Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-02-07 / 6. szám

64. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 1999. FEBRUÁR 7. HATVANAD VASÁRNAP ÁRA: 96 FT „Isten igéje nem marad gyümölcs nélkül, hanem talál mindig jó talajt, mint a mai evangéliumban is. ” Luther Kettős szám: Zsinati Híradóval rA TARTALOMBÓL! Érdemes-e ma még teológiát tanulni? A Magyar Bibliatársulat 1998. évi munkájáról Készülünk a Keresztyén Nők Világimanapjára Sajtómunkánk egész területe reflektorfényben A bajor-magyar társegyházi kapcso­lat újabb találkozója zajlott január 18- 22. között idehaza. Már ismeretes, hogy a társegyházi kapcsolatnak mi­lyen sokat köszönhet egyházunk. Legtöbben azt a segítséget ismerik, amit a lelkészi szolgálati gépkocsik beszerzésénél, vagy kiemelt építkezé­sek anyagi segítésekor tapasztaltunk. Nem szabad azonban a megsegítésnek csupán ezt az anyagi oldalát látni és ismerni. Nemrég adtunk hírt arról, Köszöntjük D. Szebik Imre püspököt hatvanadik születésnapján Az Északi Egyházkerület püspöke 1999. február 9- én tölti be hatvanadik életévét. A Győr-Moson- Sopron megyei Lébényben született, földműves szü­lők első gyermekeként. A győri Révai Miklós gimná­ziumban érettségizett, majd a Budapesti Evangélikus Teológiai Akadémián készült fel a lelkészi szolgálat­ra. 1962-ben avatták lelkésszé. Svájci ösztöndíjasként a bossey-i Ökumenikus Fő­iskolán és a zürichi egyetem teológiai fakultásán, majd Erlangenben és Londonban formálódott teoló­giai gondolkodása. Miskolci segédlelkészi évek után először Komá­romba hívták meg lelkésznek, majd visszahívták Miskolcra, ahol 17 évig volt a gyülekezet lelkésze, ebből tíz év esett esperesi szolgálatára a Borsod- Hevesi Egyházmegyében. 1985 óta budavári lelkész, esperes, majd 1990-ben az Észa­ki Egyházkerület meghívta püspökének. Erre az időre esett tiszteletbeli doktorrá ava­tása a Kolozsvári Egyesült Teológiai Akadémián. Püspöki szolgálatát fáradhatatlanul végzi a kerületben lelkészek és gyülekezetek láto­gatásával. Tagja egyházunk zsinatának, az evangélikus egyházak Egyház és Zsidóság bi­zottságának, valamint a hazai Keresztyén-Zsidó Tanácsnak. Országos egyházi feladat­ként végzi a lelkészek továbbképzésének és diakóniai intézményeinek felügyeletét. Kívánjuk, hogy Isten adja Lelkét életére és püspöki szolgálatához, adjon jó egészsé­get és testi-lelki erőt, családja körében megpihenést és boldogságot. Tartsa meg és áld­ja meg Isten püspöki szolgálatában egyházunk javára és az ő dicsőségére. hogy a múlt év de­cemberében Sopron­ban a két egyház kül­döttsége megvizsgál­ta a kapcsolat min­den területét. Most januárban pedig saj­tó-kommunikációs munkánk került a reflektor fényébe. Christof Hechtel egyháztanácsos, a bajor-magyar kap­csolatok felelőse és Susanne Breit- Kessler asszony, a sajtó, nyilvánosság, publicisztikta kér­déseit irányító és figyelő bajor egyházi bizottság elnökének érdeklődése egyhá­zunk írott, rádiós és televíziós sajtó­munkájára irányult. Egyházunk püspö­kei, külügyi osztályunk vezetője és a három munkaággal foglalkozó szer­kesztők két napon át tanácskoztak. Ki­ki beszámolt elvégzett munkájáról, be­mutatva a sajtótermékeket. Meglátogat­ták sajtóosztályunkat és könyvesboltun­kat is és elismerésüket fejezték ki. Az audiovizuális sajtó iránt különö­sen érdeklődtek. Látogatást tettek a Magyar Televíziónál, ahol Csiszér Fe­renc., a vallási műsorok fószerkesztő- ségén fogadta a vendégeket. A Ma­gyar Rádiónál Juhász Judit alelnök- asszony adott tájékoztatást az egyházi műsorok rádióbeli helyzetéről. Mind­két helyen megismerkedhettek azzal a készséggel, amit a két intézmény ta­núsít a műsorokkal és szerkesztőikkel kapcsolatosan. Nem hallgatták el a problémákat, nehézségeket sem, ame­lyek jórészt a szerény anyagiak miatt nehezednek rájuk általában és a vallá­si műsorok terén is. Meglátogatták cinkotai Missziói Látogatás a Magyar Televíziónál: Susanne Breit-Kessler, Christof Hechtel, Csiszér Ferenc főszerkesztő. Központunkat is, amelyben már mo­dem eszközökkel, saját rádió-stúdió­ban folyik a rádiós munka és a misszi­ós kazettákkal vidéki stúdiókat, kábel­rádiókat látnak el műsorokkal. Nagy tetszéssel fogadták ezt a munkát. Sokoldalú társegyházi kapcsola­latunkban. Az oktatás és iskolai, óvo­dai nevelés kérdéseiben, a teológiai továbbképzésben, ifjúsági és női missziói munkában és a szeretetottho­nok tevékenységének területén mű­ködnek már ezek a kapcsolatok, most a sajtó terén is erősödni fognak. Láto­gatásuk utolsó napján a pécsi gyüle­kezetben jártak a vendégek. Itt Varsá­nyi Ferenc lelkész és Weisz László fel­ügyelő vezetésével meglátogatták a szeretetintézményt, jártak a pécsi re­gionális rádióban és a városi televízi­óban, ahol magyar és német nyelvű egyházi műsorokat is készítenek. Krahling Dániel esperes rendszeresen tart áhítatokat német nyelven. Dr. László Lajos, a rádió szerkesztője tá­jékoztatást adott. A Dunántúli Napló szerkesztőjével is találkoztak. Ebben az újságban hetente egy oldalon fog­lalkoznak egyházi kérdésekkel és hí­reket közölnek. A sok tapasztalatot je­Látogatás a Magyar Rádiónál: Juhász Judit alclnök, Susanne Breit-Kessler, Christof Hechtel. tünkről Hechtel egyháztanácsos el­mondta, hogy évente kb. 20-30 talál­kozás segít különböző területen ta­nácsadással, csereprogramokkal, to­vábbképzési lehetőségekkel a szolgá­lentő betekintés sajtó- és kommuniká­ciós munkánkba erősíteni fogja a köl­csönös együttműködést egyházaink között ezen a vonalon is. T. 'JE' ' ~\ II. Országos Evangélikus Találkozó, Csömör, 1999. július 2-4. VILÁGGYŰLÉS AFRIKÁBAN Az EVT és Afrika „Nyitott ajtót adtam eléd...” Lassan már két esztendeje sokunk emlékezetében Paks nevéhez nemcsak a halászlé és az atomerőmű kapcsolódik, hanem az első Országos Evangélikus Találkozó felejthe­tetlen élménye. Ott, akkor, közel másfélezren a paksi sportcsarnokban megígértük: két év múlva, ha Isten is úgy akarja és élünk, lesz folytatás, megszervezzük a második országos találkozót. Ez a szervező munka már az elmúlt év végén megkezdő­dött. A tervek szerint július első hétvégéjén a csömöri sportcsarnok fogadja a gyülekezetek küldöttségeit. Remél­jük, ezúttal már minden gyülekezet élni fog ezzel a lehető­séggel, a meghívók az egyházmegyéken keresztül kerül­nek szétosztásra. A találkozó bibliai mottója Jézus ígérete a Jelenések könyvéből: „ íme, nyitott ajtót adtam eléd... ” (Jel 3,8) Nyi­tott egyház a nyitott társadalomban, a tradíció és misszió kérdései adják a két nap fő témáit. Természetesen ezúttal is lesz bibliaköri csoportmunka és fórumbeszélgetés, szá­mos kulturális és zenei program Csömörön és a környék templomaiban. A közös program pénteken este 6-kor kez­dődik és vasárnap délben úrvacsorái istentisztelettel záró­dik. A mintegy ezer résztvevő elszállásolását részben egy­házi, részben világi kollégiumokban kívánjuk megoldani Budapesten. A vendégszeretetéről már jól ismert Csömör község és gyülekezete nagy örömmel, szeretettel várja az ország evangélikusságának küldöttségeit. Valóban nyitott ajtót kapunk újra az egymással és közös Urunkkal való találko­zásra. Éljünk vele és gondoljunk, készüljünk rá imádság­ban is! Gáncs Péter Az Egyházak Világtanácsa általában konkrét programokat, divatos szóval projekteket maga elé tűzve dolgozik. A Tanács lényegéből fakadó­an ezek a programok az ökumenikus teológia, a szociáletika, az ekléziológia, a misszió és a spi­rituális élet területének kérdéseit és céljait fogal­mazzák meg. Harminc éve van Afrika-program- ja a Világtanácsnak, a változó időben e program részletkérdései, hangsúlyai változtak. Volt idő - nem is olyan régen -, amikor a rasszizmus és az apartheid politika elleni egyházi föllépés, illetve e politika áldozatainak rehabilitálása szerepelt az Afrika-program első helyén. Minden elkép­zelhető eszközzel segített az EVT abban, hogy a Biblia egyik legalapvetőbb üzenete, hogy ti. minden ember egyformán Isten teremtménye, ezért azonos a méltósága és azonos jogok illetik, ne sérüljön olyan durván, mint ahogyan az en­nek a bűnös politikának következtében megtör­tént. Nelson Mandela, a Dél-Afrikai Köztársaság elnöke meglátogatta a hararei világgyülést azon a vasárnapon, amikor az EVT fönnállásának 50. évfordulóját ünnepeltük. Ez a látogatás a nagy­gyűlés egyik legemlékezetesebb eseménye volt. Hiszen itt az az államférfi jelent meg és szólt a résztvevőkhöz megragadó módon, aki maga is keresztyén, akinek hosszú évtizedek óta közeli kapcsolata van a Világtanáccsal és aki az apar­theid elleni küzdelme miatt 1962-től 1990-ig börtönben ült. 1994-ben, az első szabad válasz­tások után lett a Dél-Afrikai Köztársaság elnö­ke. E választás előestéjén tartotta az EVT Köz­ponti Bizottsága soron következő ülését Johan­nesburgban, és láthatta közelről a Bizottság 150 tagja, hogyan küzdenek valóban Isten segítő szeretetébe kapasz­kodva azért, hogy a rendkívül veszélyes helyzet ellenőrizhetet­lenné ne váljon, el ne szabaduljanak az in­dulatok, ki ne robban­jon valami olyan el­lenségeskedés, ami öl­dökléssé változtathatja a rendszerváltás érzé­keny, törékeny idősza­kát. Ilyen előzmények után nem csoda, hogy Mandela elnök szinte nem tudott végigmen­ni a termen, annyian akarták megérinteni, kezet fogni, szót válta­ni vele. A szeretet és a meg­becsülés szívesen ölt időn­ként túláradó formákat. Nem hiszem, hogy ennek megakadályozása, tompítá­sa és elszürkítése keresztyén erény volna. Persze nem is törekedett itt tompításra senki. Az EVT egyik nagy pozitívuma, hogy nem célja az egyetemes szürkeség elérése. Mandela elnök beszéde folytán rajzolódott ki világosan az Afrika-program következő hangsú­lya, a jövő prioritása: Afrika újjáépítésének programja. Összetett program lesz ez. Belefér az elképesztő méreteket öltött szegénység elleni harc épp úgy, mint újabb és újabb egészségügyi állomások létrehozása, iskolák működtetése, a reménység és lelkierő táplálása emberek lelké­ben és életében. De beletartozik a kölcsönös ta­nulás programja is. Hiszen az EVT sohasem úgy lép föl semmilyen összefüggésben, mint aki ki­oktatni, felvilágosítani és fölemelni kívánna bár­kit is. Nemcsak szóhasználatában, hanem szelle­miségében is őrzi azt az alapelvet, hogy embe­rek mindig csak kölcsönösen tanulhatnak egy­mástól,^ kölcsönösen segíthetnek egymásnak. Az utcák nem egyirányúak, kétirányú forgalom áramlik bennük. Valóban sokat tanulhatunk az afrikai emberektől. Reménységet és derűt, sze- retetet és nyitottságot, az összetartozás megélé­sét és szívből jövő udvariasságot. Sok-sok olyan tulajdonsággal szembesültünk mi is rövid két hét alatt, amivel nagyon könnyű visszaélni, s amivel az évszázadok során a leggonoszabb mó­don vissza is éltek. Nem túl sok ez a politikából? - kérdezhetnénk. Tény, hogy az EVT-t sok tá­Folytatás a 3. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents