Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-08-13 / 33. szám

Evangélikus 65. ÉVFOLYAM 33. SZÁM 2000. AUGUSZTUS 13. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 8. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Elet ÁRA: 48 Ft „...a sorrend ez: az igéből hit születik, a hitből újjászületés az újjászületésből reménység, hogy teljes bizonyossággal tudjuk várni örökségünket. ” Luther A TARTALOMBÓL Nemzeti hogylétünk Missziói konferencia Piliscsabán Szélrózsa­beszámoló EXPO - Hannover Ökumenikus istentiszteletre kerül sor a millen­nium jegyében augusztus 20-án (vasárnap) 16 órakor az EXPO 2000 Hannover Világkiállítás magyar pavilonjában. Minden Hannoverben járó érdeklődőt szeretettel várunk erre az ünnepi ese­ményre, melyen ár. Szabó Lajos evangélikus rek­tor, dr. Urbán Imre katolikus esperes és dr. Szabóné Mátrai Marianna intézetvezető szolgál­nak. ; . \ Magyarok Svédországban E urópai Millenniumi Ökumenikus Zarándoklatra várják Vadstena városába az európai ifjúságot. Egyhá­zunkból hetven fiatal indul autóbu­szon augusztus 2-án, és augusztus 11 - én érkeznek vissza Lénárt Viktor bu­dapesti egyetemi lelkész és Benyó Im­re egyetemi docens vezetésével. Út- jukról, és egyházunk testvéregyház­kerülete, a Linköpingi Egyházkerület rendezte találkozóról lapunk külön beszámolót közöl majd. Most tekintsünk kicsit szét Svédor­szágban és különösen is a Magyar Protestáns Egyházi Közösséggel is­merkedjünk. Ez év elején, január 21-24 között Stockholmban és Uppsalában jártam a Svédországi Evangélikus Egyház és a magyar gyülekezetek meghívására. A magyar nyelvű svédországi szolgálat ugyanis a svéd állam és a svéd egyház jogviszonyáról szóló 1999. novembe­rében megszavazott új parlamenti tör­vény szerint veszélybe került. A felekezeti törvény (Lag om Trossamfund) elválasztotta az egyhá­zat az államtól 2000-től kezdve. Az Evangélikus Egyház államegyházi státusza megszűnt és a szétválasztás jogi, gazdasági és praktikus lebonyolí­tási folyamata több évig tart. A ma­gyar szolgálat számára ez azt jelentet­te, hogy Molnár-Veress Pál lelkész svéd egyházi státuszát felmondta az illetékes stockholmi püspökség. A magyar gyülekezetek rendkívüli ala­pító és alkotmányozó küldöttgyűlést tartottak 1999. november 20-án és lét­rehozták az önálló Svédországi Ma­gyar Protestáns Egyházi Közösséget. A mellékelt térkép mutatja, melyik az a tizenöt város, ahol rendszeresen van magyar nyelvű istentisztelet. Ezen kí­vül a lelkész a norvégiai Oslóban, a finnországi Helsinkiben és az észtor­szági Tallinban is tart istentisztelete­ket. Emberfeletti feladatok! A svéd evangélikus érsek, K. G. Hammar meghívására január 24-én Molnár-Veress Pál lelkésszel és Jordáky Béla or­szágos felügyelő­vel együtt részt ve­hettünk a svéd püspökök orszá­gos konferenciá­ján, ahol lehetősé­günk nyílt arra, hogy a magyar gyülekezetek ügyéről tárgyal­junk. A svéd püs­pöki konferencia a meghallgatott be­számolók után jogi és anyagi segítsé­get ajánlott fel a magyar szórvány­gyülekezetek szá­mára. Január 23-án a stockholmi francia nyelvű hugenotta eredetű gyülekezet templomában tar­tottunk magyar is­tentiszteletet és er­re a környékről is sokan eljöttek. Utá­na tájékoztató hang­□Magyar protestáns gyülekezetek istentiszteleti helyei zott el magyarországi egyházi éle­tünkről és az ökumenikus kapcsola­tokról, különös tekintettel az Augsburgban, 1999. október 31-én aláírt evangélikus-katolikus közös nyilatkozatra az Isten előtti megigazu- lás teológiai kérdésében a kölcsönös elmarasztalások visszavonásáról. Hogyan tovább svédországi magyar gyülekezetek, ez a kérdés foglalkoz­tatta leginkább az egybegyűlteket. Más európai országokhoz hasonlóan a magyar nyelvű gyülekezetek támoga­tása a befogadó ország többségi egy­házainak részéről Svédországban is nehézségekbe ütközik. Magyar nyel­vű gyülekezeteink hithűségén, temp­lomjárási buzgóságán, áldozatkészsé­gén ,az anyanyelv és a nemzeti kultú­ra megőrzése akarásán múlik, hogyan alakul a jövő Svédországban a szá­mukra. Ifjúsági zarándokcsapatunk találko­zik a magyar gyülekezetek képviselő­ivel is. A Linköpingi Egyházkerület és Déli Egyházkerületünk testvéregyházi szerződése alapján a teológiai fakultá­sok, egyházi szervezetek, gyülekezeti csoportok kölcsönös látogatására ke­rülhet sor és a svéd egyetemek ösztön­díjat biztosítanak fiatal teológusaink­nak. így tanulhatott az 1999/2000. tanévben az uppsalai egyetemen Joób Máté kelenföldi segédlelkészünk. Az a reménységünk, hogy a jövőben a Svéd Evangélikus Egyházzal kiala­kított jó kapcsolat előmozdítói és ha­szonélvezői is lehetnek majd a svéd­országi magyar gyülekezetek. Dr. Harmati Béla 45 MILLIÓ A KONFIRMÁCIÓI MUNKÁRA Évente 600 konfirmandus Népegyház. Lassan elfelejtjük, milyen is népegyházban élni, pedig volt idő, amikor egyházunk népegyház volt. Ma már szór­ványegyház. A finn evangélikus egyház azonban népegyház. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, azt volt lehetőségünk megta­pasztalni finnországi utunkon. Többek kö­zött akkor, amikor e sorok írója Verasztó Já­nos répcelaki lelkész társaságában két napot tölthetett el Püyhölläben egy konfirmandus táborban. Már a környezet is lenyűgöző volt. Hatal­mas fenyőerdő közepén, gyönyörű tó part­ján, ideális helyen táboroztak a konfirman­dusok. Ottjártunkkor éppen a jyväskyläi gyülekezet két konfirmandus csoportja volt ott. A fiatalok nyolc napot tölthettek el együtt Heidi Watia táborvezető lelkész irá­nyítása mellett.- Nem ez az egyetlen ilyen tábora a jyväskyläi gyülekezetnek - kezdte Heidi Watia. Konfirmandusaink maguk dönthetik el, hogy melyik táborunkba akarnak menni. Aki nyáron kíván táborozni, az három ilyen hely között választhat. Aki viszont a tél örö­meinek szeretne hódolni, az jelentkezhet egy lappföldi sítáborba. Természetesen itt is, ott is a fő hangsúly az oktatásra esik. A délelőt­ti órákban csoportfoglalkozásokat, bibliaórá­kat tartunk a fiataloknak, délután és este pe­dig játék, sport szerepel a programban.- A konfirmációi oktatás 14 éves korban kezdődik és a konfirmandusoknak fél év alatt nyolcvanórás tanfolyamon kell részt venniük. Ennyi elegendő, hiszen óvodás kor­tól kezdve részt vesznek hitoktatásban, sőt erkölcstant is tanulnak. Gyakorlatilag mire a konfirmációhoz érkeznek, alapjaiban isme­rik az evangélikus egyház tanítását. Ezeknek a konfirmandusoknak a tábor befejezése utá­ni vasárnap lesz a konfirmációjuk. Ezzel per­sze nincs vége a velük való foglalkozásnak. A csoportvezetők megtartják csoportjaikat és tovább foglalkoznak velük. Minden ősszel rendezünk a gyülekezetben egy nagy találko­zót, ahol a konfirmandusok újra találkoznak egymással. Szinte senki nem hiányzik erről a találkozóról. Ennek az utógondozásnak is köszönhető, hogy konfirmandusaink több mint ötven százaléka élő tagja marad gyüle­kezetünknek. Olyan, aki teljesen eltűnik lá­tókörünkből, nagyon kevés van. Mi ezt a munkaterületet nagyon fontosnak tekintjük, és súlyának megfelelően kezeljük, hiszen ezek a fiatalok jelentik a jövő egyházát. És hogy mit jelent népegyházi keretek kö­zött gyülekezeti munkát végezni és fiatalok­kal foglalkozni? Ehhez álljon itt néhány ada­lék. A jyväskyläi gyülekezet lélekszáma 27 ezer. Gyakorlatilag az egész város evangéli­kus. A gyülekezetben húsz lelkész és négy kórházlelkész szolgál. Tizenkét gyülekezeti munkatárs foglalkozik a fi­atalokkal, ezenkívül negyven diakóniai munkással és kilenc kántorral rendel­keznek. Az egyházközségben évente 25-30 csoportban átlagosan hatszázan konfirmálnak. Három csoportnak télen, a többinek nyáron van a konfirmációi ünnepélye. A gyülekezet, költségveté­séből csak a konfirmációi munkára egy millió finn márkát, vagyis 45 millió fo­rintot áldoz évente. Az eredményes munkához szükséges infrastruktúra termé­szetesen a rendelkezésre áll. Bár jól tudjuk, hogy az anyagi, tárgyi és személyi feltételek megléte önmagában még nem jelent biztosítékot a hatékony és sikeres munkához, mégis eljátszhatunk a gondolat­tal, hogyha nálunk nincs az elmúlt ötven év, és csak megközelitőleg olyan feltételek kö­zött végezhetnénk a szolgálatot, mint Jyväskyläben, hol tartanának gyülekezeteink és evangélikus egyházunk?! Kiss Miklós Három lelkészt avattak az Északi Egyházkerületben A Bécsi kapu téri templomban július 15-én avatta lelkésszé D. Szebik Imre a kerület püspöke Buday Barnabás és Vancsai Jó­zsef végzett teológusokat. Buda­vár és Tata örül ma, mert közülük jön az új nemzedék - mondotta a püspök. Buday Barnabás a budavári gyülekezet tagja, ifjúsági munká­sa. Papi családból származik. Nagyapja, dr Pusztay László ny. lelkész az iktatási szertartásban is részt vett, Balicza Iván budavári lelkésszel. Barnabás elmondása szerint már gyermekkorától ké­szült a papi hivatásra. Egyetemi hallgató korában ösztöndíjon volt a bielefeldi (Németország) Béthelben. Érdeklődése különö­sen az egyháztörténelem és a gyakorlati teológia felé for­dult. Érdekesség, hogy zárószigorlati diplomamunkája a cserkészetről szólt, ezzel is jelezve, hogy leginkább az if­júság közötti szolgálat vonzza. Ebben lesz része a követke­ző években, mert az egyház vezetősége a^ Országos Egy­ház Ifjúsági Osztályára osztotta be referensnek. Az avatá­son látszott a fiatalok nagy érdeklődése, sokan voltak ott a gyülekezetben. munkája segítette. Házasságban él, felesége agrárdiplo­más. A tatai gyülekezet népes küldöttsége kísérte el az ava­tásra, de nagy számban voltak jelen Bakonyszombat- helyről is, mert szolgálatát ebben a gyülekezetben fogja megkezdeni. A 25. zsoltár 4. versével indította útra a két lelkészt Szebik püspök, hozzátéve még ApCsel 17, 25-26 verseit. Az imádság nélkülözhetetlen, utat és ösvényt nyit és mutat. Aki az imádságra hagyatkozik, nem marad áldás nélkül. Pál apostol pedig a küldetésre mutat. Ő a görög kultúrában és művészetben megtalálta krisztusi küldetését és nem té­vesztette az utat. Ti most ebben a küldetésben indultok el a mai világban. Igét hirdetni, pásztorolni. Érdekes feladat, értékhordozó feladat. Az imádkozó élettel vigyázzatok küldetésetek beteljesíté­sére! Vancsai József a Budahegyvidéki Gyülekezet területén született, de Tatán élt szüleivel. Gyülekezeti lelkésze Nagy István volt konfirmációja idején. A lelkészi pályára indulá­sában a különböző táborokban való részvétele, intenzív A harmadik lelkészavatás Nyíregyházán volt július 29- én. Bozorády András otthoni gyülekezetében állt az oltár elé. Szülei mindketten lelkészi szolgálatban állnak e nagy gyülekezetben, édesapja esperesként, az egyházmegye élén. Valamikor a dunántúli Őrimagyarósdon kezdték az életet, itt született András is. Szép jele a testvéri ragaszko­dásnak, hogy az avatásra ebből a gyülekezetből is eljöttek, több száz kilométeres út megtételével, hogy szeretetüket kifejezzék. (Folytatás a harmadik oldalon) % is #

Next

/
Thumbnails
Contents