Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1998-01-11 / 2. szám
Evangélikus Élet 63. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 1998. JANUÁR 11. VÍZKERESZT UTÁNI ELSŐ VASÁRNAP ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Krisztus nincs és nem található sehol, csak abban, mii azAtxa doha... Luther ARA: 48 FT , M 1 r\ rx IMLUIVIDUL TUDÓSÍTÁS AZ ORSZÁGOS KÖZGYŰLÉSRŐL A BIZONYSÁGTEVŐK FELLEGE Öl/T IMCKIIiri IC IMAUCT az ev igéje: Éljetek szeretetben, ahogyan Krisztus is szeretett minket. Ef 5,2 MAGYAR MILLENNIUM Közeledik az ezredforduló és ez nálunk nem csupán egy új ezredévbe való belépést jelent. Magyar Millenniumra készülünk, mert államalapításunk és első királyunk uralkodására is visszatekintünk. Ugyanakkor az 1998. Év az 1848- 49-es magyar szabadságharc 150 éves fordulóját is hozza. Idején gondoltak erre állami szinten, amikor megalakították a Millenniumi Emlékbizottságot, amely gazdája lesz a következő három év történelmi megemlékezéseinek. A programsorozat elnevezése alapján az MM rövidítését használják majd ezekben az években az események meghirdetésénél. A történelmi egyházaknak a fenti jubileumokon kívül még külön feladata, hogy megemlékezzenek a kereszténység 1000 éves útjáról, hiszen az egybeesik első királyunk uralkodásáról való megemlékezéssel. Az állami emlékbizottságba beválasztották az egyházak képviselőit is. Együtt vagyunk a millenniumi emlékezésekben népünkkel és társadalmunkkal. Külön egyházi programokkal is készülünk. Országos Elnökségünk úgy határozott, hogy az előttünk álló három évben: 1998- ban főként Petőfire, 1999-ben Kossuthra, 2000-ben pedig az ezer éves kereszténységre összpontosítunk. Örülhetünk annak, hogy a szabadságharc három vezető, irányt mutató egyénisége: Petőfi, Kossuth és Görgey evangélikusok voltak. Ökumenikus Imahét 1998. január 18-25 között Fő téma: „Gyöngeségünkben segítségünkre siet a Lélek”. Az ünnepélyes megnyitó istentisztelet Budapesten, a Nap utcai Baptista templomban lesz január 18-án du. 6 órakor. Szentbeszédet mond: dr. Paskai László bíboros, budapest-esztergomi érsek. Igét hirdet: D. dr. Harmati Béla püspök, az Ökumenikus Tanács elnöke. Az istentisztelet liturgiájában a magyarországi egyházak vezető püspökei és lelkipásztorai vesznek részt. Hajlítsa magához szívünket az Úr! A MM emlékbizottság beköszöntő füzetében dr. Harmati Béla püspök a következő gondolatokat írta le: „Egyházunk részéről a kereszténység ezer éves, ökumenikus magyar története áll a középpontban. A magyarországi történelmi egyházakkal együtt készülünk évszázados hagyományaink és kincseink bemutatására spirituális és tárgyi-műemléki vonatkozásban is (könyvkiadások, iskola- történetek, jelentős egyházi személyek, például Bél Mátyás evangélikus lelkész bemutatása, múzeumi kiállítások, helyi ünnepségek.) Budapestért bővíteni szeretnénk múzeumunkat, Békéscsabán új múzeum indítására kerülne sor. Egyházunk és a magyar 1848-as szabadságharc kapcsolatai Petőfi Sándoron és Kossuth Lajoson túl is számos feladatot adnak ” Az ökumenikus feladatokhoz ösz- szefoglalásként Tolnai Mihály kolozsvári prédikátor 1676-ban írott szavait idézzük: „Magyar, ne veszesd a magyart! Vigyázz jövendőbeli megmaradásodon. Hitesd el magaddal] hogy kevesen vannak emberek kőit jóakaróid. Akár lutherista, akár pápista, akár kálvinista légy, csakhogy magyar vagy, ezért egyenlő sorsód, egyenlő jobbágyi állapotod lészen. Legyen tudva néked és emlékeznél erre!... ” Az év folyamán többször fogunk hírt adni azokról a programokról, melyeket egyházunk rendez a MM keretében. Hatvan éves templomáért adott hálát a tatabányai gyülekezet ád- vent második vasárnapján. Az 1937-ben épült templom a város régi bánhidai részén áll és tudni kell, hogy volt régebbi temploma is a tatabányaiaknak, de azt a bánya művelése során le kellett bontani, mert „alábányászták a város azon részét”. Nem természetes, hogy a templom áll, ha arra gondolunk, hogy éppen az előző napokban égett le a meggyújtott miskolci Deszkatemplom. A gyülekezet templomszeretetét D. Szebik Imre püspök igehirdetésében Salamon templomszentelő imádsága alapján foglalta össze. lKir 8,55-56 és 60. verse alapján szólt arról, hogy Isten hordozza az emberek életét. Ezt jelenti az a kérés: Legyen velünk az Úr! Csak az imádság segít előre bennünket. A másik kérés, hogy „ hajlítsa szívünket magához. ” Az ember autonóm személyiség, - halljuk ma szüntelenül. Maga rendezi be világát - Isten nélkül. A templom azért van, hogy tudjunk újra imádkozni, hogy a felénk hajló Isten szavát meghalljuk. Ez a szó pedig azt mondja nékünk: „azúr az Isten! ” Rendet akar törvényével, de egyszerre mutatja meg szere,tétét. Róla, az Úrról tanúskodjon életünk, mert erre küldött el minket. Nagy figyelemmel hallgatta a gyülekezet a templom történetét, melyet három női presbiter olvasott fel: Lespitz Jenőné, dr. Dely Lászlóné, és Farkas Noémi. A gyűlést id. Bánszky Pál felügyelő vezette le. A gyülekezet 1930-ban alakult meg, lett önálló, addig a református testvérek gondozták a híveket. Kalavszky Kálmán lelkészi szolgálata idején különösen Gál Elemér felügyelő szorgalmazta a templomépítést. Segítő volt Kozma Ferenc testvér, a FÉBÉ diakónusának szolgálata is a gyülekezetben. 1932-ben fiók- gyülekezetté alakultak, számba vették a gyülekezet lélekszámát és a nőegylet segítségével elkezdték az építés szervezését. Két éven át fizették a megajánlásokat. Jutányos áron kaptak építőanyagot, érkezett segély a bányától és az erőműtől is. 1936-ban a község tartalék telkéből vásárolták meg a templom számára a helyet. Ugyanazon év szeptemberében már megtörtént az alapkőletétel nyavszky Sándor, az egyházkerület felügyelője is. Ennek az eseménynek volt most a 60. évfordulója. Az ünnepi közgyűlést széppé tette az Erkel Ferenc zeneiskola növendékeinek zeneszáma, akik egy Vivaldi koncertet adtak elő Bagonyi Mihály tanáruk vezetésével, és Mátyás Ildikó Dsida verset szavalt. Szebik Imre püspök megköszönte a is. Nagyon sokat segítettek a helyi iparosok, sok volt az önkéntes munka. 1937. december 19-én szentelte fel a templomot Kovács Sándor, aki akkor a Dunáninneni Egyházkerület püspöki tisztét töltötte be. Jelen volt az ünnepi istentiszteleten Sztrahívek hűségét a mobilis társadalmi változások közepette. Üdvözölte Lábossá Lajos esperest, a gyülekezet lelkészét abból az alkalomból, hogy 1998-ban betölti harmincötödik évét a gyülekezet szolgálatában. (1963.) Sztruhár András egyházmegyei felügyelő a 80. zsoltár verseivel köszöntött, Bársony László alpolgármester az 50 éves város 60 éves templomát üdvözölte és a jó kapcsolatról szólt, ami abban is nyilvánul, hogy egymással törődnek az emberek. Sasy Endre főorvos a református gyülekezet nevében a 90. zsoltár 12. versét idézte: „ ...hogy bölcs szívhez jussunk... ” Ünnepi nyilatkozatot fogadott el a közgyűlés, melyben a gyülekezet mai helytállását rögzítették. Az istentiszteletet követően megtekintettük azt a telket, melyet a város kíván adni arra a célra, hogy a nagy városban végre épüljön központi helyen egy méltó evangélikus templom. Adja Isten, hogy így legyen! tszm Együtt örült a vető az aratóval Ritka és felejthetetlen élményben volt része mindazoknak, akik ádvent 1. vasárnapján, 1997. november 30-án a zuglói evangélikus templomba gyülekeztek, templomfelújítás utáni hálaadó istentiszteletre. Finta Gergely művészi orgonajátéka után Carolina Geller szólóénekében gyönyörködhettünk. Az oltári szolgálatot D. dr. Harmati Béla püspök, Szirmai Zoltán esperes és Tamásy Tamás lelkész végezték, Zsid 6, 19 alapján az Istenbe vetett reménységről szólt a püspök. 1941- ben, amikor sötét fel legek borították hazánk és Európa egét, a zuglói evangélikus gyülekezet templomépítésbe fogott. Istenbe vetett reménységgel fogtak a munkához. A háború többször akadályozta az építést, s ha nehezen is, de egy lépéssel mindig előbbre jutottak. Ennek az ünnepnek különös ajándéka, hogy a templomépítést elkezdő lelkész Scholz László itt lehetett közöttünk. Ha van valami, ami a mostani időben fontos, akkor az az, hogy tudjanak reménységgel előre nézni. A Teológiával való szoros kapcsolata a gyülekezetnek kötelezettséget jelent. Tudjon példa lenni a teológus ifjúság előtt is. A gyülekezet gyermekbibliaköre; hegedű, furulya, és énekszámmal szolgált mindannyiunk örömére. Az istentiszteletet követő ünnepi közgyűlést Osváthné Sólyom Anikó, a gyülekezet felügyelője nyitotta meg, megköszönve a püspök szolgálatát, köszöntve a vendégeket, és a gyülekezetei. Tamásy Tamás gyülekezeti lelkész ismertette a templomépítés és a felújítások történetét. Egyháztörténeti jelentőségűnek nevezte a mai napot, mert az 1941-ben elhatározott és 1942-ben megkezdett építés valójában most fejeződött be. Scholz László mun- (folytatás a 3. oldalon)
