Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-04-11 / 15. szám
Evangélikus Elet 1999. ÁPRILIS 11. 5. oldal m W Kedves Gyerekek! Humorzsák Ismét sokan oldottátok meg ügyesen a hétpróbás feladványt, aminek nagyon örültem. Azok válaszoltak jól, akik a következőket írták: Az oltárral szemben akkor áll a papbácsi, amikor ő is a gyülekezet részeként szól Istenhez. Amikor velünk szemben beszél, akkor pedig Isten üzenetét adja át a hallgatók számára. Az „Erős vár a mi Istenünk " kifejezés Luther Mártonnak a 46. zsoltár feldolgozása alapján készült énekéből származik. Ezzel a köszöntéssel biztatjuk és emlékeztetjük egymást arra, hogy Isten olyan biztos menedék, amilyen egy erős vár volt a háború idején. Ahogyan a vár biztonságot jelentett a: odamenekülőknek, úgy Isten sem hagyja cserben azokat, akik hozzá fordulnak. Kívánom mindnyájunknak, hogy ezt meg is tapasztaljuk az életünkben! És most lássuk a történet folytatását és a következő feladatot! Remélem, ezt is sikerül ügyesen megoldanotok! Bözsike nénit nagy munkában találták a fiúk: éppen egy óriási halom fonalat gombolyított fel kis öklömnyi gombócokká. Peti kicsit szemtelenül kérdezte meg:- Rengeteg pulóverre elég ez a sok fonal. Ilyen sok unokája van Bözsike néninek? De Bözsike néni nagyot nevetett:- Dehogy készül pulóver ebből a fonalból! Hiszen olyan vékony, hogy nem is látja az ember. Nem is foglalkoznék vele, ha nem adta volna parancsba az Úr Jézus. A fiúk kikerekedett szemmel álltak. Milyen különös parancsokat ad ez a Jézus! Zsolti meg is kérdezte:- Úgy tetszik érteni, hogy benne van a Bibliában, hogy gombolyítsunk fonalat?! Bözsike néni még nagyobbat nevetett:- Nem így van benne persze, de én itt és most ilyen módon tudom megtenni, amire konfirmációmkor kért az Úr. Kaptam akkor egy nagyon fontos Igét. Már évekkel előtte befogadtam Jézust a szívembe és nagyon vágytam rá, hogy valami módon kifejezhessem a szeretetemet iránta. Ez az Ige választ adott akkor nekem, és azóta igyekszem megtenni, ami rajtam áll. A leginkább rászorulóknak próbálok segíteni, így mutatni meg nekik kézzelfoghatóan Isten szeretetét, jóságát.- És mi az Ige? - kérdezte Peti izgatottan. Nagyon reménykedett, hogy ők is választ és útmutatást kapnak majd belőle. Ha ti is szeretnétek megtudni, mi volt Bözsike néni Igéje, gombolyítsátok fel az arany mondást és küldjétek el a szokásos címre: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. Jó munkát kívánok nektek! Szeretettel: Füller Timi néni „Minél többet tanulunk: annál többet tudunk. Minél többet tudunk: annál többet felejtünk. Minél többet felejtünk: annál kevesebbet tudunk. Minél kevesebbet tudunk: annál kevesebbet felejtünk. Minél kevesebbet felejtünk: annál többet tudunk. Hát akkor minek tanuljunk?” © Mit mondott az angyal Évának, miután kiűzte a Paradicsomból? - kérdezi a hitoktató. Évike habozás nélkül rávágja: © Azt mondta: „Hason csúszkálsz és port törölgetsz egész életeden át!” Hittanórán: © Milyen bűnt követett el Ádám? © Evett a tiltott fa gyümölcséből. © És milyen büntetést szabott ki rá ezért az Isten? © Feleségül kellett vennie Évát. A gyermeksarok készítőinek címe: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. FIATALOKNAK Szemem állandóan az Úrra néz A német és az orosz kultúra találkozása a Líceum dísztermében „ Die Arbeit war gemacht ” Ki ne álmodott volna gyermekként arról, hogy este a feje alá teszi a meg nem tanult leckét és az reggelre a fejébe száll, és ki nem gondol felnőttként néha arra, hogy valaki igazán megszánhatna bennünket és elvégezhetné helyettünk a munkát! Ezekkel a gondolatokkal indul Hannelore Möller vidám darabja, amelyet kedden este német nyelven láthatott és élvezhetett a soproni Líceum dísztermét zsúfolásig megtöltő közönség. A Louise Rauchenecker tanárnő vezette német színjátszó kör első hivatalos bemutatkozása volt ez, a „színészek”, vagy színészjelöltek, pedig 10-14 éves lícisták, többségükben a nemzetiségi tagozat diákjai, de volt aki „csak” haladó németes (azaz német nyelvet idegen nyelvként tanuló diák). S mi történt a színpadon? Az elalvó pékek helyett elkészült a finomabbnál finomabb pékárú, a lustálkodó hentesek üzletében kolbász, szalámi és minden földi jó termett, a cipészeknél halomba összeszórt rossz cipők szebbek lettek az újaknál! Mégis mi volt hát a baj? Bizony a helyettünk végzett munka nem arra ösztönöz, hogy mi meg más helyett dolgozzunk, így történt ez a mesejátékban is, a munka alól „felszabadított” férfiak a fogadóban ettek, ittak, mulatoztak, s az asszonyoknak ebből elegük lett. Úgy látszik, mindig (sokszor) ők a józanabbak. Ráijesztettek a kísértő és a munkákat megszállottan elvégző manócsapatra, s azok elhagyták Köln városát. Mert, hogy nem is írtam, ilyen csak Kölnben eshet meg, lehet, hogy ott is csak a mesében. „Sopronban mindenki szívesen és örömmel elvégzi a saját munkáját és eszébe sem jut helyette lustálkodni”. Láthatóan nagyon szomorúan, de az álmodozó gyerekek is beletörődtek abba, hogy ezentúl mindent maguknak kell megtenni és a saját feladataikat más nem végzi el helyettük, és nem is végezheti el. A keretjátékot a Schneiders Frau szerepét játszó Salamon Klári vezette, megteremtve a közönséggel is a kapcsolatot, de a másik két asszony, Hadd Rita és Wild Marica is dicsérhető (akik a gyerekek szerepében is feltűntek), a nagyobb létszámú fiúcsoport egyöntetűen nagyot alakított, talán mégis, mint karakter, Koleszár Balázs és Tátrai Renato emelkedett ki közülük. Alighogy felocsúdtunk Hannelore Möller darabja után, újra szétnyílt a függöny és megszólalt Csajkovszkij zenéje, melyről nekem mindig a tágas orosz mezők jutnak eszembe és a moszkvai „Balsój” (a Nagyszínház). A tipegő kicsik, a tüllruhák, a táncoló nagyobbak, a kézmozdulatok, a tánclépések mindmind a Bálik Art Stúdió vezetőjét, Abrahámné Bálik Katarzynát dicsérik, aki egy negyedik nép képviselője közöttünk, hiszen ő lengyel. Már a próbákon is láthattuk és hallhattuk, hogy - a néhány éves kislányoktól a nagyokig - a legcsendesebb szavára is azt teszik, amit tenni kell, amit tenni érdemes, a zenével együtt mozdulva kifejezni azt, amit Csajkovszkij megálmodott, megeleveníteni a decemberi hangulatot, Mikulásokkal (egészen kicsi lányok táncolták ezeket a szerepeket), a Diótörővei, a díszletként szolgáló karácsonyfával. Közben Édesország jelképei; egy kínai lány, az arab lányok tánca, valamint egy spanyol tánc gyönyörködtetett bennünket kecses mozdulatokkal és a történet szerint az álmodó testvérpárt, Klárát és Fritzet. Ez utóbbi szerepeket Váradi Zsuzsa, Szinay Mariann, Vécsey Virág, Bajzik Dóra, Erőss Katalin és Éger Zsófi táncolták nagyon szép ruhákban és meggyőzően. Hosszan zúgott a taps, és ez nemcsak a szülők tapsa volt saját gyermekeik biztatására, hanem kiváltotta ezt a táncosok tehetsége, szorgalma és a művészet varázsa. A Líceumi Esték sorozat folytatódik, hívogatjuk és várjuk az érdeklődőket. Dr. Lampérth Gyula (Zsolt 25,15.) Szeretett a fiú nézelődni, hisz úgy tartotta, számtalan olyan dolgot láthat meg, ami még a későbbiek folytán hasznára lehet. Hosszú órákat töltött egyedül és közben mások szerint nem tett semmi hasznosat, csak figyelte a körülötte zajló életet. Olyankor ihent sétálni az emberek közé, amikor tudta, hogy abban az órában rengetegen járnak az utcán. Talán azért, mert vége volt az aznapi műszaknak, vagy éppenséggel az okból, mert bevásároltak az emberek, vagy csak szórakozni indultak. Szerette megnézni az emberek arcát, mert ez olyan volt mint egy tükör. Bár néha nagyon „piszkosak voltak”, elfedték a gondok, bánatok, de nagyon sok esetben csak a közönyösség álarcát vették magukra a járókelők. Mégis, minden tekintet, egy mimika, gesztikuláció nagyon sokat árult el a „gazdájáról”. Persze ezek az információk lehettek tévesek is, de a fiú számára, sokat jelentettek ezek az arcok. Ennél jobban már csak a természet csendjét szerette, és az ott eltöltött csendes, gondtalan szemlélődést. Hosszasan nézte a fákat, mert ezekből a növényekből valami végtelen nagy nyugalom és alázatosság áradt. A piciny virágokat, melyek a maguk jelentéktelen termetükkel ott pompáztak, s ezzel is hirdették Isten csodálatos mivoltát. De sokszor megrémítette az a gondolat, hogy nem is azt látja, amit látnia kell. Szeretett volna mindenben és mindenkiben jót látni. Felfedezni azt a szépséget amit az Úrtól kaptunk. Olyan sok dologra kellett figyelnie, és sokszor dilemmá- zott azon, hogy mi van, ha nem azt veszi észre, ami fontos, hanem olyan dolgokra figyel, ami eltéríti az Istentől. Mert nagyon sokszor ő is, mint olyan sokan, engedett a vágyainak. Ilyenkor mindig hosszasan gondolkozott azon, hogy helyesen cselekedett-e, vagy sem? Mert tudta, hogy minden embert másmilyennek alkotott az Isten, de nem tudta, hogy valóban az látja-e meg embertársaiban és az őt körülvevő környezetben, ami valóban szép, ami Isten adománya. Észre- veszi-e minden embertársában Isten alkotását. Észreveszi-e Isten akaratát, akár emberek felbukkanásában, vagy éppen elmenetelükben, elmúlásukban. Mert mindannyiunkat különbözőnek teremtett az Úr. Vannak közöttünk szépek, és kevésbé szépek, kedvesek és mogorvák, fontosak és egészen jelentéktelenek. De mindannyian ott hordozzuk magunkon Isten kezének nyomait. Mindenkiben fel lehet fedezni Isten arcának egy-egy alakját. Akarunk-e Istenre figyelni? Akarunk-e egymásra figyelni, vagy megfáradtunk és nem látunk magunkon túl? Kérjünk hát bátran Istentől látást, hogy mi is elmondhassuk azt, amit Cser László így ír le a Veled című versében: S mindaz, ami elmúlik miattad tűnik el, hogy Arcod egyre fényesebb, tisztább legyen s életem, amit ér, Veled Egy legyen. Jéckel Gábor EGYHÁZMEGYEI IFJÚSÁGI CSENDESNAP Nyomdokainkba lépnek? nélkül jöttek és segítettek. Egyikőjük in- mindenkinek tetszett. Szítig Duna Palota Rudanest V 7rínvi 11 S Duna Palota Budapest, V. Zrínyi u. 5. A Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület és a Magyarok Világszövetsége védnöksége alatt 1999. április 11-én du. fél 4 órakor, bemutatja Ibsen: Peer Gynt drámai költemény kamara-változatát 2 részben. Fordította: Áprily Lajos. Történik az 1800-as évek elejétől a hatvanas évekig, Norvégiában és a világban. Díszlet- és jelmeztervező: Húros Anna Mária; Zenei szerkesztő: Pacher Gréti. Hang- és fénytechnikus: Lakatos József. Koreográfus: Bárány Ilona Rendező: Udvaros Béla További előadások: 14-én és 15-én este 7 órakor, 17-én du. fél 4 órakor Figyelem! A Galilei prolongált előadásai: április 24, 25-én és május 2-án du. 4 órakor. Jegyek válthatók a Duna Palota pénztárában (317-1377) és a Színházak Központi Jegyirodájában, VI. Andrássy út 18. (312-0000). Helyárak: 800-600-400.- Ft. A Győr-Soproni Egyházmegye ifjúsági egyesülete, a Mustármag Egyesület, Nemeskéren rendezte meg legutóbbi ifjúsági csendesnapját, aminek témájául az „Egyetemes kinyilatkoztatást” választották a szervezők. A tavaszi nap simogató sugarai sem tudtak azonban harmincnál több fiatalt Nemeskérre csábítani. A kezdő áhítatot Magassy Zoltán, a vendéglátó gyülekezet lelkésze tartotta 1 Móz 1,1-2 alapján. A csendesnap összefoglaló témáját ezután két csoportban bontották ki a résztvevő fiatalok. A beszélgetéseket követően kötetlen, oldott hangulatban, játékokkal töltötték el az időt. Délután úrvacsorái istentisztelettel fejeződött be az ifjúsági csendesnap. A szolgálatot a következő találkozó helyszínéül szolgáló rajkai gyülekezet lelkésze, Kiss Miklós mosonmagyaróvári lelkész végezte, aki 5Móz. 4,15-19 alapján arról prédikált, hogy ne készítsetek magatoknak istenszobrokat, hanem az élő Istenre alapozzátok életeteket. Erre a záróistentiszteletre a Nemeskér- hez tartozó Újkér-Felszopori gyülekezet nemrégiben felújított imaházában került sor. Itt kérdeztük benyomásairól Horváth Istvánt, a gyülekezet felügyelőjét. - „két okból is örülök annak, hogy gyülekezetünk otthont adhatott a záró úrvacsorái istentiszteletnek. Egyrészt azért, mert valamiképpen fel kell karolni a fiatalokat, vissza kell őket csábítani a templomokba, mert ami ma van, az túlmegy minden határon. Ugyanakkor, belépve az imaterembe, láthatták a fiatalok azt is, hogy milyen szép imaházat varázsoltunk abból a leromlott állagú épületből, amit visszakaptunk. A gyülekezeti tagok szó gyen faragta ki az oltárt. A festéshez és egyéb javításokhoz is könnyen kaptunk önzetlen segítséget. Kevesen vagyunk ugyan, de még meg tudjuk mutatni, milyen az egyházszeretetünk.” Magassy Zoltán, nemeskéri lelkész a következőképpen vélekedett a találkozóról: - „a kis létszám ellenére tartalmas, hasznos beszélgetéseket folytattunk. A résztvevők zöme már korábbi alkalmakon is találkozott, így jól megértették egymást. A testvéri hangulatot az is bizonyította, hogy azok a nemeskéri fiatalok, akik először voltak ebben a közösségben, hamar feloldódtak és resztvettek a közös munkában. Nehéz lemérni egy ilyen esemény határát, eredményét, de hiszem, hogy nem múlnak el nyomtalanul ezek az órák és események.” Stinner Dávid Sopronból érkezett a találkozóra. - „úgy érzem, hogy jól sikerült ez a csendesnap, annak ellenére, hogy kevesen jöttek el. A felvetett téma így nem csoda, hogy élvezetes beszélgetés alakult ki. A hangulatot pedig sikeresen tudtuk oldani, játékokkal. Persze, a sikerhez hozzájárultak a nemeskéri gyülekezet tagjai is, akik igazán finom süteményekkel halmoztak el bennünket.” Ihász Beatrix, a Mustármag Egyesület vezetője abban bízik, hogy a következő csendesnapon, Rajkán több fiatal lesz együtt. - „mindenképpen több bátorítást és nagyobb aktivitást várnék el az egyházmegye lelkészeitől, amikor mozgósítják gyülekezetünk fiataljait. Mert ők lesznek azok, akik majd nyomdokainkba lépnek. Szép élményt szalasztottak el azok, akik most nem voltak itt. Gyönyörű a nemeskéri templom és faragott szószéke. A környéket is megismerhettük, mert Nemeskérről gyalog mentünk át Újkérre a záróistentiszteletre. Következő csendesnapunkat Rajkán tartjuk május 8- án, remélem ott többen leszünk.” Kiss Miklós Újabb táborozási lehetőség Németországban! Idén is meghívást kaptak a magyar fiatalok a CVJM németországi táboraiba. Időpontok: 1999. júl. 1-15. fiútábor (10-14 év) 1999. júl. 15-28. fiútábor (10-14 év) 1999. júl. 1-15. fiútábor (14-17 év) 1999. júl. 1-15. lánytábor (10-14 év) 1999. júl. 15-28. lánytábor (10-14 év) 1999. júl. 29-aug.lO. lánytábor (14-17) - Magyarország Érdeklődni, illetve jelentkezni 1999. április 10-ig a következő címeken/telefonszámokon lehet: Kalincsák Balázs 06/20/9311-715, dr. Novák Éva 9023 Győr, Szigethy A. u. 68. Tel: 06/96/440-597.
