Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-11-15 / 46. szám

2.oldal 1998. NOVEMBER 15. Evangélikus Élet UJ NAP - UJ KEGYELEM Mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé. (2Kor 5,10) VASÁRNAP Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozza-. tok mindenkor a Lélek által. Ef 6,18 (Zsolt 50,1-23; Róm zony Istenhez kell menekülnöm bűneim ellen, hogy az Ő kegyelmében él­hessek, irgalmat találjak. CSÜTÖRTÖK Jézus Krisztus mondja: Amikor eljön a Pártfogó, akit én küldök nektek az Atyától, az igazság Lelke, aki az Atyától 8,18-23) E mondat alapján gondoljunk az imádságainkra, hogy azok való- származik, az tesz majd bizonyságot énrólam Jn 15,26 (Lk 21,11-19; Jel ban a Lélek által történnek? Bizony sok a Lélek nélkül mondott imánk, az' üres járat. Jézus mondotta: „Amit csak kértek az én nevemben, megadja néktek az Atya.” HÉTFŐ Jézus így imádkozott: Szenteld me, fet az igazsággal: alté 'igéd igazság. Jn 17,17 (Lk 19,11-2! ;1 21,9-14) Jézus főpapi imája ma is hangzik övéiért. Szál lan „igazság” közepette az Atya igazsága, a bűnt elítélő, a bűnöst menJE izsága életet munkál Jé­zus által. Ebben élni, kegyelmi ajándék. KEDD Ugyan ki vagy te, ember, ho, *perbe szállsz az Istennel? Róm 9,20 (1 Móz 19,12-19; Jel 21J5-21) f Sokan perlik az Istent, Neki tulajdonítván még a bűnt is, — mondják, miért így teremtette az embert, ilyen esendőnek. Néztél-e magadba, önön telked­be, hogy meglásd: csak magadat okolhatod buktféSM, bűneid miatt Hiszen eléd adta a választást a jó és a rossz, az élet és a halál közt. Ha armnt v#- § lasztod, nem okolhatod semmiért az Istent. SZERDA tévelyégj etek: Istent nem lehet megcsúfolni. Hiszen amit vet az ember, azt fogja aratni is. Gál 6,7 (Lk 13,6-9; Jel 21,22-27) Milyen természetes, hogy aki búzát vet, búzát arat. így van ez a bűnökkel is. Aki azt vet, - azt aratja. Ezért gondoljam meg, hogy mit is vetek. Bi­22,1 -5) Számtalanször fordultam ehhez az igéhez, nehéz temetések alkal­mával, amikor a család csak ennyit mondott: „tisztelendő úrra bízzuk”. Milyen jó tudnunk, hogy van Pártfogónk az Atyánál, s nemcsak néhányak- nak, hanem mindenkinek. S vajon melyikünknek ne lenne szüksége Krisz­tus pártfogására? f I PÉNTEK Isten velük együtt tett bizonyságot jelekkel és csodákkal, sok­féle erővel és a Szentlélek ajándékaival, amelyeket akarata szerint osztott szét. Zsid 2,4 (Jel 2',8-11; Jel 22,6-15) Az igaz tanítványi élet velejárója, hogy Isten jelekkel és csodákkal ajándékozza meg a Benne hí­vők életét. Kettős ajándék ezjFa tanítványok felé, - s azok felé, akiknek a tanítványok Isten igéit hird< jeleket, csodákat. Á . Boldog szemek, pelyek láthatják ezeket a I SZOMBAT Úgy örülik beszédednek, mint aki nagy zsákmányra talál. Zsolt 119,162 (2Kor 5,1-10; Jel 22,16-21) A régieknek a zsákmány, a maiaknak a szerencse ajándéka, amiért nem kel­lett verejtékezve mqfdolgozni. Ajándékba kapták, kapjuk. Isten egyik leg­nagyobb ajándéka felénk az ő igéje. Benne minden megvan, amire szüksé­gem van, hogy Istennek tetsző életet élhessek. Ez a kincs mindnyájunké. Legyen szívem örömére az O írott és hangzó igéje. Szabó István V. Szentháromság ünnepe utáni utolsó előtti vasárnap HIT ÉS JÓCSELEKEDETEK Evangélikus hitünk sarkalatos tétele: üdvösségünk alapját nem az általunk végbevitt jócselekedetek jelentik, hanem csakis a Jézus Krisztusba vetett hit. Az ítéletben a megmenekülésem útja nem tetteimen, de a Krisztusban megtapasz­talt és elfogadott kegyelmen át vezet. Jó­tékonyan simogatja ez a tudás a lelke- met. Ha erre gondolok, örömmel fürdő­zöm Isten elfogadó szeretetének melen­gető napsugarában. De a mai vasárnap evangéliumi igéjét olvasva, nyugtalanító érzés vesz rajtam erőt. Hogyan? Mégis a cselekedet szá­mít? Mégis tetteink alapján ítél majd fe­lettünk az Igaz Bíró azon a napon? Önál­Mt 25,31-46 látása, miközben könnyen vakká válunk arra, hogy meglássuk az érem másik ol­dalát. Erre figyelmeztethet bennünket, a mai evangélium. Mert való igaz, Isten előtt nem válhat igazzá senki, csakis a tató féligazság volna a hit túlértékelése a jócselekedetekkel szemben? Mennyire hajlamos az ember egy-egy részigazság túlzott hangsúlyozására, s más igazságok elhallgattatására. Milyen nagy veszélyt jelent a dolgok egyoldalú kegyelem elfogadása által. De ez nem felmentés a jó cselekvése alól. Hiszen a hit cselekedetek nélkül halott, és nincs igazi Isten-szeretet emberszeretet nélkül. Mart'11 Buber írja egyik khaszid törték netében: Meír Shalom rabbihoz egyszer Igefények a hétköznapokban: A Jónás próféta könyvével foglalkozó Országos Evangélizáción - a különféle nézőpontokból való feldolgozás során - természetesen szó került arra az igesza­kaszra, amikor a farizeusok Jézust kísért­ve , jelt kívánnak” tőle. - Jézus azt jelen­ti ki, hogy ennek a nemzetségnek más jel nem adatik, mint a Jónás próféta jele. - Ekkor általában a Máté 12,40-ben leír­takra gondolunk: „...ahogyan Jónás há­rom nap és három éjjel volt a hal gyom­rában, úgy lesz az Emberfia is a jóid bel­sejében három nap és három éjjel. ” Továbbmenve az ott elhangzottakon, - ha ugyanezt az eseményt Lukács 11,29- ben elolvassuk, ezt találjuk: „Ez a nem­zedék gonosz nemzedék: jelt követel, de nem adatik neki más jel, mint a Jónás m ,Eleijei’ (Luk 11,29-30; 32) »V próféta jele. Mert amiképpen Jónás jellé vált a niniveiek számára, úgy lesz az Em­berfia is jellé ennek a nemzedéknek. ” E szerint Jónás jele: a prédikátor, aki megtérésre hív. Jézusnak tehát igehirde­tésében van a jel! így kezdte igehirdetői munkáját: hogy evangélizált! „Betelt az idő és elközelített már az Isten országa; térjetek meg, és higgyetek az evangéli­umban” (Mk 1,15) Üzenetének és neki, az üzenethozónak nincs más hitelesítése, mint az, ami az emberek szívében végbemegy! Ezek az igazság által megragadott és meggyőzött emberek, ezek az O jelei, hi­telesítői! „Térjetek meg”: Lássátok be bűneite­ket, bánjátok meg és valljátok meg. i „Egy igécske” „E világ ura bárhogy kivezetett a szabadságra. támadna, nem árthat Tél volt bennem, mégsem, megítélte de most nyílik ezer virágom, Isten, megdönti s énekemben egy igécske!” egy igécske hatalmát áldom. Luther Halott voltam Lehet sötétség, lehet hideg, s egy igécske életre keltett. körülvehetnek jégszívek, Téli fagyban vak éjszakák, fagyos telek, egy igécske tavaszt teremtett. reménységről énekelek. Hideg voltam, és egy igécske lángra szított. Elég egy langyos lehelet: Sötét voltam, holnap minden újjá lehet, s egy igécske fénybe borított. Ma nincs tavasznak híre még, Koldus szívem de „ egy igécske ” is elég. egy igécske gazdaggá tette, Boldogan hirdeti dalom, néma húrját hogy egy igécske hatalom. egy igécske megzendítette. Börtönajtóm „Legyen!” - és lesz! Elet fakad, egy igécske szélesre tárta, s elsöpri mind a gátakat. szegény rabot, Túrmezei Erzsébet „Higgyetek az evangéliumban”: Evan- gélium=örömhír=a nagy amnesztia! A hatalmas, feltétel nélküli bünbocsá- nat hirdetése! Testvérem! - Ez életünk legnagyobb és legfontosabb kérdése: Jézust igazoló Jel­lé válhatott-e már az életünk!? Isten mindent megtett ennek érdeké­ben! - Isten üdvtervében Jézus megjele­nése a földön azt a fordulatot hozta, ami újat teremt az emberben és a világban is. „A betelt idő; azt a kegyelemmel való telítettséget jelenti, amelyben lehetséges megtérni és hinni! - Ez az idő aztán el is múlhat. Amikor itt van az idő, mely hor­dozza az Isten országát, akkor lehet hir­detni ezt az országot. Tehát az idő és üze­net egybefonódik. Jézus azt mondja, hogy ez a fordulat az emberi életben tör­ténik meg!” (Dr. Szathmáry) Olvastam valahol: „A hollandok ma már csak azt a keresztyénséget fogadják el hitelesnek, amennyit egy keresztyén ember életéből megtapasztalnak.” - Vé­gül is, teljes igazuk van. - Jézus is ezt mondja: „Nem minden, aki ezt mondja nekem: Uram! Uram!, ...hanem aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát. ” (Mt 7,21) Vagyis, akinek valóságos a megtérése, mert őszinte a bűnbánata és bűnvallása. Hit által pedig magáévá tette a bűnbo­csánat kegyelmét. A kegyelmet elfogad­ni csakis alázatos szívvel lehet, amelyik rögtön azt kérdezi: „Mit akarsz Uram, hogy cselekedjem?” - Az Isten akaratá­nak engedelmeskedő élet pedig magán hordozza a Jelet, ami igazolja Jézusnak bennünk megjelent életét. Ez az új te­remtés: „Életjel”! - Valóságának pedig bizonyítéka a Lélek gyümölcse, amelyet terem: „Szeretet, öröm, békesség, béketűrés, szívesség, jóság, hűség, szelídség, mértékletesség. ” (Gál 5,22) Pásztor Jánosné azzal a panasszal fordult egy kereskedő, hogy egyik társa az ő boltjának közvet­len tőszomszédságában kíván üzletet nyitni. A rabbi így felelt: „Te most bizo­nyára azt gondolod, hogy a boltod az, ami eltart téged, és ezért az üzlet irányít­ja a te szívedet Isten helyett, pedig való­jában O az, aki megtart. Nem tudod, hol lakik az Isten? Meg van írva: Szeresd fe­lebarátodat, mint magadat: Mert én va­gyok az Úr. Ez pedig azt jelenti: Tedd azt felebarátoddal, amire szüksége van - ak­kor megtalálod az Istent.” Egy ismeretlen orosz szerző hasonlóan fogalmaz: „Kerestem az Istent, de O el­rejtőzött. Saját telkemet kutattam, de nem sikerült meglelnem. Testvéremet kerestem, és megtaláltam mind a hár­mat.” Az egyházi esztendő utolsó előtti va­sárnapján az Eljövendő felé tekintve, fontos lenne átgondolnunk: vajon a hit, amelyen keresztül Istenbe kapaszko­dunk, párosul-e az embertársak iránti jó­cselekedetekkel? Vagy anélkül fűrdő- zünk benne, hogy közben tisztábbá válna a szívünk és a kezünk? Jó volna, ha ma felrázna mindannyiunkat Jézus figyel­meztető szava: „Bizony, mondom nék­tek, amikor nem tettétek meg ezeket egy- gyel a legkisebbek közül, velem nem tet­tétek meg.” S mi lelkesít? Ugyanennek a mondatnak a pozitív megfogalmazása: „Amikor megtettétek akárcsak eggyel is... velem tettétek meg!” Ifj. Cselovszky Ferenc ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 1998. november 15. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván de. 10. (német) Dietrich Tiggemann; de. 11. (úrv.) Bencze Imre; du. 6. D. Szebik Imre; II., Modori u. 6. de. fél 10. Sztojanovics And­rás; Pesthidegkút, II., Ördög­árok u. 9. de. fél 11. Fodor Viktor; Békásmegyer, III., Víziorgona u. 1. de. fél 9. Thurnay Béla; Csillaghegy III., Mátyás kir. u. 31. de. 10. Thurnay Béla; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (családi) Bálintné Varsányi Vilma; Új­pest, IV., Leibstück M. u. 36-38. de. 10. Blázy Lajos, V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Cselovszky Ferenc; du. 6. Zászkaliczky Péter; VII., Vá­rosligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; du. 6. dr. Muntag Andorné; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/b. de. 9. (szlovák) Cse­lovszky Ferenc; VIII., Karácsony S. u. 31- 33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. fél 10. Wiszkidenszky András; IX., Thaly Kálmán u. 28. de. 11. dr. Rédey Pál; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Wiszkidenszky András; X., Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Schulek Mátyás; de. 11. (úrv.) Szebik Imre, du. 6. Szeverényi János; XI. Németvölgyi út 138. de. 9. (csalá­di) Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. Bence Imre; Budahegy- vidék, XII., Tartsay V. u. 11. de. 9. (úrv.) Bácskai Károly; de. 11. (úrv.) Bácskai Kár­oly; du. fél 7. Vári Krisztina; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. ifj. Kendeh György; XIII. Frangepán u. 43. de. fél 9. ifj. Kendeh György; XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV., Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. ; Rákospalota, XV. , Régi Fóti út. 73. (Nagytemplom) de. 10. Veperdi Zoltán; Rákosszentmihály XVI. , Hősök tere 11. de. 10. dr. Karner Ágoston; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky Já­nos; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér. de. 9. Marschalkó Gyula; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Szebik Károly; Rákos­keresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. finn vendéglelkész; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Szebik Károly; Pest- szentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIIL, Rá­kóczi út 83. (ref. templom) de. háromne­gyed 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Temp­lom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Kispest, XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Lehoczky Endre; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 11. Solymár Gábor; Buda­örs, (ref. imaház) de. 9. Endreffy Géza; SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁNI UTOLSÓ ELŐTTI VASÁRNAPON a li­turgikus szín: zöld. A vasárnap epistolai (oltári) igéje: 2Thessz 1,3-10; evangéliuma (igehirdetés) alapigéje: Mt 25,31-46. HETI ÉNEKEK: 502, 526. „EROS VAR A MI ISTENÜNK!” címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rá­dió a Kossuth adó hullámhosszán 1998. november 16-án, hétfőn 13.30 órakor. Előtte evangélikus korálismertetés lesz 13.20 órakor. EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELETET közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 1998. november 29-én, ádvent 1. vasárnapján 10.05 órakor Egerből, az evangélikus templomból. Igét hirdet: Aklan Béla lelkész. „JO REGGELT ADJ, ISTENEM” evangélikus gyermekműsort láthatunk a MTV 1-en NOVEMBER 14-én, szombaton reggel 8 órai kezdettel. A műsorban közreműködnek a székesfehérvári fiata­lok, Szente Enikő vezetésével. ' Embereknek örömére lenni Adj nekünk szemeket, amelyek tisztán látók az ínség jelzéseinek, a segélykérés mozdulatainak felfogására. Adj nekünk nyitott füleket a félhangosan elsuttogott ké­rések meghallására. Adj nekünk érzékeny tapintatot a nehéz emberekkel való érint­kezéshez. Jó emlékezetet a reánk bízott ügyek elintézéséhez. Adj nekünk jó idegeket, hogy a jelentéktelen semmiségek fel ne ingereljenek, mert Te nem szereted a bosszús embereket. Adj nekünk derűs arcot és legalább egyetlen szívből jövő mosolyt, hogy másoknak örömére legyünk. Te úgy bánsz velünk, mint jó barátunk, engedd, hogy mi is barátai legyünk embertársainknak. Engedj minket mindenben egészen igazzá válni, mert Jézus Krisztus mindenben egészen igaz volt. Heinz Johson Kevelaer \ Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, aszerint, amit e testben cselekedett: akár jót akár gonoszát. 2Kor 5,10 j A I

Next

/
Thumbnails
Contents