Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-10-01 / 40. szám
Evangélikus Élet 2000. OKTÓBER 1. 5. oldal w S SABOM Kedves Gyerekek! Örömmel tölt el, hogy régi, kedves rejtvényfejtő barátaim hétről hétre küldik a helyes megfejtéseket! Köszönöm kedves soraitokat és biztatlak a további feladatok megoldására! Egyúttal bátorítlak benneteket, hogy adjátok oda a Gyereksarokban megjelenő feladatokat hittanos, gyermekbibliakörös társaitoknak is! A mai számtól újra indulnak Zsomborral, a kukaccal a bibliai körutak és hamarosan a Hétpróba rejtvényei is várnak rátok! S idén mi lesz ajutalom? Természetesen már azzal is nyertek, ha megismerkedtek bibliai történetekkel, személyekkel. Az is lehet, hogy csak újra kell olvasni ezeket az igehelyeket. De emellett kézzelfogható jutalmak is várnak rátok: Minden helyes megoldásért Zsombor színes képének 1-1 matricás darabkáját kapjátok. A cél az, hogy a sok kis részlet összeálljon egy teljes képpé. Próbáljátok meg minden héten beküldeni a helyes válaszokat, hogy minél előbb rátok mosolyoghasson Zsombor! Ne feledjétek: ha társaitoknak is szóltok erről a lehetőségről, az ő ismereteiket is gazdagítjátok, emellett a matricás gyűjtemény is gyarapodhat! Jó munkát, jó missziót kíván szeretettel: Pötty bohóc TANÍTVÁNY KÖRÚT Mától kéthetente ismét körutazásokat teszünk Zsomborral, a kukaccal a Biblia lapjain! Válaszoljatok a kérdésekre és küldjétek be a következő címre: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. Minden alkalommal Zsombor képének egy matricás része a jutalom. 1. Miért 12 tanítványa volt Jézusnak? 2. Ki tagadta meg háromszor Jézust? 3. Mely tanítványok voltak Jézus közelében, amikor gyötrődött a Gecsemáné kertben? 4. Melyik tanítvány neve jelenti ezt: a Mennydörgés fiai? 5. Mely tanítványok voltak Jézussal a Megdicsőülés hegyén? 6. Mennyiért árulta el Júdás Jézust? 7. Mi volt Jézus első csodatétele, ahol a tanítványok is jelen voltak? Aki indiai levelezőtársat szeretne, küldje el bemutatkozó levelét, lehetőleg angolul, a következő cimre: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. Ezeket a leveleket továbbítjuk Joó Angelikának és Andrásnak, akik Indiában fogják levelezőpartnereiteknek odaadni. Barátok, hittan-csoportok közösen is írhattok!!! Az indiai gyerekek nagyon váijákü! Slusszkulcsos gyerekek A már mögöttünk hagyott nyár, ahogy máskor is, leginkább a gyermekeké volt. Miután az iskolaév befejeződött, a tanodák bezárták kapuikat, az iskolások előtt ott volt majdnem három hónapnyi szabadidő. Az elmúlt esztendőkben ezekben a nyári hónapokban vissza-visszatérő kifejezés volt a „kulcsos gyerek” kifejezés. Ez a kifejezés arra a sok ezer gyermekre vonatkozott, akik a nyakukban lógó lakáskulccsal szünidőben szülői felügyelet nélkül tétlenül, dologtalanul, értelmes elfoglaltságot nem találva, haverokkal csavarogtak egész nap. Legújabban talán egy új kifejezést kell megtanulnunk. A „slusszkulcsos gyermek” kifejezést. Azokról a jól szituált családok gyermekeiről van szó, akiknek szülei minden létező anyagi dolgot megadnak csemetéiknek, csak éppen a törődést és szeretetet nem. Idejük nincs foglalkozni gyermekeikkel, mert az élet munka és rohanás. Teljesíteni kell, eredményeket felmutatni. Hogy gyermekükkel mi történik, azzal már nincs idejük foglalkozni. Egy mosonmagyaróvári addiktológus szakember riasztó adatokat hozott nyilvánosságra. Elmondta, hogy a Lajta parti városban tavaly tizenhárom éves volt a legfiatalabb drogos, idén az alsó korhatár már tíz-tizenkét évre süllyedt. A drogfogyasztásban élen járnak a tehetős családok gyermekei. Ők sok esetben havonta akár tízezer forintot is költenek kábítószerre. A csúcsot talán az a fiatal tartja, aki tizenévesen havi százezer forintot csent el otthonról, hogy a bódító szert meg tudja vásárolni. A szülőknek sok esetben nemcsak gyermekük furcsa viselkedése nem tűnik fel, hanem a rendszeresen megcsapolt családi kassza sem. Hogyan is tűnne fel, amikor a szülők szinte soha nincsenek otthon, és nem is látják gyermeküket. Hajtanak a mindennapi betevőért, a nagyobb autóért, a nagyobb házért, a rongyrázó és hivalkodó életvitelért. Eközben pedig a magára hagyott „slusszkulcsos gyerek” kiszalad a kezük alól, tönkreteszi magát és elsüly- lyed. A közelmúltban volt alkalmam találkozni egy olyan édesanyával, akinek kisebbik lánya drogos lett. Az egész család élete tönkrement. Azóta ez az édesanya már rájött, hogy hol hibázott. Többet ért volna a Karibi-tengeri nyaralásoknál, a jól fizető menedzseri állásnál, és a társadalmi elismertségnél odafigyelni szeretetre, meghitt beszélgetésekre és törődésre szomjazó lányára. A szeretet ugyanis nem forintosítható. A kérdés már csak az, miért kell erre a felismerésre várni a tragédia bekövetkeztéig? Kiss Miklós HM FIATALOKNAK Dalom zengjen az Úrnak egy élten át... A Soli Deo Gloria Ének- és Zenekar tavaszi szolgálatai és nyári táborozása A Soli Deo Gloria Evangélikus Ifjúsági Ének- és Zenekar 2000. április 8-án jótékonysági koncertet adott a győri evangélikus Öregtemplomban az Evangélikus Iskola javára, hangszerek vásárlására. Hallgatóné Hajnal Judit igazgatónő e köszönő szavakkal búcsúzott a koncert végén: „A zene szebbé teszi az életünket, az éneklő mások életét is. Tudjuk azt, hogy különböző városokban tanultok, mégis nagyszerű, hogy együtt vagytok, és örömöt és boldogságot sugároztok mindany- nyiunk felé, így a legtisztább forrásból kaptuk a böjti időben is a csodálatos üzenetet. Énekkarunk június 3-án pün- kösdi-nyárköszöntő koncertet adott a ménfőcsanaki Bezerédj kápolnában, melynek díszvendégei Max Hamsch, a Németországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület (CVJM) nyugalmazott titkára és Jankovits Béla esperes voltak. A koncertet egy szeretetvendégség követett. A kórus ez év pünkösd vasárnapján a kajárpéci evangélikus templomban szolgált az istentiszteleten. Idén nyáron sem maradhatott el a táborozás. A fárasztó érettségi, felvételi és egyetemi vizsgaidőszak után újult erővel kezdtünk hozzá a nyári programok meg2000. június 3-án, a Soli Deo Gloria pünkösdi koncertet adott. Díszvendég: Max Hamsch (a képen balról az első) Az énekkar 2000. április 8-án, a győri evangélikus öregtemplomban adott jótékonysági koncertet szervezéséhez. Fontos volt számunkra a nyugodt környezet, ahol énekelhettünk, készülhettünk a koncertekre, ahol bibliaórákat és áhítatokat tarthattunk és játszhattunk. Táborunk igéjét idén János evangéliumából választottuk: Jézus mondja: „Én vagyok az út, az igazság és az élet. ” (Jn 14,6) Programjainkat a zene, bibliaórák, kirándulások, vetélkedők és a vizitúrák mellett délutánonként kreatív kézművesfoglalkozások is színesítették. Táboraink egyik fő célja, hogy alaposan felkészüljünk az előttünk álló koncertekre. Idén öt koncertet adtunk a környező gyülekezeteknek. Augusztus 11-én este a közelben levő Gyenes- diásra utaztunk, ahol Kapemaumban (a Magyarországi Evangélikus Egyház Szeretetintéz- ménye) az esti áhítat keretében a szeretetotthon állandó idős lakóinak, és az ott nyaraló vendégeknek adtunk koncertet. Köszönet az otthonvezetőnek a szeretetteljes fogadtatásáért és vendéglátásért. Fellépéseinket ezen a nyáron különösen komoly felkészülés előzte meg. Augusztus 13-án, vasárnap ugyanis négy különböző gyülekezetnek adtunk koncertet a hévízi német-magyar evangél ikus-református templomban. Délelőtt a német evangélikus és a magyar nyelvű református istentiszteleteken szolgáltunk, majd egy rövid pihenő után délután a magyar evangélikus, és este a német református gyülekezetnek énekeltünk. Műsorunkban az új magyar dalok mellett számos német nyelvű ének is szerepelt, amit a német testvérek nagy örömmel fogadtak. A bennünket hallgatók között több zenész és kórusvezető is volt, akikkel a koncert után megismerkedtünk, és akik tovább viszik és adják az örömöt, amivel az elhangzott dalok megajándékozták őket. Németországi és svájci meghívásokat is kaptunk. A helyi lelkészek már nagy szeretettel, ismerősként fogadtak bennünket. Prédikációik és dalaink mondanivalója előzetes egyeztetés nélkül is több szálon ösz- szefonódott, és ugyanarról szólt, ahogy a közönség egyik legkedvesebb dala is mondja: .....az igazságot átérzi a lelkünk, de te is tudod, hogy kimondhatatlan. ” Köszönet a hévízi lelkészeknek, gondnokoknak, gyülekezeteknek, a Ménfőcsanaki Önkormányzatnak és a szülőknek a sok segítségért! A kicsik és nagyok számára ez a nyolc nap nem munkát, hanem örömteli szolgálatot jelentett. E sorok a továbbiakban is vezessék utunkat: „Aki pedig az igazságot cselekszi, a világosságra megy, hogy kitűnjék cselekedeteiről, hogy Isten szerint cselekedte azokat. ” (Jn 3,21) Nyakas Judit Soli Deo Gloria Fiatalok konferenciája Gyenesdiáson Fiatalok, mégpedig „öregedő” fiatalok találkoztak augusztus utolsó hetében a Balaton-parti Gyenesdiáson. „Kapernaum” sokat látott falai között hitmélyítő programokon, beszélgetéseken, elcsendesedéseken vettünk részt. Először tavaly nyáron, Nagybörzsönyben jöttek össze húszon- és harmincéves fiatalok Szeverényi János lelkész vezetésével, hogy együtt és még inkább Istennel töltsenek néhány napot. Akkor még csak húszán, idén már negyvenen vágytak a zűrös, zajos és rohanó világunktól testileg-lelkileg megfáradtként erőt meríteni, hitben megújulni és a reménység békességét ismét átélni. A Keszthelyhez közeli Gyenesdiáson egyházunk egyik legszebb szociális intézménye működik, már közel 70 éve. A őszinteségről, a nők nehéz helyzetéről, álmaink „tanításáról”. A reggeli áhítatokon Isten további kérdésein gondolkodtunk: „Hol van a te testvéred?" (lMóz 4,9), „Mit kellett volna még tennem a szőlőmmel? ” (Ézs 5,4), „Mit használ az embernek, ha az egész világot megnyeri...?” 55 Adjatok hálát az Úrnak, mert jó, mert örökké tart szeretete. 118 Zsolt 1 5} Kettős hálaadásra jött össze a Bencze és a Tóth család a Kelenföldi templomban aug. 5-én. Ott volt a népes család apraja nagyja és a jó barátok, hogy együtt adjanak hálát Istennek. Kettősjubileum volt ez a nap. A felzendülő Istent dicsérő ének után Tóth Ferenc - perkátai gyógyszerész - és Tóthné Bence Agnes - tanítónő - álltak az oltár elé, hogy házasságuk 25. évfordulóján hálával emlékezzenek meg Istennek minden rájuk árasztott áldásáról. Az Igét ifj. Bence Imre - budavári lelkész - hirdette, azon Ige alapján, amellyel esküvőjükön a nagyapa - Ruttkay Miklián Géza bocsátotta életútjukra innen a kelenföldi oltártól. Gyermekeik, Szilvia és Péter hálaadó imádságban mondtak köszönetét Istennek szüléikért. A másik jubileum egy 80. születésnap volt. Id. Bencze Imrét köszöntöttük ez alkalomból. Az istentisztelet után a gyülekezet tanácstermében folytatódott az ünnepség terített asztalok mellett. Bencze András - fehérvári lelkész - köszöntötte az édesapját az egész család nevében. Megköszönte a szerető gondoskodást, a testi-lelki javakat, amelyeket kaptak, a sok jó tanácsot, amellyel irányította életüket. Ezután a 12 unoka muzsikaszóval kedveskedett a nagyapónak - Bencze Gábor zenetanár irányításával. Majd még egy színdarabot is előadtak, melyben a legkisebbektől - 4-5 évesek - a legnagyobbakig - húszon évesek - mindenki szerepet kapott. A sok jókívánság mellett elhangzott, id. Bencze Imréhez, hogy további munkáját is Isten áldása kísérje. Mert bár nyugdíjas, a munkát nem hagyta abba. Ha szükséges helyettesíti lelkészfiait, szívesen szolgál, ahol szükséges. S a Missziói Egyesületben feleségével együtt nagyon áldásos munkát végeznek. Késő este mikor elköszöntünk egymástól, úgy éreztük, hogy jó volt nekünk itt együtt lenni, s Isten ajándékait számba venni. Hálánk azonban ne legyen csak ünnepi, vagy alkalomhoz kötve, de naponként adjunk hálát Istennek ajándékaiért. Erre figyelmeztet a 105. Zsoltár 1-3 verse: „Adjatok hálát az Úrnak, hívjátok segítségül nevét. Hirdessétek tetteit a népek között. Énekeljetek, zengjetek zsoltárt neki. Emlegessétek minden csodáját, Dicsőítsétek szent nevét, Szívből örüljetek, akik keresitek az Urat. ” Özv. Szabó Mihályné szép természeti környezetben fekvő komplexumban egyrészt az idősek otthona található, másrészt lelkészek, gyülekezeti tagok, egyházi munkatársak és fiatalok számára szerveznek itt konferenciákat, tavasztól őszig. Az augusztus végi „öregedő ifjak konferenciájának” jelmondata ez volt: Adám, hol vagy? A néhány nap során a világban elfoglalt helyünket próbáltuk meghatározni. A testvéri és baráti közösségben ezért beszélgettünk a munka és hivatás összefüggéseiről, a kereszthordozásról, az (Mt 16,26). A szabadidőben a Balaton habjaiban hüsöltünk, sportoltunk, kirándultunk. A búcsúest ezúttal is meghatóan zárult. Volt, aki saját költeményét olvasta föl, másvalaki énektudását mutatta be, míg néhányan egy vidám jelenet előadására vállalkoztak. Az est a tábortűz melletti diavetítéses áhítattal ért véget. Ismételten elhatároztuk, hogy az októberi országos tábortalálkozó után, télen újra ösz- szejövünk, és jövő nyáron is lesz „öregedő fiatalok konferenciája”. Szegfű Katalin » t
