Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-02-27 / 9. szám

Evangélikus Élet 2000. FEBRUÁR 27. 5. oldal S0 SABŰ a a Kedves Gyerekek! ÁLLATOK A BIBLIÁBAN 55 ' FIATALOKNAK .és hamis próféták állnak majd elő... 99 A mai alkalommal a kecskével ismerkedünk meg egy kicsit jobban. Egy kérdés és egy feladat vár rátok. Jó munkát! Pötty bohóc. A kecske Manapság több száz kecskefaj létezik a világon, ezeket származási helyük és kül­ső megjelenésük szerint csoportosítjuk. A házikecske rendkívül mostoha körülmé­nyek között is tartható, testsúlyához ké­pest sok tejet ad, és húsa, trágyája, bőre is értékes. A szegényebb vagy elmaradot­tabb vidéken is népszerű háziállat - a „szegény ember tehenének” is nevezik. Környezetéhez jól alkalmazkodik, de na­gyon nehéz legeltetni még sokszor a gaz­dájának is, hát még idegennek! A terelő­kutya sem mindig éri el célját. A kecskék esetében is többféle elnevezéssel találkoz­hatunk. Nézzetek utána a következő elnevezéseknek: gida, gödölye, bak, anya, ürü. A kifejlett kecskének 32 foga van. Mohernek hívják az angórakecske szőrét, míg kasmírnak a kasmírkecske hosszú pehelyszőrét. Ezt évente levedli az állat. A kecske számára fontos a só - mindig legyen körülötte! S hogy miért? Mert minden liter tej­jel 10 g só távozik a szervezetéből. A legelő füvének a káliumtartalma is magas le­het. Ezeket pótolnia kell. Ehhez azonban elég mennyiségű vízre is szüksége van. Egy felnőtt kecske napi 4-5 kg füvet legel. A kecsketejnek gyógyító hatása is van. Vita­mintartalma kb. háromszorosa a tehéntejnek, A-, és D-vitaminból négyszer többet tartalmaz. Emellett bizonyos gyógynövények és savak hatóanyagai is nagyobb meny- nyiségben találhatók meg, s ezek védelmet nyújthatnak bizonyos rosszindulatú daga­natos betegségek ellen. Olyanok is ihatják, akik amúgy tejallergiások! * A mai alaklommal Jákob apósa házánál, Lábánnál eltöltött idővel kapcsolatos fel­adatotok lesz. Az volt köztük az egyezség, hogy Jákob megkapja a pöttyös és tarka kecskéket. Lássuk, Te mennyi kecskét tudnál neki adni? Végy elő egy ceruzát és egy stopperes órát. Fél perced van rá! A gyermeksarok készítőinek címe: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. Protestáns szabadegyetemi konferencia Tatán Az Európai Protestáns Magyar Szabad­egyetem szokásos Akadémiai Napjait az idén május 6-11 között Tatán, az Olim­piai Edzőtáborban rendezi meg. A kon­ferencia témája: Nem csak ép testben... - Az egészség és a betegség fogalmának viszonylagosságáról. A vitaindító előadást „Kicsoda az em­ber? " címmel május 6-án Balog Zoltán budapesti református lelkész tartja. A megnyitó istentiszteletre május 7-én, vasárnap a szomódi református temp­lomban kerül sor. Kuti József és Miklósi Vári Katalin lelkészek szolgálatával. Neves szakemberek, mint Frenkl Róbert orvosprofesszor, evangélikus egyetemes felügyelő, Kende Hanna (Párizs), Kanyó Éva (Luzern), Lányi Agnes (Bu­dapest), Bethlen Anikó (Marosvásár­hely), Bállá Waltraud (Berlin), Dizseri Tamás (Bethesda kórház, Budapest) és további orvosok, pszichológusok, gyógypedagógusok, tanárok, lelkészek foglalkoznak előadásaikban a témakör­rel. Zsindely Katalin pszichológus, Topolánszky Ákos és Vályi-Nagy Agnes lelkészek vezetésével több pódiumbe­szélgetés is lesz a felvetett problémák­ról. A Gryllus fivérek hangversenye, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos nagy­váradi művészek irodalmi estje, a Sylvester János Protestáns Gimnázium műsora és kirándulások a környék neve­zetességeihez egészítik ki az ezúttal öt­napos találkozó programját. A reggeli áhítatokat Gadó Pál (Piliscsaba), Varga Pál és Gábry Sándor (Németország), valamint Demeter József (Szászrégen) tartják. Jelentkezés, érdeklődés (legkésőbb március 31-ig): Dr. Mónus András, Fair Play Sport Bt. H-2092 Budakeszi, Ba­rackvirág u. 16. Tel./fax: 0036-23/455- 290. KÁNTORKÉPZŐ INTÉZET - FŐT Jelentkezés a nyári kántorképző tanfolyamokra Az idei nyáron is három kántorképző tanfolyamot rendezünk. A tanfolyamok tábor jellegűek, amelyeken célunk a zenei alapozás és továbbképzés (így kezdők­től kezdve a gyakorló kántorok szintjéig mindenkinek hasznos lehet), illetve az evangélikus liturgikus élet ismeretének elmélyítése elméleti és gyakorlati módon egyaránt. A táborok ideje Részvételi díj I. jún. 28. (szerda) - 14.000 Ft júl. 14. (péntek), 17 nap II. júl. 15. (szombat) - 12.000 Ft júl. 29. (szombat), 15 nap III. aug. 3. (csüt.) - 14.000 Ft aug. 19. (szombat), 17 nap Tanfolyamvezető Bence Gábor Ecsedi Zsuzsa dr. Balás István A tanfolyamokat egyházunk nagy egyházzenei és missziói hagyományokkal rendelkező intézetében, a fóti Mandák Otthonban tartjuk, ahol két igényes orgo­na, két pedálos gyakorlóhangszer és tizenhárom karbantartott harmonium ad le­hetőséget a gyakorlásra. Nagy súlyt fektetünk az egyházi énekek megismerteté­sére és a közös kóruséneklésre, hogy hazatérve a hallgatók értő és alakító módon kapcsolódhassanak be gyülekezetünk zenei életébe. Jelentkezni levélben lehet - rövid zenei önéletrajz és lelkészi ajánlás melléke­lésével - 2000. április 30-ig (!) a Kántorképző Intézet címén: 2151 Fót, Berda J. u. 3. Kérjük a gyülekezeteket, hogy küldjék a fiatalokat a tanfolyamokra és segítsék a rászorultakat anyagilag is. Gyülekezeti lelkészi igazolásra módunk van közegy­házi keretből néhány hallgatót támogatni. Érdeklődésükre szívesen válaszolunk telefonon: Milán Gábor (az intézet gond­noka): 27/360-093, Bence Gábor (a kántorképző vezetője): 208 3779. Színj átszócsoportok, Ifik figyelem! A Szélrózsa ideje alatt (2000. július 26-29. Debrecen) külön helyszínen színjátszóversenyt hirdetünk! Téma: tetszőleges bibliai történet max. 45 percben Műfaj: szabadon választott Elbírálás: közönségszavazat alapján Az első három helyezett értékes juta­lomban részesül. Díszlet: a színjátszó csoportok gon­doskodnak saját díszleteikről Színpad: 2,82 m x 4,30 m, félig zárt helyiség PLAKÁT: nevezés feltétele saját plakát (2db) készítése max. A2-es méretben A plakátok plakátversenyen vesznek részt, melyek külön- zsűri által- díja­zásra kerülnek. Jelentkezési határidő: 2000. május 10. Jelentkezés feltétele: Szövegkönyv+ díszlet-és plakátterv beküldése. Egyéb igények feltüntetése Jelentkezési cím: Szélrózsa „Szín­játszás” Boda Zsuzsa 1085 Budapest, Üllői út 24. Sok sikert kívánunk: A szervezők. Az emberekben ősidők óta él a vágy, hogy bepillantást nyeljenek a jövőjükbe. Ennek az igénynek a kielégítése mindig is nagy üzlet volt. A szenzációkból pro­fitálóknak ehhez remek táptalajt nyújtott az elmúlt néhány évben a közelgő mil­lenniummal együtt járó világvége-hisz- téria. Ennek remek példáját mutatta be a Magyar Televízió a közelmúltban az Ez­redvégi Próféciák című tanulságos ame­rikai riportfilm levetítésével, amely in­kább a vásárlási „tanácsadással” és ezo­terikus távgyógyítással foglalkozó ká­beltévék műsorába illett volna. A film készítői ugyanis a hopi indiá­noktól kezdve Nostradamuson és a Jele­nések könyvén át a modem kor tudósai­ig rengeteg vészjósló kijelentést össze­szedtek, amikből aztán többnyire nevet­ségesen torz következtetések levonásá­val próbálták világvége-teóriájukat alá­támasztani. Eközben természeti csapá­sok, agresszió, terrorcselekmények és egyéb hatásvadász felvételek egymásra vetítésével és folyamatos ismétlésével sokkolják a gyanútlan nézőt. Az egészet cikázó villámok, mennydörgés, és sejtel­mes zene teszi még hatásosabbá. Néhány érdekes kijelentést szeretnék idézni a filmből azok kedvéért, akiknek „nem volt szerencséjük” megtekinteni ezt a fantasztikus alkotást. Rögtön az elején: „Egy chilei jóslatmagyarázó cso­port szerint a világvége 1000 napon be­lül bekövetkezik. Egy idegen életformát látok leereszkedni az égből, vagy talán egy nekünk ütköző üstököst, vagy aszte­roidát. ” Majd rögtön utána: „A jóslat szerint (hogy miféle jóslat, azt nem emlí­ti) a világvégéig 3 világháború fog bekö­vetkezni. Ebből 2 már le is zajlott, a har­madik a küszöbön áll. ” Az utóbbi mon­datot a kommentátor teszi hozzá, aki va­lami olyasmit tudhat, amit más nem. Nem sokkal utána egy minden kétséget eloszlató mondat: „Rabbik, kereszté­nyek, sőt amerikai látnokok is mind ugyanarra a következtetésre jutottak: Azt hiszem, pusztulásra vagyunk ítélve, mert elhagytuk a helyes utat. Ha valaminek vége lesz ezen a bolygón, akkor az az emberiség lesz. ” Ezt követi a Jelenések könyve, nukleáris robbanófejek, Szad- dam Húszéin mint Antikrisztus néhány mondatban, majd egy egyértelmű jóslat a hopi indiánoktól: „...és jönnek rossz szelek. ” Ami nem jelenthet mást, mint a hanta vírust, az ebolát, a HIV-et, vagyis az AIDS-et, teszi hozzá a kommentátor a gyengébbek kedvéért. Néhány perc az ezredvégi szektákról, majd rátér az adu­ász Nostradamus jóslataira, „aki többek között megjósolta a Holdra lépést, a Challenger katasztrófáját, az Öböl-há­borút, a Világkereskedelmi Központ elle­ni merényletet és a Kennedy-gyilkossá- got is: A nagy emberre ezen a napon le­csap az égből a halál. ” Ez a mondat azonban legalább annyira ráillene Georg Wilhelm Richman fizikusra, aki 1753- ban villámcsapás áldozata lett. Az a baj Nostradamus rébuszokban leírt négyso­rosaival, - amikhez képest a Jelenések könyve egzakt természettudományos le­írás - hogy utólag szinte minden törté­nelmi eseményre rá lehet húzni valame­lyiket, így aztán hitelüket vesztik. Egy egyértelmű jóslata azonban mégiscsak elhangzik a (film elkészítésekor még) jövőre vonatkozóan, amely két külön­böző négysoros egybeolvasásából szü­letett, mégpedig, hogy 1999. hetedik hónapjában fog bekövetkezni a világvé­ge­Szó esik még biológiai, nukleáris és vegyi fegyverekről, rengeteg „Mi lett volna ha..." kezdetű mondattal, és egy újra meg újra visszatérő figyelmeztetés­sel: „ Olvassák a Bibliát, és készüljenek fel a legrosszabbra, ami csak történhet! ” Ebben a filmben tipikus példáját láthat­juk, ahogy a Bibliát sem kímélve, a tájé­kozatlan, vagy műveletlen emberek hi­székenységét kihasználva, kiragadott félmondatokból leszűrt, kétségtelen tényként beállított torz következtetések­kel megpuhított elmékbe tudatosan el­hintik a hisztéria csíráját, miközben a pá­nikkeltő szektavezéreket ostorozzák. Sóti Dezső Ceruzasorok egy irodalmi délutánról Jelek, jelek. Ember embernek adhat egyebet? S a jelek mögött egy egész világ van, Mindentől elrekesztve, önmagában. (Reményik Sándor) A Budahegyvidéki Evangélikus Egy­házközség szívesen látogatott előadás- sorozatai, irodalmi műsorai is ilyen je­lekkel telítettek. A jelek mögött egy vá­ratlan emlékezés; vagy a versekből Er­dély tiszta levegője árad, a pedagógiai előadásból az iskola és a templom egy­sége, együtthatása, máskor a költészet­ből, a hosszabb-rövidebb versekből a költő letagadhatatlan hite. Ezt a hitet - megerősítő jelként érezhették Jeleníts István piarista tanár, író január 24-i elő­adásában a Keresztény Értelmiségi Fó­rum keretében rendezett találkozó ven­dégei is. A magyar irodalom és vallás az ezred­fordulón című fórumbeszélgetését dr. Jeleníts István megható megemlékezés­sel kezdte. Ordass Lajos püspök szavait idézte, aki háromkötetes emlékezésében is írt az összetartozásról, az egymás érté­séről, a piaristákról, Sík Sándorról - s aki a sok megpróbáltatás után oly sok­szor a hegyvidéki gyülekezetben húzó­dott meg, keresve a megnyugvást. A nem kulturált ember az evangéliu­mot nem tudja befogadni - hangsúlyoz­ta az előadó, rámutatva a legkülönbö­zőbb időben és körülmények között szü­letett versekre, kihangsúlyozva - hogy bár a mondás szerint háborúban hallgat­nak a múzsák - az első világháború után, vagy a még sokkal borzalmasabb második világháborút követő időkben milyen erők mutatkoztak meg az iroda­lomban, erőt, hitet adó sorok. Babits Mi­hály 1914-ben írt Miatyánk-ja csodála­tos példa erre s még megrázóbbá tette az előadó részletezésével. Éppen úgy mint Ady, Pilinszky János, József Attila, Jékely Zoltán, Áprily, Nemes Nagy Ág­nes idézett verseit. Bensőséges sorok, Isten keresése, kérdésfeltevés és válasz a sorokban, az élő erő, melyből a közös hit összetartó ereje sugárzik. Sík Sándor azok közé tartozott, aki kísérletet tett az ellentétek áthidalására, hogy Ady vallá­sosságát valaki le ne tagadja, Babits ka­tolicizmusát ne vonja kétségbe egy mar­xista irodalomelemző - (de érezhette mennyire egyedül van). Reményik Sán­dor, Illyés Gyula, Dsida, Bibó után - ha az idő engedi - még hány költő verseit hallhattuk volna, kiemelve a versekben a „betű és lélek” találkozását, az evan­gélium jelenlétét soraikban, amire az előadó oly szívesen emlegeti Ottlik Gé­za író szavait is: „Ha Jézus nincs ott az egész művemben, akkor nem ért semmit az egész Schelken Pálma Sorsunk, életünk H. Barta Lajos könyve Hartáról és rólunk A hartaikaknak csaknem a fele evangé­likus: négyezerből ezernyolcszázan. Templomunk (klasszicista, késő barokk) kétszázkét esztendős. A könyv, amely most jelent meg, kicsit több oldalas (a fényképekkel és a szponzorok névsorá­val együtt), megeleveníti a múltat, a je­lent (amely valójában a kusza múlt tük­re), és sejteti, érzékelteti a jövőt is. Em­lékezéseket, töprengéseket, meghiúsult és megvalósult terveket idéz olvasói elé H. Barta Lajos, író, szerkesztő, újságíró. A nagyközség nevét viselő könyv ott élő, odaszármazott vagy éppen onnét elszár­mazott (elüldözött?) emberek szavait közli, rögzíti. Maga H. Barta ritkán szó­lal meg benne, pontosabban: mások sza­vába foglalja a saját vallomását, vízióját, bánatát és reményét. Sorsok tárulnak föl, a szavak és a mondatok olykor szemér­mesek, néha vádolok, fölcsillan bennük remény, félő a csalódás, de mindenkor kitetszik a mondatokból, a vallomások­ból az az ősi, talán népi bölcsesség: „Se­gíts magadon, Isten is megsegít”. Szomorkásán vagy derűs bizakodással szólnak a hartaiak, de kiviláglik a sza­vakból, sorokból, mondatokból, hogy a Duna-Tisza közén, Dunántúl és Tiszán­túl élő nép - magyarok és sokfelől jött magyarrá lettek - életéről, múltjáról és remélt, kivitt jövőjéről beszélnek, ezt látja és ezt mutatja a szerző, kérdező, az összeállításban oly sok mindenről valló H. Barta Lajos. Kudarcok és remények sejlenek föl a könyv oldalain, szemérme­sen, a röstellnivalókon szégyenkezve, a remélnivalókon bizakodva. A könyv anyagának összegyűjtője, a vallomáso­kat meghallgató és leíró Barta nem csak Harta életét és a hartaiakét mutatja be, ír­ja meg, hanem mindnyájunkét. „A szer­ző célja " - íija - „ aki a könyvet olvassa, ne csak a község és ne csak a szomszéd sorsát lássa - a saját sorsát is élje újra ". Mintha megannyi tükör lenne. Nézzünk bele és lássuk meg, honnan mindenün­nen jöttünk, mi van velünk - és mi lesz, ha szemet hunyunk, vagy ha nyitott szemmel, nyílt szívvel okulunk minden múltból és okosan rostáljuk meg jele­nünket, hogy jövőt építhessünk. Aki így tesz, megérti ezt a könyvet is, a benne megszólalókat is, és megteszi, amit meg kell tennie - hogy minden „hartaiak” ott­hon lehessenek, otthon legyenek minden „Hartán”. Zay László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents