Evangélikus Élet, 2000 (65. évfolyam, 1-52. szám)

2000-05-21 / 21. szám

Evangélikus Élet 2000. MÁJUS 21. 5. oldal \ SS & 1101 Ugye mennyire nem szeretjük, mi­kor türelemre intenek bennünket? Pél­dául, amikor legszívesebben azonnal megennénk az ajándékba kapott hatal­mas tábla csokit, de előbb ebédelni kell. Vagy amikor legszívesebben már kint játszanánk, de nem lehet, mert még nincs kész minden házi felada­tunk. A legszívesebben már a nyári szünet boldog semmittevésében lubic­kolnánk, de még mindig hetek vannak addig hátra. Az is lehet, hogy szeret­nénk már óvódások helyett iskolások, „Mindennek rendelt ideje van” (Préd 3,1) alsósok helyett felsősök vagy középis­kolások lenni. Nagyon sok példát so­rolhatnánk még. Ami közös bennük, hogy a válasz ugyanaz: nincs még itt az ideje. Megpróbálhatjuk ugyan, hogy „csakazértis” kipróbáljuk, elmegyünk, megvesszük, megcsináljuk. Azonban ez sokszor rosszul sül el: utólag rájö­vünk, hogy tényleg nem kellett volna megtenni, tényleg nem volt még itt az ideje. Szereztünk magunknak néhány rossz vagy szomorú percet. Pedig hogy siettettük volna az időt! Azonban jön a felelet a Prédikátor könyvéből: mindennek rendelt ideje van! Ahogy a szüléink és a körülöt­tünk levő felnőttek olyan jól tudják sokszor, hogy nekünk mit kell tennünk és mikor, az Isten még jobban tudja, hogy az életünkben mikor minek van itt az ideje. Csak ezt el kell Tőle fo­gadni. Kívánom, hogy amikor türel­metlenek vagytok, jusson ez eszetek­be. Boda Zsuzsa LAKOMA- KÖRÚT Zsomborral ma olyan részein kalandozunk a Bibliának, ahol valamilyen lakoma vagy mulatság részesei lehetünk Válaszoljatok a kérdésekre és küldjétek el a következő címre: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út. 24. 1. Mit jelent a Dániel könyvében található mondat: méné méné tekéi ú-parszin? 2. Kinek a lakomáján fejeztették le Keresztelő Jánost? 3. Jézus milyen lakomán változtatta a vizet borrá? 4. Ki tette fel a lakodalmán a következő találós kérdést? Étel jött az evőből, Édes jött az erősből. 5. Mit ünnepelt a fáraó, amikor visszahelyeztette a főpohárnokot és felakasztatta a fősütőmestert? 6. Hol volt Mózes, amíg a zsidó nép mulatozott az aranyborjú körül? 7. Melyik bibliai könyvben olvashatjuk ezt a mondatot: „ideje van a táncnak.”? Előző Jónás- körút megfejtései: 1. Ninivébe. 2. Kétszer. 3. Jónást akarta megbüntetni. 4. 40. 5. Megbánták bűneiket zsákruhába bújva. 6. Mennyire szereti a népét. 7. Nem, mert Isten megkegyelmezett nekik. Felejthetetlen élményben volt részünk az idei budavári, nagypéntek-esti isten­tiszteleten. Liszt Ferenc „Via Crucis” cí­mű „miniatűr passió-oratóriumát” hall­hattuk a Budavári Schütz Kórus előadá­sában. Ez a mű Liszt „weimari időszakában” született. Az idős mester - Istent keresve - ekkor már főként vallásos témájú mü­veket alkotott. Köztük ezt a rövid orató­riumot, amely Krisztus szenvedéstörté­netének tizennégy stációját, állomását járja végig. Sulyok Imre, az orgonamű­vész, zeneszerző és elismert Liszt-kuta­tó, a Liszt által eredetileg orgona-zongo- rakísérettel lejegyzett művet nagy érzé­kenységgel és szakértelemmel fúvós­ötösre írta át. Ebben az új átiratban hall­hattuk most a passiót. Úgy éreztük, ezál­tal annak szépsége és hatása még jobban érvényesült. Csorba István budavári karnagy gon­dos előkészítését mutatja az is, hogy kü­lön szórólapon részletes ismertetést kap­tunk egyfelől a mű 120 éves múltjáról; másfelől előttünk volt a kórus és a szó­listák által eredeti nyelvükön énekelt szövegek magyar fordítása. A latin nyel­vű himnuszt és a lutheri német korálokat így magyarul is követhettük. A kórus- műben - írja Csorba István - „képszerű­en, nagy megjelenítő erővel tárulnak elénk a Golgotára vezető út ismert ese­ményei”. A modem hangzás, a disszo­nancia végig jellemző volt az egyes téte­lek közti hangszeres feldolgozásban is. A kóms, a szólóénekesek és a fúvósötös tagjai kiválóan oldották meg közös fel­adatukat. Az egyes szenvedéstörténeti stációk ta­goltsága lehetővé tette számunkra, hogy végiggondolhassuk a keresztút történetét és jelentését. Közben Bence Imre lelkész igehirdetését is hallgatva még tovább erősödtünk hitünkben, hogy valóban Krisztus keresztáldozata árán váltattunk meg. Visszaidézve az egész előadást, bennem a legdrámaibb hatást a kórus (a tömeg) „Feszítsd meg!” kiáltásainak és a fúvósötös ezt kísérő zenéjének, szagga­Kerékpáros tábor Egyhetes táborozásra hívunk min­den, a kerékpársport, kerékpártúrá­zás, a természet és a meditativ jelle­gű elcsendesedés iránt érdeklődő fia­talt Felsőpeténybe. Ideje: 2000. július 2-8. Részvételi díj: 5000 Ft, amely a szállásdíjat és a napi háromszori étkezést fedezi. Bő­vebb felvilágosítás és jelentkezés: Németh Zoltán, 2653 Bánk, Hősök tere 12. Tel.: 35/342-103. —— ............. Li szt: Via Crucis Liszt Ferenc szobra az Operaház főbe­járatánál lévő fülkében található Stróbl Alajos (1856-1926) tott, disszonáns hangjainak mesterien megkomponált együtthangzása váltotta ki. így lélekben fölkészítve várhattuk a Húsvétot, amikor a nagypénteki fájdal­mat és szomorúságot fölváltotta szívünk­ben a boldog bizonyosság: Jézus föltá­madt, él és mi is Ővele! Ez a rövid passió-oratórium is igazi bi­zonyítéka annak, hogy az egyházi muzsi­ka hitet mélyítő erővé válhat, ha azt nyi­tott szívvel fogadjuk be. Fölemelő, hi­tünkben megerősítő volt ez a nagypénteki passió-előadás. Jó lenne többször, máskor is hallani Liszt „Via Crucis” művét! Köszönet illeti a kórus vezetőjét, aki új­ból bizonyította tudását, szervezőképessé­gét. Köszönjük a kórus felejthetetlen nagypénteki szolgálatát, a fölkészülés fá­radságos munkáját! Nélkülük nem szület­hetett volna meg újra közöttünk ez a mű! Végül köszönjük a széphangú szólisták énekét és a fúvósötös minden tagjának művészi közreműködését! Kiváló tolmá­csolásukban Liszt Ferenc ritkán hallható újabb művét ismerhettük meg. A „Via Crucis” kis oratórium előadásával csodá­latos élménnyel lettünk gazdagabbak a kettős millennium ünnepi évében! Mindannyiunk számára még sok ha­sonló, áldott szolgálatot és élményt kí­ván: Dr. Nagy Gyuláné „Tábla a falon” Budapest, I. Táncsics Mihály u. 27. Egyik napilapunk időnként ezzel a címmel közöl rövid ismertetést arról, hogy egyik-másik házon kb. szemma­gasságban elhelyezett tábla azt adja hí­rül, hogy abban a házban valamelyik or­szágos vagy világhírű hazánkfia született vagy lakott és alkotott. Hadd kérjem én is azokat, akik a Bécsikapu téren és az onnan nyíló Tán­csics Mihály utcában járnak, álljanak meg pár pillanatra a 27-es számú kis ház előtt. A régi üzletajtó és a kapu fölött van a falon egy tábla, melyen Martin Lajos neve van, és a szöveg alatta hírül adja, miket alkotott. Mi közünk hozzá azon kí­vül, hogy evangélikus? Martin József és Lauter Anna evangélikus szülők hetedik gyermeke a tizenkettő közül. A Deák té­ri lelkészi hivatalban, ahova akkor a Du­na két partján élő evangélikusok is tar­toztak (Buda neve Ofen volt), kikeres­tem Martin Lajos keresztelésének be­jegyzését. A bejegyzés szerint Martin Lajos 1827. augusztus 3-án született, ap­ja foglalkozása szatócs (mai nyelven: ve­gyeskereskedő). Martin Lajos az akkori budai katoli­kus gimnáziumban érettségizett, majd elvégezte a mérnökképző főiskolát, de mielőtt a mérnöki oklevelet kézhez kapta, kitört az 1848-as forradalom. A szabadságharc idején a budai német szülők gyermeke azonnal beállt a ma­gyar honvédek közé. A röppentyűgyár­ban (gyújtóanyagot vivő régi fegyver) dolgozott, ahol hamarosan tiszti rangot kapott. A világosi fegyverletétel után bujdos­nia kellett, de hamarosan elfogták és hadbíróság elé állították. Kényszermun­kára ítélték, és az egyik, Fiume közelé­ben lévő műszaki tisztképző iskolában iskolaszolgaként kellett dolgoznia. Itt az egyik tanár botrányosnak ítélte, hogy ti­tokban a tisztjelölteknek az iskolaszolga magyarázza a magasabb matematikát (mert a tanár nem tudta értelmesen meg­magyarázni). A hadügyminisztériumnak viszont több esze volt, mint a tanárnak, és táviratilag Bécsbe rendelték a mate­matikatudós pedellust, és egy katonais­kolába kellett mennyiségtant tanítania! Amikor a kényszermunka ideje lejárt, és szabadon engedték, Budán mérnöki irodát nyitott, de ellenfelei ármánykodá­sai miatt be kellett azt zárnia. Debrecen­be költözött, ahol az ottani távirda veze­tését bízták rá, majd ugyanerre a munká­ra Kolozsvárra ment, ahol később az ot­tani egyetemre tanárnak hívták. 25 évig élt Kolozsvárott. Szenvedélyesen foglalkozott a repülés kérdésével. Megtervezte az ún. „repülő- kereket ”, amit ma propeller néven isme­rünk. Ezt vízben is kipróbálták, és ez lett a motorcsónakot hajtó propeller. Martin Lajos azonban nem csónakázni akart, ha­nem repülni, és ennek titkát tovább ku­FIATALOKNAK Kiscserkészek fogadalomtétele Ózdon Ünnepi istentisztelet keretében tettek foga­dalmat a 22. számú óz­di Vas Cserkészcsapat fiatal tagjai az evangé­likus templomban. A fiatalok felkészítését Krokavecz János cser­készparancsnok veze­tésével az öregcserké­szek végezték nagy tü­relemmel és szeretet­tel. A cserkészek életére, munkájára Tóth Melin­da lelkipásztor kérte Isten áldását. Mi a cserkészet? A cserkészmozgalom világszervezetének alapszabálya szerint: „önkéntes, nem politikai, iskolán kívüli nevelő mozgalom fiatalok számára, min­denki előtt nyitott, származásra, fajra és meggyőződésre való tekintet nélkül, összhangban az alapítói által megfogal­mazott céllal, elvekkel, módszerekkel. Mi a célja? Hogy „hozzájáruljon a fia­talok fejlődéséhez, hogy teljes mérték­ben kifejthessék testi, szellemi, szociális és lelki képességeiket, úgy mint felelős állampolgárok és mint a helyi nemzeti és nemzetközi szövetség tagjai.” Melyek az alapelvei? A cserkészet há­rom alapelve, amelyek együtt alaptörvé­nyeit és hitrendszerét képezik: az Isten és haza iránti kötelesség, a másokkal szembeni kötelezettség és a saját maguk­kal szembeni kötelesség. Kerékgyártó Mihály Fúvóstáborok 2000-ben Fúvóstáborainkat az idei esztendőben is a korábbi rend szerint tartjuk. A 18 év alatti, rézfúvós fiúk számára Keszőhidcgkúton július 10-től 16-ig. A kismányoki táborba várjuk a 18 év feletti fa- és rézfúvósokat és a korhatár alatti és feletti le­ányokat, július 20-tól 30-ig. A jelentkezési határidő: június 20. A részvételi szándékukat jelzőknek június végén részletes tájékoztatót küldünk. Érdeklődni és jelentkezni lehet a következő címen: Johanné Kertész Lea 7720 \ Pécsvárad, Pécsi út 68. Tel: 72/465-680. A teológusok és a médiaképzés Ha körülnézünk a világban, szinte minden a média körül forog. Ma már az élet min­den területére betört a rádió, a televízió és az Internet. A lelkésznek, teológusnak is egyre gyakrabban kell szembesülnie ezekkel a kihívásokkal. Mert térhódítása egyre gyorsabb, s mi csak szemléljük ezt csodálkozva, tétlenül... Tétlenül? Az Evangélikus Hittudományi Egyetemen egy maroknyi lelkes csapat ismerkedik az egyházi médiamunkával, igyekszik kihasználni a média nyújtotta lehetőségeket. Korábban a Missziós Központban gyűltünk össze egy kis műhelymunkára, ahol a Missziós Magazin, valamint a Rádió- és Kazettamisszió munkájába kapcsolódhat­tunk be. E „szárnypróbálgatások” során érlelődött meg bennünk az igény egy olyan oktatásra, amely a szükséges elméleti alapokat biztosíthatja számunkra. Nagy örömmel fogadtuk ennek a Gáncs Péter és dr. Fabiny Tamás vezette „Egyhá­zi médiamunka” szemináriumnak a megindulását. Ezeken a kéthetente tartott alkal­makon meghívott egyházi és világi szakemberek adtak egy kis ízelítőt szakterületük­ről, az írott sajtón és a gyülekezeti újság szerkesztésén elkezdve, egészen a rádiós és televíziós munkáig. A félév végére mindannyian kaptunk egy általános, de még váz­latos képet a médiamunkáról, s megállapíthattuk, kinek melyik terület iránt nagyobb az érdeklődése és a rátermettsége. Jövőre folytatjuk a munkát. Mert teológusként sem szemlélhetjük tétlenül a média térhódítását! Hulej Enikő tatta. E kérdésben levélben megkereste Európa minden nevezetes tudósát. Végre is megtervezte az ún. „lebegő kereket", ami a helyből való felszállást tette lehetővé. Ez lett a mai helikopter őse. Műhelyében dolgozó munkatársai titokban ki is próbálták. Megfelelő mo­tor hiányában emberi erővel, lábbal lehe­tett hajtani. Erre Kolozsvár tűzoltópa­rancsnoka, aki szenvedélyes kerékpáro­zó volt, vállalkozott. A hivatalos bemu­tatón fel is emelkedett 3 m magasra. Ez lett a második sikeres próba. Óriási sikere lett a merész próbálko­zásnak. A korabeli helyi sajtó nem győzte magasztalni. Ennek híre eljutott a kor nagy írójának, Jókai Mórnak a fü­lébe, aki a Jövő század regénye főhősét, Tatrangi Dávidot Martinról mintázta. Ez a szerkezet állítólag ma is megvan, Románia valamelyik múzeumának rej- tekében. Martin evangélikus egyházának hűsé­ges tagja volt. A kolozsvári egyházköz­ség felügyelője volt, és amikor egyik lá­nya fiatalon meghalt, emlékére alapít­ványt tett, aminek jövedelméből a sze­gény konfirmandusokat lehetett felru­házni. 1897. március 28-án halt meg. Sírja a Házsongárdi temetőben ma is megvan. Mellszobra Budapesten, a Városligetben található. Mátis István .................................;..........'\ KE RESZTYEN GONDOLATOK AZ ALÁZATRÓL Az ember akkor válik igazán fel­nőtté, amikor rájön, hogy mégsem tud mindent. Azt mondják, hogy a középkori ember azért volt alázatosabb, mert homokórája volt, és látta a lepergő időt. Aki megalázkodik, bölcsen jár el, mert ezzel elkerüli, hogy mások alázzák meg. (Spurgeon) „Napóleont a saját becsvágya fogja elpusztítani.” (Kutozov, a Háború és béke c. műben) Sokat kell olvasnunk azért, hogy megtudjuk, milyen keveset tu­dunk. (Lao Cse) Higgy azoknak, akik az igazsá­got keresik; de óvakodj azoktól, akik azt hiszik, hogy megtalálták. (Andre Gide) I

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents