Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-07-16 / 29. szám

2. oldal 2000. JÚLIUS 16. Evangélikus Élet r ÚJ NAP - ÚJ KEGYELEM "N ISTENTISZTELETI REND „Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét.” Gál 6,2 VASÁRNAP Jézus Krisztus mondja: „íme, én veletek vágyok minden napon a világ végezetéig." Mt 28,20 (Ézs 7,4; Róm 1^10-13; Zsolt 144.1 15) Egy csodálatos kép rajzolódik elénk: Jézus ott ül a királyi széken, az Atya jobbján, uralkodik menny és föld felett. Ugyankkor velünk vándorol utunkon, ott van, számunkra felmérhetetlen kozrptkus problémákat intéz­ve, és mégis mellettem. Ezt ígérte, ezt teszi. Tapasztalod? Tapasztald meg! HÉTFŐ Jézus így szólt a bénához: „Nek/d mondom, kelj fel, fogd az ágyadat, és menj haza! ” Az pedig felkelt, azonnal felvette az ágyát, és kiment. Mk 2,10-12 (Ézs 38,14; Jn 8,3-11; Mk 4,13-2Q) Uram, te­le vagyok panasszal, semmi sem jó, setpmi sem megy, pedip én akarom! Mikor jutok oda, hogy lássam: Te mit akarsz? ...és akkor „magától minden elcsitul”... „Ez a kegyelem” és elindtflsz! Jézus ezt mondta tanítványainak: ,,MTeiTJ?lK%^nvire'.’ Miért nincs hitetek? ” Mk 4,40 (Ézs 54,4; Jak 1,19-25, Mk*3*5T-2; KEDD 63,9; Jak 3,13-18; Mk 4,26-29) Bizalommal tanít kérni minket az Atyától. Milyen ritkán éljük át Isten gyermekeinek gondtalan életét, pedig Istennek ~ez»z akarata, ez a normális keresztyén életforma, teljes bizalomban, öröm­ben élni. Szeret blinket az Atya. Krisztusért! W ______ ' \ CS ÜTÖRTÖK Jézus így szól tanítványaihoz: „Ti adjatok nekik enni!” Mk 6,37 (Zsolt 104,27-28; Róm 12,17-21; Mk 4,30-34) A sokaságot megszánó Krisztus méltói a 104. zsoltár magasztalására: Áld­jad én lelkem az Urat! Uram, Istenep igen nagy vagy... Csodáiba bevonja az övéit. Alkalmas vagyok-e arra, hogy engem is fel­használjon? „Jól vigyázzatok, kihasználva az bgyan éltek; ne esztelenül, hanem bölcsen, kalmas időt, meri az idők gonoszak. ” Ef 5,15-16 (Hós 10,12; Rqpi 15,1-7; Mk 4,35-41) Gondoljunk a heti ige taná­csára: egymás terhét hordoznátok! Bizony egymás terhén könnyíteni csak jó példával lehet. A családban, a környezetünkben, „sóvárogva” várják a jó példát, a bölcs tanács nem elég. Keresik az Urat. Példáddal segítesz meg­találni. röttünk zúg a forgószél, viharzik a világ tengere, nem látunk semmit a hul­lámoktól, számunkra Jézus is alszik. Nem. Mi alszunk, minket tart fogva a vihar: Fogjuk meg az imádság kötelét (ha nekünk vékony cérnánk van is) és akkor Urunk jelenlétében csend lesz köröttünk. SZOMBAT SZERDA J^zus Krisztus mondja: „Maga az Atya szeret titeket, mivel ti szerettek engem, és hiszitek, hogy én az Istentől jöttem. ” (Zsolt ,Ha nem hallgattok az Ür szavára, akkor ellenetek fordul az Uragyanúgy, mint őseitek ellen. ” lSám 12,15 (lKor 7,19; Ézs 30,18-22; Mk 5,1-20) Az előttünk elment nemzedék példáján okulhatunk. Sámuel búcsúszavai megfontolandók. Van evangéliuma is ennek az intésnek: Büntetése negyed ízig, kegyelme ezer ízig hat. Köhler Júlia SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 4. VASÁRNAP Isten hívása és földi hivatásunk Lk 16,10-12 Földi életünk során sokféle ese­ményben, élményben van részünk. Sokszor kerülünk ezért olyan hely­zetbe, amikor választanunk, dönte­nünk kell. Van, amikor sok adatik a számunkra, és van úgy, hogy kevés fölött rendelkezünk. Igénk a kevés fölötti hűségre hívja fel a figyelmet, vagyis a megbecsülésre. Ezért fon­tos, hogy a mindennapi kenyeret, az egészséget és mindazt, amink van, megbecsüljük, mert a természetes­nek vett dolgoknak nagy az értéke. Igénk a hamis sáfár példázatában jel­zi az értékrend kialakulását. Ez a sá­fár rájön arra, hogy amit eddig rosz- szul tett, azt most gyorsan jóvá kell tennie. A hamis sáfár ezt a jóvátételt mes­terien intézte el, bár hamis módon: „Tartoztál száz kórus búzával? írj nyolcvanat. ” Jézus természetesen nem a hamis­ságra hívja fel a figyelmet ezzel, ha­nem a leleményességre. Igen is, a keresztyén ember is lehet lelemé­nyes: „Az ura pedig megdicsérte a hamis sáfárt, hogy okosan cseleke­dett, mert e világ fiai a maguk nemé­ben okosabbak, mint a világosság fi­ai. " Isten hívása mindannyiunk felé el­hangzik, amikor egyszer számot kell adnunk. Nem lehet ez alól kibújni, bár sokan megtennék ezt. A keresz­tyén embernek is tudni kell jól sáfár­kodni a rábízottakkal. Ezt mutatja a talentumok példázata is, vagyis Isten a maximumot várja tőlünk teljesít­mény szempontjából. Nem gondol­kodhatunk úgy, hogy mivel keveset kaptam, ezért keveset vár tőlem az Isten. A lehetőségemhez képest a maximumot kell nyújtanom. A pro­testáns munka-etika is ezt a szelle­miséget adja tovább, és ezt kell al­kalmazni nekünk is életünk során, így kaphatunk azután egyre többet az életben, mert a megbecsülés, az alázat szükséges része életünknek. Talán vannak olyanok, akik sok-sok próbán mennek keresztül, amíg megtalálják, vagy elfogadják az Is­tent, de ez azért van, mert az Isten nem akar kiengedni bennünket a ke­zéből. Igénk tehát értéket, értékren­det állít elénk, amelyhez igazodnunk kell. A jézusi életforma soha sem volt könnyű a keresztyén ember szá­mára. Mindig voltak és lesznek is megpróbáltatások, de ezeket le lehet küzdeni. Az Isten hívása hangzik felénk, és nekünk az a feladatunk, hogy ezt a hívást komolyan vegyük, és életün­ket valóban Isten felé irányulva tud­juk vezetni. Ehhez ad útmutatást Jé­zus Krisztus, aki el tud vezetni az Atyához. Ámen. Fischl Vilmos A német Brüdergemeine Losungen kiadásában a napi igék mellett megjelent rövid meditációk: Július 16. Uram, tied az idő. Nem akarok aggódni, Istenem. Aki a tied, az mindig nálad lesz. Te szavadat adtad, Te beváltod ígéretedet. Elcsendesítesz engem. Biztos menedékem van nálad. (Toaspern P.) 17. Urunk, a szükség ideje életünkben a Te időd, s ha mindig újra szorongva félünk is: Te Urunk vagy, nem vagy tőlünk messze és segítsz, ha bízunk benned. (Pötzsch A.) 18. Az Úristenre építem E földön boldogságom. Hogy megtarthatja életem, Ez a vigasztalásom. Ő, az áldott, e világot Teremtette s fenntartja, Gyermekét el nem hagyja. (EÉ 352,1 Gellert K.) SZOLGÁLATI UTAK Budapesten, 2000. július 16. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Sza­bó Márta; de. 10. (német) Dietrich Tigge- mann; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. dr. Széchey Béla; II., Modori u. 6. de. fél 10. S^tojanovics András; Pesthidegkút, II., Ör­dögárok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Bé­kásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Gálos Ildikó; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Görög Tibor; Óbuda, III., Dé­vai Bíró M. tér de. 10. Orosz Gábor Viktor; Újpest, IV., Leibstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Vá­rosligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Muntag Andomé; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Ker­tész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cselovszky Ferenc; VIII., Kará­csony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Bolla Árpád; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Bolla Árpád; X., Kerepesi út 69. de. 8. Farkas Sándor; Kelenföld, XL, Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. Németh Pé- temé; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Né­meth Pétemé; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bence Imre; Budahegy- vidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 10. (úrv.) Szabóné Mátrai Marianna; du. fél 7. dr. Mohr Tamás; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Horváth Anikó; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. Horváth Anikó; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Farkas Sándor; XIV., Gyar­mat u. 14. de. fél 10. Farkas Sándor; Pestúj­hely, XV., Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régifóti út 73. (Nagytemplom) de. 10. Veperdi Zoltán; Rá­kosszentmihály XVI., Hősök tere ti. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Bat­thyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Má­tyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér. de. 9. Marschalkó Gyula; Rá­koscsaba, XVII. Péceli út 146. de. 9. Szabó János; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Marschalkó Gyula; Rákosliget, XVII. Gózon Gy. u. de. 11. Szabó János; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér I. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 57. de. 10. Endreffy Géza; SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 4. VASÁRNAPON a liturgikus szín: zöld. A vasárnap epistolája (oltári ige): Gál 5,13- 14; evangéliuma (igehirdetési alapige): Lk 16,10-12. HETI ÉNEKEK: 67, 474. ISTENTISZTELETEK A BALATON PARTJÁN Magvar nyelven: Alsódörgicse: de. 11; Balatonalmádi: (Baj­csy Zs. u. 25.) du. 4; Balatonboglár: (Hétház u. 17.) de. 11; Balatonfenyves: du. 6; Bala- tonfüred: de. 9; Balatonszepezd: de. 9; Hé­víz: du. fél 7; Keszthely: de. fél 11; Kisdörgicse: du. fél 2; Kővágóőrs: de. 11; Mencshely: de. 11; Nemeslaányfalu: du. 2; Révfülöp: de. 10; Siófok de. 11; Szentantalfa: de. háromnegyed 10; Veszp­rém: de. 10; Zánka: de. fél 9. Német nyelven: Balatonfüred: du. 6; Hévíz: de. fél 10 és es­19. Jézushoz ragaszkodom, mint testének egy tagja. Bárhová megy, magával visz engem. Átvisz halálon, világon, bűnön, nyomorúságon, még a poklon is, min­denkor társa leszek. (Gerhardt P. nyomán) 20. Urunk, Istenünk, - színed előtt gondolunk most mindazokra, akik ma eszik meg utolsó darab kenyerüket. Könyörülj rajtuk! Add, hogy bátrabban osszuk meg kenyerünket, pénzünket, hitünket és szeretetünket, hogy megtapasztaljuk, igaz ez a szó: Te megáldod azt, amit meg tudunk osztani. 21. Az életet végessége tudatában élni nem azt jelenti, hogy hagyjuk, hogy nehéz­zé váljék a szívünk, hanem azt, hogy felismeijük minden pillanat értékét és megragadjuk azt. 22. Úr Jézus Krisztus! Minden nap, ma is, nehéz helyzetekben rád nézhetünk, mint a Megfeszítettre. Tanulhatunk tőled, akinek igen keserves szenvedést, nagy fájdalmakat és gúnyt kellett elszenvedned. Szeretnénk tőled engedelmességet tanulni és téged most rögtön, hűséggel, követni. (Kolbe M.) Fiatal házasok és kisgyermekes családok, figyelem! Révfülöpön 2000. július 30-tól augusztus 5-ig kikapcsolódásra, jó beszélgeté­sekre, lelki töltekezésre vágyó fiatal családokat várunk. Részvételi díj: felnőtteknél és 10 év feletti gyermeknél 8.500 Ft/fő/hét gyermek 3-10 éves kor között 4.250 Ft/fő/hét 3 év alatti gyermeknél nincs térítési díj. Jelentkezés és további tudnivalók Szemerei János lelkész címén: 7400 Kaposvár, Kossuth L. u. 39. Tel/fax: 82/310-530 vagy 82/416-467. Repülőutak felhők felett Aki már utazott gépmadáron, az bizo­nyítani tudja velem együtt, hogy való­ban „vonuló felhők felett örökké kék az ég.” Csak amíg az ember eljut odá­ig, néha több izgalmat, aggodalmat kénytelen átélni. Egyszerűen az a tény, hogy ég és föld között olyan körülmé­nyek vesznek körül, melyeknek légne­mű rétegződése nem ad szilárd talajt, melyre ráléphetek, melybe kapaszkod- hatom. Ez a kiszolgáltatottság érzése fokozhatja az imádságos Istenre ha­gyatkozást, amikor „lábam alá sziklát, adjál Istenem” kérése a szikla nélkül szilárd hit stabilitását közvetíti a labi­lisnak tűnő helyzetben. Ugyanis, ha az ember a repülőgép ab­lakán kitekint és a gépmadár szárnyára pillant, néha az az érzése támad, mint­ha fel-le mozgásba akarna lendülni a szárny, mint a madárnak a tollas szár­nya. A legutolsó finn utunk alkalmával kinézve az ablakon, feleségemnek a fi­gyelmét felhívtam arra, hogy szemmel mennyire látható a szárny mozgása, rezgése, ami valószínűség szerint ter­mészetes, de a laikusban egy csavar meglazulásának képzetét sugallja. Jó, ha ilyenkor az útitárs felé fordu­lunk és beszélgetünk vele, vagy elfo­gadjuk az ő közeledését, melyből kitű­nik, hogy valahol őt is „szorítja a ci­pő”. Emlékszem a Berlin felé tartó re­pülőútra, amikor mellettem egy fiatal­ember szorongott „lelkileg” és egy óra úgy elröpült, hogy máris a leszállásra való készülés felhívása hangzott és na­gyon megköszönte a testvéri beszélge­tést. Az indulás előtti izgalmat a közös, jó úti cél felé haladók öröme feloldhat­ja, de van, amikor egy nem várt ese­mény fokozza. Egyik finn utunkat, amikor a soproni gyülekezet vezetősé­gének hattagú delegációja indult a Fe­rihegyi repülőtérről Helsinki felé, egy váratlan akadály késleltette. Nem me­hettünk a kijelölt járattal, noha elsők között álltunk a kijáratnál. így finn testvéreinknek sokat kellett ránk várni­uk. De mindez nem csökkentette köl­csönös örömünket és vendégváró sze- retetüket. A seinäjoki testvérgyüleke­zetünk szíve azóta is teljes egészében nyitott maradt számunkra. Időzzünk még egy kicsit a repülőutak öröménél. Felejthetetlen, akár Berlin, akár Helsinki felé vezetett szolgálati, avagy pihenéssel is egybekötött utam, a felhők feletti látvány. Felhők alatt sö­tét sátorponyvaként borult ránk az ég és az alattunk elterülő tavak és folyók víztükrében csak néha csillant meg a felhőt áttörő napsugár. De amikor át­törte a repülő a felhők kárpitját és fölé­jük ívelt, a látvány káprázatos volt. Ugyanis a felhő, mely lentről sötétnek látszott és mennydörgéssel rémített, fe- lülnézetben hóhegyként ragyogott és tündökölt, mert a nap teljes fényárada­tát rásugározta. Nem tudom, hogy Isten teremtett világában az alulról megte­kinthető, a napban tündöklő felvidéki hófödte csúcsok nyújtottak-e kápráza­tosabb látványt, vagy a felhők felett ra­gyogó fehér felhőcsúcsok repülő né­zetben? - Egy bizonyos, ha Jézus meg­dicsőülésekor a hegyen „arca fénylett, mint a nap, ruhája pedig fehéren ragyo­gott, mint a fény” és a Mester közelsé­ge kiváltja a tanítványi örömöt: „Uram, jó nekünk itt lennünk” (Mt 17), akkor a fénylő felhő-hegyek a Teremtő hatal­mát és szeretetét sugározzák, ahol jó lenni és ahonnan jó földi céljaink felé haladva landolni, földet érve Krisztus nyomdokában járni! Sz. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents