Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-08-13 / 33. szám
Evangélikus 65. ÉVFOLYAM 33. SZÁM 2000. AUGUSZTUS 13. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 8. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Elet ÁRA: 48 Ft „...a sorrend ez: az igéből hit születik, a hitből újjászületés az újjászületésből reménység, hogy teljes bizonyossággal tudjuk várni örökségünket. ” Luther A TARTALOMBÓL Nemzeti hogylétünk Missziói konferencia Piliscsabán Szélrózsabeszámoló EXPO - Hannover Ökumenikus istentiszteletre kerül sor a millennium jegyében augusztus 20-án (vasárnap) 16 órakor az EXPO 2000 Hannover Világkiállítás magyar pavilonjában. Minden Hannoverben járó érdeklődőt szeretettel várunk erre az ünnepi eseményre, melyen ár. Szabó Lajos evangélikus rektor, dr. Urbán Imre katolikus esperes és dr. Szabóné Mátrai Marianna intézetvezető szolgálnak. ; . \ Magyarok Svédországban E urópai Millenniumi Ökumenikus Zarándoklatra várják Vadstena városába az európai ifjúságot. Egyházunkból hetven fiatal indul autóbuszon augusztus 2-án, és augusztus 11 - én érkeznek vissza Lénárt Viktor budapesti egyetemi lelkész és Benyó Imre egyetemi docens vezetésével. Út- jukról, és egyházunk testvéregyházkerülete, a Linköpingi Egyházkerület rendezte találkozóról lapunk külön beszámolót közöl majd. Most tekintsünk kicsit szét Svédországban és különösen is a Magyar Protestáns Egyházi Közösséggel ismerkedjünk. Ez év elején, január 21-24 között Stockholmban és Uppsalában jártam a Svédországi Evangélikus Egyház és a magyar gyülekezetek meghívására. A magyar nyelvű svédországi szolgálat ugyanis a svéd állam és a svéd egyház jogviszonyáról szóló 1999. novemberében megszavazott új parlamenti törvény szerint veszélybe került. A felekezeti törvény (Lag om Trossamfund) elválasztotta az egyházat az államtól 2000-től kezdve. Az Evangélikus Egyház államegyházi státusza megszűnt és a szétválasztás jogi, gazdasági és praktikus lebonyolítási folyamata több évig tart. A magyar szolgálat számára ez azt jelentette, hogy Molnár-Veress Pál lelkész svéd egyházi státuszát felmondta az illetékes stockholmi püspökség. A magyar gyülekezetek rendkívüli alapító és alkotmányozó küldöttgyűlést tartottak 1999. november 20-án és létrehozták az önálló Svédországi Magyar Protestáns Egyházi Közösséget. A mellékelt térkép mutatja, melyik az a tizenöt város, ahol rendszeresen van magyar nyelvű istentisztelet. Ezen kívül a lelkész a norvégiai Oslóban, a finnországi Helsinkiben és az észtországi Tallinban is tart istentiszteleteket. Emberfeletti feladatok! A svéd evangélikus érsek, K. G. Hammar meghívására január 24-én Molnár-Veress Pál lelkésszel és Jordáky Béla országos felügyelővel együtt részt vehettünk a svéd püspökök országos konferenciáján, ahol lehetőségünk nyílt arra, hogy a magyar gyülekezetek ügyéről tárgyaljunk. A svéd püspöki konferencia a meghallgatott beszámolók után jogi és anyagi segítséget ajánlott fel a magyar szórványgyülekezetek számára. Január 23-án a stockholmi francia nyelvű hugenotta eredetű gyülekezet templomában tartottunk magyar istentiszteletet és erre a környékről is sokan eljöttek. Utána tájékoztató hang□Magyar protestáns gyülekezetek istentiszteleti helyei zott el magyarországi egyházi életünkről és az ökumenikus kapcsolatokról, különös tekintettel az Augsburgban, 1999. október 31-én aláírt evangélikus-katolikus közös nyilatkozatra az Isten előtti megigazu- lás teológiai kérdésében a kölcsönös elmarasztalások visszavonásáról. Hogyan tovább svédországi magyar gyülekezetek, ez a kérdés foglalkoztatta leginkább az egybegyűlteket. Más európai országokhoz hasonlóan a magyar nyelvű gyülekezetek támogatása a befogadó ország többségi egyházainak részéről Svédországban is nehézségekbe ütközik. Magyar nyelvű gyülekezeteink hithűségén, templomjárási buzgóságán, áldozatkészségén ,az anyanyelv és a nemzeti kultúra megőrzése akarásán múlik, hogyan alakul a jövő Svédországban a számukra. Ifjúsági zarándokcsapatunk találkozik a magyar gyülekezetek képviselőivel is. A Linköpingi Egyházkerület és Déli Egyházkerületünk testvéregyházi szerződése alapján a teológiai fakultások, egyházi szervezetek, gyülekezeti csoportok kölcsönös látogatására kerülhet sor és a svéd egyetemek ösztöndíjat biztosítanak fiatal teológusainknak. így tanulhatott az 1999/2000. tanévben az uppsalai egyetemen Joób Máté kelenföldi segédlelkészünk. Az a reménységünk, hogy a jövőben a Svéd Evangélikus Egyházzal kialakított jó kapcsolat előmozdítói és haszonélvezői is lehetnek majd a svédországi magyar gyülekezetek. Dr. Harmati Béla 45 MILLIÓ A KONFIRMÁCIÓI MUNKÁRA Évente 600 konfirmandus Népegyház. Lassan elfelejtjük, milyen is népegyházban élni, pedig volt idő, amikor egyházunk népegyház volt. Ma már szórványegyház. A finn evangélikus egyház azonban népegyház. Hogy mit jelent ez a gyakorlatban, azt volt lehetőségünk megtapasztalni finnországi utunkon. Többek között akkor, amikor e sorok írója Verasztó János répcelaki lelkész társaságában két napot tölthetett el Püyhölläben egy konfirmandus táborban. Már a környezet is lenyűgöző volt. Hatalmas fenyőerdő közepén, gyönyörű tó partján, ideális helyen táboroztak a konfirmandusok. Ottjártunkkor éppen a jyväskyläi gyülekezet két konfirmandus csoportja volt ott. A fiatalok nyolc napot tölthettek el együtt Heidi Watia táborvezető lelkész irányítása mellett.- Nem ez az egyetlen ilyen tábora a jyväskyläi gyülekezetnek - kezdte Heidi Watia. Konfirmandusaink maguk dönthetik el, hogy melyik táborunkba akarnak menni. Aki nyáron kíván táborozni, az három ilyen hely között választhat. Aki viszont a tél örömeinek szeretne hódolni, az jelentkezhet egy lappföldi sítáborba. Természetesen itt is, ott is a fő hangsúly az oktatásra esik. A délelőtti órákban csoportfoglalkozásokat, bibliaórákat tartunk a fiataloknak, délután és este pedig játék, sport szerepel a programban.- A konfirmációi oktatás 14 éves korban kezdődik és a konfirmandusoknak fél év alatt nyolcvanórás tanfolyamon kell részt venniük. Ennyi elegendő, hiszen óvodás kortól kezdve részt vesznek hitoktatásban, sőt erkölcstant is tanulnak. Gyakorlatilag mire a konfirmációhoz érkeznek, alapjaiban ismerik az evangélikus egyház tanítását. Ezeknek a konfirmandusoknak a tábor befejezése utáni vasárnap lesz a konfirmációjuk. Ezzel persze nincs vége a velük való foglalkozásnak. A csoportvezetők megtartják csoportjaikat és tovább foglalkoznak velük. Minden ősszel rendezünk a gyülekezetben egy nagy találkozót, ahol a konfirmandusok újra találkoznak egymással. Szinte senki nem hiányzik erről a találkozóról. Ennek az utógondozásnak is köszönhető, hogy konfirmandusaink több mint ötven százaléka élő tagja marad gyülekezetünknek. Olyan, aki teljesen eltűnik látókörünkből, nagyon kevés van. Mi ezt a munkaterületet nagyon fontosnak tekintjük, és súlyának megfelelően kezeljük, hiszen ezek a fiatalok jelentik a jövő egyházát. És hogy mit jelent népegyházi keretek között gyülekezeti munkát végezni és fiatalokkal foglalkozni? Ehhez álljon itt néhány adalék. A jyväskyläi gyülekezet lélekszáma 27 ezer. Gyakorlatilag az egész város evangélikus. A gyülekezetben húsz lelkész és négy kórházlelkész szolgál. Tizenkét gyülekezeti munkatárs foglalkozik a fiatalokkal, ezenkívül negyven diakóniai munkással és kilenc kántorral rendelkeznek. Az egyházközségben évente 25-30 csoportban átlagosan hatszázan konfirmálnak. Három csoportnak télen, a többinek nyáron van a konfirmációi ünnepélye. A gyülekezet, költségvetéséből csak a konfirmációi munkára egy millió finn márkát, vagyis 45 millió forintot áldoz évente. Az eredményes munkához szükséges infrastruktúra természetesen a rendelkezésre áll. Bár jól tudjuk, hogy az anyagi, tárgyi és személyi feltételek megléte önmagában még nem jelent biztosítékot a hatékony és sikeres munkához, mégis eljátszhatunk a gondolattal, hogyha nálunk nincs az elmúlt ötven év, és csak megközelitőleg olyan feltételek között végezhetnénk a szolgálatot, mint Jyväskyläben, hol tartanának gyülekezeteink és evangélikus egyházunk?! Kiss Miklós Három lelkészt avattak az Északi Egyházkerületben A Bécsi kapu téri templomban július 15-én avatta lelkésszé D. Szebik Imre a kerület püspöke Buday Barnabás és Vancsai József végzett teológusokat. Budavár és Tata örül ma, mert közülük jön az új nemzedék - mondotta a püspök. Buday Barnabás a budavári gyülekezet tagja, ifjúsági munkása. Papi családból származik. Nagyapja, dr Pusztay László ny. lelkész az iktatási szertartásban is részt vett, Balicza Iván budavári lelkésszel. Barnabás elmondása szerint már gyermekkorától készült a papi hivatásra. Egyetemi hallgató korában ösztöndíjon volt a bielefeldi (Németország) Béthelben. Érdeklődése különösen az egyháztörténelem és a gyakorlati teológia felé fordult. Érdekesség, hogy zárószigorlati diplomamunkája a cserkészetről szólt, ezzel is jelezve, hogy leginkább az ifjúság közötti szolgálat vonzza. Ebben lesz része a következő években, mert az egyház vezetősége a^ Országos Egyház Ifjúsági Osztályára osztotta be referensnek. Az avatáson látszott a fiatalok nagy érdeklődése, sokan voltak ott a gyülekezetben. munkája segítette. Házasságban él, felesége agrárdiplomás. A tatai gyülekezet népes küldöttsége kísérte el az avatásra, de nagy számban voltak jelen Bakonyszombat- helyről is, mert szolgálatát ebben a gyülekezetben fogja megkezdeni. A 25. zsoltár 4. versével indította útra a két lelkészt Szebik püspök, hozzátéve még ApCsel 17, 25-26 verseit. Az imádság nélkülözhetetlen, utat és ösvényt nyit és mutat. Aki az imádságra hagyatkozik, nem marad áldás nélkül. Pál apostol pedig a küldetésre mutat. Ő a görög kultúrában és művészetben megtalálta krisztusi küldetését és nem tévesztette az utat. Ti most ebben a küldetésben indultok el a mai világban. Igét hirdetni, pásztorolni. Érdekes feladat, értékhordozó feladat. Az imádkozó élettel vigyázzatok küldetésetek beteljesítésére! Vancsai József a Budahegyvidéki Gyülekezet területén született, de Tatán élt szüleivel. Gyülekezeti lelkésze Nagy István volt konfirmációja idején. A lelkészi pályára indulásában a különböző táborokban való részvétele, intenzív A harmadik lelkészavatás Nyíregyházán volt július 29- én. Bozorády András otthoni gyülekezetében állt az oltár elé. Szülei mindketten lelkészi szolgálatban állnak e nagy gyülekezetben, édesapja esperesként, az egyházmegye élén. Valamikor a dunántúli Őrimagyarósdon kezdték az életet, itt született András is. Szép jele a testvéri ragaszkodásnak, hogy az avatásra ebből a gyülekezetből is eljöttek, több száz kilométeres út megtételével, hogy szeretetüket kifejezzék. (Folytatás a harmadik oldalon) % is #
