Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-02-06 / 6. szám
Evangélikus ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet 65. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2000. FEBRUÁR 6. VÍZKERESZT ÜNNEPE UTÁN ÖTÖDIK VASÁRNAP ÁRA: 48 Ft „A bűnt nem tudjuk maradéktalanul kitisztogatni magunkból, — csak ne uralkodjék rajtunk. Ezért gyakoroljuk magunkat Isten törvényében, ” Luther A TARTALOMBÓL 55 év n Ötvenéves a Magyar Bibliatársulat Új püspök a Bajor Evangélikus Egyház élén Farsangi gondolatok A z elmúlt év decemberében, évi rendes közgyűlése keretében emlékezett meg a Magyar Bibliatársulat, illetve jogelődje, a Magyar Bibliatanács fennállásának 50. évfordulójáról. A közgyűlésen a Bibliatársulat hivatalosain kívül ott volt Wim van Galen, a Holland Bibliatársulat főtitkára, a Bibliatársulatok Világszövetsége képviseletében dr. Kocsis Elemér és dr. Tóth Károly ny. református püspökök, akik korábban voltak vezetői a Bibliatanácsnak. Wim van Galen főtitkár üdvözlő szavaiban felvetette a kérdéseket? „Mi ez az 50 év a Brit és Külföldi Bibliatársulat majdnem 200 évéhez képest? Mennyi ez a fél évszázad a magyar nyelvű Biblia négy évszázados történetéhez képest? Mi a kihatása Deuterokanonikus bibliai könyvek A SEPTUAGINTA ALAP JAN k.g y- ■f- 1949 ^ í-SPy * Ta pö KIADJA A MAGYAR BIBLIATÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÁLVIN JÁNOS KIADÓJA BUDAPEST. 1998 egy fél évszázadnak az új millennium előestéjén? És természetesen a legmélyebb kérdés: Mi a jelentősége ennek az 50 évnek az örökkévalóság fényében?” A Bibliatársulat nem szervezett nagyarányú ünnepséget, csendesen, tárgyilagosan és örömteli hálaadással tekintett vissza, beszámolt az eredményekről és reménységgel vázolta fel a jövő képét, feladatait. A Bibliatársulat elnöke, dr. Harmati Béla püspök elnöki megnyitójában szeretettel fordult „a Biblia ügyének szenior munkásai” felé, akik eljöttek ünnepelni. Kiemelten szólt az ebben az időszakban megjelent „új fordításról”, mely először 1975-ben, majd revideált formában 1990-ben került híveink kezébe. Elmondta, hogy „lehet bírálni, lehet javítani, de mégis megvan” és észre kell venni, „mennyi küzdelem, vívódás és milyen sok alkalom volt arra, hogy Isten áldását is megtapasztalva, végre örömmel vehettük kézbe a teljes magyar, új fordítású Bibliát.” A Magyarázatos Biblia magyar fordításának jelentőségét is aláhúzta, nemkülönben a nemzetiségi szempontból fontos két kiadvány, a magyar-szlovák és a magyar-román Újszövetség megjelenését. „Nem egyszerűen csak a határokig látunk, hanem saját templomtornyainkon, saját határainkon túllát, va, azt a képet is szolgálni akarjuk, amely képben benne vannak a nemzetiségileg vegyes házasságú családok, a hitoktatásbeli nehézségek a Vajdaságban, vagy Erdélyben, vagy Kárpátalján. ” „Hősies 50 év”-nek nevezte az elmúlt időt, amikor gondoskodni kellett a külföldről érkező biblianyomó papírról éppúgy, mint azokról a gépekről, melyek ezt feldolgozni tudták. Az ún. szocialista időszakban is „egyházaink, a bibliatársulat és annak vezetői a feladat magaslatán állva, megpróbáltak mindent megtenni, hogy az akkor és a mostani, lehető legmagasabb színvonalon biztosítsák a Bibliát”. Az újabb idők eredménye az a cserelátogatás, melyet a Román Bibliatársulattal folytatnak. A látogatássorozat keretében tudományos konferenciát, tapasztalatcserét tartanak és egy-egy ilyen, a bibliai, teológiai, egyháztörténeti munkára szakosodott alkalom nem is egyszerűen az egyházak javára van, hanem „közel hoz egymáshoz népeket és kultúrákat, ugyanakkor az ortodoxia és a protestantizmus közeledését is szolgálja. ” Érdemes a számvetés idején kicsit visszatekinteni és feleleveníteni az 50 éves múlt kiemelkedő eseményeit. A mai nemzedék már alig tud valamit a Brit és Külföldi Bibliatársulatról, mely 1804-ben alakult és 1873-ban jelentkezett először Magyarországon magyar nyelvű Bibliával. Homyánszki Viktor volt a nyomdász, aki előállította. 1940-ig - hét évtized alatt - több mint 170 kiadványban jelent meg a Bibliájuk. Ceglédi Sándor egyik tanulmányában ilyen adatot találunk: működésük ideje alatt 4.553.000 magyar nyelvű Bibliát terjesztettek. A II. világháború után továbbfolytatták volna áldásos működésűket, de mint „külföldi” és „nyugati” társulat, kitanácsolták az országból. 1948 decemberében a Magyarországi Evangélikus és Református Egyházak Bibliabizottsága vállalta, hogy felveszi és hordozza a Biblia kiadása és terjesztése ügyének felelősségét. Megalakult a Magyar Bibliatanács, melyben a református, evangélikus egyház mellett önálló tagkéht a baptista és metodista egyház vett részt, az ötödik tag a Szabad Egyházak Tanácsa lett. Haladéktalanul munkába kezdtek és kiküldték a bibliafordító bizottságokat. 1951-ben már megjelent Mózes 1. könyvének próbafordítása 1500 példányban. 1951-1989 között ösz- szesen 1.089.443 Biblia illetve bibliai rész jelent meg kiadásukban. A rendszerváltás után, 1991-ben a Bibliata-’ nács létrehozta a Magyar Bibliaalapítványt, és ennek bázisán épült fel 1992-ben a Magyar Bibliatársulat. Ennek gondozásában 1999-ig 850.000 Biblia illetve bibliai rész jelent meg. Dr. Márkus Mihály református püspök, a Bibliatársulat ügyvezető elnöke emlékbeszédében idézte fel ezt a történelmet, majd így emlékezett a megtett útra: „csendesjubileumi visszatekintésünk fogalmazza meg először az örökkévaló Isten iránti elmondhatatlan hálát, aki vészterhes időkben is igazolta a jeremiási prófécia valóságát: 'gondom van igémre'. ” Tarr Kálmán főtitkár a közgyűlés elé terjesztett évi jelentését is az évfordulóra emlékezve kezdte el. „A Magyar Bibliatársulat Alapítványa Kuratóriumának döntése volt az, hogy a lehető legszerényebb módon emlékezzünk meg a MBT, illetve jogelődje, a Magyar Bibliatanács fennállásának 50. évfordulójáról. Szívből remélem, hogy a szerény külsőségek és mondanivalónk alázata hitelesen fejezi ki ezt a törekvést, amit én személyesen is rendkívül fontosnak tartok. Ha van egyházi ünnepség, megemlékezés, amelynél a szerénység fő- követelmény, úgy akkor az a magyar nyelvű Biblia ügye. Ez ügyben tényleg nem lehet több és nagyobb mondanivalónk, mint a hálaadás szava, amit Sámuel próféta mondott ki a mi számunkra is: Mindeddig megsegített bennünket az Úr! Ha ez alkalommal is elfogadjuk, hogy a magyar nyelvű Biblia időszámítását az 1590-ben megjelent Vizsolyi Bibliától datáljuk, akkor elmondhatjuk, hogy a 400 éves történet utolsó 50 évében vettek részt hivatalosan' a magyar protestáns egyházak. E történelmi tény miatt legyen tehát ünneplésünk szerény és alázatos.” A jelentés soraiból megtudhatjuk, hogy 1949 és 1999 között, - tehát az elmúlt 50 évben 1.370.000 példány Károli Biblia és 1975-1999 között 570. 000 új fordítású Biblia került eladásra. E kereken 2 millió példány Biblia az ún. „kenyérbiblia”. Indokolt a szerénység és alázat azért is, mert nemzetközi testvéri segítség és szolidaritás tette lehetővé a kiadást és terjesztést, a Bibliatársulatok Világszövetségének ajándékából. Az 1999. év bibliakiadásai között a megszokottan és a fentebb már említetteken kívül találunk még csökkent látók (vakok) számára készült ószövetségi könyveket, ugyancsak ószövetségi könyveket hangkazettán, amit szintén vakok számára, vagy olvasni nem tudók számára adtunk ki. Újabb kétnyelvű kiadás a német-magyar és angol-magyar Újszövetség és a Bibliai Atlasz, mely a Német Bibliatársulat stuttgarti kiadásának dán változata alapján készült el. Mérföldkő ez a kiadás, elsőízben adott ki Bibliatársulatunk nemzetközi koprodukcióban a Bjbliatársulatok Világszövetségének égisze alatt ilyen müvet. Hitoktatásban, konfirmációi oktatásban, bibliaiskolák munkájában igen nagy segítséget jelent! Érdemes betekinteti a jövő évi kiadói tervbe is. Hosszú előkészítő munka eredményeként a Magyar Római Katolikus Püspökkari Konferencia és a Magyar Bibliatársulat Alapítványa megegyezett abban, hogy 2000-ben megjelenik egy bibliai könyv - Lukács evangéliuma - ún. polyglott kiadásban. Azt jelenti ez, hogy 3 katolikus fordítás és 3 protestáns fordítás szövege egymás mellett jelenik meg és összehasonlítható. Örüljünk ennek a szerény kezdetnek, mely előhírnöke lehet egy valamikor majd megjelenő közös katolikus-protestáns magyar bibliafordításnak. Készül még 2000-ben egy szövegválogatás iskolai tanulók számára a magyarázatos Bibliából és egy bibliaismereti kézikönyv megírásának és kiadásának gondolatával is foglalkoznak. A főtitkári beszámolót hallgatva, örömmel azonosultunk Wim van Galen főtitkár szavaival: „ ...megbecsülésemnek adok hangot kollégám, Tarr Kálmán irányába, aki hihetetlen munkabírásával, azzal a képességével, hogy embereket kössön össze, és az Isten igéje iránti bizalmával megvalósította az Önök elképzeléseit. ” BIBLIA ISTENNEK AZ ÓSZÖVETSÉGBEN ÉS ÚJSZÖVETSÉGBEN ADOTT KIJELENTÉSE MAGYARÁZÓ JEGYZETEKKEL BIBLIAI ATLASZ Illír'' SL ~ 1HHL- \ ' ifcjraF & wim * *'r ' EH ** Ml!WWr y • „»P . 1 / " . d-ftéÉk* k ' ;. 4, .jkv í ' WjMmLú ' ' lÉÉÉir • > * 1 Le ____úrk:M IÍBL o' •Va<C> KIADJA A MAGYAR RIBLIATÁRSULAT MEGBÍZÁSÁBÓL A MAGYARORSZÁGI REFORMÁTUS EGYHÁZ KÁLVIN J*JOS KIADÓJA BUDAPEST. 1996 A Bibliatársulat múltjának és jelenének ismeretében az eredmény megvonását úgy végezhetjük el legjobban, ha elfogadjuk Wim van Galen főtitkár értékelését: „Mint barát és mint kívülálló szeretném felvillantani Önök előt/azt, ahogy mi látjuk az Önök történetét. Öt figyelemre méltó eredményre szeretném felhívni a figyelmet: 1) A magyar keresztyéneknek megvolt a bátorsága a reménytelenség és az elnyomatás időszakában ahhoz, hogy a Bibliát, mint a „remény és a szabadság könyvét " ismertessék meg. Ez nem egyszerűen a Biblia terjesztését jelentette, hanem alapvető vallási és politikai választást. 2) A Magyar Bibliatanács jelképévé lett a kommunista uralom alatti egyházi élet helyzetének. Itt talán sokkal inkább, mint a szomszédos országokban, az egyházi élet és az alapvető bibliamunka számára a szabadság korlátozva volt. Nagyon különleges volt; ami itt történt minden gond és fenyegetés ellenére. 3) Ezen 50 év alatt Magyarországon a Biblia ügye teljesen magyar felelősséggé vált. A politikai helyzet miatt 1949-ben a Brit és Külföldi Bibliatársulat elhagyni kényszerült az országot. Ugyanakkor a neokoloniális viszonyok időszaka is véget ért. A magyar Biblia terjesztésének ügye a magyar keresztyének kezébe került. Sem az oroszok, sem az amerikaiak (ha említhetem a BVSZ tisztviselőit ezen a módon) nem vehették el azt. Most már nem kérdés, hogy a magyar Biblia ügye Önökhöz tartozik. 4) A bibliamunka sok területen fejlődött. A kommunista elnyomatás közepette egy új, teljes magyar fordítás készült el, s került kiadásra. Sok kiadvány valósult meg Magyarországon, sok Bibliáról szóló könyv került kiadásra. És az utolsó évtizedben új médiák is - mint a videó, a hangkazetta vagy a CD-ROM - megjelentek. 5) A bibliamunka összekötötte az egyházakat az Isten Igéje iránt vállalt közös felelősségükben. A református egyház elfogadta a Brit és Külföldi Bibliatársulattól a magyar Biblia kiadásának jogait és kötelezettségeit. De ez az egyház arra hívta a többi egyházat, hogy megosszák ezt a felelősséget, életre híva 1949-ben a Magyar Bibliatanácsot. Abban az időben 6 egyház alkotta azt, 1992-ben már 11 egyház részvételével került sor a Magyar Bibliatársulat megalakítására. És az 1998. évi közgyűlésen már egy ökumenikus bibliafordításról beszéltünk, amely még szélesebb együttműködést eredményezhet. Ezért az öt területért Önöknek minden oka megvan arra, hogy megemlékezzenek és ünnepeljenek 50 éves történetük mellett megállva. Minden okuk megvan arra, hogy hálát adjanak Istennek." így emlékezett, adott hálát és kérte Isten segítségét a Bibliatársulat közgyűlésén az Isten igéjét szerető gyülekezet, mely szerényen, de meggazdagodva ünnepelt azon a decemberi napon. I
