Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-03-05 / 10. szám
4. oldal 2000. MÁRCIUS 5. Evangélikus Elet S ep si szentgy örgy i ökumenikus imahét „ Hatalmas vad pelyhekben hull a hó a szülőföld felett és lassan moccanatlanul a lét hallgatni tanul. " (Farkas Árpád: Alagutak a hóban) Az 1980-as évek idején, amikor testi- leg-lelkileg fáztunk s a világi hatalom zordsága miatt szólni is alig mertünk, sokszor kérdőn, remegve néztünk egymásra. Gyakran kértem híveimet, hogy alagutakat még a hó alatt is lehet és kell kialakítani egymáshoz, számon tartani, őrizni egymást. 2000. év januárjában nagy hideg télben élünk, de kissé másképpen, mint a század utolsó előtti évtizedeiben. Hófehér utcáinkon feketeruhás, bundába öltözött emberek naponta vonulnak a város másmás templomába. ÖKUMENIKUS IMAHÉT van és nyolc napig tart, minden szolgálatot végző lelkész az előírt textus alapján (Efézus 1,3-8) a gyülekezet sajátos liturgiája keretében hirdeti az Igét, a kiosztott igerész alapján, a kijelölt templomban. Együtt gondolkozhat a város hívő népe, tanulgatja egymást megérteni, szere- tetben elfogadni?! Feltehető a kérdés: Ki vagyok? Kik vagyunk? Megérhettük, hogy a katolikus templomban református, és az evangélikus templom szószékén a katolikus lelkész tesz bizonyságot arról, hogy Isten gyermekei vagyunk és Ő szeret... (János ev. 3,16), és most ismét tudtunkra adja akaratának titkát (Efézus 1,9-10), hogy Krisztusban EGYBESZERKESZT-egy- befoglal mindeneket mennyen és földön. Békétlen a világ, szegénység, betegség uralkodik, és járványként ragad a nyugtalanság. Ugyanakkor a templomokban a szív békéje melegít és gyógyít. Felkészült kórusok, szépen-csengőn éneklő ifjúság igazolja, hogy az öröklét evangéliumának, az örömhírnek hordozója kiván lenni. Ha a harangok hívó szavát nem is értette meg mindenki, az ezredvég utolsó ökumenikus imahét keretében Szentgyörgy város hivő népe mégis felfigyelt valamire: EGYFORMÁN Isten gyermekei vagyunk, akiket megkereszteltek, beleoltat- tunk Krisztus testébe, mint szőlővessző a szőlőtőkébe, „nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert mindnyájan Isten gyermekei vagyunk” (Galata 3,28). „Áldott legyen az Isten, hogy megáldott minket” hangzott első este az Ige... Visszhangozzék a hétköznapokban is, amikor elimádkozzuk a Miatyánkot, közös imádságunkat. Próbáljunk vigyázni, figyelni egymásra, ŐRT ÁLLVA mindenki a maga helyén. Áldott az Isten, aki megáldott minHit és haza, confessio et natio gondolkodásunkat, döntéseinket, sorsunkat meghatározó alapértékek. Ezek álltak a középpontjában a közelmúltban Esztergomban lezajlott nemzetközi konferenciának, melyről az Evangélikus Élet részletesen tudósított. (Egyház és magyarság. Ev. Élet febr. 13.) Továbbmenőleg közölte az eseményen elhangzott egyik bevezető előadást a kormány egyházpolitikájáról. (Várhegyi Attila beszéde Ev. Élet febr. 20.) Nem vitás, ha magunkévá tesszük azt a gondolkodást, mely természetesnek tartja állam .és egyház szétválasztását, de a hangsúlyt az együttműködésre teszi, a társadalom szolgálatát emelve ki, akkor ebben a szolgálatban az egyik legszebb feladat a határainkon kívül élő magyarság ügyeinek a felvállalása. Az esztergomi konferencia ismét megerősítette, hogy az anyaországi egyházak szolgálata jelentős, mind a Kárpát-medencében, mind a világ különböző részein élő magyarság életében, tartalmat ad akárcsak a kulturális terület, a politikai, szervezeti magyar-magyar kapcsolatoknak. Sőt, valójában a tartalmi kérdések nem is válnak szét, az egyházi tevékenységben is fontos az anyanyelv megőrzése és a kulturális szféra. Kell, hogy legyen erőnk erre a szolgálatra, bármennyire igénybe vesznek hazai feladataink. Az is nyilvánvaló, hogy nemcsak klerikus és nemcsak központi egyházi teendők vannak e téren, elsősorban a szomszédos országokban élő testvéreinkre gondolva, hanem a minél gazdagabb gyülekezeti és személyes kapcsolatok tehetik igazán élővé és hatóvá az anyaország segítő szeretetét. Az esztergomi konferencia és a hasonló alkalmak jelentősége abban is rejlik, hogy serkenthetik a sokszínű kapcsolatokat, erős hátteret adva azoknak. Szép volt, fel is figyeltek rá, az evangélikus jelenlét és az aktivitás is. Mind az anyaországból, mind a Kárpát-medencéből, illetve számos nyugati országból voltak a konferencián lutheránusok. Szeretném kezdeményezni, hogy az egyházi élet nyilvánosságában, az egyházi sajtóban tartsuk ébren az ügyet. Legyen folyamatos híradás arról a számos gyülekezeti és egyéb kapcsolatról, mely egyházunk közösségeit a diaszpórában élő testvérekhez köti. Örüljünk az eredménynek és tájékozódjunk a gondokról. Erre a szolgálatra is igaz, hogy gyümölcsei kétiráriyúak. Nem egyoldalú a kapcsolatrendszer. A mi életünk is sokat gazdagodik ebben a munkában. És valódi tartalmát, illetve kifejezési módot kap a hazaszeretet, a magyarság ügyéért való felelősség érzése. A konferenciáknak az is a feladata, hogy megfelelő elméleti alapvetést nyújtsanak a gyakorlati tevékenységhez. Magam, élve az előre, írásban beküldhető hozzászólás lehetőségével, az alábbiakat összegeztem a confessio et natio téma kapcsán: „Neveltetésemnek, cserkészéveimnek, az evangélikus gimnázium szellemének Keresztény lapszemle az Interneten Az Internet kifogyhatatlan információforrás a hívő (keresztyén) számára is. E-mail- es lelki segítségnyújtás, különböző nyelvű Bibliák, gyülekezetek bemutatkozása, prédikációk, énekek... mind-mind elérhető a Világhálón keresztül. Már több mint egy éve működik a Napi Egyházi Lapszemle, amely az on-line elérhető világi újságokat böngészve igyekszik kiválogatni az egyházakról szóló cikkeket. Tükröt tart elénk: így lát a világ bennünket. Nem mindig hízelgő a kép, mégis tudnunk kell róla, mit gondol a közvélemény rólunk, egyházunkról, az istenhívő emberekről. Ebben próbál segíteni ez az internetes szolgáltatás. Szemlézett újságok: Napi Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, Népszava, Magyar Hírlap, Heti Világgazdaság, Hetek, 168 Óra, Magyar Narancs, Intemetto, Index, Romániai Magyar Szó, Szatmári Friss Újság, (kolozsvári) Szabadság, (Maros megyei) Népújság, Erdélyi Napló, Új Szó. A lapszemle elérhető a weben, vagy megrendelhető e-mail-ben (természetesen ingyenesen)- Akinek teljes Internet hozzáférése van, írja be a böngészője címsorába: http://www.lapszemle.ini.hu. a betöltődő oldalról elérhető a legfrissebb lapszemle, az archívum, illetve innen lehet kérni, vagy lemondani az e-mail-es változatok küldését.- Aki e-mail-ben kéri naponta a híreket, három változat közül választhat. A különböző e-mail-es hírleveleket bárki megrendelheti, ha küld egy üres e-mail-t a megadott címre.- ,JHTML” változat - a legtöbb levelezőprogram azonnal megjeleníti, a legegyszerűbben olvasható. A levelek mérete (naponta): 1-100 kB Megrendelés: htmlszemle-subscribe@eGroups.com Lemondás: htmlszemle-unsubscribe@eGrouns.com- ,g.ip” változat - a jól ismert zip tömörítéssel a levelek mérete (naponta) 1 -30 kB- ra csökken, de elolvasás előtt ki kell csomagolni az érkezett csatolt fájlt. Megrendelés: lapszemle-suhscribe@eGroups.com Lemondás: lapszemle-unsubscribe@eGroups.com- „csak címeié' változat - a legkisebb, csak a cikkek címeit tartalmazza. Ha valamelyik érdekesnek tűnik, érdemes megnézni a weben a teljes cikket. A levelek mérete (naponta): 1-5 kB Megrendelés: cimszemle-subscribe@eGroups.com Lemondás: cimszemle-unsubscribe@eGroups.com Ha valaki elküldi e-mail-es megrendelését, nemsokára kap egy nyugtázó üzenetet, másnaptól pedig rendszeresen kapja a napi lapszemlét, mindaddig míg le nem mondjaHa bárkinek gondja van a jelentkezéssel, habozás nélkül írjon egy e-mail-t a (mindenért) felelős szerkesztőnek: Pető Gábornak (peto@mtv.hu) KETTŐS ÉVFORDULÓ PAKSON Evangéliumot hirdet az orgonán Kilencven esztendeje, egy vasárnapi délelőttön az újvidéki evangélikus templom harangja istentiszteletre hívta a gyülekezetét, amely azokban a pillanatokban egy újszülöttel gyarapodott. Hoffmann Mária február 13-án, vasárnap ünnepelte kilencvenedik születésnapját, együtt a paksi evangélikus gyülekezettel. A köszöntés nem csupán ennek a szép évfordulónak szólt, Mária néni éppen fél évszázada szolgálja a paksi evangélikus közösséget kántorként. Az orgona ma is szépen, tisztán szólal meg keze alatt. Az ünnepi istentisztelet a liturgia szerint folyt vasárnap is, ám az igehirdetés után kedves, szívhez szóló ünnepség következett. Mária néni meghatottan fogadta a kettős jubileum alkalmából felé irányuló szeretetet. A muzsikával evangéliumot hirdetett - mondta Pintér János esperes, aki a németországi tanulmányúton lévő Szabó Vilmos Bélát helyettesíti a lelkészi szolgálatban. A gyülekezet lelkésze sem feledkezett meg Mária néni ünnepléséről, szép levélben köszöntötte a távolból, miképp Sólyom Károly nyugalmazott esperes is, aki harminckilenc éven keresztül vezette a paksi evangélikusokat, szinte egy időben kezdte szolgálatát Mária nénivel. Hoffmann Mária 1944-ben szüleivel együtt jött Paksra, az újvidéki bombázások elől menekülve. Hazatértek, mert Mária néni ugyan Bácskában született, a család gyökerei azonban paksiak. Rokonokhoz jöttek, bátyjához, Inotai Imréhez, a Damjanich utcába. Ma is itt él Mária néni, négy generáció lakja a házat, összetartásban, boldogságban, azóta elhunyt bátyjának lánya, Koch Józsefné, Gyöngyi mindössze fél esztendős volt, mikor Mária néni ideköltözött, ma már boldog nagymama ő is. A kántori tisztet 1950-ben, egy hónapra vállalta, Martos úrnak, a kántor-tanítónak le kellett mondania az iskola államosítása nyomán. Az egy hónapból hatszázszor annyi lett, kerek fél évszázada minden vasárnap, kéthetente szerda reggel szólal meg az orgona Mária néni keze alatt. Tisztán, hiba nélkül, talán erre a legbüszkébb Mária néni. Bizony fontos ez, hiszen, mint az esperes úr mondotta a köszöntő alkalmából, a muzsika is evangéliumot hirdet. Vallás és nemzet köszönhetően számomra vallás és nemzet, hit és hazaszeretet közelálló, egymást sajátosan erősítő értékek. Jól tudom, hogy ez a szimbiotikus kapcsolat bizonyos élethelyzetekben, életszakaszokban - emigráció, kisebbségi sors - különösen fontos lehet egyén és közösség számára. Az egyházi közösség, az anyanyelv használata segíthet a nemzeti identitástudat megőrzésében. Önálló kérdés ezen értékek megjelenése, támogatása az anyaország politikájában, kulturális, oktatási, egyházi tevékenységében. Ami a neuralgikus pontot jelenti, az annak a feltételezése, hogy valamilyen törvényszerű, szükségszerű kapcsolat van ezen értékek között. Egyszerűen kifejezve: a keresztyénség egyetemes, nincsenek nemzeti határai, ha a kegyességi karakterekben természetszerűleg érvényesülnek is nemzeti sajátságok. Másrészt lehet valaki jó hazafi, szeretheti magas hőfokon nemzetét, anélkül, hogy hívő lenne. A pozitív kölcsönhatás örvendetes, de gond van, ha megszólás éri azt, aki „csak” keresztyén, vagy „csak” hazafi, illetve, ha nincs is megszólás, de uralkodóvá válik az a nézet, hogy a kettő összetartozása mégiscsak magasabb rendű. A keresztény Magyarország gondolatának időnkénti felerősödése jelzi a veszélyt, mert ebben megjelenik a teológiai csapda, és ami még rosszabb a társadalmi csapda, a kirekesztése azoknak, akik nem keresztyének, vagy nem meghatározó érték számukra a magyarság. Ami a teológiai csapdát illeti, a millenniumi évben szükségszerűen előtérben van, ami jóra is fordítható. A keresztyénség felvétele, a Szent István-i tett meghatározó volt a magyarság megmaradásában, első európai integrációjában. Ez nem jelentette természetesen azt, hogy minden magyar lélekben keresztény lett. Ma egy más, keresztény és nemzeti értékeket is tartalmazó, de egy még szélesebb, más befogadó karakterű értékekkel is rendelkező Európához kívánunk integrálódni. Ezért sem szűkülhet be gondolkodásunk számunkra bármennyire fontos és élő értékekre, a mai európai integráció mást is, többet is kíván. Ma ez a megmaradás útja. Számomra ma is a Jézus Krisztushoz tartozás az elsődleges érték, ebből következik - többek között - a felelősség a haza iránt, melynek polgára vagyok.” Érdekes volt a vitában, hogy éppen Zalatnay István református lelkipásztor,- az erdélyi gyülekezet lelkésze, aki bizonyosan az elsők között van a diaszpórában élő magyarságot segítők között - volt az, aki szeretettel, de határozottan elutasította annak az ugyancsak református, külföldön szolgáló lelkésznek az álláspontját, aki azt javasolta, hogy cseréljük fel a sorrendet, nemzetről és vallásról szóljunk, a nemzet legyen az első helyen. Sajátos öröme ennek a szolgálatnak, egyben tovább hangsúlyozza fontosságát, hogy emberi értelemben is igazi távlattal bír. Nem tagadhatjuk, hogy Esztergomban is többször eszünkbe jutott, megéltük az első világháborút követő trianoni, majd a második világháború utáni párizsi igazságtalan béke miatti fájdalmat. A vissza nem fordítható európai integrációs folyamat hordozza a reményt, hogy utódaink olyan világban, olyan kontinensen élhetnek majd, amelyben kiegyenlítődnek a ma bántóan nagy gazdasági, életszínvonalbeli különbségek és az erők a valódi értékek megőrzésére, megújulására összpontosulhatnak. Többek között a hitbeli közösségen alapuló magyar kapcsolatok ápolására, melyet nem korlátoznak majd határok. Ezért is fontos az anyaország mai segitsége, hogy ne csak megmaradjanak - ez is igen nagy cél -, hanem gyarapodjanak, hitükben, magyarságukban, megerősödjenek azok a magyar közösségek, akiket vagy a történelem vihara repített más országba, vagy bár hűségesek voltak az anyaföldhöz, de ezt a világpolitika más országhoz rendelte. Frenkl Róbert7 Pályázati felhívás Az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma (2170 Aszód, Régész út 34. Tel: 28/400-611) Igazgatótanácsa pályázatot hirdet magyar nyelv és irodalom - bármely szakos, matematika - bármely szakos, német nyelv - bármely szakos, angol nyelv - bármely szakos, biológia - bármely szakos, ének-zene - bármely szakos, rajz - bármely szakos, számítástechnika - bármely szakos, testnevelés - bármely szakos és kollégiumi nevelő állásokra 2000. augusztus 16-i munkábaállással. Feltételek:- tudományegyetemi végzettség (készségszakoknál főiskolai is lehet)- keresztyén elkötelezettség- rendezett családi élet A pályázat elbírálásánál előnyt jelent az Evangélikus Egyházhoz tartozás, a diploma jeles vagy jó minősítése, idegen nyelvtudás. A pályázathoz csatolni kell:- kézzel írott önéletrajzot- a diploma fénymásolatát,- protestáns pályázók esetén a konfirmációi (katolikusoknál a bérmál- kozási) emléklap fénymásolatát,- lelkészi ajánlást,- erkölcsi bizonyítványt. A pályázókat az Evangélikus Gimnázium címére: 2170 Aszód, Régész út 34. Pf. 2. kell eljuttatni a megjelenéstől számított 30 napon belül. Sok szeretettel hívjuk és várjuk teológiai hallgató és lelkésznő testvéreinket 2000 március 11-én de. 9.30 órai kezdettel a Zuglói Evangélikus Gyülekezet imatermében megrendezésre kerülő: Evangélikus Lelkésznők II. Országos Találkozójára Téma: „A belső szobámba térj be Uram!" — avagy a csendteremtés művészete Lelkésznők II. Országos Találkozója 2000. március 11. 09.30 - 10.00 - Gyülekezés 10.00 - 10.30 - Áhítat: Lk 10,38-42. (Laborcziné Sztankó Gyöngyi) 10.30 - 11.00 - A csendteremtés művészete (Bevezető: Csonkáné Szabó Magda és Sárkány Tiborné) 11.00 - 12.30 - Csoportbeszélgetés 12.30- 14.00-Ebéd 14.00 - 15.30 - „Iskolapadtól a szószékig” - Együtt a teológiai hallgatónőkkel (Moderátorok: dr. Szabóné Mátrai Mariann és Varga Gyöngyi) 15.30 - 16.15 - Záró áhítat: Zsolt 62,2-6. (Deméné Smidéliusz Katalin) A találkozó idejére gondoskodunk a gyermekek megőrzéséről! Az alkalommal kapcsolatban bővebb tájékoztatás kapható egyházunk Női Misszió Osztályán. A részvételi szándékot is itt kell jelezni. (Brebovszkyné Pintér Márta, lelkész, 1085 Budapest, Üllői út 24. Tel: 317 5567/106 mellék).
