Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-03-21 / 12. szám

Evangélikus Élet 1999. MÁRCIUS 21. 5. oldal £ SARŰtt- A - K< a w s on ijvajánló Illik, nem illik? „Milyen neveletlen ez a kölyök!” Ó, már hányszor hangzott el ez a mon­dat. És milyen rosszul esik! Pedig lehet, hogy úgy érzed, nem is voltál neve­letlen, csak egyszerűen nem tudtad, hogy mit illik ilyenkor tenni. Például melyik evőeszközt használd vendégségben az asztalra helyezett sok közül. Vagy, ki lépjen be elsőnek egy étterembe, moziba. Hogyan illik viselkedni a más felekezetűek templomában. Elkérhetjük-e mások értékes fényképező­gépét, CD-jét. Ajándékvásárlás kapcsán is sok kérdés merülhet fel. Sokszor még az asztal megtérítése is gondot okozhat. De azt sem mindig tudjuk, hogyan visel­kedjünk, ha egy vak vagy tolókocsis em­bert látunk az utcán. A közlekedési esz­közökön is sokszor kerülhetünk kelle­metlen helyzetekbe! Ugye mennyi kérdés merül fel, amikor nem tudjuk eldönteni, hogy mi illik és mi nem. Ehhez ad segítséget Dizseri Eszter: Illik, nem illik című könyve (Kálvin Kiadó, Budapest, 1998). Min­denkinek ajánlom, aki szeretne egy ki­csit eligazodni az illemszabályok sok­szor nem is egyszerű köreiben. Március van és tavasz! Ugye milyen jó, hogy a nap is többet is süt, az állatok elő­bújnak vackaikból és egyre több virág nyílik a kertekben? Ilyenkor elővesszük kerékpárjainkat, a rollereket, tollasütőket és még ki tudja milyen játékokat, amiket még tavaly, a hideg beálltával tettünk el. Az is előfordulhat, hogy mielőtt elkez­dünk játszani, jó alaposan meg kell őket takarítani: leporolni, lemosni. De egy szép napsütéses délelőttön még ehhez is nagyobb kedvünk van, csakúgy, mint a tavaszi nagytakarításhoz. Olyan jól esik a frissen kitakarított lakásbap, szobában megpihenni az egész napos fáradság után! Mert gondolom, ugye szoktatok segíteni anyukátoknak?! Ilyenkor nemcsak a lakást kellene kita­karítani, hanem egy kicsit „magunkat is belülről.” Hiszen olyan sokszor vagyunk irigyek, szófogadatlanok, milyen sok­szor feleselünk a nagyokkal és hányszor megbántjuk a másikat! Pedig ezekről a Kedves Gyerekek! rossz tulajdonságok­ról mind leszokha­tunk, ha elhatározzuk és komolyan vesszük! Segítségül itt vannak ezek a kövecskék. Hét kő, vagyis minden napra egy. Próbáljátok esténként kitölteni úgy, hogy miután át­gondoltátok a napoto­kat, gondoljátok végig azt is, ki volt az az ember, akivel jót tette­tek és mi Volt az. Ezt írjátok belel a kőbe! Meglátjátok, a hét végére teljesen hozzá­szoktok ahhoz, hogy minden napra jusson legalább egy jó ese­mény, és remélhetőleg egyre kevesebb lesz a feleselés, lustaság! A végén írjátok meg nekem, hogyan sikerült kitölteni a köveket! Szeretettel: Pötty bohóc FIATALOKNAK Figyeljetek! A gyermeksarok készítőinek címe: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. Ma, ha az ő hangját halljátok, ne keményítsétek meg szíveteket. Zsid 3,15 oldódnak mintegy varázsütésre. Ha így Újabb táborozási lehetőség Németországban! Idén is meghívást kaptak a magyar fiatalok a CVJM németországi táboraiba. Időpontok: 1999. júl. 1-15. fiútábor (10-14 év) 1999. júl. 15-28. fiútábor (10-14 év) 1999. júl. 1-15. fiútábor (14-17 év) 1999. júl. 1-15. lánytábor (10-14 év) 1999. júl. 15-28. lánytábor (10-14 év) 1999. júl. 29-aug.lO. lánytábor (14-17) - Magyarország Érdeklődni, illetve jelentkezni 1999. április 10-ig a következő címeken/telefonszámokon lehet: Kalincsák Balázs 06/20/9311-715, dr. Novak Éva 9023 Győr, Szigethy A. u. 68. Tel: 06/96/440-597. Nagyon sok tanácstalan, elbizonytala­nodott emberrel találkozom nap mint nap. Ezek az emberek azt szeretnék, ha valáki segítene nekik problémáik, kérdé­seik megoldásában. Ezt a tanácstalansá­got hásználja ki rengeteg ember, amikor egyre-másra jelennek meg az olyan könyvek, amik azt adják tudtunkra, hogy miként kell élnünk ahhoz, hogy szeren­csések, sikeresek, vagy éppenséggel elis­mertek legyünk. Ezeknek a könyveknek az a bajuk, hogy egy egészen más társa­dalomra íródtak, s olyan dolgokat hoz­nak fel, amit a mai emberek nem tudnak megtenni, mert egészen más etikai és morális környezetben élnek. Sokan meg­próbálnak a maguk eszére hallgatni és egy saját maguk által kreált, vagy má­soktól átvett szisztéma alapján próbálják megoldani a problémáikat. De mind a .kettőnél megfigyelhetjük, hogy csakha­KÖNYVAJÁNLÓ Számvetés az új évezred küszöbén. Nemeskürty tanár úr évtizedek óta írja könyveit történelmünkről. A történelem nem változik, de annál inkább mondani­valójának szempontjai és célja: mindig tud valami újat és izgalmasat mondani (és mindig szórakoztatóan!). Ez a törté­nelmi önvizsgálat, mely egy, az 1994-es (!) választások után írt tanulmányának „továbbgondolása”, azon elmélkedik: mi a felelősségünk sorsunk alakulásában, nemzeti tragédiáink fájdalmasan hosszú sorában? Magyarország a honfoglalás után 300 évvel már nagyhatalommá fej­lődött - de hol tar­Meddig várjunk? tunk ma? Meddig várjunk? Társadal­munk szétzüllőben van, holott minden erejével a bekövet­kező évezred teen­dőire kellene felké­szülnie. Az első rész (He­lyünk a világban - Magyarország tör­ténete kívülről: nyugat-európai szemmel) számta­lan, nem köztudott apró információ gyöngyszemével ajándékozza meg az olvasót. Hírünk a világban jól indul: 1083-ban egy év során öt magyar szentet avatott a pápa. Könyves Kálmán királyunkat egy fran­cia gesztaíró „az összes királyok között a legműveltebbnek” nevezte a francia köz­vélemény előtt. Az 1100-as évektől kezdve a keresztes hadjáratok révén be­számolók, krónikák, mondák, mesék gyakori tárgya a Magyar Királyság. De pl. Mátyás királyt honi és külföldi elis­mertsége ellenére kritika is érte: egy olasz diplomata író Attila című gúnyos röpiratában - mely 1531-1543 közt 4 ki­adásban is megjelent! - vérszomjas zsar­nokként, újkori Attilaként jellemzi. (Senkisem próféta a maga korában?) Vi­Ncmeskürty Istvái MEDDIG V\UJ1AK5 Szabad Tér szont a szent vértanú, Thomas More, VIII. Henrik főkancellárja kivégzése előtt még papírra vetette hazánkat mélta­tó szavait, mely „apró virágcsokor a kö­zépkori magyar államhatalom koporsóján”...- Később: Bocskai István fejedelem szobrát a reformáció genfi emlékművén megkoszorúzta-e valaha magyar követ? - Azután, a magyar kul­túráról kialakuló, lesújtó vélemény meg­változtatásához (akárcsak 1956) 1848 kellett: „A magyar név megint szép lett”.- A Történelmünkről magunkba szállva fejezetben elhangzottak: pl. Jókai elké­pesztően pontos, jövőbeli meglátá­sai, Petőfi fantasz­tikus nemzetközi népszerűsége („Nietzsche sétáira mindig magával vitte német nyelvű Petőfi kötetét”) és egy számunkra kü­lönösen értékes megállapítás: „a szó szoros értel­mében' megszűnt magyar állam he­lyett a nemzeti ön­tudatot nyelvünk segítségével a hit és erkölcs tartotta ébren: ezt a refor­mációnak köszön­hetjük ... szelleme tartott meg bennünket magyarnak” . A Huszadik századi Magyarország fog­lalj a el a könyv legnagyobb részét. Ez számunkra a legizgalmasabb és legtanul­ságosabb. Mennyi hiba, mennyi jóváte­hetetlen, felelőtlen lépés, melyekhez vészjóslóan hasonlókat követünk el ma is! 1990-ben nagy és váratlan ajándékot kaptunk a sorstól. Tudtunk-e élni vele? A meg nem hálált örökségen átok fekszik, melyet csak hosszú megbánás törülhet le- figyelmeztetett Kölcsey. „Nálunk a legmagasabb az öngyilkosságok és leg­kisebb a születések száma. Mintha egy egész nép készülne az öngyilkosságra” ­írja Nemeskürty 1994-ben. De azóta vál­tozott a helyzet, ismét felcsillant a re­mény. Ne hagyjuk, hogy hiábavalóvá váljék. Tanuljunk saját múltunkból! (Szabad Tér Kiadó, 1996; 680.-) *** A zsidó herceg (David Alroy) „miszti­kus regénye” is csemege. Magyarul 1929-ben jelent meg először, Németh Andor fordításában. Valószínűleg sokan nem tudják, hogy Benjamin Disraeli (1804-1881), a múlt századi Anglia egyik legjelentősebb politikusa, Viktória királynő bizalmasa pályáját sikeres re­gény- és színműíróként kezdte. Jómódú zsidó család sarja, 13 éves korától az anglikán egyház tagjaként keresztyén nevelést kap. Ez a kettősség megnyilvá­nul írásaiban is. David Alroy a XII. században élt, ami­kor a kalifátus és a szeldzsuk szultánok hatalma egyre jobban csökkent. Jeruzsá­lem szétrombolása után a keleti zsidók egymásközti ügyeikben egy közülük va­ló, Dávid király családjából származó uralkodónak (a „száműzetés fejedelme") vetették alá magukat. Egyikük történetét írta meg Disraeli. A regény nem minden részletében hiteles történelmi mű, inkább egy kora középkori zsidó legenda újrate­remtése. De a benne előforduló termé­szetfeletti eseményekről ezt írja: „a sírok szellemeitől egészen Salamon jogaráig a mese valamennyi misztikus motívuma ismert héber hagyomány”. Hőse fellázad az elnyomás ellen, ren­díthetetlen hite erejével tömegeket állít maga mellé és hatalmas győzelmeket arat. De tündöklését bukása követi, mi­kor a hatalomtól megrészegülve, eredeti célját felejti, a kalifa lányát veszi felesé­gül s népével is szembekerül. „Uram, Is­tenem, elhagytalak téged, s most te hagy­tál el engem!” döbben rá a börtönben s ekkor, végzete felé haladva, nem alku­szik: visszanyeri erkölcsi tartását s ma­gatartásával örök morális példát mutat. A tipikusan XIX. századi romantikus, ka­landos történet olvasmányos, izgalmas, s egyúttal hitelesen idézi a kora középkor világát, a szétszóratásban élő zsidóság mar kudarcba fullad a próbálkozásuk, mert a saját erőnk és bölcsességünk na­gyon is korlátok közé van zárva. Sajnos, a sikertelen próbálkozások olyan reakciókat váltanak ki, hogy az ad­dig bizakodó és reménykedő emberekből elcsüggedt, „nekem minden mindegy” felfogású emberek lesznek. A harmadik nagy csoport, amikor az emberek nem tesznek semmit, csak várnak valamiféle csodára, égi jelre, ami majd megoldja a problémákat. S emiatt egy olyan tespe- dés vesz rajtuk erőt, hogy azt sem látják meg a saját elvakultságuk miatt, amit megtehetnének. Sok esetben mi keresz­tyén emberek, fiatalok is ilyenek va­gyunk. Amikor úgy gondolkodunk, hogy hitünk egy olyan csodaszer, ami minden gondunkat, problémának megoldja. Ne­künk nem kell semmit tenni, csak bízni, hinni, és imádkozni, s a gondjaink meg­gondolkodunk, akkor valami olyan utat követünk, ami ugyan hasonlít a keresz­tyén tanításra, de nem az. Mert nagyon fontos a hit, hogy higgyünk abban, hogy a mi Mennyei Atyánk figyel ránk, szá­mon tartja életünket, s annak minden mozzanatát. Lényeges az imádság, mert azon keresztül tudnunk Istennel beszél­ni, elé vinni kéréseinket, kívánságainkat. Kell bizalom is, Isten szerető atyai mi­voltában, de ez a három dolog csak rész­ben elegendő. Vágyakozunk arra, hogy bárcsak itt lenne Jézus Krisztus, és meg­mondaná, hogy mit is kell tennünk, de amikor szól hozzánk nem halljuk meg. Mert, kedves testvéreim, szól hozzánk minden napon, az ő igéjével. Nem kell mást tennünk, csak figyelmesen olvas­nunk azt. Szól hozzánk embereken ke­resztül, igehirdetéséiben, barátokon, szü­ljön, vagy éppenséggel tanárainkon ke­resztül. Kérdés csak az, hogy ha ez így van, akkor mi miért nem halljuk meg oly sokszor. Azt hiszem azért, mert nagyon sok esetben van egy elképzelésünk, hogy mit is szeretnénk hallani, és az üzenet nem ezt mondja nekünk. Mert talán olyan nagyon el vagyunk foglalva a min­ket körülvevő világgal, barátokkal, bu­likkal, hogy a nagy zajban és rohanásban csak azt nem halljuk meg, ami nekünk szól. Ekkor pedig olyanokká leszünk, mint a fáraó, akihez az Isten Mózest küldte. Hallotta az igét, az üzenetet, látta az Egyiptomot sújtó csapásokat, de nem akarta látni, vagy éppenséggel kemény volt a szíve, mert nem ezt akarta látni és hallani. így hát, kedves testvéreim, figyeljünk Isten üzenetére, s halljuk meg azt. Áll­junk meg a napi rohanásban, és figyel­jünk rá, s akkor se keményítsük meg szí­vünket, ha olyan valamit hallunk, ami nekünk nem tetsző. Mert tudhatjuk, hogy Isten bármit tesz velünk, az csak épülé­sünkre, javunkra szolgál. Jéckel Gábor tragikus sorsát. Remélhetőleg egy újabb kiadás megszabadul az értelemzavaró szöveg-, helyesírási- és sajtóhibáktól, s méltó lesz a kis kötet ízléses, étvágyger­jesztő kötés-fedeléhez. (GLM Unió B.T.,1998. Kapható az Örökmozgó mozi boltjában.) Kovács Mária Ifjúsági istentisztelet Kelenföldön, március 28-án 18 órakor. Igét hirdet: Szeverényi János lelkész, közreműködnek a kelenföldi fiatalok. hélium S2, V Duna Palota Budapest, V. Zrínyi u. 5. A Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület és a Magyarok Világszövetsége védnöksége alatt 1999. március 29-én, hétfőn este 7 órakor bemutatja Ibsen: Peer Gynt drámai költemény kamara-változatát 2 részben. Fordította: Áprily Lajos. Történik az 1800-as évek elejétől a hatvanas évekig, Norvégiában és a világban. Díszlet- és jelmeztervező: Húros Anna Mária; Zenei szerkesztő: Pacher Gréti. Hang- és fénytechnikus: Lakatos József. Koreográfus: Bárány Ilona Rendező: Udvaros Béla További előadások: április 4-én este 7 órakor, 5-én és 11-én du. fél 4 órakor, 14-én és 15-én este 7 órakor, 17-én du. fél 4 órakor. Figyelem! A Galilei prolongált előadásai: április 24, 25-én és május 2-án du. 4 órakor. Jegyek válthatók a Duna Palota pénztárában (317-1377) és a Színházak Központi Jegy­irodájában, VI. Andrássy út 18. (312-0000). Helyárak: 800-600-400.- Ft.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents