Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)
2000-08-06 / 32. szám
Evangélikus 65. ÉVFOLYAM 32. SZÁM 2000. AUGUSZTUS 6. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 7. VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ÁRA: 48 Ft „...Amikor Isten reánk küld valamit, jót vagy rosszat, jólesőt vagy fájdalmasat, szégyent vagy bajt, tartsuk azt ne csupán jónak, hanem szentnek is. Ha ilyenekért tudom Istent dicsőíteni, akkor szentelem meg Őt a szívemben. Luther A TARTALOMBÓL Evangélikusok Inkeri földön Hitoktatás a pluralista Európában Valláspedagógiai konferencia Trondheimben Tíz éves a siófoki evangélikus templom ,Vált ezredévet ezredév?” Nem véletlenül adott otthont 2000. június 28- július 2. között a norvégiai Trondheim városa az európai vallásoktatással foglalkozó közösség (ICCS) konferenciájának. A lutheránus országban most alakították ki a hittantanításnak azt az új elképzelését, amelyben a toleráns megközelítés és az értékek meggyőző módon történő átadása egymás mellett próbál helyet találni. Olyan vallástanítás ez, ahol a keresztyén ismeretek minőségi tanítása mellett ott van az általános vallásismeret is. Nem gyengíti ez a módszer a felekezeti kötődést, rendkívüli mértékben emeli viszont az általános vallási kultúrát a következő nemzedékek életében. Norvég hitoktatási módszerként vált pillanatok alatt közismertté ez az új tanterv. „NEKED A JÖVŐBEN VALÓ REMÉNYSÉGED VAN” A „Felébredettek” ünnepe Harmincezer ember énekelt, imádkozott és hallgatta a bizonyságtételeket esőben, szélben, napsütésben három napon keresztül egy futballpálya nagyságú mezőn, falócán ülve. Szórványegyházban szolgáló jövőben való reménységed van”. Az emberáradatban ismerős arcokkal is találkozhattunk. Bárdossy Tibor vezetésével ugyanis az irsai gyülekezet küldöttsége, - akik finn testvérgyülekezetüket látogatták meg - élve- Finnországban öt ébredési mozgalom van. Közülük hárommal jó a kapcsolatunk. A gyülekezetben is testvéri a viszony közöttünk. Nem mondható ugyanakkor ez el a legnagyobb mozgalommal, a laestadianusokkal kapcsolatban. Ők elég zárt közössé30 ezer hívő vett részt a felébredtek ünnepén nepre. Az eseménynek még egy magyar vonatkozása volt. A záró istentisztelet úrvacsorái szolgálatában részt vett Szabóné Mátrai Marianna. Két „seurat” közötti szünetben találtunk alkalmat arra, hogy beszélgessünk Alpo Järvi lelkészszel, a mozgalom elnökségi tagjával.- Hogyan viszonyul a hivatalos finn egyház a mozgalomhoz?- A kezdeti időszakban a lelkészek mereven elzárkóztak mozgalmunktól. Ma már más a helyzet. A finn lelkészi kar kétharmada valamilyen szinten kapcsolatban áll velünk. Azok a hívő emberek pedig, akik rendezvényeinken' részt vesznek, otthon tagjaik gyülekezetüknek. Mi az evangélikus teológiára alapozzuk tanításunkat. Saját énekeskönyvünk van, de énekeink az evangélikus énekeskönyvben is megtalálhatóak. Elfogadottságunkat mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy felszólalt és köszöntötte a résztvevőket Jorma Laulaja püspök is.- Milyen a viszonyuk a többi ébredési mozgalommal? Fotó: Kiss Miklós get alkotnak, így velük nincs semmiféle kapcsolatunk.- Mennyi tagja van a „körtti” mozgalomnak és mit kell tudni erről a hétvégi ünnepről?- Mozgalmunk egyesületként működik, aminek nyolcezer tagja van. Az itt megjelent harmincezer embernek egynegyede tag. Évközben házakban és gyülekezetekben találkozunk. Jelentős külmissziói munkát végzünk. Negyven misszionáriusunk szolgál Afrikában és Ázsiában. Tíz éve kezdtük a missziói munkát az inkerik között. Ezalatt a tíz év alatt több mint 200 önkéntesünk tizennégy gyülekezeti épületet hozott helyre. Mozgalmunknak van saját kiadója. Évente tartjuk meg ezeket a lelki, ébredési találkozóinkat, mindig máshol. Erre a találkozóra két éve készülünk. A gyülekezetek és Nurmó városának több mint ezer önkéntese ingyen segít nekünk a rendezvény zökkenőmentes lebonyolításában. Öt évre előre már megvannak következő helyszíneink. 2001-ben Járvánpáássében fogunk újra találkozni. Kiss Miklós 20 ország 75 képviselője foglalkozott a konferencia témájával: A pluralista európai társadalom; Egyház és iskola együttműködése a mai vallásoktatás területén. A rendkívül friss és élénk valláspedagógiai találkozó három égető kérdés területét járta körül. 1. Egy esettanulmányi napon négy európai ország valláspedagógiai vizsgálata adott alapot a további napok előadási plenáris és kiscsoportos megbeszéléseihez. A négy kiválasztott ország Magyarország, Anglia, Norvégia és Spanyolország volt. A nagyon eltérő lehetőségű és „fejlettségű” hitoktatási helyzetek kitűnő alkalmat nyújtottak egy mai európai valóság vizsgálatához. A tapasztalatok és a fejlődés összevetése megmutatta, hogy mennyire azonosak az európai keresztyén hitoktatás örömei és gondjai ma. Örömmel tapasztalhattuk, hogy a magyarországi hittantanítással kapcsolatos kérdések özönét kellett megválaszolnunk a helyzetünkről szóló előadás után. Nem távolról és idegenként kérdeztek rólunk a többségében európai hírű szakemberek, hanem az alakuló közös Európa valóságának részeként. A vallástanítás nemcsak egy nemzet önálló arculatának kialakítás^, megőrzése szempontjából fontos, hanem a kapcsolatépítés folyamán jelent rendkívül lényeges lehetőséget. A közös európai keresztyén identitás' fejlődése a nagyobb összefüggésben sokkal eredményesebben alakulhat, mint a bármilyen alapon is történő elkülönülés, az önállóság túlhangsúlyozása esetében. Világosan kirajzolódott, hogy a ma hitoktatásban részesülő tanulók számára az egymás mellett élés és a különbözőségek ellenére megtalált együttműködés az egyik legfontosabb etikai tartalom. Ezt pedig nem lehet elég korán elkezdeni megtanulni, és nem szabad éppen a legfontosabb életkorban abbahagyni. Az alapfokú tanulási időszak és a középiskola utolsó négy osztálya nálunk is nagyobb figyelmet érdemelne ebben az összefüggésben. A keresztyén kultúra mint identitásteremjő tényező, is, akkor válhat a jövőben összekapcsoló erővé, ha a mai hittantanítás összehangoltabbá válik Európában. A közeledésre és a már kialakított és kipróbált, jó színvonalú tantervek, tankönyvek és nevelési eljárások megismertetésére illetve kölcsönös felhasználására nagy szükségünk van. 2. A továbbképzés napján egy politikus és egy valláspedagógus szemszögéből vizsgálhattuk meg a hitoktatás kihívásait és perspektíváját. Consuelo Holtzer az Európa Parlament képviselőjeként a strasbourgi nevelési és kulturális elképzelések alapján mutatott rá arra, hogy a vallásoktatás alapvetően semleges terület az európai politikai jövőkép szempontjából. Friedrich Schweitzer tübingeni teológiai profesz- szor pedig a valláspedagógia felől közelítve mutatott rá arra a problémára, hogy vajon kérdés-e még a pluralista Európában a vallásoktatás. Hova tartozik a vallásoktatás? Csupán egyházi feladat vagy az állami oktatási kötelezettség része? Nem egyszerű megmondani ma már egész európai összefüggéseket nézve azt sem, hogy Kelet (ortodoxia) és Nyugat (katolikus és protestáns meghatározottság) megosztottságában milyen vallási ismeretekre lesz szüksége a következő évtizedek felnőttjeinek. Mégis egyértelműen foglalt állást amellett, hogy a vallás- oktatásnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a közös európai polgári társadalom kialakulhasson. Ez a valláspedagógia elkövetkező éveiben nem pusztán gyakorlati feladat, hanem tartalmi kötelezettség is. Az európai térség vallásoktatásának európaivá kell válnia. Olyan megszólalásra van itt szükség, amit egyaránt meghall és megért a hivatásos pedagógus, politikus és nevelési szakember, de eléri ez a közlés a szülőket is egy egységes európai szemlélet alakulása értelmében. A vallásoktatásnak feladata van Európa lelki fejlődésében. Ebben pedig a sokféle együttműködés fokozottabb megvalósulása segíthet igazán. Iskolai élet, civil társadalom és az egyházi élet dinamikus kooperációjára kell elszánnunk magunkat. 3. A dialógus napján lehetőség nyílt arra, hogy egy zsidó teológus nagyszerű előadása (Douglas S. Charing rabbi) és Parvez Manzoor Svédországban élő muzulmán tudós gondolatainak feltárása után mindannyian gyakoroljuk a dialógus valamennyi lehetőségét. Szemléltette ez azt a körülményt is, amelyben a vallásoktatás munkája folyik ma Európában. Legfeljebb kényelemből lehet azt mondani, hogy a keresztyén hitoktatásnak elegendő csak a saját kérdéseivel foglalkozni. Ugyanígy alig halasztható tovább az ökumenikus gondolkodásmód komolyabb és hatékonyabb jelenléte a hitoktatásban. Felekezeti eltérések vagy vallási különbözőségek akkor válnak igazán a jövő Európájának építőköveivé, ha kezelésükre egy alaposabb vallási ismerettel rendelkező nemzedék toleráns magatartása fejlődik ki. A másik megismerése kisebbségi és többségi helyzetben egyaránt kívánatos. Ez a feladat nagyon komoly szakmai kihívás a közép-európai hitoktatás számára is. Lehet ezt bagatellizálni, de a következmények nagyon sokat árthatnak a jövőbeni egymás mellett élésnek. A konferencia résztvevői különös érzéseket és élményeket tapasztalhattak meg az ezeréves Trondheim városának hídjain és utcáin sétálva és gyönyörködve a világos éjszakákban, a hegyek, fjordok és barátságos arcok látványában. Kiemelkedő pillanatokat jelentettek a Nidaros székesegyház belsejében és környékén átélt zarándoklat órái. Nem volt ez más, mint egy szerzetesi ruhában megjelenő „idegenvezető”, aki 12 helyen megállva, imádság, meditáció és csend gyakorlatában mutatta be a templom szépségeit. Igazi istentiszteletet éltünk át ezen az úton, minden erőszakos idegenforgalmi vagy vallásos ráhatás nélkül. Jó példa volt ez arra is, hogy a vallástanítás órái, ha erőszak helyett tartalommal és lelkülettel telítettek, úgy hatnak ránk, mint az életünk zarándoklatának legfontosabb felkészítő állomásai. 2003-ban ez a konferencia Budapestre tervezi következő programját. De jó lenne, ha akkor úgy utazhatnának el tőlünk a vendégek, ahogyan most mi térhettünk vissza Norvégiából: tapasztalatokkal és új ismeretekkel. (A norvég hitoktatási program és Schweitzer professzor előadása terveink szerint teljes terjedelemben megjelenik a közeljövőben a Lelkipásztor hasábjain.) Dr. Szabó Lajos Ökumenikus millenniumi istentisztelet lesz 2000. augusztus 19-én 19 órakor a Budapest - Szilágyi Dezső téri református templomban. A liturgia és az igehirdetés szolgálatát a házigazdák: D. dr. Harmati Béla és dr. Bölcskei Gusztáv püspökök végzik. Az istentiszteleten magas rangú ökumenikus vendégek köszöntik a kettős ünnepen népünket. Jelen lesz Bartholomeos pátriárka, Angelo Sodano biboros, Voitto Huotari evangélikus püspök és Thomas Wiipf református egyházszövetségi elnök. Közreműködnek a történelmi egyházak kórusai. i V 4
