Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-03-29 / 13. szám

Evangélikus 63. ÉVFOLYAM 13. SZÁM 1998. MÁRCIUS 29. JUDICA (BÖJT ÖTÖDIK ) VASÁRNAPJA ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet ARA: 48 FT Krisztus bűneinktől és Isten haragjától papi tisztével oltalmaz meg. Úgy, hogy közbenjár, feláldozza magát, kiengeszteli Istent, hogy Benne legyen bizodalmunk. Luther ~ A TARTALOMBÓL — BIZONYSÁGTEVŐK FELLEGE: ITTZÉS MIHÁLY OTTHONTEREMTÉS IDŐSEKNEK, A VÁROS KÖZEPÉN A NŐK VILÁGIMANAPJÁNAK VISSZHANGJAI: Isten Fia szenved (Oroszlányi oltárkép) A lutheri reformáció új célt és feladatot adott a képzőművészetnek, így a templomi festészetnek is. Az oltárképeken és a templom falain most már nem a szentek képei, legendái jelentek meg, hanem a Biblia történetei - tehát az élő Isten élő igéje, amely az egyházban a hit és élet egyedüli forrása. Sajnos többnyire az a felfogás, hogy a képek „ dí­szítik" a templomot, pedig a templomi kép nem dí­szít, hanem „prédikál Oltárképeink kedvelt témája a getsemánei kert­ben imádkozó Jézus. Ezt látjuk az oroszlányi oltár­képünkön is. Sajnos többnyire az a hamis képzet járul ehhez a képhez, hogy Jézusban csak a szenve­dő embert látjuk. Jézus is szenved, mint mi. Az em­ber saját magát akarja látni a gyötrődő Krisztus­ban, holott a templomi képnek mindig üdvtörténe­ti, igei jelentősége van. Itt nem az „ ember ", hanem Isten Fia szenved, aki valóságos Isten és valóságos ember egyszerre. - Hármas üzenetet kell megra­gadnunk az oroszlányi oltárképből. 1. Jézus valósággal gyötrődik és szenved itt. Nem színjáték ez. Imádkozik. Nagy és súlyos döntés előtt áll. Való­ban szívéből fa­kad a kérés: „Atyám, ha le­hetséges, távoz­zék el tőlem ez a pohár.” 2. Másik di­menziót jelent az oroszlányi oltárkép felső része: angyal jelenik meg, hogy erősítse Őt, - de egyben hozza a keserű poharat. Ez a pohár jelzi Isten válaszát Jézus kérésére: a megváltás mű­ve csak úgy lehetséges, ha Jézus kiissza a keserű poharat, vállalja a kereszthalált. - Döntő pillanat ez! Itt az egész emberiség sorsa dől el. Jézus itt úgy dönt, hogy magára veszi bűneink büntetését. Ez a döbbenetes pillanat, amikor Jézus elfogadja a ke­serű poharat, a bűnbánó és megtérő ember számá­ra -voltaképp a legörvendetesebb pillanat! így a getsemánei kép is hirdeti az evangélium boldogító üzenetét. 3. Sajnos sok getsemánei képen hiányzik a har­madik mozzanat, amelyet az oltárkép alsó része mutat: Jézus gyötrődése közben a tanítványok al­szanak. Mondhatnánk, hogy itt csak a „természe­tes” fáradtság jelentkezik, de Jézus megütközik ezen: „Ennyire nem tudtatok virrasztani velem, egy órát sem?” „Legyetek éberek és imádkozzatok, hogy kísértésbe ne essetek...” Nekünk is szól ez a felszólítás. Bizonyára szokatlan számunkra az, hogy egy kép felszólít valamire. Pedig az ige (és így a prédikáló kép is) mindig tartalmaz a biztatás és ígéret mellett felszólítást is. A testi alvás amúgy lehet természetes, egészséges dolog, de ez az alvás, itt, ebben a helyzetben, ebben az órában a kemény szív, a közöny, a lelki tompaság jele. - A tanítvá­nyok alvása valójában tiltakozás a golgothai ke­reszt ellen. Péter és társai sok mindent örömmel vettek: Jézus tanítását, gyógyítását, csodáit - de amikor eljött a szenvedés órája, minden összeom­lott bennük... íme, így prédikál az oroszlányi oltárkép! Adja Is­ten, hogy megértsük, amikor felszólít az éberségre és imádkozásra! És jó lenne, ha egy templomban az oltárképet nézzük, nemcsak gyönyörködnénk benne, hanem elgondolkoznánk, mit is prédikál, mire szólít fel, mire akar indítani. HERZLICH BEGRÜSSEN WIR DIE DELEGATION DER EVANG.- LUTH. PARTNERKIRCHE IN BAYERN UNTER DER LEITUNG VON LANDESBISCHOF HERMANN VON LOEWENICH! KÖSZÖNTJÜK A BAJOR TESTVÉREGYHÁZ ÖTTAGÚ KÜLDÖTTSÉGÉT HERMANN VON LOEWENICH PÜSPÖK VEZETÉSÉVEL! A bajor egyházi küldöttség tagjai: Christof Hechtel egyháztanácsos, Erika Jehle a női munka, Gerda Gertz az ifjúsági munka és Elisabeth Schneider-Böklen, az ökumenikus munka felelőse. A látogatás programjában szerepel részvétel Bonyhádon a Bács-Kiskun és Tolna-Baranyai Lelkészi Munkaközösség ülésén, látogatás a bonyhádi Gimnáziumban és Kollégiumban, és a Paksi Gyülekezetben. Március 29-én, vasárnap de. 11 órakor ünnepi istentiszteleten Hermann von Loewenich püspök a Bécsi kapu téri templomban prédikál. A jövő egyházát építjük Egyházmegyei felügyelő iktatás Békéscsabán A Kelet-Békési Egyházmegye új egyházmegyei felügyelőt választott dr. Rück András főorvos személyében és dr. Harmati Béla püspök istentisz­telet és egyházmegyei közgyűlés ke­retében iktatta be hivatalába 1998. március 8-án. Ézs 55,8-9 verseivel adott az indu­láshoz bátorítást és útmutatást az ige­hirdetésben. „Bizony a ti gondolatai­tok nem az én gondolataim és a ti utaitok nem az én utaim, - így szól az Úr. Mert amennyivel magasabb az ég a földnél, annyival magasabbak az én utaim a ti utóitoknál és az én gondola­taim a ti gondolataitoknál. ” Van isteni gondolat és isteni út! Üd­vösség, élet és az ember segítésének gondolata. Ez testesült meg Jézusban, a Betlehemtől a Golgotáig. És van Is­tennek útja hozzánk, a kérdés csupán az, hogy megtaláljuk-e? Úgy kell irá­nyítani az egyházmegyét, hogy megta­lálják ezt az utat. Magasabbak Isten gondolatai és útjai, ezért felfelé irá­nyítja a figyelmünket. Magasabbról jön az irányítás, nem keletről vagy nyugatról. Keresni kell tehát az isteni gondolatot és utat. Legyetek Isten aka­ratának békességes közvetítői! Az új felügyelő eskütétele után a közgyűlé­sen székfoglalójában hitet tett az út keresése mellett, amikor a jövő egyhá­zának építéséről szólt. „A rendszer- változást követő eufóriában azt hittük, hogy a magyar társadalom nagy része visszatér a valláshoz... Csakhamar bebizonyosodott azonban, hogy a rossz társadalmi hangulattal és az egész világra jellemző szekularizáció­val szemben egyházunk is gyenge. A posztmodern korban a társadalomtu­dományok tanácstalanok, - nincs jövőképük... A társadalom odajutott, hogy nincs többé politikai és tudomá­nyos prognózisa, csak víziója. Hova­tovább a morális «hatalmat» csak az egyház testesíti meg. ” Beszéde második részében a gyüle­kezetek gondozására és az értelmiség bekapcsolásának fontosságára hívta fel a figyelmet. Számos köszöntés hangzott el a beszéd után. Vala­mennyien kifejezték köszönetüket dr. Valentinyi Károlynak, aki a felügyelői tisztben közel egy évtizeden át szol­gált és most átadta helyét utódjának. A közgyűlés színe előtt ő is hálát adott Istennek, hogy végezhette ezt a szol­gálatot és üdvözölte utódját. Dr. Frenkl Róbert országos felügyelő a lelkészek támogatására és az értelmi­ség visszaszerzésére irányuló igyeke­zetei tartotta fontosnak. Ribár János orosházi esperes a szomszéd egyház­megye nevében köszöntött. „Bátor vállalást tettél, összekulcsolt kézzel le­het csak végezni ezt a munkát. ” Dr. Nánai László, a gimnázium igazgatója, bölcsességet és erőt kívánt a beikta- tottnak, aki egyben a gimnázium igaz­gatótanácsának is elnöke. Táborszky László esperes melegen szólt elnöktársához és segítségét ígér­te. Harmati Béla püspök is megkö­szönte Valentinyi Károly eddig vég­zett szolgálatát, majd az új felügyelőt, mint felelős vezetőt, kérte együttmun- kálkodásra. Az iktatás után rendezett fogadás alatt húzódtunk félre dr. Rück András­sal, hogy beköszöntő beszédének két témájáról bővebben beszélgessünk. Az egyik téma a családok látogatása és a személyes lelkigondozás kérdése volt. A felügyelő elmondta, hogy az a gondolata, ki-ki a maga területén job­ban legyen beszélgető társa azoknak, akikkel érintkezik. Családi közösségben megtalálni azokat, akik gyakorolják hitüket és együtt keresni azokat, akik elidege­nedtek. Nagyon fontos a gyermekek útján végezhető evangélizálás. Itt az óvodáknak és iskoláknak nagy a je­lentősége, mert ott a szülőket is el le­het érni. A presbiterekkel való foglal­kozás intenzívebb kell legyen, olykor úgy látszik, hogy „ leértékelődött ’’ a presbiteri hivatás és munka. A másik téma az értelmiség bekap­csolása, tevékenységre megnyerése volt a beköszöntőben. Erről elmondta, az a látszat, hogy hiányzik az értelmi­ség tagjainak identitás - tudata. Tudja a gyökereit, de nem tud elhelyezkedni a ma egyházában. Ezért kell többet foglalkozni a gim­náziumban a jövendő értelmiség ne­velésével, de igen nagy szükség van a tanárokkal való törődésre, hiszen a gyermekek kérdeznek és érvényes vá­laszokat kell megfogalmazni hitbeli, etikai kérdéseikre. Nem egységes, vagy nem világos a világegyetemről, természettudományi kérdésekről való felfogás az értelmiség körében. Itt so­kat segíthetnének teológiai tanárok, pedagógus konferenciák, mert a tan­testületek általában heterogének, kü­lönböző „korszakban” végeztek tanul­mányaikkal a pedagógusok, jó lenne „kibeszélgetni” ezeket a témákat. Az egyházmegyei közgyűlés munkája jó reménységet ad az elkövetkező idő­szakra, az új felügyelő szolgálatát gazdagon áldja Isten, hogy a kijelölt út járható is legyen számukra! Tóth-Szöllős Mihály Szlovák liturgiái konferencia Budapesten A testvéregyházi kapcsolatok keretében hívta meg egyhá­zunk vezetősége a szlovákiai és jugoszláviai szlovák egy­házak küldöttségét. A konferenciára az adott okot, hogy a mai szlovák köznyelv eltávolodott a Tranoszciusz- énekeskönyv nyelvétől, az egyházi nyelv használatától. Az anyanyelv és az istentisztelet nyelve nem azonos. Valami­kor a testvéregyházakkal együtt egy egyházat al­kottunk, ma is összeköt a közös nyelvhasználat ma­gyarul is, szlovákul is. A Szlovákiai Evangélikus Egyházat dr. Julius Filo egyetemes püspök vezeté­sével négytagú küldöttség képviselte. A Jugoszlávi­ai Szlovák Evangélikus Egyháztól dr. Ján Valent püspök, a Romániai Zsinat-presbiter Evangélikus Egyház egyetlen szlovák esperességéből Bálint György nagylaki esperes volt jelen. Meglátogatta a konferenciát dr. Éva Mitrova a Szlovák Köztársa­ság budapesti követasszonya is. Filo püspök adott feleletet arra a kérdésre, miért volt szükség erre a találkozásra? A reformáció alapelvét valljuk: min­denkinek a saját nyelvén kell adni, hirdetni az evan­géliumot. Történelmileg összeköt bennünket a múlt, Gáncs Aladár Harmati Béla püspök megnyitó áhítatot tart folytatás a 3. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents