Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-03-14 / 11. szám

Evangélikus Élet 1999. MÁRCIUS 14. 5. oldal w Kedves Gyerekek! Be keli vallanom egy mulasztást! A 9. Hétpróba betűhálójába hiba csúszott, amit nem vettünk észre. Emiatt bizony sokan írtátok, hogy nem tudtátok megoldani a felada­tot. Elnézést kérünk érte!!! Most újra közöljük azt a hétpróbás fel­adatot. Húzzátok ki a megadott szavakat és a megmaradt betűkből rakjátok össze a keresett szót! Ezt küldjétek el! Szeretettel: Boda Zsuzsa f\öni}v<aj<ánló Tudod-e ki volt Jósiás vagy Lóisz? Tu- dod-e mit jelent a „magnificat” vagy a „mammon” szó? Hát azt, hogy hol ol­vashatjuk a Bibliában az „effata” szót? Meg tudnád-e mutatni a térképen hol ta­láljuk Hebron-hegyét vagy Beérseba helységet? Ilyen és hasonló fontos információkat tudhatsz meg a Bibliáról Cecil jj^fi mi mm 1] Inukon T Ü R E L E M I K E I M A L E R R E T G S S E G É V D E A I z A Ó G Á V R Z M L T Á I M E E B O A S A E Á S Z M N Ó ű N S D s s Ú J É T Á M Á É K R Á M H Ű S É G Kihúzandó szavak: tisztaság, türelem, szeretet, hűség, jóság, kedvesség, ir­galom, igaz, ima, Simon, Adám, Máté, Márk Lea, vé­ges, erre, vágó, tanú. A megmaradt betűkből összerakhatjátok azt a szót, ami ennyire zavarba hozta a fiukat. Jó munkát kívánok nektek a feladathoz! A gyermeksarok készítőinek címe: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. Northcott: Bib­liai lexikon gyerekeknek című könyvé­ből (Kálvin Já­nos Kiadó, Bp. 1994). A képekkel, ábrákkal és térképekkel gazdagon illusztrált lexikon kiválóan al­kalmas a hittanórákon tanult ismeretek elmélyítésére, Bibliaolvasás során fel­merült kérdések megválaszolására, vagy csak időtöltésként olvasgatásra. Javaslom a könyvet vetélkedők készí­tésére is! Jó szórakozást kíván: Pötty bohóc Kedves Gyerekek! A legutóbbi hétpróbás feladatban a la­birintus kijárata valóban Jézus volt. A szívünkben is ezt az utat kell megtalál­nunk, hogy megszabadulhassunk a bűne­ink rabságától, ez pedig úgy lehetséges, ha Jézusra hivatkozunk, így kérjük és el­fogadjuk Isten bocsánatát és azután ra­gaszkodunk Őhozzá. Örülök mindazok­nak, akik megtalálták a labirintusban és a szívükben ezt az utat. Ezen a vasárnap reggelen mindenki na­gyon izgatott volt a templomban. A tisz­telendő nénit hajnalban bevitte a mentő a kórházba, hogy megszülessen a kisbabá­ja. A nénik azt találgatták, hogy vajon fiú lesz, vagy kislány, mivel ennyivel hama­rabb jött. Mivel aznapra már nem sike­rült helyettest találni, a tisztelendő bácsi bejelentette, hogy ma a gyerekek is együtt lesznek istentiszteleten a felnőt­tekkel. A fiúk izegtek-mozogtak a pad- ban, de aztán mivel ezt a történetet még nem ismerték és ráadásul még egy kisfiú is szerepelt benne, aki segített egy cso­dánál Jézusnak, mégis sikerült odafi­gyelniük. Azt hiszem, a fiúkkal együtt sokan irigyeljük egy kicsit ezt a gyere­ket, jó lehetett ennyire Jézus közelébe kerülni. Ti ismeritek ezt a történetet? Ha még nem, akkor olvassátok el a János evangéliuma 6. részéből az első 14 ver­set. A feladat, hogy írjátok le nekem ezt a történetet úgy, mintha veletek esett volna meg. Leveleiteket nagyon várom a követke­ző címre: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. Szávitri VIII. Hittanverseny 1999. április 17-18. Piliscsaba 1., 13-16 évesek részére 1. 2Móz 1.: Izrael fiai elszaporodnak Egyiptomban, egyiptomi elnyomás 2. 2Móz 2.: Mózes születése, gyilkossága és menekülése 3. 2Móz 3-4. Mózesnek megjelenik Isten, elhívás, küldetés 4. 2Móz 5. és 6,1-13.: A fáraó elutasítja Mózes és Áron kérését, az Úr megújítja ígéretét 5. 2Móz 7-10.: Újra a fáraónál, 10 csapás 6. 2Móz 11; 12,34-50; 13.: Készülődés a kivonulásra, az Úr vezeti Izraelt 7. 2Móz 14-17.: Üldözés, fürj és manna, Amálék elleni harc 8. 2Móz 18; 17-27.: Bírák 9. 2Móz 19; 20,1-17; 23,14-19.: Izrael a Sínai-hegynél 10. 2Móz 24.: Szövetség megkötése, Mózes 40 napig a hegyen 11. 2Móz 32.: Áron, aranyborjú, Mózes a táblákat összetöri 12. 2Móz 34.: Új kőtáblák, Mózes arca sugárzik VIII. Hittanverseny 1999. április 10-11. Piliscsaba 11., 8-12 évesek részére Képes Bibliából (Szent István Társulat átdolgozása): 98.0., 102.o„ 108.O., 110-119.o., 120.O., 122.0., 128-129.0., 133-134.0., 136.o„138.0., 148.0., 154.0., 156.0. Jelentkezési határidő: 1999. március 15. Cím: Csoszánszky Márta - OBVH 1147 Budapest, Lőcsei út 32. Szokolay Sándor a kor­társ operairodalom kima­gasló egyénisége. Rang­ját hét befejezett és ké­szülő nyolcadik operáján kívül invenciógazdagsá­ga, vokális ihlete és nagyszerű dramaturgiai érzéke biztosítja - írja róla Eősze László zene- történész. Ötödik operáját, a Szávitrit- Illés Endre kis­regénye ihlette és nem­csak egzotikus témája, de szelídebb hangulata és boldog vége is megkülönbözteti elődeitől (Vérnász, Hamlet, Sámson). Zenéje, bár Bartóknál, Kodálynál modernebb, változatlanul a magyar népzenében gyökerezik, ugyan­akkor már a „retour a la mélodie” új áramlatának is követője - talán ezzel magyarázható, hogy mi, akik Mozart­Verdi-Puccini operáin nőttünk fel, mégis annyira élvezni tudjuk. Szávitri története a világ legrégibb (Kr.e.4. század) Ősköltéményében, a hin­duk hatalmas eposzában, a Maháb- hárata-ban szereplő kis elbeszélés („Az asszonyi hűség dicsérete” címmel), az igaz szerelem minden akadályt legyőző apoteózisa. A törékeny szépségű lány (Frankó Tünde remek megszemélyesíté­sében) hihetetlen erőt tanúsítva, senkitől és semmitől nem félve, minden akadá­lyon át kitartva követeli visz- sza Járna, a halál istene (Airizer Csaba) által elraga­dott férjét. Kettejük vitája még egy szívtelen, sőt bot­fülű hallgatót is megindíta­na. Maga Járna sem kivétel, fokozatosan teljesíti Szávitri minden kívánságát, míg vé­gül férjét is visszaadja. A látványos fináléban bol­dogan zengik az élet diada­lát: „mily földöntúli érzés: élni!” Mind a koreográfia (az Indra Mozgás-stúdió táncművészei előadásában), mind a Velich Rúa-tervezte jelmezek hitelessége, gondos előtanulmányokat árul el. Az egész előadás csupa ötlet, fantázia, mely a rendezőt, Kerényi-Miklós Gábort dicséri. Az eredetileg 1990-ben 3 felvonásra írt művet a karmester, Oberfrank Géza ta­nácsára 2 felvonásba vonta össze a szer­ző. A zenekar létszámát is csökkentve, kamaraoperaként a Thália Színházban került színre. Az előadást a közönség alkalmanként hosszantartó, lelkes ünnepléssel jutal­mazza. Ha a szerző nem lenne köztudot­tan vallásos (evangélikus), és más mű­vész-csoporthoz tartozna, akkor talán megérnénk, hogy a médiában is méltóbb fogadtatása lenne és ennek következté­ben nem egy-, hanem több tucat telthá­zas előadása lehetne. Sebaj - majd lesz külföldön, ahogy ez lenni szokott. Talán éppen Indiában? Kovács Mária FIATALOKNAK Bízzál benne! Krisztus mondja: Halott voltam, de íme élek örökkön örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai. Jelenések könyve 1,18 Mostanában egyre többször mondja be a tv, hogy itt és itt ismeretlen okok miatt fiatal személy öngyilkosságot követett el. Ilyenkor rémülten kapom fel a feje­met és kérdem magamtól: Miért...? Hosszasan töprengek rajta, s próbálom a magam szerény képességeivel megfogni azt, ami megfoghatatlan. Tudom, hogy nem lehetek minden titok ismerője, s nem is vágyom erre, csak próbálom megérteni az olyan fiatalokat, s idősebbeket, akik eldobják maguktól az életet. Az életet Istentől kaptuk, s nincs jogunk sem elvenni másét, sem el­dobni a magunkét. Ezt minden bizonnyal tudják azok is, akik a halál gondolatával játszanak, de akkor miért? Biztos vagyok abban, hogy ezt nagyon sokféleképpen meg lehet magyarázni, de nagyon kevés esetben tükrözik ezek a gondolatok azt, ami a valóság. Mi a Valóság? Ezen kár elmélkednünk, mert csakis a Jóisten és az adott személy tudhatja azt teljes biztonsággal. Azt hiszem, ott kell valahol keresnünk a probléma lényegét, hogy az emberek nem hisznek abban, hogy lehet még valami új, valami más az életükben. S ezt az érzést majdnem min­den minket körülvevő tárgy, személy su­gallja nekünk. Azt kell látnunk, hogy aki megindul a lejtőn, annak nincs megállás, s aki szegény családból származik, an­nak nincs kitörés, arra csak a biztos szen­vedés, kallódás vár. Ezt látjuk, ezt suly­kolja belénk a médián keresztül is a kü­lönböző filmek sokasága. S lassan mi magunk is elhisszük, hogy ez a valóság. Mert mindannyiunk életében eljön leg­alább egyszer az az időszak, amikor úgy érezzük, hogy a fejünk felett összecsap­nak a hullámok, ilyenkor pedig nem lá­tunk kiutat a magunk problémáiból. In­nen pedig már csak egy lépés, hogy min­denki eljátszon a gondolattal, hogy mi lenne olyankor, ha...? Szerencsére sok ember nagyon gyorsan elveti magától az ilyen jellegű gondolatot. De sajnos sokan nem tudnak megsza­badulni a gondolattól, s előbb vagy utóbb a gondolatot cselekedet fogja fel­váltani. Ezek az emberek nem látnak ki­utat, úgy érzik, számukra már nem lehet jobb, vagy ha igen, akkor ezt a haláltól várják. Mit tehetünk mi emberek, akik talán is­merünk olyanokat, akik hajlamosak az elkeseredésre, a depresszióra. Azt hi­szem, nagyobb odafigyeléssel már sok minden megoldható, de ez csak részleges megoldás. Rá kell mutatnunk Jézus Krisztus életére, szenvedésére, halálára és feltámadására. Arra, amit mindez ne­künk keresztyéneknek jelent, s jelenthet mindenkinek, aki elfogadja a Krisztus ál­tal felkínált segítséget. Mert hozzá bár­mikor mehetünk, megkereshetjük terhe- inkkel, szomorúságunkkal. Kérhetjük, mutasson kiutat, és biztos vagyok benne, hogy nem fogja elutasítani kéréseinket. Az úrvacsora vételekor megszabadulha­tunk bűneinktől, terheinktől, újat kezd­hetünk. A lényeg az, hogy tudjunk benne tiszta szívvel hinni. Ne várjuk azt, hogy ezáltal, mintegy varázsütésre megválto­zik minden az életünkben, nem erről van szó. Jézus egy fénysugár, vagy egy másik kéfpel élve: egy felénk nyúló kéz, aki segít fninket, de nekünk is meg kell ten­ni mindazt, ami a mi erőnkből telik. így megláthatjuk, hogy az életünk újra értel­met nyer, lesz egy olyan biztos pont az életünkben, akihez bármikor bizton for­dulhatunk. Minden csüggedésünkben társ, jó barát, s elmondhatjuk magunkról azt, amit az énekszerző így fogalmaz meg: „...elhagynak emberek, mit árt ha Ó veled, töröld le könnyedet Jézus sze­ret... " Jéckel Gábor 1999. március 19-21-ig V Piliscsabán ifjúsági hétvégét szervezünk, melyre szeretettel vá­runk minden érdeklődő fiatalt. Alkalmaink témája: Istenünk vezetése. Programunk pénteken este 6-kor vacsorával kezdődik és vasárnap ebéddel ér véget. Részvételi díj: 2000.- Ft. Jelentkezni lehet Győri Tamásnál (Evangélikus Teológus Otthon, Bu­dapest, 1147 Lőcsei u. 32; \ Tel: 1-220-8418.) ^gélium Színfi V Duna Palota Budapest, V. Zrínyi u. 5.. A Magyar Protestáns Közművelődési'Egyesület és a Ma­gyarok Világszövetsége védnöksége alatt 1999. március 29-én, hétfőn este 7 órakor bemutatja Ibsen: Peer Gynt. Drámai költemény kamara-változata 2 részben. Fordította: Áprily Lajos. Szereplők: Peer Gynt - O. Szabó István Jászai díjas Aase - Venczel Vera Jászai-díjas Solvejg - Forgács Szilvia Áslak, a kovács - Medgyessy Pál A vőlegény - Gyurin Zsolt Ingrid - Canjavec Judit Kaszás Villő Dovre apó - Sárosi Gábor Zöldruhás lány - Szoboszlai Éva A Nagy Görbe - Csabai János Kari asszony - Szennyai Mária Anitra - Kaszás Villő Canjavec Judit Master Cotton - Farkas Tamás Monsieur Ballon - Lénárt László Von Eberkopf - Bicskei Kiss László Begriffenfeldt - Vízy György Pap - Szatmáry László A Gomböntő - Bitskey Tibor Jászai-díjas érdemes művész. Történik az 1800-as évek elejétől a hatvanas évekig, Norvégiában és a világban. Díszlet- és jelmeztervező: Húros Anna Mária; Zenei szerkesztő: Pacher Gréti. Hang- és fénytechnikus: Lakatos József. Koreográfus: Bárány Ilona Rendező: Udvaros Béla További előadások: április 4-én este 7 órakor, 5-én és II-én du. fél 4 órakor, 14-én és 15-én este 7 órakor, 17-én du. fél 4 órakor. Figyelem! A Galilei prolongált előadásai: április 24, 25-én és május 2-án du. 4 órakor. Jegyek válthatók a Duna Palota pénztárában (317-1377) és a Színházak Központi Jegyiro­dájában, VI. Andrássy út 18. (312-0000). Helyárak: 800-600-400.- Ft. Gondolatok a Peer Gynt-előadás megtekintése elé Van az életünknek néhány meghatározó irodalmi műve, amelyik végigkísér bennünket, és talányos titkuk megfejtésére kényszerítenek. Ilyen Ibsen „Peer Gynt”-je is. Ibsen fiatal ko­rában Rómában telepedik le, itt felszabadult szárnyaló dráma-költészete, 1867-ben írja meg legtalányosabb drámai költeményét, a „Peer Gynt”-öt. Azóta számtalan ellentmondó kriti­ka, tanulmány jelent meg. Nekünk különösen Ady Ibsen-élménye sokatmondó: „Az értel­mes emberpéldányok leggyönyörűbbje Ibsen, aki a gondolkodni tudókra hat a maga sötét problémáival.” Ez a gondolkodni tudás késztetett arra, hogy keressük meg ennek a látszó­lag hihetetlenül bonyolult műnek a titkát. Hősünk bejárja a norvég havasoktól a fél világot. Elhagyja anyját, Aase-t, megcsalja kedvesét, Solvejget, keresi az élet értelmét, önmaga mi­voltát. Belekóstol minden lehetőségbe: gazdagság, hatalom, prófétaság, az érzékiség vará­zsa. A tudomány elfajulása során hol az animális ösztönvilág csábítása (Dovre és a manók), hol a társadalmi különféle kényszerek, a haszonelvűség, a korlátlan individualizmus, a transzcendentális értékek semmibevevése (A Nagy Görbe) téríti el a helyes életútról. A visz- szatérést, a megváltást - ahogy a Faust végén a Margit vezette angyali kar, vagy a Tragédia londoni haláltánca végén Éva - itt is a goethei örök hűség, az örökké fiatal Solvejg teremti meg. Amikor az út végére ér, találkozik a szellemi világ, a Mester számon kérő követével (A Gomböntő). Az megkérdi: „ hogy hol volt Peer Gynt annyi éven át, Homlokán rendeltetési jel, Peer Gynt, ahogy az Úr gondolta el. " Ez teszi időszerűvé Ibsen remekét, erre kell egykor nekünk is felelni! Útitársa legyünk Peer Gyntnek, s igyekezzünk a Nagy Görbét kikerülni. A világmindenség titkaiban a legnehezeb­ben megismerhető titkot, saját mivoltunkat, az Én-t kikutatni és alkotóerővé tenni. Amikor Rómában az ősbemutató után a tanácstalan kritikus faggatta Ibsent, ugyan árulja már el, mi­ről szól a Peer Gynt, Ibsen így felelt: „Mikor írtuk, ketten voltunk jelen, az Isten és én; - Én elfelejtettem.” Előadásunk célja, hogy ne felejtsük el keresni homlokunkon a rendeltetási jelt:,„hol voltam Én, mint isten-arc s egész?” Udvaros Béla

Next

/
Thumbnails
Contents