Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-03-14 / 11. szám
Evangélikus Élet 1999. MÁRCIUS 14. 5. oldal w Kedves Gyerekek! Be keli vallanom egy mulasztást! A 9. Hétpróba betűhálójába hiba csúszott, amit nem vettünk észre. Emiatt bizony sokan írtátok, hogy nem tudtátok megoldani a feladatot. Elnézést kérünk érte!!! Most újra közöljük azt a hétpróbás feladatot. Húzzátok ki a megadott szavakat és a megmaradt betűkből rakjátok össze a keresett szót! Ezt küldjétek el! Szeretettel: Boda Zsuzsa f\öni}v<aj<ánló Tudod-e ki volt Jósiás vagy Lóisz? Tu- dod-e mit jelent a „magnificat” vagy a „mammon” szó? Hát azt, hogy hol olvashatjuk a Bibliában az „effata” szót? Meg tudnád-e mutatni a térképen hol találjuk Hebron-hegyét vagy Beérseba helységet? Ilyen és hasonló fontos információkat tudhatsz meg a Bibliáról Cecil jj^fi mi mm 1] Inukon T Ü R E L E M I K E I M A L E R R E T G S S E G É V D E A I z A Ó G Á V R Z M L T Á I M E E B O A S A E Á S Z M N Ó ű N S D s s Ú J É T Á M Á É K R Á M H Ű S É G Kihúzandó szavak: tisztaság, türelem, szeretet, hűség, jóság, kedvesség, irgalom, igaz, ima, Simon, Adám, Máté, Márk Lea, véges, erre, vágó, tanú. A megmaradt betűkből összerakhatjátok azt a szót, ami ennyire zavarba hozta a fiukat. Jó munkát kívánok nektek a feladathoz! A gyermeksarok készítőinek címe: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. Northcott: Bibliai lexikon gyerekeknek című könyvéből (Kálvin János Kiadó, Bp. 1994). A képekkel, ábrákkal és térképekkel gazdagon illusztrált lexikon kiválóan alkalmas a hittanórákon tanult ismeretek elmélyítésére, Bibliaolvasás során felmerült kérdések megválaszolására, vagy csak időtöltésként olvasgatásra. Javaslom a könyvet vetélkedők készítésére is! Jó szórakozást kíván: Pötty bohóc Kedves Gyerekek! A legutóbbi hétpróbás feladatban a labirintus kijárata valóban Jézus volt. A szívünkben is ezt az utat kell megtalálnunk, hogy megszabadulhassunk a bűneink rabságától, ez pedig úgy lehetséges, ha Jézusra hivatkozunk, így kérjük és elfogadjuk Isten bocsánatát és azután ragaszkodunk Őhozzá. Örülök mindazoknak, akik megtalálták a labirintusban és a szívükben ezt az utat. Ezen a vasárnap reggelen mindenki nagyon izgatott volt a templomban. A tisztelendő nénit hajnalban bevitte a mentő a kórházba, hogy megszülessen a kisbabája. A nénik azt találgatták, hogy vajon fiú lesz, vagy kislány, mivel ennyivel hamarabb jött. Mivel aznapra már nem sikerült helyettest találni, a tisztelendő bácsi bejelentette, hogy ma a gyerekek is együtt lesznek istentiszteleten a felnőttekkel. A fiúk izegtek-mozogtak a pad- ban, de aztán mivel ezt a történetet még nem ismerték és ráadásul még egy kisfiú is szerepelt benne, aki segített egy csodánál Jézusnak, mégis sikerült odafigyelniük. Azt hiszem, a fiúkkal együtt sokan irigyeljük egy kicsit ezt a gyereket, jó lehetett ennyire Jézus közelébe kerülni. Ti ismeritek ezt a történetet? Ha még nem, akkor olvassátok el a János evangéliuma 6. részéből az első 14 verset. A feladat, hogy írjátok le nekem ezt a történetet úgy, mintha veletek esett volna meg. Leveleiteket nagyon várom a következő címre: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. Szávitri VIII. Hittanverseny 1999. április 17-18. Piliscsaba 1., 13-16 évesek részére 1. 2Móz 1.: Izrael fiai elszaporodnak Egyiptomban, egyiptomi elnyomás 2. 2Móz 2.: Mózes születése, gyilkossága és menekülése 3. 2Móz 3-4. Mózesnek megjelenik Isten, elhívás, küldetés 4. 2Móz 5. és 6,1-13.: A fáraó elutasítja Mózes és Áron kérését, az Úr megújítja ígéretét 5. 2Móz 7-10.: Újra a fáraónál, 10 csapás 6. 2Móz 11; 12,34-50; 13.: Készülődés a kivonulásra, az Úr vezeti Izraelt 7. 2Móz 14-17.: Üldözés, fürj és manna, Amálék elleni harc 8. 2Móz 18; 17-27.: Bírák 9. 2Móz 19; 20,1-17; 23,14-19.: Izrael a Sínai-hegynél 10. 2Móz 24.: Szövetség megkötése, Mózes 40 napig a hegyen 11. 2Móz 32.: Áron, aranyborjú, Mózes a táblákat összetöri 12. 2Móz 34.: Új kőtáblák, Mózes arca sugárzik VIII. Hittanverseny 1999. április 10-11. Piliscsaba 11., 8-12 évesek részére Képes Bibliából (Szent István Társulat átdolgozása): 98.0., 102.o„ 108.O., 110-119.o., 120.O., 122.0., 128-129.0., 133-134.0., 136.o„138.0., 148.0., 154.0., 156.0. Jelentkezési határidő: 1999. március 15. Cím: Csoszánszky Márta - OBVH 1147 Budapest, Lőcsei út 32. Szokolay Sándor a kortárs operairodalom kimagasló egyénisége. Rangját hét befejezett és készülő nyolcadik operáján kívül invenciógazdagsága, vokális ihlete és nagyszerű dramaturgiai érzéke biztosítja - írja róla Eősze László zene- történész. Ötödik operáját, a Szávitrit- Illés Endre kisregénye ihlette és nemcsak egzotikus témája, de szelídebb hangulata és boldog vége is megkülönbözteti elődeitől (Vérnász, Hamlet, Sámson). Zenéje, bár Bartóknál, Kodálynál modernebb, változatlanul a magyar népzenében gyökerezik, ugyanakkor már a „retour a la mélodie” új áramlatának is követője - talán ezzel magyarázható, hogy mi, akik MozartVerdi-Puccini operáin nőttünk fel, mégis annyira élvezni tudjuk. Szávitri története a világ legrégibb (Kr.e.4. század) Ősköltéményében, a hinduk hatalmas eposzában, a Maháb- hárata-ban szereplő kis elbeszélés („Az asszonyi hűség dicsérete” címmel), az igaz szerelem minden akadályt legyőző apoteózisa. A törékeny szépségű lány (Frankó Tünde remek megszemélyesítésében) hihetetlen erőt tanúsítva, senkitől és semmitől nem félve, minden akadályon át kitartva követeli visz- sza Járna, a halál istene (Airizer Csaba) által elragadott férjét. Kettejük vitája még egy szívtelen, sőt botfülű hallgatót is megindítana. Maga Járna sem kivétel, fokozatosan teljesíti Szávitri minden kívánságát, míg végül férjét is visszaadja. A látványos fináléban boldogan zengik az élet diadalát: „mily földöntúli érzés: élni!” Mind a koreográfia (az Indra Mozgás-stúdió táncművészei előadásában), mind a Velich Rúa-tervezte jelmezek hitelessége, gondos előtanulmányokat árul el. Az egész előadás csupa ötlet, fantázia, mely a rendezőt, Kerényi-Miklós Gábort dicséri. Az eredetileg 1990-ben 3 felvonásra írt művet a karmester, Oberfrank Géza tanácsára 2 felvonásba vonta össze a szerző. A zenekar létszámát is csökkentve, kamaraoperaként a Thália Színházban került színre. Az előadást a közönség alkalmanként hosszantartó, lelkes ünnepléssel jutalmazza. Ha a szerző nem lenne köztudottan vallásos (evangélikus), és más művész-csoporthoz tartozna, akkor talán megérnénk, hogy a médiában is méltóbb fogadtatása lenne és ennek következtében nem egy-, hanem több tucat teltházas előadása lehetne. Sebaj - majd lesz külföldön, ahogy ez lenni szokott. Talán éppen Indiában? Kovács Mária FIATALOKNAK Bízzál benne! Krisztus mondja: Halott voltam, de íme élek örökkön örökké, és nálam vannak a halál és a pokol kulcsai. Jelenések könyve 1,18 Mostanában egyre többször mondja be a tv, hogy itt és itt ismeretlen okok miatt fiatal személy öngyilkosságot követett el. Ilyenkor rémülten kapom fel a fejemet és kérdem magamtól: Miért...? Hosszasan töprengek rajta, s próbálom a magam szerény képességeivel megfogni azt, ami megfoghatatlan. Tudom, hogy nem lehetek minden titok ismerője, s nem is vágyom erre, csak próbálom megérteni az olyan fiatalokat, s idősebbeket, akik eldobják maguktól az életet. Az életet Istentől kaptuk, s nincs jogunk sem elvenni másét, sem eldobni a magunkét. Ezt minden bizonnyal tudják azok is, akik a halál gondolatával játszanak, de akkor miért? Biztos vagyok abban, hogy ezt nagyon sokféleképpen meg lehet magyarázni, de nagyon kevés esetben tükrözik ezek a gondolatok azt, ami a valóság. Mi a Valóság? Ezen kár elmélkednünk, mert csakis a Jóisten és az adott személy tudhatja azt teljes biztonsággal. Azt hiszem, ott kell valahol keresnünk a probléma lényegét, hogy az emberek nem hisznek abban, hogy lehet még valami új, valami más az életükben. S ezt az érzést majdnem minden minket körülvevő tárgy, személy sugallja nekünk. Azt kell látnunk, hogy aki megindul a lejtőn, annak nincs megállás, s aki szegény családból származik, annak nincs kitörés, arra csak a biztos szenvedés, kallódás vár. Ezt látjuk, ezt sulykolja belénk a médián keresztül is a különböző filmek sokasága. S lassan mi magunk is elhisszük, hogy ez a valóság. Mert mindannyiunk életében eljön legalább egyszer az az időszak, amikor úgy érezzük, hogy a fejünk felett összecsapnak a hullámok, ilyenkor pedig nem látunk kiutat a magunk problémáiból. Innen pedig már csak egy lépés, hogy mindenki eljátszon a gondolattal, hogy mi lenne olyankor, ha...? Szerencsére sok ember nagyon gyorsan elveti magától az ilyen jellegű gondolatot. De sajnos sokan nem tudnak megszabadulni a gondolattól, s előbb vagy utóbb a gondolatot cselekedet fogja felváltani. Ezek az emberek nem látnak kiutat, úgy érzik, számukra már nem lehet jobb, vagy ha igen, akkor ezt a haláltól várják. Mit tehetünk mi emberek, akik talán ismerünk olyanokat, akik hajlamosak az elkeseredésre, a depresszióra. Azt hiszem, nagyobb odafigyeléssel már sok minden megoldható, de ez csak részleges megoldás. Rá kell mutatnunk Jézus Krisztus életére, szenvedésére, halálára és feltámadására. Arra, amit mindez nekünk keresztyéneknek jelent, s jelenthet mindenkinek, aki elfogadja a Krisztus által felkínált segítséget. Mert hozzá bármikor mehetünk, megkereshetjük terhe- inkkel, szomorúságunkkal. Kérhetjük, mutasson kiutat, és biztos vagyok benne, hogy nem fogja elutasítani kéréseinket. Az úrvacsora vételekor megszabadulhatunk bűneinktől, terheinktől, újat kezdhetünk. A lényeg az, hogy tudjunk benne tiszta szívvel hinni. Ne várjuk azt, hogy ezáltal, mintegy varázsütésre megváltozik minden az életünkben, nem erről van szó. Jézus egy fénysugár, vagy egy másik kéfpel élve: egy felénk nyúló kéz, aki segít fninket, de nekünk is meg kell tenni mindazt, ami a mi erőnkből telik. így megláthatjuk, hogy az életünk újra értelmet nyer, lesz egy olyan biztos pont az életünkben, akihez bármikor bizton fordulhatunk. Minden csüggedésünkben társ, jó barát, s elmondhatjuk magunkról azt, amit az énekszerző így fogalmaz meg: „...elhagynak emberek, mit árt ha Ó veled, töröld le könnyedet Jézus szeret... " Jéckel Gábor 1999. március 19-21-ig V Piliscsabán ifjúsági hétvégét szervezünk, melyre szeretettel várunk minden érdeklődő fiatalt. Alkalmaink témája: Istenünk vezetése. Programunk pénteken este 6-kor vacsorával kezdődik és vasárnap ebéddel ér véget. Részvételi díj: 2000.- Ft. Jelentkezni lehet Győri Tamásnál (Evangélikus Teológus Otthon, Budapest, 1147 Lőcsei u. 32; \ Tel: 1-220-8418.) ^gélium Színfi V Duna Palota Budapest, V. Zrínyi u. 5.. A Magyar Protestáns Közművelődési'Egyesület és a Magyarok Világszövetsége védnöksége alatt 1999. március 29-én, hétfőn este 7 órakor bemutatja Ibsen: Peer Gynt. Drámai költemény kamara-változata 2 részben. Fordította: Áprily Lajos. Szereplők: Peer Gynt - O. Szabó István Jászai díjas Aase - Venczel Vera Jászai-díjas Solvejg - Forgács Szilvia Áslak, a kovács - Medgyessy Pál A vőlegény - Gyurin Zsolt Ingrid - Canjavec Judit Kaszás Villő Dovre apó - Sárosi Gábor Zöldruhás lány - Szoboszlai Éva A Nagy Görbe - Csabai János Kari asszony - Szennyai Mária Anitra - Kaszás Villő Canjavec Judit Master Cotton - Farkas Tamás Monsieur Ballon - Lénárt László Von Eberkopf - Bicskei Kiss László Begriffenfeldt - Vízy György Pap - Szatmáry László A Gomböntő - Bitskey Tibor Jászai-díjas érdemes művész. Történik az 1800-as évek elejétől a hatvanas évekig, Norvégiában és a világban. Díszlet- és jelmeztervező: Húros Anna Mária; Zenei szerkesztő: Pacher Gréti. Hang- és fénytechnikus: Lakatos József. Koreográfus: Bárány Ilona Rendező: Udvaros Béla További előadások: április 4-én este 7 órakor, 5-én és II-én du. fél 4 órakor, 14-én és 15-én este 7 órakor, 17-én du. fél 4 órakor. Figyelem! A Galilei prolongált előadásai: április 24, 25-én és május 2-án du. 4 órakor. Jegyek válthatók a Duna Palota pénztárában (317-1377) és a Színházak Központi Jegyirodájában, VI. Andrássy út 18. (312-0000). Helyárak: 800-600-400.- Ft. Gondolatok a Peer Gynt-előadás megtekintése elé Van az életünknek néhány meghatározó irodalmi műve, amelyik végigkísér bennünket, és talányos titkuk megfejtésére kényszerítenek. Ilyen Ibsen „Peer Gynt”-je is. Ibsen fiatal korában Rómában telepedik le, itt felszabadult szárnyaló dráma-költészete, 1867-ben írja meg legtalányosabb drámai költeményét, a „Peer Gynt”-öt. Azóta számtalan ellentmondó kritika, tanulmány jelent meg. Nekünk különösen Ady Ibsen-élménye sokatmondó: „Az értelmes emberpéldányok leggyönyörűbbje Ibsen, aki a gondolkodni tudókra hat a maga sötét problémáival.” Ez a gondolkodni tudás késztetett arra, hogy keressük meg ennek a látszólag hihetetlenül bonyolult műnek a titkát. Hősünk bejárja a norvég havasoktól a fél világot. Elhagyja anyját, Aase-t, megcsalja kedvesét, Solvejget, keresi az élet értelmét, önmaga mivoltát. Belekóstol minden lehetőségbe: gazdagság, hatalom, prófétaság, az érzékiség varázsa. A tudomány elfajulása során hol az animális ösztönvilág csábítása (Dovre és a manók), hol a társadalmi különféle kényszerek, a haszonelvűség, a korlátlan individualizmus, a transzcendentális értékek semmibevevése (A Nagy Görbe) téríti el a helyes életútról. A visz- szatérést, a megváltást - ahogy a Faust végén a Margit vezette angyali kar, vagy a Tragédia londoni haláltánca végén Éva - itt is a goethei örök hűség, az örökké fiatal Solvejg teremti meg. Amikor az út végére ér, találkozik a szellemi világ, a Mester számon kérő követével (A Gomböntő). Az megkérdi: „ hogy hol volt Peer Gynt annyi éven át, Homlokán rendeltetési jel, Peer Gynt, ahogy az Úr gondolta el. " Ez teszi időszerűvé Ibsen remekét, erre kell egykor nekünk is felelni! Útitársa legyünk Peer Gyntnek, s igyekezzünk a Nagy Görbét kikerülni. A világmindenség titkaiban a legnehezebben megismerhető titkot, saját mivoltunkat, az Én-t kikutatni és alkotóerővé tenni. Amikor Rómában az ősbemutató után a tanácstalan kritikus faggatta Ibsent, ugyan árulja már el, miről szól a Peer Gynt, Ibsen így felelt: „Mikor írtuk, ketten voltunk jelen, az Isten és én; - Én elfelejtettem.” Előadásunk célja, hogy ne felejtsük el keresni homlokunkon a rendeltetási jelt:,„hol voltam Én, mint isten-arc s egész?” Udvaros Béla