Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-11-12 / 46. szám
65. ÉVFOLYAM 46. SZÁM 2000. NOVEMBER 12. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 21. VASÁRNAP ÁRA: 48 Ft „...Ige nélkül nincs egység. ) Mert nem a szeretet, hanem az ige hoz örök életet, kegyelmet és minden mennyei kincset. ” Luther MISSZIÓ, EVANGÉLIZÁCIÓ, DIAKÓNIA - egyik sem lehet a másik nélkül Beiktatták a Hajdú-Szabolcsi Egyházmegye elnökségét i A TARTALOMBÓL A gyóni gyülekezet örömünnepén Néhány őszi óra Wartburg vára alatt Hálaadás a múltért egy jövőt meghatározó napon Az egyházmegyék vezetése 2001 -ben megújultan végzi feladatát. Ez nem jelent feltétlenül új személyeket a sorban, de jelentheti azt, hogy a régiek megújulnak. Mert erre van ígéretünk és egyházmegyei vezetők iktatásakor is énekeljük: „Confirma Deus... Erősítsd meg Istenünk... Erősítsd meg Jézusunk... Erősítsd meg Szentlélek Isten...” Nyíregyházán október 14-én ült össze, a Hajdú- Szabolcsi Egyházmegye, hogy istentiszteleten megerősítse, megkonfirmálja a szolgálatban eddigi vezetőit, akiket újra megválasztottak: Abaffy Zoltán felügyelőt és Bozorády Zoltán esperest. Az iktatást D. Szebik Imre, az egyházkerület püspöke végezte, aki 2Thessz 3,3 verse alapján prédikált arról: „Hűséges az ÚR!” Bátorítás hangzik az igéből. Vajon lehet-e tökéletesen betölteni feladatot? Arra hagyatkozhatunk, aki hűségesebb nálunknál. Ő tartott eddig is, vele mehet tovább a munka! Ahogy a hajót hordozza a víz, úgy hordoz bennünket Istenünk! Most is kettesével küld, egyik, ha elesnék, felemelheti a másik. A gonosz ma is építi otthonát, olyan a környezetünk, hogy hozzá feketédnek az emberek. Diadalmaskodni látszanak a sötétség erői. Megkonfirmálunk benneteket, de Isten erősítsen meg, bele az egyház szolgálatába. Imádkozzatok és imádkozunk értetek, mert imádság nélkül nem megy. Az ünnepi közgyűlésen mindkét vezető beszédében felvázolta, amit az elkövetkező időben vezérfonalként lát szeme előtt. Abaffy Zoltán lKor 3,7 versére építette fel gondolatait. „Az sem számít, aki ültet, az sem, aki öntöz, hanem csak az Isten, aki a növekedést adja. ” Istennek hála, a gyülekezeteknek a bizalomért köszönet hangzott bevezetőben. „Megerősítést (várok) egyházunk Urától hitemben, megerősítést abban, hogy tisztán lássam feladataimat, megerősítést abban, hogy legyen elég erőm, kitartásom és türelmem...” Az elmúlt évek „történelmi lépései” felsorolása után az előttük álló feladatokat vázolta fel. A jövő egyházának missziói egyháznak kell lennie. Ha őszintén vizsgálódunk, észre kell vennünk az egyházaktól való elfordulást, közömbösséget. Most, amikor a rendszerváltás után minden ember szabadon gyakorolhatja hitét. A kereszténység olyan ajánlat, mely minden embernek életet kínál. - Beszélni kell ma a szülők és a család felelősségéről, ugyanakkor hitünk szempontjából óriási jelentősége van a közösségnek is! Legyen jó rend egyházunkban! Megszülettek új törvényeink, gyakoroljuk azokat. „Ne a számonkéréstől való félelem szülje a rendet, hanem az a belső igény, hogy az így végzett munka könnyebb, és örömmel, nyugalommal töltheti el az embert.” ígérte, hogy egyházmegyei szinten igyekezni fognak gyülekezeti felügyelők, gondnokok, pénztárosok és presbiterek számára tanácskozásokat szervezni. A testületek és munkatársak segítsége nélkül az egyházmegye elnöksége csupán a „magányos fa” szerepét töltheti be. Valósítsuk meg a kölcsönös teherviselést egyházunkban. Gyülekezeteinknek van már külföldi egyházi kapcsolata, de van példa arra is, hogy tehetősebb gyülekezet segíti az elesettebbet. Ezt kellene folytatni. Végül egyik fontos feladatnak látja a felügyelő az egység további erősítését az egyházmegyében. Szervezettebben, határozottabban és következetesebben kell végezni munkánkat e téren. Egyházmegyei munkaprogramot fognak kidolgozni a gyülekezeti munkatervekre építve beleillesztve az oktatási és szeretetszolgálati intézmények programjait is. Bozorády Zoltán esperes gondolatait nagyívü beszédében a múlt tapasztalatainak figyelembe vételével és a jelen szükséglet felmérésével adta elő 2Tim 1,8 alapján: „Ne szégyelld hát a mi Urunkról szóló bizonyságtételt... ” Változó világban változatlan az Isten! Változott a világ, változott az egyház helyzete. Megbukott a szocializmus és helyére jött a piacgazdaság. „Az egyházban felújult a kultúrprotestantiz- mus, jelen van a pietizmus és erősödik a liberális teológia, miközben pünkösdi beütésekkel is találkozunk.” Nekünk drága kincs evangélikus egyházunk. „Szeretjük, fáradozunk, ha kell, harcolunk érte. Hálásak vagyunk fél évezredes történetéért s egyúttal valljuk, hogy a kétezeréves keresztyénség gyökeréhez tartozunk. Nem új egyház született 1517-ben, Luther nem akart új egyházat és szakadást sem akart... Felismerte, hogy az egyháznak vissza kell térnie a Szentíráshoz, Jézushoz.” Én igenlem az ökumenét, látom, hogy sok változás történt a katolikus egyház gondolkodásában. Megújult a katolikus igehirdetés és a katolikus hívők is ragaszkodnak Jézushoz. Nyilvánvaló az ige hatalma életükben. De még messze vagyunk a Krisztusban való igazi testvériségtől. Ránk is érvényes a reformáció üzenete: az egész egyháznak megtérésre van szüksége, így is mondhatjuk: az evangélikus egyháznak megtérésre van szüksége. A következőkben szolgálatunk három fontos tényezőjére mutatott rá az esperes. A misszió, az evangélizáció és a diakónia. „Az egyház számára az elhívás és a küldetés kettős feladatot jelent. Először is őrizni és pásztorolni a Krisztus közöttünk lévő egyházát. Természetesen nagyon fontosnak tartom, hogy megőrizzük azokat, akik már Isten gyermekeivé lettek, segítsük őket, hogy megmaradjanak a hitben. Másodszor, hogy segítsük tanítvánnyá lenni azokat, akik még nem ismerik, nem fogadták el Jézust.” Meg kell tanítanunk gyülekezetünk tagjait arra, hogy Jézus missziói parancsa nekik is szól. Kevés az evangélikus lelkészünk ahhoz, hogy ezt a munkát elvégezze, de elég ahhoz, hogy az Isten kegyelméből megmaradt evangélikus híveket megtanítsa arra, hogy küldetésük van, és felkészítse őket küldetésük teljesítésére... A módszer megtanulható Jézustól: „ahogy én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást.” Az evangélizáció ez: „ahogy mondani szokták az egyik koldus megmondja a másiknak, hol lehet kenyeret kapni.” Az evangélizációnak nincsenek emberi feltételei (Csepregi Béla). Van azonban, amit Jézus tanítványaira bízott: a bizonyságtétel, a gyümölcstermés és az imádkozás. Sajnos megkopott a reformáció fénye. Az évszázadok során maradt a reformátori tanítás, de sokszor hiányzik az élő hit. Jött a pietizmus, jöttek újabb és újabb áramlatok, amelyek megeleve- nedést hoztak, azután mindig jött a hanyatlás... Ne szégyelljük hirdetni, hogy Jézusnak adatott minden hatalom, hogy Jézus nevére hajol meg minden térd, még a démonoké is, és nincs más név, mely által üdvözölhetnénk, mint Jézusé! Végül a diakónia, a szeretetszolgálat akár intézményes, akár spontán, - az egyházmegyében mindkettőnek nagy hagyománya van. Látnunk kell a világ minden nyomorúságát, de tudnunk kell korlátáinkat. Jézus szeretetét kell a diakóniában közvetíteni anélkül, hogy feltételt szabnánk arra nézve, hogy kiken kell segítenünk. A rendszerváltás következtében összehasonlítatlanul nagyobb az igény a szociális gondoskodásra, sokkal sűrűbbre kell fonni a szociális hálót. Olykor nincs hozzá megfelelő munkatársi gárda, kevés azok száma, akik elkötelezett keresztyénként szolgálnának. Ne szégyelljük, hogy „csak” a Krisztus evangéliumával tudunk szolgálni. Családgondozás, házasságok megmentése, abortusz-kérdés olyan területek, ahol vállalni kell a Krisztus keresztjéről, Jézus hatalmáról való bizonyságtételt, hogy gyógyulást találjanak azok, akik a segítséget várják tőlünk. „A három témát: misszió, evangélizáció és diakónia nem azért választottam, mert ezeket egyenként fontosnak tartom, hanem azért, mert egyiket sem tudom a másik kettő nélkül elképzelni.” Számos köszöntés adott erősítést a beiktatott elnökségnek. Veczán Pál esperes a szomszéd egyházmegye nevében, Tarr Jánosné igazgató a helyi iskolák, intézmények nevében, dr. Bodnár Zsolt felügyelő a gyülekezet nevében szólt és kivánt erősödést a szere- tetben, hitben és békességben, rámutattak Isten hűségére. Barta István igazgató lelkész távollétében levélben köszöntött, Laborczi Géza, a zsinat elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a rend az egyházban azért van, hogy teijedhessen az evangélium. Szebik Imre püspök a kompatibilitásra, az egymáshoz illeszkedésre kérte a gyülekezeteket és arra, hogy az Isten szerinti gondolkodásra hangoljuk magunkat. T. L Isten háza - dicsőségének lakóhelye Hálaadás Csömörön a megújult templomért Csömör neve egész egyházunkban ismeretes név. Az 1999. júliusában tartott Evangélikus Találkozón sokan ismerhették meg a falut, templomát és a gyülekezet vendégszeretetét. Most a gyülekezet temploma újult meg, és október 15-én délután csömöriek és szomszéd gyülekezetek hívei töltötték meg, hogy együtt ünnepeljenek, hálát adjanak. A templom 1998-ban volt 125 éves. Erre az időpontra szerették volna elvégezni a renoválást, de ahogy elkezdték a munkát, megmutatkozott, hogy több a javítandó, mint tervezték, gondolták. Teljes födémcserét kellett elvégezni, ezért került a befejezés 2000-re, a millennium évére. A 40 millió forintos munkavégzéshez segített a kárpótlás, kétszer az Országos Egyház, pályázaton is nyertek, de a csömöriek is közel 6 milliót gyűjtöttek össze. Öt hónap alatt végeztek e legutóbbi munkával a múlt nyáron. Volt, amikor tető nélküli templomban néhány vasárnapon át állványok között, de tartották az istentiszteletet. Nekik jól jött a száraz nyár! Különben 1995 óta 62 millió forintot költöttek építkezésre, tatarozásra. Építettek ifjúsági házat, megújították a parókiát. Szeretik a templomot, és szívesen gyűlnek össze különböző összejöveteleiken. D. Szebik Imre püspök látogatta meg ez alkalommal a gyülekezetét és végezte az újraszentelést. Igehirdetésének alapja a 26. Zsoltár 8. verse volt: „Uram, szeretem a te házadat... ” és ehhez felolvasta még Mt 17, 1-8 versét. Arról a jelenetről, amikor Jézus a megdicsőülés hegyére viszi fel három tanítványát. „Jó nekünk itt lennünk...” - hangzott el. Ez a gyülekezet is bizonyságot tehet arról, boldog vagyok, ha itt lehetek! Nagyon szép lett ez a templom, hiszen a legszebbet kell adni Istennek. Isten dicsőségét mi megcsonkíthatjuk, de ez a hely lehet az ő dicsőségének lakóhelye. Itt éri el csúcsát Jézus szere- tetében Istennel való közösségünk. A templom szeretete a zenitje Jézus szeretetének. Jó itt Jézus dicsőségében együtt lennünk. Hiszen arról szól az evangélium, hogy a megcsúfoltatásból Isten feltámasztotta. Hirdessük mi is az élet Urát, tanúskodjunk dicsőségéről. Ünnepi közgyűlésen hallgattuk meg Solymár Péter lelkész beszámolóját. Áthatotta szavait a hálaadás mindazért, amit kaptak, amit elvégezhettek. „Az Úrtól lett ez, csodálatos a mi szemeinknek. ” Beszéde végén köszöntötte Szebik püspököt abból az alkalomból, hogy első alkalommal végzett püspöki szolgálatot a gyülekezetben, mióta Észak-Pest Megyei, Egyházmegyével bekerültek az Északi Egyházkerületbe. Emlékplakettet is készítettek erre az ünnepi alkalomra és a közgyűlésen megkapták egyházi vezetők, közöttük a kerületi felügyelő, Benczúr László is, továbbá mindazok, akik a renoválás munkájában segítettek, sokat tettek azért, hogy ez a nap még fényesebb és emlékezetesebb lehessen. Ökumenikus gyülekezés is volt ezen a délutánon Csömörön. A helyi katolikus, református és baptista gyülekezetek tagjai, élükön lelkipásztoraik, mondtak köszöntőt, sőt itt lett nyilvánvaló, hogy Csömörnek ökumenikus partnere is van. Testvérgyülekezetük, a Biharkeresztesi Református Gyülekezet és ennek lelkipásztora, Nagy Gyula is melegen köszöntötte megújult templomában a gyülekezetét. Csömör 1917-ben lett önálló, addig a környék más gyülekezeteivel együtt a Cinkotai Egyház- községhez, mint anyagyülekezethez tartozott. Ennek nevében mondott köszöntést Blatniczky János cinkotai lelkész. Az egykori „leánytestvér gyülekezet”, Nagytarcsa lelkésze, Smidéliusz Gábor is csatlakozott a köszöntőkhöz. A finn testvérgyülekezet lelkésze, Juha Túrja kívánta, hogy a hitnek csírája növekedjék e templomban. A kerület ország- gyűlési képviselője, Gémesy György, öröméről adott bizonyságot és további segítőkészségét ajánlotta fel. A FÉBÉ nevében Magassy Katalin testvér mondott köszönetét a „befogadó” gyülekezetnek, hiszen köztudott, hogy Csömörön nyugszik a nyár elején elhunyt Túrmezei Erzsébet testvér. Megszólalt Detre János esperes is, elárulta, hogy Solymár Péter a 60. születésnapjára kapott ilyen szép ajándékot, megújult templomot. A renoválási munkák tervezője, Szák Kocsis Pál, a lélek építésére mutatott. A község evangélikus polgármestere, Bátovszky György minden közreműködőnek köszönetét mondott, és ígérte, hogy megörökítik egy táblán az itt szolgált lelkészek neveit. Szebik Imre püspök örült a gyülekezet ünneplésének, tudnak Istennel együtt örülni, ünnepelni. Itt láttuk, hogy épül közöttünk és erősödik Isten dicsősége. T. A közgyűlés elnöksége V' * i >1 t
