Evangélikus Élet, 1999 (64. évfolyam, 1-52. szám)
1999-07-25 / 30. szám
Evangélikus Élet 1999. JÚLIUS 25. 5. oldal w .. .. fiS w mmrn, s m Í&SS3&. w A mai alkalommal Britt G. Hallqvist: Imádságok gyermekeknek című könyvét ajánlom figyelmetekbe (Evangélikus Sajtóosztály, 1999). A benne található imádságok segítenek szavakba önteni a sokszor olyan nehezen elmondható kéréseinket vagy éppen örömeinket. A könyv külön érdekessége, hogy az Evangélikus Gyermekbizottság által kiírt 1998-as Gyermekrajzpá- lyázatán nem nyert rajzok közül válogatták az illusztrációt! Forgassátok szeretettel ezt a könyvecskét! Rosszkedvű, keserű és ostoba voltam, dühös, izgága és kötekedő. Azt hiszem, éppen ezért romlott el ma az egész napom és borzasztóan elfáradtam. Jó Istenem, bocsáss meg. Gyakran hibázok, gyakran teszem azt, amit nem is akarok. Segíts nekem, hogy egy kicsit jobb legyek, vidám, boldog és barátságos. És ha megfeledkezem megint erről, jöjj, és emlékeztess Uram. MEGHÍVÓ Az V. Ifjúsági Csendeshelet 1999. augusztus 2-6-ig tartják Somlószőlősön. A rendezvény helye: az Evangélikus Egyházközség Gyülekezeti termei (Kossuth u. 107.). A foglalkozások során reggeli áhítatok, délelőtti és délutáni előadások, megbeszélések lesznek, este tábortűz, műsorok, vetélkedők. Bibliai téma Mt 5, 13-16 alapján. Előadások: Múltunk és értékeink hazánkban a Somló vidékén, kézművesség és festészet helye a falusi kultúrában. Szeretettel várják az érdeklődő fiatalokat! q)'ui/álrci Szülőföldünk szép határa - könyvben, szóban, képben Könyvbemutató a Természettudományi Múzeumban A Természettudományi Múzeum- - eléggé nem dicsérhető módon - az utóbbi években mind több, a természet védelmét is szolgáló kiállítást rendez. Mindnyájunk féltett kincsére, éltető erejére hívja fel a figyelmet a Kárpát-medence természetvilága és az ember kapcsolatát, összetartozását bemutató „Szülőföldünk szép határa" című, csodálatosan szép színes fényképekből összeállított album, Kapocsy György munkája is. A képes albumot dr. Juhász Árpád mutatta be. A 70. ünnepi nagyhét alkalmából a Helikon Kiadónál megjelent műben örvendetesen kitágul a szülőföldünk határa, hiszen a szülőföldnek nem lehet - legalább is gondolatban, lélekben - elválasztó határa. Megható példa erre a könyv címlapján a „Pipacsos mező a Hortobágyon” és hátsó borítóján a „Részlet a Békás-szorosból az Oltárkővel”. S ami a kettő között van képben, szavakban, arról szól Majthényi Flóra költőnő (1850-es évek) néhány idézett sora: Ez a föld, mely drága nekünk, Melyet legjobban szeretünk, Ahová, bármerre járunk, Mindig vissza-visszavágyunk: Ez a haza” Az „Apai örökségül fiamnak - és valamennyi társának” ajánlással készült albumot a szerző a nagy magyar természettudós, hazafi es'embér Herman Ottó örökérvényű útmutató soraival nyitja meg, és folytatja a számunkra otthont- hazát jelentő csodálatos természeti egység, a Kárpát-medence bemutatását képben, szóban - a maga tiszta valóságában. Történelmi múlt és a jelen mindennapjai, mondák és legendák találkoznak a könyv lapjain, sokszor elgondolkoztató és érdeklődést felkeltő felvételekkel, szavakkal. Olyan részleteket idéz - nem egyszer csupán képaláírásként, amelyek generációk történelmi ismereteiből kimaradtak. Ennek a tudásátadásnak, továbbadásnak jegyében fejezi be időtálló munkáját több tízezer kilométeres utazás tapasztalataival Anonymus idézésével Kapocsy György. A 14. században készült Képes Krónika miniatúráján a kép előterében Árpád fejedelem egy aranyszegélyű ivókürtöt emel az ég felé. „Árpád pedig övéi jelenlétében megtöltötte kürtjét Duna vízzel, és az összes magyarok előtt ama kürtre a mindenható Isten kegyelmét kérte: engedje át nekik az Úr ezt a földet mindörökre. ” . Schelken Pálma ff™ I Ina O l^k ^1 „A százados így szólt Jézushoz: Csak egy szót szólj és meggyógyul a szolgám.” (Mt 8,8) „Hitem, mint a változó hold... ” - éneklem együtt a gyülekezettel a kitűzött éneknek ezt a sorát, s akkor döbbenek rá, hogy milyen nagy igazságot fogalmazott meg az énekszerző. Mert hitem tükrözi mindenkori lelkiállapotomat, s az engem körülvevő világot. Mert vannak napok, amikor minden olyan rendben megy, s úgy érzem ilyenkor, hogy senki és semmi sem ingathatja meg azt, amiben hiszek, és amit vallók szavaimmal és cselekedeteimmel. Ilyenkor olyan vagyok, mint a felkelő nap, mindenkire próbálok hitemből és szeretetemből a legtöbbet sugározni. Éreztetni azt a szeretetet és gondoskodást, amit az Istentől kapok Jézus Krisztus által minden nap. Érthetetlen módon vannak olyan napok, amikor a körülöttem lévő emberek hatására, vagy éppen valami megmagyarázhatatlan okból, nem tudok hinni. Semmiben és senkiben. Ezeken a napokon nagyon sokat szoktam gyötrődni, hogy velem lehet-e a baj, vagy csak a világgal? Talán ilyenkor feladom a küzdelmet, amit vívnom kell a kísértővei, s kicsit hagyom, hogy minden alakuljon magától. Ilyenkor teljesen elveszem olyan részletekben, amik nem fontosak, s nem jut időm emberekre, akik tőlem várják a segítséget. Mert mi, akik elhívást kaptunk az Istentől, Jézus Krisztus által, nekünk minden napon készen kell állnunk arra, hogy figyeljünk másokra, vagy éppen segítséget nyújtsunk azoknak, akik hozzánk fordulnak. Tudom, nem lehet mindig erősnek lenni, s a keresztény ember életében is kellenek olyan napok, amikor töltekezik a Szentlélek erejével, hogy helyt tudjon állni abban a küzdelemben, ami számára elrendeltetett. Mert hiszek abban, hogy Isten nem terhel minket jobban, mint amennyire bírnánk azt, de be kell látnunk, hogy nagyon sok esetben hajlamosak vagyunk arra, hogy idejekorán feladjuk a küzdelmet, s nyafogjunk. Mert az könnyebb, s talán így felfigyelnek ránk olyanok is, akik eddig nem tették. Ilyenkor nem az Istennel van a gond, hanem velünk, s nem a hitünkkel, hanem az emberségünkkel. Amikor azon kapom magamat, hogy megint csak nyafogok a cselekvés helyett, akkor elolvasom azt a történetet, amiből kiragadtam ezt az egy mondatot. A százados még nem tapasztalta Jézus erejét, csak hallott róla, s hitt anélkül, hogy átélhette volna azt. Mi pedig, akik minden nap megtapasztalhatjuk az Ő segítségét és gondviselését, mégis csak panaszkodunk! A sok panaszkodás csak fáraszt, sokkal hatásosabb az, ha elcsendesedünk, felnézünk a keresztre, amin értünk is folyt Krisztus vére és megpróbálunk így imádkozni: „Uram Isten, újra elestem. Feltornyosultak a bajok, és a problémák körülöttem. Nagyon árvának és szerencsétlennek érzem magam. Kérlek, nézz le rám, s add hogy megérezzem azt a szeretetet, amivel megajándékozol minden nap. Győzd le hitetlenségemet, hogy testemet s telkemet neked ajánlhassam! Amen. ” Jéckel Gábor KIÉ Sporttábor 1999. Nagyveleg A Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület idén is megrendezi missziós sporttáborát a nagyvelegi evangélikus konferenciaközpontban. A tábor időpontja: 1999. augusztus 1-8. Részvételi díj: 6.000 Ft Programok: áhítatok, fórumbeszélgetések, kirándulás és sport. Jelentkezési határidő: július 25. Cím: Győrfy Regina 2800 Tatabánya, Ifjúmunkás u. 48. IV/1. Tel: 34/333-118. E-mail: regghy@qmx.de Várunk minden 14 év feletti fiatalt. A tábor felekezeti hovatartozástól függetlenül, mindenki számára nyitott. Hozd el a barátodat is! Kedves Gyerekek! Két hete egy táborban voltam Erőspusztán, a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat táborhelyén. Ez egy elég rendhagyó tábor volt: olyan magyar gyerekek voltak itt három hétig édesanyjukkal, aki a szomszédos országokban dúló háború elől jöttek értelmetlen öldöklésben. Imádkozzunk értük! Azon a délutánon, amit együtt tölthettünk, sokat énekeltünk, elbáboztuk a Tékozló fiú történetét, majd csoportokban a kisebbek színezők segítségével ismételhették át a hallott bibliai Magyarországra. Nagyon szomorú volt hallani, amikor az éjszakai bombázásokról, szirénahangokról meséltek. Én itt újra kérlek titeket, hogy imádkozzatok ezekért a gyerekekért, és családjaikért, hogy az a „törékeny” béke, amit nemrég megkötöttek, tényleg azt jelentse, hogy többé nem lesz fegyverropogás az ottani falvakban és békében újraépíthetik a lerombolt, felgyújtott házakat. Sokan veszítették el családtagjaikat, barátaikat ebben az történetet. Lehetett gyurmázni és arcot festeni. A végére sok „kiskutyus és tigris” szaladgált a tábor területén. Majd egy közös énekléssel búcsúztunk el egymástól. Mindannyiunk számára élmény volt ez a találkozás! Pötty bohóc A gyermeksarok készítőinek címe: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. ADÁMI MÁRIA Kegyelem koldusai Bizony koldusok vagyunk. Az élet országútján Meg-megingó léptekkel, Meggörnyedt háttal járunk. Bús szemünk életért esd. Kinyújtjuk kérő kezünk. Várva: valaki megszán. De senki sem kegyelmes. Bizony koldusok vagyunk. Éhezünk - szeretetre, Szomjazunk - irgalomra, De senkitől sem kapunk. Meg-megbotlik a lábunk, Meg-megroggyan a térdünk, S az élet országútján Csak egyre járunk... s várunk. Bizony koldusok vagyunk. Éhezünk, fázunk, FÁJUNK!!! Az élet országútján Reménytelenül sírunk. De ím, egy hangot hallunk... Most... VALAKI hozzánk lép, Meggyógyít, megelégít. Nem kell többé koldulnunk! Bizony koldusok vagyunk. De már csak Őrá várunk, Ki boldoggá tett minket, S nem kínoz már magányunk. Csak Istenre szomjazunk! Kegyelem koldusai, Örömmel hirdethetjük: BIZONY KOLDUSOK VAGYUNK!
