Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-07-02 / 27. szám

65. ÉVFOLYAM 27. SZÁM 2000. JÚLIUS 2. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 2. VASÁRNAP ÁRA: 48 Ft „A szeretet nagy dolog; a felebaráti szeretet még nagyobb; de a legnagyobb az, ahogy az Atya szereti gyermekét. ” Luther A TARTALOMBÓL Kétszáz éve született a Lappföld ébresztője MÖSz beszámolója árvízi szolgálatáról A haza felé vezető úton ez az ének jutott eszembe. Nem ment ki a fe­jemből, újra és újra dúdolgattam magam­ban a Szentlélekről szóló 229-es énekün­ket, míg végre megértettem „isteni” ösz- szefiiggését. Kedves testvérek vendégei lehettünk a messzi északon, a Norvégiá­ban tett utazásunk minden tekintetben az Ő vezetése alatt volt. Már a meghívó is olyan közvetlen és természetes hangot ütött meg, mintha mindig is ismertük volna egymást, csak éppen régen hallot­tunk felőlük. Több mint kilenc hónappal ezelőtt egy norvég küldöttség járt nálunk, mert test­véregyházi kapcsolatot szeremének ki­építeni a Magyarországi Északi Evan­gélikus Egyházkerület és a norvég Mo­rei Egyházkerület között. (Az Ev. Élet 1999. október 24.-i száma tudósít erről.) Küldöttségük a magyar evangélikus testvérek helyzetét, lelki beállítottságát, szívélyességét megismerve, azonnal szervezésbe kezdtek, hogy a kapcsolat minél előbb kiépülhessen. Pünkösdre hívtak meg tehát bennünket, jelezve, hogy a Lélek által egyek vagyunk Krisztusban, legyenek bár földrajzi, vagy kulturális határok közöttünk. De­legációnk három tagja - D. Szebik Imre püspök, Szebik Imréné és jómagam - igen kedves fogadtatásban részesült. Ott tartózkodásunk minden pillanatát fi­gyelmességük, vendégszeretetük kísér­te. Programunk az eltelt hat nap alatt igen szoros volt. Hivatalos részében sok megbeszélés és szereplés volt. Egyházunkat röviden a pünkösdöt megnyitó, a moldei dóm­SZÉLRÓZSA III. Országos Evangélikus Ifjúsági Találkozó Debrecen - Dorcas Center 2000. július 26-29. „Itt vagyok, engem küldj!" Szervezők: Magyarországi Evangélikus Egyház, Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség. Információ: Galántai Veronika. Tel: 1 429 2037, e-mail: ifjuság@lutheran.hu honlap: www.lutheran.hu/ifjusag Itt vagyok otthon Jártam már én is a szélrózsa minden irányában! Gyermekfejjel kerültem a főváros­ba: úgy, mint akinek élmény volt felszállni egy csilingelő villamosra. „Mit keresek én itt?!” - tettem fel a kérdést magamnak sokáig. Most újra Dunántúl kedves domb­jait látom magam előtt. S mégis, ha munkám Budapestre szólít, van helyem, ahol örömmel fogadnak. Felemelő érzés barátokra találni sok idegen közt. Ehhez az élményhez tudom hasonlítani táborozásaim emlékét. Ismeretlen arcok vettek körül az első alkalommal. Torkomban dobogott a szívem, és csak ténferegtem egyedül a parkban, mert nem igazán találtam fel magam. Néhány év múlva már arra is kevésnek tűnt az idő, hogy minden ismerőssel elbeszélgessek. Barátokra - és otthonra - találtam azok között, akik közös elszánással Jézus kere­sésére indultak. S szinte észrevétlenül lettem én is részese az ötletek megvalósításá­nak. Egyre fontosabbá vált a feladat. Örömmel fogadtam be a nekem szólói szemé­lyes üzenetet. Ugyanakkor észrevettem, hogy tanúja lettem a Feltámadottnak, hogy az Életről szóljak az emberek között. Kívánom, hogy hasonló - „Életre szóló” - élmény részesei legyenek az idei Szél­rózsa Találkozó résztvevői is! Vető István * „Teaház a Szélrózsához” Négy évvel ezelőtt indult el útjára a Szélrózsának elnevezett találkozó, mely két­évenként próbálkozik összegyűjteni evangélikus fiataljainkat azért, hogy együtt él­hessük meg összetartozásunkat, evangélikus identitásunkat. Már a Váralján megren­dezett találkozó szervező csapata is rögtön egyetértett azzal, hogy egy ilyen nagysza­bású összejövetelt nem lehet úgy szervezni, mint egy kisebb létszámú tábort, nem le­het erősen kötött táborszabályokat felállítani. Biztosan voltunk abban is, hogy sokan szeretnék kihasználni ezt a pár napot lelki töltődésre, sok-sok beszélgetésre, szó sze­rinti találkozásokra, és talán éppen ezért fordul elő, hogy a pihenés, az alvás, mint igény, háttérbe szorul ilyenkor. Ezért határoztuk el, hogy már az első találkozón is olyan lehetőséget biztosítunk mindenki számára, hogy hangulatának, szokásaink, ízlésének megfelelő környezet­ben tölthesse el a napi programok után még fennmaradt idejét az éjszakából, beszél­getésre, zenehallgatásra, teázásra. Mi lehetne ennek legmegfelelőbb helyszíne, alkal­ma, mint egy Teaház. Már az első találkozón is kiderült, hogy sokan éltek ezzel a le­hetőséggel, sokan választották késő esti időtöltésüknek a Teaházak által nyújtott ze­nei programokat. Azt is természetesnek vettük, hogy eleve kétféle stílusnak, hangu­latnak adunk helyszínt, attól függően, hogy valaki a könnyűzenét, vagy a komolyze­nét szereti. így idén is várunk benneteket, vegyetek részt teaházaink programjain, ahol részben élő, hangulatos könnyűzenével, részben HI-FI minőségben lejátszott komolyzenével találkozhattok. Mindkét helyszínen különféle ízesítésű teákat, és persze tea-mellé- valókat is biztosítunk éjszakai csemegézésként. Jó beszélgetéseket kívánunk! Aradi András templomban, szombat éjjel 11-kor kez­dődő istentiszteleten mutatta be a norvég híveknek D. Szebik Imre püspök. Vasár­nap, a morei egyházkerület rendezésében a millenniumi év ünnepségsorozatának keretében a moldei sportcsarnokban egy nagyszabású rendezvényen vettünk részt. Ez az alkalom hasonló volt a mi or­szágos evangélikus találkozóinkhoz. A stadionban a gyep közepén egy óriási ol­tártábla állt, melyet egy helyi művész ké­szített. Erre a Jn. 3,16. igéjét írták föl. Az istentiszteleten Odd Bondevik püspök-el­nök prédikált Isten mindenkit megszólító szeretetéről és arról, hogy Norvégia né­pét az elvilágiasodás, az elanyagiasodás és a közöny fenyegeti. A liturgiába püs­pökünk is bekapcsolódott. Pünkösd hét­főn bennünket ért az a megtiszteltetés, hogy Norvégia egyik legrégebben álló templomában prédikálhattunk, melynek alapjai már az 1100-as években meg vol­tak. A Molde város fjordjának Veoy ne­vű kicsiny szigetén álló ősrégi kőtemplo­ma 1659 óta áll. Itt János 6,44-47. alap­ján hirdette D. Szebik Imre püspök Isten igéjét arról, hogy mit jelent a keresztyén ember gazdagsága, melyet a Szentlélek ad. Az igehirdetés tolmácsolását én végeztem. A következő napon került sor a két egyházkerület, a norvég morei és a magyar északi egyházkerület közötti hivatalos egyezmény megbe­szélésére. Ennek alapján gyü­lekezeteink és lelkészeink tarthatnak fenn kapcsolatokat, látogathatják meg egymást, ta­lálhatják ki közösen, hogyan segíthetnek egymáson, vagy esetleg kaphatunk anyagi se­gítséget. Vagy ahogyan ők fo­galmaztak: „...biztosan van mit tanulniuk tőlünk a Krisz­tusban”. Csodálatos élmény megis­merni e messzi országban élő testvéreink hitét, szeretetét és nyíltságát. Életük nyugodt, nem rohannak, mégis „men­nek a dolgaik”. A természet néha egé­szen vad erejével küzdő emberek meg­értették, hogy nagyon Istenre és egymás­Molde Stadion. Konfirmandusok pünkösdi tánca. ra vannak utalva. A két hónapos téli sö­tétség és a szintén két hónapos nyári vi­lágosság csak a turistáknak élmény, az ott élőknek komoly lelki megpróbáltatás Veoy-i templom. Pünkösd prédikált. hétfőn D. Szebik Imre itt is egyben. Ezért az egyház meg is tesz mindent, hogy jó közösséget teremtsen és tartson fenn az emberek között, alkal­makat teremtve a híveknek a találkozás­ra, művelődésre. A fjordok és szigetek, a hegyek és gleccserek országában élő testvérek mindent meg szerettek volna mutatni nekünk a környéken. így programunk egy része kirándulással gazdagodott. Két hatalmas hegyszirt között megállva, csak néztük az alázúduló vízesést és ahogy a nap is elöbújt a felhők mögül, szivárványt is láthattunk. Felmászva egy gleccser tetejére, bámulatos lát­ványban volt részünk, ahogy alant a kis vízesésekből megduzzadó folyó miként éri el az Atlanti óceánt. Kanyargó uta­kon hosszan utaztunk az apró települé­sek között. Molde megye központja, Kristiansund a közép-norvégiai „olaj­főváros” és az ékszerdoboz szépségű ki­kötővároska, Alesund mellett, a halte­nyésztésből is kaptunk ízelítőt. Egy vi­dám norvég lelkész meg is kérdezte: „Tudjuk-e mi a norvég ember életfilo­zófiája? Hit, nyugalom és hal.” Úgy gondolom, nekünk is van mit tanulni norvég testvéreinktől. Nagy várakozás­sal tekint tehát északi egyházkerületünk e szépen induló norvég kapcsolat elé, melynek alapjait már írásba is foglaltuk. Bondevik püspököt pedig 2001 májusá­ra várja egyházunk viszontlátogatásra. Endreffy Géza i „Sok népet egy hitre vive...” Első hivatalos látogatás norvég testvéreinknél FELHÍVÁS ORSZÁGOS PROTESTÁNS NAPOK 2000. október 20-31. „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz" (Zsid 13,8) 1939-ben szervezte meg elsőízben a Magyarországi Refor­mátus és a Magyarországi Evangélikus Egyház az Országos Protestáns Napokat. Az október 31. előtti vasárnaptól a Re­formáció ünnepéig tartott az eseménysorozat. Kulturális és tudományos rendezvények keretében mutat­ták be elődeink az össznemzeti értéket jelentő, ugyanakkor tipikusan protestáns sajátságokat. Ezek méltóképpen egé­szültek ki evangélizációs istentiszteleti alkalmakkal. A prog­ramok sorából két központi rendezvény emelkedett ki. Az egyik egy Kulturális Este a protestáns értékek bemutatásával, a két egyház művészeinek közreműködésével. A másik a Re­formációi Ünnepély október 31-én, valamelyik protestáns templomban Budapesten. Az Országos Protestáns Napokat 1944-ben tartották meg utoljára neves egyházi és világi személyiségek közreműkö­désével. E jeles társadalmi esemény az azt követő évtizedek­ben a protestantizmus lelki és szellemi kincseit szívükben hordozók emlékeiben maradt fenn. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa 1993- ban ezt a hagyományt felújította, és azóta a Református és az Evangélikus Egyház mellett az Ökumenikus Tanács két má­sik protestáns tagegyháza, a Baptista és a Metodista Egyház is bekapcsolódott a rendezvénysorozatba. Az idén nyolcadik alkalommal október 20. és 31. között ke­rül sor az Országos Protestáns Napokra. 2000-ben Krisztus születésének 2000., a magyar állam alapításának és a keresz- tyénség felvételének 1000. évfordulóját ünnepeljük. Ez az időszak az ezredforduló időszaka is, a visszatekintés, a hála­adás, a bűnbánat, a számadás ideje, ugyanakkor az előrete­kintésé is. Az idei Országos Protestáns Napok bibliai mottójául azért választottuk a Zsidókhoz írt levél egyik versét, mert hisszük és valljuk, hogy „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz" (Zsid 13,8). Tisztelettel kérjük a gyülekezeteket és egyházi intézmé­nyeket, hogy valamilyen programmal kapcsolódjanak be az Országos Protestáns Napok rendezvénysorozatába. Az idén is megjelentetünk egy programfüzetet, ezért kér­jük, szíveskedjenek írásban a Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsának (1026 Budapest, Bimbó u. 127. Fax: 394-1210) legkésőbb augusztus 15-ig megküldeni a helyi rendezvény(ek) megnevezését, helyét, címét, dátumát és kez­dési időpontját. Segítségüket és közreműködésüket előre is megköszönjük. Az Országos Protestáns Napok Szervező Bizottsága J < « *

Next

/
Thumbnails
Contents