Evangélikus Élet, 2001 (66. évfolyam, 1-52. szám)
2001-04-22 / 17. szám
Evangélikus Elet 2001. ÁPRILIS 22. 3. oldal Evangélikus istentiszteletek a közszolgálati televíziók húsvét vasárnapi adásában Az ország halárain helül, de még azon iái sem kelleti lemondaniuk az ünnepi istentiszteletről azon híveinknek, akik április 16-án (ilyen-olyan okhói) nem tudtuk személyesen elmenni az Isten házába. Húsvét vasárnapján ugyanis mindhárom magyar közszolgálati televíziós csatornán közvetítettek evangélikus istentiszteletet. A magyarI és az m2 a Nyugati (Dunántúli) Egyházkerület püspökének, Ittzés Jánosnak az igehirdetését sugározta Kőszegről (hu! oldali kép), míg a főként határainkon túl nézett Duna Televízió a szegedi evangélikus gyülekezet templomát kapcsolta élő adásban, ahol ifj. Cserháti Sándor szolgált. Mindhárom program délelőtt 10 órakor kezdődött és 11-ig tartott, így azoknak, akik televízió-készülékükön kizárólag közszolgálati csatornákat tudnak fogni (számuk nem csekély!), ebben az órában nem is lehetett más választásuk, mint egy evangélikus istentisztelet megtekintése... Akik viszont tudatosan kerestek evungélius vonatkozású programot a tv ünnepi műsorában, azok a „kettesen " bizonyára nem mulasztották el meghallgatni - reggel negyed kilenctől - D. Szelük Imre elnök-püspök nagyheti gondolatait sem. • -tér Köszönet a szupplikációs támogatásokért Még ma is pontosan élnek az emlékezetemben azok a szupplikációs, teológus-napi alkalmak, amelyeken teológus koromban szolgálhattam. Nem csak a templomok, gyülekezeti termek, sokkal inkább az együttlétek a lelkészcsaládokban, a gyülekezeti tagoknál. Más volt, mint az egyetemi beszélgetések, ahol mint diák képviseltem a magam véleményét, súlya volt minden szónak, mozdulatnak. Megdöbbentő volt kezdetben, hogy sokan elfogadták a véleményemet, mint az igehirdető véleményét, sokáig tartott, míg ennek a felelősségét felfoghattam. Minden alkalommal feltöltődve érkeztem vissza az Otthonba, megerősödve abban a küldetéstudatban, amely a Teológiára vezetett. A mai hallgatók is hasonló élményekről számolnak be, mikor visszaérkeznek egy-egy vasárnap este a szolgálatokból. Fáradtan, de lelkes örömmel, és - ami számomra nagyon fontos - nem az utazásról, a körülményekről, hanem az emberekről beszélnek, a szolgálatról, az Úrról. Szupplikánsaink az előző évben 202 gyülekezetben szolgáltak és M gyülekezetben tartottak Teológus Napot. Több gyülekezet terménnyel is támogatta Teológus Otthonunkat. (Konyhánk a gyorsan romló élelmiszerekből ugyan kisebb mennyiséget tud tárolni, a hosszan eltartható alapanyagokat viszont megfelelő minőségben tudja sokáig felhasználni.) A 105 beiratkozott lelkész szakos hallgató évente tehát 4-5 alkalommal vesz részt szervezett szupplikációs szolgálatban. A személyes találkozások, beszélgetések mellett nagyon komoly szerepe van az offertóriumoknak és az adományoknak Egyetemünk háztartásában is. Ezek ugyanis az elmúlt esztendőben - az országos egyházi támogatással együtt - költségvetésünk mintegy 30%-át tették ki. Az állami támogatás önmagában nem tudja fedezni kis létszámú Teológiánk fenntartását, az egyházi, gyülekezeti támogatás tehát elengedhetetlen feltétele lelkészképzésünknek! Reménységünk, hogy a lelkészi hivatásra való felkészítés útján sikerül az Egyetemnek és a gyülekezeteknek közösen olyan alkalmakat teremteni a hallgatók számára, amelyek a gyülekezeti élet teljességét mutatják be, a lelki oldaltól a gazdasági oldalig egyaránt. Köszönjük a Magyarországi Evangélikus Egyház gyülekezeteinek imádságos szeretetét és adományait. Az Úr áldása legyen az adakozókon és adományaikon egyaránt! Johann Gyula Ószövetségi szeminárium Lipcsében Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Ószövetségi tanszékének szervezésében először nyílt lehetőség arra, hogy magyar teológiai hallgatók egy csoportja a Lipcsei Egyetem Teológiai Fakultásának hallgatóival közösen vegyen részt szemináriumi munkában. Egyetemünk 9 hallgatója 17 lipcsei teológiai hallgatóval együtt március 28-tól április 1- ig öt napot töltött együtt Lipcsében. A blokkszemináriumot, amelynek témája „Messiási várakozások az Ószövetségben és a korai zsidóságban”, Prof. dr. Jutta Hausmann, egyetemünk Ószövetségi tanszékének vezetője, valamint Prof. dr. Rüdiger Lux, a Lipcsei Egyetem ószövetség professzora szervezte és vezette. A szemináriumi ülések német nyelven zajlottak. Az elhang- Luther szobra Wittenberg főterén zott referátumok, amelyeket a szemináriumvezető profeszszorok és né- részére május végén Budapesten kerül met teológiai hallgatók tartottak, ez alka- sor) a rabbinizmus irataival és Qumráni lommal (a blokkszeminárium második szövegekkel foglalkoztak és arra keresték a választ, hogy mennyiben és milyen formában, tartalommal jelenik meg bennük a messiás- várás. Az utolsó referátumban Lux professzor (már a szeminárium budapesti részére való átvezetésként, A szeminárium vezetői és résztvevői Fotók: Szűcs Petra ahol elsősorban bibliai szövegek kerülnek sorra) Haggeus és Zakariás próféták könyvét vizsgálta a szeminárium témájának szempontjából. A Lipcsében töltött néhány nap alatt a szeminárium munkaalkalmai mellett néhány különösen érdekes egyéb program is kínálkozott. A szeminárium résztvevői ellátogattak Wittenbergbe, ahol megtekinthették azt a templomot (Schlosskirche), amelynek kapujára 1517. október 31 -én Luther Márton a hagyomány szerint kiszögezte a Reformációt megindító 95 tételét. A nagyvárosi templomok mellett alkalmuk nyílt kisebb, falusi templomok megtekintésére is. Lux professzor és felesége meghívására egy kellemes estét is eltölthettek otthonukban, a zschepplini parókián. Nagy élményt jelentett a Tamástemplom (Thomaskirche) megtekintése, ahol a szombat délutáni Motette keretében J. S. Bach: Jesu, meine Freude (Jézus, boldogságom) című motettáját és a h-moll mise egy részletét hallgathattuk meg, a mester egy- egy orgonamüve pedig - a halálának 250. évfordulójára 2000-ben elkészült - barokk hangzású orgonán szólalt meg. Az alkalom méltó befejezése volt az a vasárnapi úrvacsorái istentisztelet, amelyen a szeminárium résztvevői közösen vettek részt a Nikolaikirche-ben. Reméljük, hogy ez a közös szeminárium kezdete lehet egy rendszeres és intenzív kapcsolatnak, és indíttatást adhat az - egyházunkban gyakran háttérbe szoruló - Ószövetség gyakoribb és mélyebb tanulmányozására. Jutta Hausmann — Wagner Szilárd TÍZEDIK ÚJRAKEZDÉS Tavaszi turnén a Magyar Continental Singers A 10 éve működő, fiatalokból álló énekegyüttes eddig jobbára csak nyaranta járta az országot szabadtéri műsoraival. Bár a műsor itt nem a legjobb szó, éppen úgy, mint a koncert és a fellépés sem lenne helyénvaló. A kiváló zenei alapra - élőben - énekelt vallásos tartalmú dalokat arcjátékkal és tánccal kísérik. Az egyes dalok között bizonyságtételek hangzanak el, és idén nagy meglepetés volt az Istent dicsőítő tánc. Amellett, hogy sok gyülekezetben, városban megvan az állandó hallgatóságuk, ez a tábor évről évre növekszik. A Continental Singers rendhagyó bizonyságtételei ma már százakat vonzanak. „Még nem késő megtalálni az igazságot, amely szabaddá tesz” - mondja a mikrofonba az első számok után Lukács Éva, az együttes vezetője. Milyen szabadság ez? - kérdezem tőle.- Először is az újrakezdés szabadsága. Ezzel együtt jár a szeretet szabadsága. Ahogy énekeltük: „szabad vagy, hogy szeress!” Az embernek tudni kell élnie az Úrtól kapott szabadsággal. Sokaknak terhes ez a szabadság és nem tudnak mit kezdeni vele. Pedig Jézus mindent azért tett, hogy az emberek újrakezdhessék az életüket. Az újrakezdés azt is jelenti, hogy visszatérjünk életünk alapjához. Erre pedig húsvétkor nyílik igazán nagy lehetőség. Hiszen nagypénteken „szabad lettem, mert meghalt értem” - ez is az egyik dalunk szövegéből való. „Szívtam magamba Isten szavát, bár valamilyen fal még mindig volt köztünk. " Tibi egy barátja révén került az énekegyüttesbe. Ahogy két dal között elmondta a hallgatóságnak, 11 évesen érte az a tragédia, hogy elváltak szülei, és minden megváltozott: eltűnt a gondtalan gyermekkor...- Hiányzott az apa az életemből, mert édesanyámhoz kerültem. Éppen úgy nem volt lelki támaszom sem. Középiskolás koromban elkerültem a Continental próbatáborába és az ottani lelki alkalmak nagyon nagy hatást tettek rám. Közel éreztem magamhoz Istent, de még mindig nem értettem igazán. Aztán egyszer csak rájöttem, hogy nem földi dolgokat kell várnom tőle. Azokért meg kell dolgozni. A lelki pont a lényeg. Ha nincs biztos lelki pont az életedben, le kell ülnöd, és végig kell gondolnod, hogy miért nincs! „Lehet, hogy nem értem mindig a terveidet és útjaidat, de követni foglak... " Barva László és Végső Agnes Istent dicsőítő tánccal lepte meg a közönséget. Mindketten „egyszerűen hívő keresztyénnek” vallják magukat, és örömmel vették észre, hogy a nézők értették és érezték, mit akarnak kimondani a tánccal.- Mi a bibliai alapja ennek a táncnak? - várom a választ a koreográfustól, Ágitól.- Sámuel 2. könyvének 6 fejezetében olvashatunk Dávid király Istent dicsőítő szent táncáról, amit „mindenféle ciprusfa hangszernek, citerának, lantnak, dobnak, csörgőnek és cintányérnak a kíséretével” végez, de nemcsak ő, hanem, „Izrael egész háza”. Ekkor viteti a szövetség ládáját Jeruzsá- lembé égőáldozattal, örömrivalgással és kürtzengéssel. Noha Mikai, Saul lánya lenézi őt a tánc miatt, Dávid így felel neki: „Az Úr színe előtt jártam szent tánccal, aki engem választott apád helyett és egész háza népe helyett, és engem rendelt az Úr népének, Izraelnek a fejedelmévé.- Mi vezetett el téged ehhez a tánchoz?- Nálam ott indult a tánchoz való vonzalom, hogy általános iskolás koromban elkezdtem ba- lettezni. Mikor egyetemistaként komolyan hívővé váltam, akkor kerültem egy modern táncokat tanító stúdióba, és itt kezdtem magamban öszszerakni a mozdulatokat, a képeket. Olyan, mint egy pantomim. Úgy gondolom, a tánc is olyan eszköz Isten kezében, amivel ugyanúgy ki lehet fejezni őt, mintha énekelnénk. Ebben nem én vagyok az úttörő, ennek ellenére féltem attól, hogy a közönség nem fogadja be könnyen. Ezen a tűmén beigazolódott, hogy mégiscsak sokakat megérint, és a legtöbben elfogadják. A koreográfia mögött imádság van, és mivel a dal, amire a partneremmel táncolunk, angol szövegű, így akarjuk bemutatni a tartalmát és üzenetét. A Continental Singers albumai, filmjei és verseskönyvei megvásárolhatók, az együttes pedig bárhova elmegy, ahová hívják őket. Tíz éve vannak „Harcvonalban” - ez a gyűjteményes lemezük címe - és remélik, hogy még több évtizeden keresztül szolgálhatnak a városokban és a gyülekezetekben. Szöveg és képek: ifj. Káposzta Lajos é
