Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)

1999-08-15 / 33. szám

2. oldal 1999. AUGUSZTUS 15.

Evangélikus Élet

r

ÚJ NAP - ÚJ KEGYELEM

a

ISTENTISZTELETI

REND

/

„Isten a gőgösöknek ellenáll, az alázatosaknak pedig kegyelmet ad.”

IPét 5,5

VASÁRNAP ”^Z e^’t,e az ut<*na menő sokaság pedig ezt kiáltotta: Hozsán- 1 na a Dávid Fiának! Áldott, aki jön az Úr nevében. Hozsánna a

magasságban!” Mt 21,9 (Zsolt 34,4; Lk 18,9-14; Zsolt 113,1-9) Mit gondolhatott Jézus, mikor az előtte és utánamenő sokaságban nem hallott mást, csak: „Hozsán- ’ na”, nem látott mást, csak boldog arcokat. Biztos, hogy távol volt tőle az a sablo- h nos megállapítás: ugyanígy ordítják majd a „Feszítsd meg!”-et is; Talán sokkal in-Áj- kább a mély szánalom: nem elég a pillanatnyi, feltörő szó, enyl messzebbre kerültünk, értünk maga Jézus kell, a halála.

HÉTFŐ Ályen lesz a szövetség, amelyet Izrael házával fogok kötni, ha eljön á: ideje - így szól az Úr Törvényemet belsejükbe helyezem, ízfvSpbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek. '/Jer 31,33 (Gál 5,22-23;/Mk 9,33-37; Mt 11,25-30) Az idő már eljött, beteljesedettS mindannyian próbálunk takarózni a jól megszokott külsőségekkel, s kövesük bálványainkat, isteneiúket. Mert körülményeink talán úgy diktálják, hogy ebbén a világban nem hallgathatunk a szív hangjára, Isten feltétel nélküli szeretetére/a feltétel nélküli bizalomra. Pedig Isten ebben a világban hajolt le egészen közel jíozzánk, a belsőnkig, a Szívünkig. Ő úgy látta: megteheti itt, s csak itt van értelme megtenni.

KEDD „Növekedjetek a kegyelemben,és a mi Urunk, üdvgzítÓ Jézus Krisztusunk ismeretében." 2Pét 3,18*fZsöít44.2: ISám 17.38-51; Vlt 12.1-4) Bármennyire is kegyelem mindaz, ami velünk történt, az apostolögiy látjat: tudunk növekedni, tudunk megismerni többet arról, amit értünk tett az Isten. De hat" inkább... egészen mást akarunk, másban akarunk növekedni, mást akarunk megismerni. S éppen az veszíti el dinamizmusát, állandóan lüktető életjelenségeit, amely életünk legmélyebb valósága: megtaláltságunk valósága, s Krisztus bennünk.

SZERDA ” bizony javamra vált a nagy keserűség. Hiszen megmentettél az enyészet vermétől, és hátad mögé dobtad minden vétkemet. ” Ezs 38,17 (Róm 6,22; Lk 7,1-10; Mt 12,5-21) Fájdalmas a szabadulás, először talán

azért, mert nem akarunk megszabadulni mindattól, amelytől a kiszolgáltatottságunk, a rabságunk önként vállalt, mindattól, amelyben otthonra találtunk, megtaláltuk önazonosságunkat. Pedig önazonosságunk azt jelenti: ember vagyok, s emberségemben enyém az „enyészet verme”. Fájdalmas a szabadulás, az Egyszülött halálán keresztül vezet az út.

CSÜTÖRTÖK „Hallottam valami nagy sokaság hangját, mely mintha nagy víziek zúgása és erős mennydörgés hangja volna: Halleluja, mert uralkodik az Úr, a mi Istenünk, a Mindenható! Örüljünk és ujjongjunk, és dicsőítsük őt!" Jel 19,6-7 (Zsolt 145,iQ; ApCsel 12,18-25; Mt 12,22-37) - Ehhez képest olyan erőtlen az a hang, amellyel kimondjuk: „uralkodik az Úr”, a hálaadás hangja, a megváltottak hangja. Valami gátolja »hangunkat - talán félelmeink, bizonytalanságaink, kétségeink, s mindaz, ami épjjln nem arról tanúskodik, hogy „uralkodik az Úr” - talán mert már csak emlékeink között él, mit jelent, ha láthatóvá válik Isten országa közöttünk.

„Nem megy le többé rjKpod, és holdad nem fogy el. Az Ür lesz örök »NTEK világosságod. " Ézs 6f20 (Jn 12,46; Lk 22,24-30; Mt 12,38-45) Változások, amelyek megkeserítik életünket, amelyektől rettegünk. S a legnagyobb változás, amelyről azt gondoljukJMgleges: a világosság az örök sötétségbe vált, az élet a halálba. De az Úrnál még itt, a rettegett nagy változásnál is igaz, jelentőséggel bíró valóság, hogy nemcsp valamiből változunk, hanem valamivé változunk: világosságot gyújt, úgy, hogy maga lesz a világosság.

SZOMBAT

„ Kegyelem néktek és békesség Istentől, a mi Atyánktól és az Ür Jézus KrisMstól. ” Fii 1,2 (5Móz 26,15; Ez 17,22-24; Mt 12,46-50) A szavakeWkvesztésre,Elhasználódásra vannak ítélve. Mint minden, a: latunkba, birtokunkba veszünk. S talán fájdalmasan igaz ez a vasámapról-vasámap- ra, a szószékről visszaköszönő köszöntéssel is: „Kegyelem néktek...” A szavak értékét csak akkor tudjuk megőrizni, ha valóban fontos, lényegbe vágóan fontos mindaz, amit takarnak, az üzenet - kegyelem és békesség - Istentől, Istennel. Fontos ez még, valóban a legfontosabb?

Kendeh-Kirchknopf Péter

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN II. VASÁRNAP

Kényelmes keresztyénség helyett krisztusi út

lKor 15,1-10

A fiatal generáció körében gyakran találkozom olyanokkal, akik az egyház tanítását ugyan tiszteletben tartják, de korántsem érzik sajátjuknak, még kevésbé szívügyüknek. Az említettek esetében nem egyházgyűlölő, istenkáromló „ellenségekkel” van dolgunk, hanem olyanokkal, akik valamitA ismernek ugyan a keresztyén tanításból, valamilyen formában találkoztak már az egyházzal, a gyülekezettel, csak éppen nem tudnak vele mit kezdeni a saját életükben. Csendben viselkednek a templomban, tiszteletet tanúsítanak a hívek és vezetőik iránt, ám szívük teljesen érintetlen az éltető evangéliumtól.

Nem biztos, hogy ebben a sokat emlegetett káros „korszellem”, a kulturális szenny a médiákban, vagy az ateista-liberális ideológia immár társadalmi méretűvé válása a kizárólagos bűnös. Köny- nyen lehet, hogy az ilyenek az egyháznak éppen a taszító formájával találkoztak: az álszent színészkedéssel, a lélekerősítő és megtérésre hívó szolgálat helyett az egyházpolitikai belharcokkal, a célirányos, hatékony misszió helyett a hatalmi gyanakvások mételyével.

A korinthusi gyülekezetben természetesen nem ugyanazok a problémák voltak diagnosztizálhatok, mint mai egyházunkban. Az alapszituáció mégis hasonló: a teremtő Krisztus-hiten, a mozdító evangéliumon létrejött gyülekezet pártoskodásba, elvilágiásodásba, idegen tanításokkal' váló M'PoS békülékóbységfee silányult. Elkényelmesedett módon, egyszerűen járható, megpróbáltatás-mentes követést próbáltak megvalósítani, mely inkább szolgálja a hívő ember személyes érdekeit, mint a Krisztushoz való hűséget.

Ilyen háttérből érthető igazán, miért ír Pál ilyen részletesen a Krisztus-hit középpontjáról, a feltámadásról és annak következményeiről. Amikor tanítványsá- gunk lényege kerül elő, tudnunk kell, hogy itt nem különféle elképzelések, hitigazságok vagy teológiai eszmék jelentik a középpontot, hanem maga az élő Úr Jézus.

Pál apostol jó lelkipásztor. A megfelelő helyen és időben veszi elő a legfontosabbat. Ráadásul megfelelő és rá különösen is jellemző módon: az Ótestamentumra utalva. Isten rég elhatározott és lépésről

lépésre megvalósuló tervére utal, amikor az írásokra hivatkozik. Mindezzel azt támasztja alá, hogy ebből az isteni láncolatból kiszakadva, semmiféle egyéb igazság nem vezet üdvösségre. „Általa üdvözöltök”^ nem az írások és azőssze-1 mélyes tanításainak betű szerinti szövegére utal, hanem arra, akiről «mindezek i szólnak: Krisztusra. Az apostol jó lelki- pásztor abban a tekintetben is, hogy nem a fellazult, vagy félreértelmezett hitet és közösségi magatartást kárhoztatja, hanem (mint oly sokszor) egyenesen rámutat: mindez Isten akaratából „bűneink bocsánatára”, vagyis értünk és nem ellenünk történt.

Meghökkentő módon jelenik meg a gondolatmenetben Pál személye. Megszoktuk, hogy a fontos mondanivalót az előadó tekintélyével támasszuk alá. Általában annál fontosabbnak tartunk valamit, minél tekintélyesebb előadó szájából hangzik.

Előszeretettel idézünk neves tudósoktól még akkor is, ha ugyanazt magunk is el tudjuk mondani és elég lenne a sajátunkként továbbadni.

A keresztyén bizonyságtevőnek valamiben el kell térnie a világi gyakorlattól, akkor ez az: nem az eszköz a fontos, hanem az, aki felhasználja. Pál apostol valami nagyon lényegeset akar közölni a gyülekezettel, mondandóját mégsem saját személyének felmagasztalásával támasztja alá. Ahol mi megszoktuk a vezető személyiség tiszteletet parancsoló, méltóságteljes viselkedését, ott ő nem átallja magát legkisebbnek és torzszülöttnek nevezni. Nem olcsó színészkedésből, az alázatosság találó megjátszá- sából, hanem természetes őszinteséggel. Bemutatja azt, mire képes Isten kegyelme egy ember és egy gyülekezet életében. Ahol csakis az O kegyelmét hagyják érvényesülni., az a közösség sohasem válik taszítóvá, vagy gyanússá a kívülállók számára. Előbb-utóbb sokakat megszólít és vonz majd a Feltámadott Krisztus élő gyülekezete, melyben mindenki, még a legkisebb és leggyámoltalanabb is, megkapja azt a szent feladatot, hogy a Legnagyobbra mutathasson: az egyetlen Úrra, aki által mindenki megtapasztalhatja a bűnbocsánat és új élet csodáját. Ámen.

Zügn Tamás

Budapesten, 1999. augusztus 15.

missis

1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Dietrich Tig- gemann; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. dr. Széchey Béla;

11., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics András; Pest- hidegkút, II., Ördögárok u.

9. de. fél 11. Fodor Viktor;

Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Gálos Ildikó; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Bozóky Éva; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Leibstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) Bolla Árpád; du. 6. Zászkaliczky Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. Bolla Árpád; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. dr. Fabiny Tamás; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. dr. Fabiny Tamás; X., Kerepesi út 69. de. 8. Szabó János; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Ferenczy Erzsébet; de. 11. (úrv.) Ferenczy Erzsébet; du. 6. Joób Máté; XI. Németvölgyi út 138. de.

9. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bence Imre; Buda- hegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 10. (úrv.) Vári Krisztina; du. fél 7. Kézdy Pál;

XIII. , Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Szabó János;

XIV. , Gyarmat u. 14. de. fél 10. Szabó János; Pestújhely, XV., Templom tér de.

10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 73. (Nagytemplom) de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. . fej i U, Blatniczky János; Mátyásföld,

XVI. , Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII. Tessedik tér. de.

9. Szebil Karojy; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Wiszkidenszky András; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Szebik Károly; Rákosliget,

XVII. , Gózon Gy. u. de. 11. Wiszkidenszky András; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pest- szentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de.

10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endreffy Géza;

Augusztus 20-án, ünnepi istentisztelet a Deák téri templomban de. 9-kor Zászkaliczky Péter, Bécsikapu téren de. 11-kor Bence Imre.

Előző számunkban megjelent Tuska Tibor lelkészavatásáról beszámoló cikk.

Utólag közöljük a felvételt az avatásról.

A cikkben sajnálatos elírás történt, Szirmai Zoltán esperes helyett Cselovszky Ferenc lelkész vett részt a liturgiában.

A névcseréért elnézést kérünk.

Betegségeinket hordozó Krisztus!

„...fájdalmakférfia, betegség ismerője... a mi betegségeinket viselte, a mi fájdalmainkat hordozta. ” (Ezs 53,3-4)

Vannak betegségek, melyeket csak hallásból ismerünk, vagy könyvből rajzolódnak elénk. Jézus nem hallásból ismerte, hanem testében hordozta. Akit gyötör egy visszatérő betegség es a kórházban szeretne megszabadulni tőle, csendes perceiben gondoljon arra a Jézusra, aki a fájdalmakat nemcsak emberek eltorzult testében szemlélte és megfakult tekintetében figyelte, hanem hordozta a kereszten.

A mi betegségünket hordozta, vagyis átvállalta magára, amit nekünk kellene hordozni. Lehet, hogy többen mondják: miért nem vállalja a műtétet is helyettem? Ő ennél többet vett magára, miattunk, helyettünk és érettünk: bűneink miatti halálunkat. Előttem van az az idős férfi, aki egy mozgó vonatra akart felszállni és a lépcsőn megbillenve, a sínek felé gurult. Egy 18 éves leány odaugrott és elrántva, saját maga került a kerekek alá. Ismerős a lengyel páter helyettesítő áldozata, aki a világháborúban egy sokgyermekes apa helyett vállalta a kivégzést... Jézus

áldozatának nyomai ezek... így szerette Isten az egész világot, emberiséget, hogy bűntelen Fiát áldozta fel, hogy megmeneküljünk. O. Cromwell elé jött egy asszony, aki kegyelmet kért halálra ítélt férje számára. Kérését a hadvezér elutasította: holnap az estha- rangszó alatt végre kell hajtani a halálos ítéletet. Másnap este a süket harangozó húzta a kötelet, de Cromwell sem hallott semmit, mert valaki elnémította. Az asszony megjelent vérző, összeroncsolt, csonka karral: ezért maradt néma a harang. A hadvezér csak ennyit mondott: Asszony, véres áldozatodért férjed szabad!

Jézus úgy hordozta fájdalmainkat, hogy nemcsak karját áldozta fel, hogy elnémítsa kárhozatos halálunkat jelző „lélekharangot”, hanem életét adta, hogy szabadok legyünk bűntől, örök gyötrelemtől. így nézzünk hittel keresztfájára, ha testi kínok hasítanak belénk, lelki fájdalmak bénítanak. O erőt ad hordozásukra!

SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 11. VASÁRNAPON a liturgikus szín: zöld. A vasárnap evangéliuma (oltári ige): Lk 18,9-14; az epistolája (igehirdetési alapigéje): lKor 15,1-10.

HETI ÉNEKEK: 456, 402.

ÖRÖMHÍR címmel evangélikus műsort közvetít a MTV 1. csatornája 1999. augusztus 15-én, 13.05-kor. A kezdés időpontja a FORMA 1. közvetítése miatt változott.

ISTENTISZTELETEK A BALATON PARTJÁN Budapesten, 1999. augusztus 15.

Alsódörgicse (ev. templom): de. 11; Balatonalmádi (Bajcsy Zs. u. 25.): du. 4; Balatonboglár (ev. templom): de. 11; Balatonfenyves du. 6; Balatonfüred (ref. fehér templom) du. 6; Balatonfüzfő (ref. templom): du. fél 3; Balatonszárszó (Jókai u. 4L Ev. üdülő): de. 10; Balatonszárszó (ev. templom): déli 12 (német); du. 3. (magyar) Balatonszepezd de. 9; Hévíz de. 10 (német), du. fél 5 (magyar); Keszthely de. 10 (magyar), du. 6 (német); Kisdörgicse (ev. templom) de. fél 10; Kővágóőrs de. 11; Mencshely de. 11; Nemesleányfalu du. 2; Révfülöp de. 10; Siófok: de. fél 10 (német); de 11. (magyar); Sümeg: du. fél 3; Szentantalfa: de. háromnegyed 10; Tapolca: de. fél 9; Veszprém de. 10; Zánka: de. fél 9.

Szimon János