök, hogy életem munkás évtizedeit éppen Sopronban tölthettem, s hogy a tanítóképzés területén a nevelők nevelője lehettem. " Mi pedig annak örülünk, hogy a tanítványai lehettünk. Nagyra becsült igazgatónk nem csak aláírt bizonyítványokban, kiállított oklevelekben, hanem fejekben és szívekben is emléket hagyott. Szolgálatban elégett élete, ifjúság-, egyház- és hazaszeretete példaként és örökségként maradt ránk. Nevét nem csak megjelent írásai, kiadásra váró versei, a róla elnevezett soproni utca és a hálás tanítványok őrzik, hanem Sopron városa, az evangélikus egyház és a 1000 éves magyar iskolatörténet is számon tartja őt. Ha élne, bizonyára szóvá tenné, hogy Magyarországon az evangélikus tanítóképzés 1948 óta szünetel. Helyette mi öregdiákok kérdezzük, hogy nem kellene-e gondolkodni az újjáélesztésén? * * * A legendás édesapára mérnökfia, Rozsondai Béla emlékezett. Az ünnepi program keretében elhangzó költeményeket - köztük Rozsondai Károly két versét - a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) tanulói adták elő. Felhívásunkra több öregdiák megírta Rozsondai Károly igazgató úrról megőrzött emlékét. A visszaemlékezéseket „Rozsondai Károly az élő tanítványok emlékezetében ” címmel két példányban beköttettük, amelynek egyik példányát Rozsondai Károly családjának, a másikat pedig a Líceum könyvtárának adtunk át megőrzésre. Dr. Lampérth Gyula líceumi igazgató zárszavában a képzés és Rozsondai Károly által nevelt tanítók helytállását méltatta, majd a tanítóképzésnek egykor helyet adó Líceum mai életét és munkáját ismertette. Az „Erős vár a mi Istenünk” közös éneklése után, az emlékülés a képző helyén álló emléktábla koszorúzásával ért véget. Az 1977-ben állított emléktáblán a következő felírás olvasható: „E HELYEN ÁLLOTT 1858-1945- IG, LEBOMBÁZÁSÁIG AZ EVANGÉLIKUS TANÍTÓKÉPZŐ INTÉZET, HÍVEN SZOLGÁLVA A MAGYAR NÉPOKTATÁS ÜGYÉT” Az ünnepi főhajtásra egybegyűlt öregdiákok és vendégek azzal a reménységgel búcsúztak egymástól és Soprontól, Ittzés János püspök úr köszöntő levelében írt szavaival: „Isten megáldja sokak újraszülető reménységét, és lesz még Sopronban evangélikus felsőoktatási intézményünk. ” Szabó Géza, öregdiák 4
