Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-02-15 / 7. szám

Evangélikus Élét 1998. FEBRUÁR 15. ö.oldal m « miiv A Mennyország olykor egészen közel van hozzánk. Ott van nálam, ott van tenálad. Amikor segítünk egymásnak, amikor jók vagyunk egymáshoz, amikor barátságosan nézünk egymásra. Ha egy ember sír, és egy másik vigasztalja. Ha egy ember éhes, vagy beteg, és egy másik segít rajta a bajban. Ha emberek Istenre hallgatnak, ha emberek Istenre gondolnak, ha emberek Istenről beszélnek. Akkor egészen közel van hozzánk a Mennyország. ISTENES MAGYAR NEPMESEK Nincs nagyobb csapás, mint ha az embernek öccsei vannak - dühöngött magában Dani. Előtte az asztalon a szétszedett képes Bibliája hevert, szánalmas foszlányokban. Ebben a pillanatban jelent meg az ajtóban két bozontos szőke fej, Da­ni öccsei, a bűnösök. „Ne haragudj ránk!” - dör- gölődztek duzzogó bátyjukhoz. „Inkább segítünk újra megtalálni a lapok helyét!” Az ám, de nem is olyan egyszerű dolog ez. Az állatos képeket gyűj­tötte ki a két csibész. Találtak is egy disznónyá­jat, egy magányos bárányt, egy oroszlánt, két szamarat, egy galambot és egy kígyót. Vajon honnan valók? írjatok az állatokhoz egy-egy bib­liai történetet! Megfejtéseteket a következő cí­men várom: Füller Tímea, 7054 Tengelic, Rákóczi u. 22. HÉTPRÓBÁS KLUB Kedves Gyerekek! Megalakult a Hétpróbás Klub!!! Sok-sok ked­ves levelet kaptam sokaktól, és hogy ti is megis­merkedhessetek velünk, néhány sorban minden tagunk egyenként bemutatkozik egy kicsit. Ha szívesen bekapcsolódnátok a játékba, de a szük­séges pontok nyárig már nem gyűlnek össze, ír­jatok nekem, együtt biztosan kitalálunk valamit! Leveleiteket szeretettel várom: Timi néni Fink Erika 5. osztályos tanuló vagyok. Paks mellett egy kis faluban lakom: Györkönyben. Hit- tanos vagyok, a gyülekezet alkalmaira is eljárok. Van egy szép 200 éves temploma a falunknak. Édesanyám olvasója az Evangélikus Életnek, ő hívta fel a figyelmemet az első hétpróbás feladat­ra. Nagyon örültem ezeknek, mert Timi nénit már ismertem és úgy döntöttem, hogy ő is örülne, ha megcsinálnám a feladatokat. Ezekből sok újat ta­nultam. Szeretem a hittanórákat és a nyári hit­tantáborokat, ezért már ismertem történeteket és példázatokat. A hétpróbás feladatokból tanultam meg, hogy nem adnak mindig könnyű „ munkát”, hanem sokat kell gondolkozni rajtuk. Krisztus és Szent Péter Krisztus és Szent Péter, amint egy falun mentek keresztül, be­mentek egy házhoz, s ott egy sült ludat adtak nekik útravaló- ul. Krisztus ment mindig elől, Péter meg utána. Péter nem bír­ta már az éhséget, és csendesen az Úr hátamegett megette a lúd egyik lábát. Amint a falut el­hagyták, letelepedtek a patak partján, hogy falatozhassanak egy keveset. Látja Jézus, hogy csak egy lába van a lódnak. • •••••••••••- „Péter! Hol van ennek a lód­nak a másik lába?”- „Uram, ennek csak egy lába volt! - bizonygatta Péter. - Nézd Uram, ahajt a jégen is áll néhány lód, azoknak is csak egy lábuk van.”- „Az bizony lehet! - mondja Jézus Krisztus. - De gyere néz­zük meg közelebbről, hogy iga­zán egy lábuk van-e?” Mindketten felkeltek, s oda­mentek a ludakhoz. Amikor kö­zelükbe értek, Krisztus hesse- getni kezdte őket, s erre mind leengedte a másik lábát is, s nagy gigázással tovább men­tek. Krisztus Urunk erre oda­fordult Péterhez, s ezt mondta:- „No látod Péter! Most is ha­zudtál, mert mindnek két lába volt. Az volt annak is, csak te megetted, míg utánam kullog­tál.”- „O édes Mesterem! - rebeg- te Péter - én azt hittem, hogy Téged is, mint más embert el lehet ámítani, de most látom, hogy Istenséged nemcsak előre, de hátra is lát. Te elől mentél, én utánad, hátra se néztél, s mégis tudod, hogy én meget­tem a lód egyik lábát.” Hernád Tibor gyűjtéséből • ••••••••••••••••••• ?C FIATALOKNAK : Válaszolok fiatalok kérdéseire A gyermeksarok készítőinek címe: Cselovszky Ferenc, 1052 Budapest, Deák tér 4. m % 4 vőlegény, aki távol él menyasszonyá­ul tói idővel egyre kevesebb levelet kap tőle. Érzi, tudja, hogy szerelme veszélyben forog. Vajon nem így van ez Istennel is? Ha minél korábban „találkozunk” Isten­nel az Isten utáni szeretetünk veszélyben forog. Ha már nem imádkozol, nem hal­lod meg Isten szavát az életedben. Hogy meghallhasd Őt, figyelned kell rá, „kom­munikálnod” kell vele. Ennek egyetlen eszköze az imádság. Ha nem imádkozol, olyan, mintha nem válaszolnál egy levél­re. Megszünteted az egyetlen kommuniká­ciós lehetőséget, amely rendelkezésedre áll. Ne kövesd el ezt az ostobaságot! Lehet, hogy hízelgő és kellemes a magad urá­nak lenni, de ezáltal önmagadat helyezed Van esélyed... a középpontba. Magadtól, mint „illeté­kes felsőbb személytől” várod a válaszo­kat. És mivel kellően leleményes vagy, megadod azokat a saját szájízed sze­rint. .. (lehet, hogy önmagadat tetted iste­neddé?) Aki mindig csak kapni akar „szerelmé­től”, az a legkevésbé sem szerelmes. Imáink néha üzleti tárgyalássá fajulnak. Kérlek Uram, add meg ezt vagy azt. Pe­dig imádkozni annyit jelent, mint önző érdek nélkül Isten elé állni. Az. imádság­ban megajándékozhatjuk Istent. Önmagadat, életedet adhatod ajándék­ba. Ezzel lehetővé teszed, hogy kiárassza I. Csak az evangélikus egyház tanítása tévedhetet­len az úrvacsoráról? A soproni Líceumban most ta­nulnak az érettségi előtt állók többek között az úrva­csoráról. Többen emlékeznek még a konfirmációi elő­készítések során tanultakra. Az első úrvacsorára is so­kan gondolnak vissza örömmel és gyakran élnek az úrvacsorával a Líceum és gyülekezet közös ünnepi alkalmain (vízkereszt, mennybemenetel, reformáció ünnepei) és az otthoni gyülekezetük templomában is (karácsony, húsvét stb.). Mégis érzékenyen reagálnak arra, amikor arról hallanak az órán, hogy téves tanításnak minősítjük más egyházak úrvacsoráról szóló felfogását. Nem tudják megérteni, hogy éppen az úrvacsora, mely al­kalmas lenne arra, hogy „egy testté" kovácsolja Krisztus egyházának tagjait, választófallá lett a törté­nelem folyamán. Egy biztos, és ebben próbáltam a számukra bántó „téves tanítások” fogalmazását eny­híteni-, hogy Jézus szavai hangzanak az egyházak templomaiban: Ez az én testem, ez az én vérem. Ha ezt komolyan vesszük, nem „csonkítjuk” az úrvacsorát csak kenyérré és nem lesz csupán emlékvacsora. De a kérdések nem szűn­nek: részt vehetünk-e más egyház úrvacsoravételénél? Egyik diák mondja, hogy római katolikus édesanyja evangélikus templomunk­ban vesz úrvacsorát. Kérde­zi: „Nem követ el bűnt, ami­kor egyházunk tanítása sze­rint csak konfirmációi elő­készítés után vehettünk úr­rád kegyelmét és szeretetét. Természete­sen kérhetsz Istentől, de mindig őszintén hozzá kell tenned, ha úgy ítéled Uram, hogy ez az én illetve embertársaim hasz­nára válik és ha ez a Te akaratod szerint való. „Akarj imádkozni, és ha akarsz, máris imádkozol. ” Ne ábrándozz arról, hogy milyen jó volna imádkozni, ha időd len­ne, meglenne hozzá a nyugalmad, elvo­nulhatnál magányba stb. Ezek külső kö­rülmények, amikre hivatkozni lehet, ha furdal a lelkiismeret. Tulajdonképpen „senki és soha sincs kizárva az imádságból.” Isten mindig szeret, mindig vár téged, mindig jelen van. E.K. vacsorát? ” Vigasztalom azzal, hogy édesanyja szinte vele tanulta a konfirmációs kátét, amikor előkészítés­re jött. De elég indoklás ez? A református testvérek­kel úrvacsorái közösségünk van egy-egy közös ünnep alkalmával (reformáció esti istentisztelet). Megköny- nyebbülés sóhaja tör fel egy diák szívéből, aki édes­anyjával református istentiszteletekre is jár és vett már ott úrvacsorát is. Valljuk a kétszín alatti úrvacso­rát Jézus tanítása alapján. Valaki közbeszól: ha az ostyát a kehelybe mártják, az nem kétszín alatti vétel? Válaszom: hallottam, hogy van egy-két gyülekezet, ahol ezt így gyakorolják. Rendkívüli esetben, haldoklónál, ha még öntudatá­nál van, az úrvacsorának ez a módja előfordul. Van római katolikus lelkész is, aki az ostyát borba mártva adja az „oltári szentséggel” élőknek. De Jézus nem azt mondta tanítványainak: „mártsátok a kenyeret a borba”, hanem még az árulónak is, aki vele együtt „mártogatott a tálba” így szólt: Igyatok ebből mind­nyájan. Ezért ifjú testvéreim, nem egyházunk tanítá­sa, hanem a Bibliáé tévedhetetlen, az úrvacsoráról is, és mi Jézus szavába kapaszkodunk, hogy el ne téved­jünk. így kerülünk az úrvacsorába Jézus Krisztussal és egymással közösségbe bűneink bocsánatára, hogy életünk, üdvösségünk legyen. így leszünk egy testté a Krisztusban, aki ledöntötte a válaszfalakat halálával és feltámadásával. Sebeivel gyógyulnak a szétszaka- dozottságból fakadó sebek is, hogy az anyaszentegy- ház el ne vérezzen. Ezért adta Jézus szent vérét. De feltámadásával nemcsak a „ sír szája ” nyílt meg, hanem megnyílhat szívünk, szánk és egész életünk egymás felé is a szeretetben. Mindezt O munkálja je­lenlétével az úrvacsorában tévedhetetlenül! Ahol ve­le élnek, ott dőlnek a válaszfalak! Szimon János 100 esztendeje született gróf Széchenyi Zsigmond- Emlékkiállítás a Magyar Természettudományi Múzeumban ­„ ...kitiltottak Budapestről, kiközösítettek a társadalomból, hazátlanná váltam saját hazámban... ” Ilyen és hasonló gondolatok, bejegyzések kerültek naplójába a magyar vadászati kultúra meghatározó alakjának, a gyűjtő­nek, zoológusnak, a legnagyobb vadászírónak, akinek munkái magyar nyelven több mint másfél-millió példányban jelentek meg. Volt, amelyik 9-10 kiadást ért el s legtöbb nagy nyugati kiadóknál is megjelent. Ez a kiállí­tás, a valóságot feltáró megnyitó beszédek tiszta szavaival méltó gróf Széchenyi Zsigmond emléké­hez. A Múzeum második emeletén rendezett kiállítás igen gondos, jól végig gondolt összeállításban mu­tatja be az 1898. január 23-án, Nagyváradon született Széchenyi Zsigmond életét, munkásságát. Lát­juk a Sárpentelén töltött gyermek­kor képeit, a hazai és külföldi egye­temeken folytatott tanulmányi do­kumentumait. A világháborús kato­naévek után, mint képzett gazdál­kodó a Somogy megyei Kőrös­hegyen telepedett le. Vadász szen­vedélye 1927-ben vitte először Af­rikába, első expedícióját még hat követte, melyeken etnográfiai meg­figyeléseket is végzett és számtalan fényképet készített: afrikai, indiai, alaszkai útjait eleveníti fel a kiállítás. Színes úti fényképeit szomorú képek is követik. Sárpentelei otthonát földig rombolták, elveszett a köröshegyi ház, gyújtóbomba égette porig Istenhegyi úti villáját Magyar- ország leggazdagabb trófeagyűjteményével. Fogságáról, kitelepítéséről, a nehéz évekről is vannak doku­mentumok, kizárás az írószövetségből - mialatt népszerű vadá­szati regényeit a határon túl is keresték. Trófeagyűjteményei „egy-két maradék morzsája” - ahogy ő nevezte - így is élmény a látogatóknak. Az 1951-es kitelepítés alatt csaknem mindene odaveszett. Szerencsére megértő jó barátjának, S. Szabó Fe­rencnek, a Mezőgazdasági Múzeum főigazgatójának jóvoltából ifjúsága óta gyűjtögetett szakkönyvtára „ha kissé hiányosan, kissé moly- és egérrágottan ” megmenekült. A kiállításon ott dí­szelegnek saját könyvei egy gazdag élet még gazdagabb doku­mentumaként: Csui!, Elefántország, Hengergő homok, Alasz­kában vadásztam, Nahar, Két kecske, A szarvas selejtezése, Af­rikai tábortüzek, Denaturált Afrika, Szarvasok nyomában, Vadászat négy földrészen, Trófeáim bemu­tatkoznak. És köztük két kötetes életrajzi regénye az Ahogy elkez­dődött és az Ünnepnapok - egy ma­gyar vadász hitvallása - a gyermek­kori álom mesébe illő megvalósu­lása. E csodálatos önéletrajzi re­gény feleségének köszönhető „Manginak, akinek kitartó bíztatá­sa megíratta velem” - írja az első kötetben, amit a második kötet ajánlásában így folytat.. .Segítő ta­nácsa, lankadatlan lelki támogatása csaknem társszerzővé minősíti. Övé legyen hát ez a könyv is, vala­mint együtt zsákmányolt első szar­vasbikánk emléke, utóbbi vadász­éveim legszebb „ünnepnapja”! Gróf Széchenyi Zsigmond élete hazájának és a tudománynak tett örökös szolgálatával 1967-ben ért véget. 69 éves korában hunyt el. Az augusztus 31-ig megtekinthető Emlékkiállítás megnyitásával egy időben adták át a Múzeum földszintjén e célra kialakított helyiségben elhelyezett Széchenyi Zsigmond vadászati könyvtárat, mely szerdai napon 12-16 óra között lá­togatható. Az ünnepi alkalomra a Magyar Posta emlékbélyeget jelentetett meg. (Természettudományi Múzeum VIII. Ludovika tér 6. Megközelíthető a kék metróval a Klinikák vagy 24-es vil­lamossal a Nagyvárad tér megállóig.) Schelken Pálma IFJÚSÁGI ISTENTISZTELETEK (minden hónap 4. vasárnap este 18 órakor) Kelenföldi Evangélikus Gyüleke­zet Budapest XI. Bocskai út 10. Tanácsterem február 22. Bácskai Károly és a Budahegyvidéki Ifjúsági Énekkar március 22. Szeverényi János április 26. Zólyomi Mátyás május 24. Szeverényi János Mindenkit szeretettel várunk. A FÉBÉ Diakonissza Egyesület 33nm-es, kerekesszékes haszná­latra kialakított önálló garzon­lakásba bérlőt keres olyan súlyos­an mozgássérült, fiatal felnőtt nő, férfi vagy házaspár személyében, aki aktív, dolgos életet kíván élni, egy keresztyén szellemiségű lakó- közösségben. Beköltözés március­ban. Jelentkezés a FÉBÉ SILÓ Társas­otthonában (Levélcím: 2081 Pilis- csaba, József A. u. 7-9. Tel./Fax: 26/373-423.) A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség felekezetközi missziós szervezet, az alábbi részletek szerint uta­zótitkárt és irodavezetőt keres: Az utazó- titkár feladata: a hozzá tartozó diákkö­rökkel való kapcsolattartás. Diákok kiképzése és bátorítása az evangélium átadására. A MEKDSZ kon­ferenciák szervezésében való részvétel. Az irodavezető feladata: a MEKDSZ iroda sokrétű, elsősorban adminisztratív jellegű feladatainak koordinálása illetve végzése. Jelentkezés és további információ: az érdeklődőknek munkaköri leírást és je­lentkezési kérdőívet küldünk, amelyet munkaidőben az irodából lehet kérni: 1111. Budapest, Kende u. 7. Tel.: 1850097. Jelentkezési határidő; 1998. március 15. Figyelem: azok jelentkezé­sét is váijuk, akik katonaság helyett pol­gári szolgálatot szeremének vállalni. A Magyar Evangéliumi Keresztyén Diákszövetség felekezetközi ifjúsági szervezet amely elkötelezte magát a fel­sőoktatási intézményekben tanuló hívő diákok lelki növekedésének segítésére és ezen diákok által végzett evangélizá- cióra, jogosult az SZJA 1%-ának fogadá­sára. Adószáma: 19010351-1-43. Munkatársakat keresnek A Magyarországi Egyházak Öku­menikus Tanácsának kezdeményez­ésére missziói iroda és könyvesbolt kezdte meg működését a Pólus Cen­terben. Az új keretek közt folyó mun­kához keresünk önkéntes munkatár­sakat, Mindazok jelentkezését vár­juk, akik szívesen szánnának hetente 4-6 órát ügyeleti tevékenységre. Eleinte a fő feladat a jelenlét és az információszolgáltatás. Érdeklődni Marton Tamásnál lehet (Tel: 117- 5567). Az első megbeszélést 1998. február 17-én 17 órai kezdettel tartjuk a Pólusban (ITT ÉS MOST Egyházi Központ, Western Passage 382, a Westel mellett az emeleten) melyre minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Next

/
Thumbnails
Contents