Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1998-06-14 / 24. szám
2.oldal 1998. JÚNIUS 14. Evangélikus Élet SZENTHÁROMSÁG UTÁNI ELSŐ VASÁRNAP MENNYORSZÁG ÉS/VAGY POKOL? Lk 16,19-31. Mennyország, pokol... Ugyan ki hisz ma ezekben? Hol van „Abrahám kebele? ” Azonos-e az elveszett „Paradicsommal”', az Atya örök hajlékával, vagy csak közbenső állomás a földi élet és az ítélet napja között? Van-e kapcsolat menny és pokol között? Látják-e az üdvözölt lelkek az elkár- hozottak kínjait s nem zavarja-e ez üdvösségüket? ... Jézus e példázatban is képletesen szól. A lényeg az, hogy a síron túl nem egyforma sors vár reánk! Ha majd egyszer Isten kegyelméből hazatérünk örök otthonunkba, akkor három dolgon fogunk csodálkozni: azon, hogy kik vannak ott; azon, hogy kik nincsenek ott s főleg azon, hogy mi is ott vagyunk. Hiszen sokan a „gazdag ember” földi életét élik, aki „ bíborba és patyolatba öltözött, és nap mint nap fényes lakomát rendezett ”. Tehát távol tartott magától minden gondot, tudni sem akart mások terheiről s agglegény maradt. Nem hitt a túlvilágban, még kevésbé a feltámadásban. Mindene megvolt s az úr a „pokolban is úr”! Onnan is azt kiáltja: „Atyám, Abrahám, könyörülj rajtam, és küldd el Lázárt... apám házához. ” Azt a Lázárt, aki iránt semmi felelősséget nem érzett, (még a kutyákban is több „emberség” volt, azok legalább sebeit nyaldosták...) A példázat aktualitása és korunk megoldásra érett problémája: a szociális igazság. A jóllakottak és éhezők, a szerencse kegyeltjei és nyomorba süllyedt embertömegek közötti egyre mélyülő szakadék a társadalmat fenyegető veszéllyé, az emberek nagy többségének jogos panaszává, az államigazgatás és a keresztyén szeretet legégetőbb kérdésévé lett. El kell ismernünk, hogy a gazdagok s szegények közötti szakadékot nem lehet betemetni. Jézus mondta: „A szegények mindig veletek lesznek!” A gazdagság önmagában , nem bűn, a magántulajdon nem lopás. Vannak gazdagok, akiknek kezében a vagyon áldássá lett. Tekintsd vagyonodat Istentől átmenetileg a te kezelésedbe s a számadás kötelezettsége mellett átadott tőkének. A gazdag ember nem gondolt a parancsra: „ aki szereti az Istent, szeresse a testvérét is... aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti az Istent, akit nem lát. " Luther Márton halála előtt kifejezte azt a meggyőződését, hogy akik a földön ismerték egymást, azok a túlvilágon is ismerősök lesznek. A gazdag a pokolból látja s Tartsd meg, Urunk, szent igédben (255. ének) megismeri Lázárt. Ám Ábrahám nem hallgatja meg a gazdag kérését, mert „te megkaptad javaidat életedben, ...és ezen felül még közöttünk és közöttetek nagy szakadék van ”. Tovább próbálkozik: ha már ő elkésett, legalább öt élő testvérét akarja megmenteni a hasonló sorstól. Ábrahám válaszára - „ van Mózesük, és vannak prófétáik, hallgassanak azokra! ” - azt feleli: „ ha a halottak közül megy valaki hozzájuk, akkor megtérnek. ” - A halottak közül senki sem térhet vissza; hiszékeny, babonás emberek asztaltáncol- tatással vélik a halottakat visszahozni s velük beszélgetni. Hiába való igyekezet, nevetséges önámítás! Nincs szükségünk túlvilági tanukra! Van Mózesünk és próféták sora, sőt megkaptunk már mindent: miénk Krisztus és az Ő Igéje! Ők tanúskodnak, ők intenek, ők prédikálnak érthetően és hangosan: „Keressétek először Isten országát”, mielőtt a halál eljő és beidéztetünk mindnyájan az Úr ítélőszéke elé! Ámen. Csonkáné Szabó Magda IMÁDKOZZUNK! Áldásodért könyörgünk, örök Isten: segítő embertársakért, küldötteid szaváért, hallásból hitért és a megígért Lélekért, hogy Hozzád forduljunk bűnben, bajban, örömben, hogy mindörökre megtartassunk Jézus Krisztusért. Ámen. r UJ NAP - UJ KEGYELEM Jézus Krisztus mondja: Aki titeket hallgat, engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el. (Lk 10,16) UáSÍRNiP Azokra a dolgokra törekedjünk, amelyek a békességet és egymás építését szolgálják. Róm 14,19( Zsolt 130,1-8; ÍJn 4,16b-21). Valahogy szüntelen, állandóan szükségünk van erre a Pál apostoli tanácsra. Hajlamosak vagyunk a magunk igazát, magunk bölcsességét, önmagunkat, tanácsainkat a legjobbnak tartani. Alig figyelünk másra, másokra. Alig figyelünk arra, hogy közösségben vagyunk másokkal, és közösségben vagyunk Istennel! Egymásra figyeljünk! / A kegyele|í legyen mindazokkal, akik el nem múlé szeretettel szeretik a; mi Urunkat, Jézus Krisztustiéf 6,24 (2Tim 3,14-174 Bír 6,11- 24). Jókívánság a javából ez az ige. Jókívánság, és nem pusztán Pál 'apostol kívánsága ez, hanem magának Istennek az ígérete, bíztatása. Isten kegyelme bőven árad mindannyiukra, főként azok tapasztalják meg, akik szeretet kapcsolatban vannak vele, soha el nem múlóáiaeretetben, és soha el nem múló kegyelemben. ÍJn 5,20-21 (Jón 2,1-11; Bír 6,33-40). Nem kell nekünk kételkednünk Isten egyedülálló nagyságában! Hatalmában. O Úr a világon. Több minden tartós emberi kapcsolatnál, több az összes gyűjtött, hozzánk nőtt, elveszíthetetlennek tűnő dolgainknál! Több, mert O az Isten! O az élet, nélküle nem lenne életünk a földön és odaát sem. KEDD ^m'*cor 'átta Jézus a sokaságot, megszánta “ őket, mert elgyötörtek és elesettek voltak , mint a juhok pásztor nélkül. Mt 9,36 (Jón 1,1-10; Bír 6,25-32). Ilyenek vagyunk. Elesettek, megfáradtak, elcsigázottak, kóborló, kóválygó az ember. Mindig valami után keresgélünk. Juhok pásztor nélkül szintén keresgélnek és kóvályognak. Szánni való az elcsigázott, a kóválygó. Szánni való, és Jézus meg is szánja. Egyedül O. Ma is O szán meg bennünk. Ő igazán! Jézus Krisztus az igaz Isten és az örök élet. Őrizkedjetek a a bálványoktól! PÉNTEK foknak pedig, akik ff világban gazdagok, parancsold meg, hogy ne legyenek gőgösek, és ne a bizonytalan gazdagságban reménykedjenek, hanem Istenben, aki megélhetésünkre mindent bőségesen megad nekünkll Tim 6,17 (Jer 15,10- 21; Bír 7,16-8,3). Szeretünk ^gazdagságra törekedni, gyűjtögetjük szépen azokat á kincseket, amelyeket a rozsda megemészt. Sokszor hisszük, a pénz a minden, mindenkor jó ha van. Ésjgyszer csak megdöbbent az Isten, inert lehet, hogy pénzünk, gazdagságunk van, megélhetésünk azöWbáh nincsen. Békességünk helyett nyugtalanságunk van. De az a jó, ha megdöbbenünk, mert így Istent vettük észre. Aki hisz a Fiúban, annak örök élete van. Jn 3,36 (Préd 12,1-8; Bír 8,22- 35). Fantasztikus ajándékokat juttat a hívő ember számára Isten. Ajándék, hogy meg lehetünk győződve, meg vagyunk győződve arról, hogy Isten Fia él, és, ha Ő él, akkor valóban van örök élet. Ferenczy Andrea Mozaik prédikációkból „Szabadíts meg a gonosztól” II. rész ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1998. június 14. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.,tanévzáró) Balicza Iván; de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) D. Szebik Imre; du. 6. Bozóky Eva; II., Modori u. 6. de. fél 10. Csizmazia Sándor; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 11. (úrv.) Fodor Viktor; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Füry Eszter; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma, Újpest, IV., Leib- stück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Bolla Árpád; de. 11. (úrv.) Pintér Károly; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII. , Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. Muntag Andomé; Vin., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII. , Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cse- lovszky Ferenc; VHI., Karácsony S. u. 31- 33. de. 9. Kertész Géza; Vili., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Wiszkidenszky András; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (családi) Kertész Eszter; X., Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Szeverényi János; de. 11. (úrv.) Szeverényi János; du. 6. Joób Máté; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Hafenscher Károly; Budahegyvidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv., tanévzáró, családi) Vári Krisztina; de. 11. (úrv.) Bácskai Károly; du.fél 7. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György; Xm„ Frangepán u. 43. de. fél 9. ifj. Kendeh György; XTV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV, Templom tér de. 10. Tamásy Tamásné; Rákospalota, XV, Régi Fóti út. 73. (Nagytemplom) de. 10. Szabó István; Rákosszentmihály XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér. de. 9. Péter Attila; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoskeresztúr, XVn., Pesti út 111. de. fél 11. Péter Attila; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Kósa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Havasi Kálmán; Pest- szentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. háromnegyed 8. Havasi Kálmán; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Budaörs, (ref. imaház) de. 9. Endreffy Géza; SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI 1. VASÁRNAPON a liturgikus szín: zöld. A délelőtti istentisztelet oltári igéje: ÍJn 4,16/b-21; az igehirdetés alapigéje: Lk 16,19 - 31. HETI ÉNEKEK: 65, 232. „ERŐS VÁR A MI ISTENÜNK!” címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1998. június 15-én, hétfőn 13.30 órakor. Előtte evangélikus korálismertetés lesz 13.20 órakor. Az eredeti szöveg a pápát és a törököt említi ellenség gyanánt. Mi a történeti háttér? 1542-ben I. Ferenc francia király szövetséget kötött a törökkel a császár ellen. A Habsburg-ház elleni közös harcból előnyöket remélt a maga számára. Aztán jött a hír, hogy a pápa csatlakozott ehhez a szövetséghez. Luther így szólt: „Imádkozzatok, mert nincs több reménység a fegyverekben, hanem csak Istenben! ” Luther a legnagyobb mélységben a menekülést az imádságtól várta, mégpedig a gyerekek imádságától. Ezt az éneket t.i. mint „gyermek-éneket” adta ki. Az ének a Szentháromság-hitből nő ki. 1. Isten, az Úr, tartsa meg az egyházat. - 2. Krisztus védje meg azt. - 3. A Szentlélek egyesítse azt hitben és vezesse a híveket örök életre. Az éneket számtalan változatban felhasználták, bővítették, volt 13, sőt 79 versszakos formája is. Az ének vigasztaló ereje minden évszázadban bebizonyosodott. De alig énekelték mélyebb megindulással, mint a Csehországi Reichenbergben, 1624-ben. Itt a 85 esztendős lelkész, Andreas Heisch már 53 esztendeje állott a gyülekezet szolgálatában, amikor kiutasították az országból. A templomát és parókiáját át kellett adnia... A meghajlott aggastyán botjára támaszkodva, reszketve támolygott ki a város kapuján. De nem egyedül ment, több mint 2000 ember kísérte sírva. A magaslaton csendben megállották, és miután a lelkész megindító búcsúprédikációt tartott az Apostolok cselekedetei 20,17-38 alapján, köny- nyek között énekelték el ezt az éneket, hogy egymástól elválva, többé ne is lássák egymást. Csodálatos vigasztalást adott a 2. vers: „Úr Krisztus láttasd hatalmad, Ki minden urak Ura vagy! Te védd meg árva népedet, Hogy dicsérhessen Tégedet!” Gáncs Aladár Helmuth Thielkicke folytatta sorozatát a Mi- atyánkról. A sorozatnak ez volt a tizedik része - az egyesült hatalmak által a szovjet hadsereg ellen. A prédikátornak közben nemegyszer változtatni kellett a helyet, ahol a beszédek elhangzottak. Az első helyet az Egyesült Államok repülőgépei szétbombázták, hiszen a szőnyegbombázások nem válogathattak a helyek között, mindig egész negyed fölött dobták ki a bombákat. És ez ismételten történt. Ha egy épület kimaradt az első bombázásból, eltalálhatta a második bombaszőnyeg. A gyülekezet így vándorolt más-más helyre. Persze azok, akik élve maradtak. Az igehirdetőnek sem lehetett könnyű dolga olyan feszült helyzetben, amikor bármelyik pillanatban menekülni kell az óvóhelyre. Emlékszem, amikor a győri öregtemplomban a nagyheti sorozatot folytattam a szószéken, s behallatszott a 10 kilométerre fekvő Ménföcsanakról a közeledő szovjet hadsereg ágyútüze. Szó szerint ezt jelenti a Miatyánk utolsó kérése: „ Szabadíts meg az ördögtől' (Máté 6,13/b). A szokásos fordítás: „gonosz” A görög szó lehet hímnemű és semlegesnemű szó. Tehát kétértelmű szóalak: ördög vagy gonosz. Néhai D. dr. Prőhle Károly professzorom „emberfeletti gonosznak” nevezte. Ez a kifejezés a görög szó helyes értelmező fordítása. A Miatyánkon kívül jó lenne a használata. (V.I.) Néhány évtizeddel ezelőtt - folytatja Thielicke 1953-ban - némely igehirdető nem használta az „ördög” szót. Valószínűleg azért, mert a középkori fantáziával alkotott, lólábakkal elképzelt lényt nevetségesnek tartották. Mi a mai időkben túl sok démoni hatalommal találkoztunk, és mindettől megrettentünk, hogy az ördög szó nem zavar bennünket, ha előkerül. Ezért hagyjuk el a kérdést, hogy van-e ördög, és inkább hasonlítsuk össze a képzet bibliai portréját mindazzal, ami a mi apokaliptikus időnkben fedi a szót. Miért olyan veszélyes’ a kísértő? Mert álcázza magát. Taktikája az, hogy pozitív értékek és esz(Máté 4,1-11) mék mögé rejtőzik. Látjuk ezt abból, amit Jézus pusztai kísértése nekünk mutat. Ez hasonló ahhoz, ami velünk a kísértésben történik. Életünk veszélyes helyein, ahol nekünk a kísértővei harcolnunk kell, Jézus, az Úr mellettünk áll. Ő „hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt” (Zsid 4,15). Az Úr, aki a pusztában állt kísértések között, a kísértések óráin mellettünk áll. Jézus győzött! Sőt minden kísértés, mellyel nekünk kell küzdenünk, az már csak utóvédharc. A kísértő pozitív, megnyerő eszközökkel dolgozik. Ennek megértésére a harmadik kísértésre kell gondolnunk. Egy nagyon magas hegyre vitte a kísértő Jézust, ahonnan minden ország és birodalom dicsősége kitárult előtte. „Mindezeket Neked adom!” Ezzel az ajánlattal Jézus „idealizmusához” fordul. Ha Jézus a világ ura lesz, mámorosító lehetőség adatik neki: hatalmát Isten dicsőségére használhatja fel. Minden eszköz rendelkezésre áll, hogy keresztyénné tegye a világot. Feleslegessé válik a tanítványok lassú, évtizedes missziója. Megszűnik, hogy a tanítványok védtelenül menjenek szét a világba. Vége lesz annak, hogy a világ- történelem sodra mellettük vonuljon el, nem törődve velük. Minden más lesz, ha Jézus a világ ura. Szédítő látvány! Gondoljunk most az első kísértésre! A köveket kenyérré változtatja. Jézus kenyeret adhat az embereknek. A felebaráti szeretet hallatlan aktusa megy végbe. A kenyéradás nem korlátozódik a testre. Az éhség csillapítása maga után vonja a szellemi következményt. Aki az emberek lelkén akar uralkodni, előbb a kenyérkérdést kell megoldania. A gyomor éhsége vagy teltsége a világtörténelem kulcsa. Vajon a gyomorkérdés jó megoldásának nem lenne jelentősége Isten országának terjedésére?! A második kísértésnek is csábító jelentősége van: Jézus ugorjon le a templom tetőpárkányáról - természetesen szombaton, amikor nagy tömeg gyűlne össze és csodálkozva bámulná. Az ördög ezzel felszólítja Jézust: fejtsen ki propagandát a maga javára. Ez egészen egyszerűen egy jó tanács: a legtöbb ember nem olyan érett, Názáreti Jézus, hogy beszédeiddel, személyes találkozásokkal, lelki tanácsaiddal megnyerd őket magadnak. Nem foglalkoznak személyes kérdésekkel. Vess egy pillantást, Názáreti Jézus, egy varietébe. Egymás mellett ülnek az ostobák és az értelmiségiek, jellemesek és korhelyek. És mindnyájan együtt megigézve néznek a színpadra, ahol artisták mutatják be trükkje- iket. De légy tisztában afelől, Názáreti Jézus: a lelkiismeret a nagy tömegek számára teljesen mellékes dolog. Nem felelősségteljesen élnek, hanem nyájösztönük szerint. Ha Isten számára a világot meg akarod nyerni, primitív érzékiségünket kell megnyerned. Nézd, Názáreti Jézus, amit te mondasz, az jó (mondja az ördög). Ezért kell a szívüket propagandaszózattal, mind az öt érzéküket felhasználnod arra, hogy egy mélyebb szót, „Megváltó” meghallják és szívükbe fogadják. Összefoglalom: Mindaz, amit mond az ördög, szép, nemes és pozitív. Nagyvonalúan megy céljai felé, meggyőző erővel megy. Mégis ezek az eszmék csak csalóka leplek, amelyek alól kilátszik a lóláb. Mindezzel az ördög csak azt akarja elérni: „leborulva imádj engem”. Jézus tanítványainak készen kell lenniük, hogy Urukért mindent odaáldozzanak. A 46. Zsoltár szabad fordítása, protestáns egyházaink himnusza, az Erős vár a mi Istenünk, az énekeskönyvünkben két fordításban is megtalálható. Az első Luther Márton önálló szövege, a másik József Attila fordítása. Az ének idevágó, utolsó részét idézem: „Kincset, életet, Hitvest, gyermeket: Mind elvehetik, Mit ér ez őnekik! Mienk a menny örökre!” (Luther Márton) - „Jóhír, nő, család, Jószág, test, világ Veszhet - Vihetik Veszendő kincseik1 - Miénk marad az Ország.” (József Attila) Veöreös Imre CSÜTÖRTÖK Jézus Krisztus mondja: íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig. Mt 28,20 (Mt9,35-10,7; Bír 7,1-15). Jó tudni, újra és újra megtapasztalni, hogy velünk van az Úr. Közel van hozzánk, a legapróbb, leghétköznapibb perceinkben. Erősítse meg azókat, akik hirtelen kishitűvé váltak, elbizonytalanodtak. Legyünk hozzá közel, hogy a mi Istenünk is közel maradhasson! SZERDA :í<'a SZOMBAT HÉTFŐ