Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-10-25 / 43. szám

Evangélikus Élet 1998. OKTÓBER 25. ö.oldal IS SASOM SS NYÁRI ÉLMÉNYBESZÁMOLÓ Olvassátok szeretettel Szilágyi Csilla nyári tábori élménybeszámolóját, ami a Somogy megyei Paton került W megrendezésre Deme Dávid lelkész úr és felesége, Smidéliusz Katalin főszervezésében. Ö «I 1998. július 27-től augusztus 1-ig került megrendezésre az első evangé­likus kézműves hittantábor a varázs­latos szépségű somogyi falucskában, Paton. Az általános iskolás korú gye­rekek sokrétű programban vehettek részt: csoportos foglalkozásokon is­merkedhettek a Bibliával, az áhítato­kon hitben, lélekben gyarapodhattak, gyönyörű énekeket tanulhattak, sző­hettek, fonhattak, játszhattak kedvük­re. A hét vezérigéje a 119. zsoltár 89. verse volt: „ Uram, igéd örökké meg­marad szilárdan, akár az ég. " Erről az örök igéről szóltak az aranymon­dások és hozzájuk tartozó szimbólu­mok. Az ige mag (Luk. 8, 15), melyet elhint a magvető, kard (Zsolt. 51,6), mely megvéd a bűntől és megítéli bű­neinket, víz (Zsolt. 119,9), mely meg­tisztít, édes, mint a méz (Jer. 15,16) és örömet adó tűz (Ap.Csel. 4, 20), mely senkit nem hagy nyugodni, akit meg­érintett. Összefoglalva ez volt e pár nap legfontosabb üzenete, melyet a gyerekeknek játékosan adott elő Dá­vid bácsi, Kati néni, Zoli és Zsuzsi. Színesebbé tette az egészet, hogy minden gyerek saját tablót készített az elhangzott igékből. így a hittanos foglalkozásokon is szükség volt kéz­ügyességre, nemcsak a kézműveske­désben: a szövésben, gyertyamártás­ban, bőrözésben, batikolásban. Nagy közösségformáló ereje volt ezeknek a perceknek is! A gyertyamártást példá­ul a kis, 3 éves Julcsitól kezdve az idelátogató anyukáig, apukáig szinte mindenki kipróbálta. így kapott ked­vet néhány nem táboros gyerek a tá­borozáshoz. A gyors sikerélmény és a saját készítésű tárgyak varázsa nagy élményt nyújtott a kézügyeskedők­nek. Örök emlék marad az a kis ta­risznya, terítőcske, erszény, vagy gyertya, amit innen hazavihettek. Ezekből az itt készült tárgyakból kis kiállítást rendeztünk. Az utolsó estén a tábor lakói egy bibliai történe­tet adtak elő a páti közönségnek. Bi­zony, volt olyan néni, aki megköny- nyezte az előadást! Egy anyuka sza­vai szerint három gyermeke nagyon boldog volt e pár nap alatt. Reméljük, a többiek is így érezték, mert akkor érdemes lesz jövőre is megszervezni a tábort. Hálát adok az Úrnak, hogy az idén erőt adott a Deme családnak és Vida Zolinak a tábor megszervezé­sére és vezetésére. Hálát adok a páti gyülekezet és a szülők sok segítségé­ért! Azért a sok eszközért, amiket a faluból szedtünk össze a kézműves­kedéshez. Margit néni és Erzsi néni finom reggelijeiért és vacsoráiért! Azért, hogy a sűrű program mellett volt idő a ping-pongra, focira, a karosi fürdésre. Hálát adok, hogy én is ott lehettem anyukámmal Paton! Szilágyi Csilla A gyermeksarok készítőinek címe: Boda Zsuzsa, 1085 Budapest, Üllői út 24. Kedves gyerekek! Ahogy megígértem, ez alkalommal is azzal kezdeném, hogy elárulom nektek a két héttel ezelőtti rejtvény megfejtését. Azok oldották meg jól a feladatot, akik JÓNÁS történetére gondoltak és arról küldtek rajzot. Természetesen ezután is várom leveleiteket a következő címen: Füller Tímea, Ten- gelic, 7054, Rákóczi u. 22. És most nézzük a történetünk folytatását! A következő hét nagyon gyorsan repült el a fi­úknak. Elég sok volt a tanulnivaló is, ráadásul a másik osztállyal folyamatos végeérhetetlen focimeccsek folytak. Petinek többször eszébe jutott, hogy meg kellene kérdezni Zsoltit, jön-e vasárnap újra, de valahogy mégsem merte. így jött el a péntek. Az utolsó óra után megvárták egymást, hogy együtt menjenek haza. Mielőtt azonban elindultak volna. Zsolti kicsit szégyellős hangon így szólt a barátjához: „Figyelj, kölcsön tudnád adni a hittanos füzetedet? En is szeretném megtanulni az elmúlt heti aranymondást, hátha most is lehet kapni érte olyan mosolygós matricát. ” Peti nagyon megörült ennek a kérésnek. A hittanfüzete ugyan nem volt nála, de szerencsére még emlékezett az aranymondásra. Gyorsan le is írta a barátjának, de hogy érdekesebb legyen, titkos­írással. íme, így nézett ki. Ti is megfejthetitek és megtanulhatjátok, és nekem is el- küldhetitek a jövő hét végéig. Szeretettel gondolok rátok: Timi néni * • Í ill A ☆ A AÁBCDEÉFGH I JKLMNO Ö P RS TU |;c o ÜVZ Y # «rCk Afk ©☆ !©■& a aI !-&©•&&•&© $ TO«iOD Emléktábla felavatása és a Deák téri iskola díszterme Egy festőművész emléktáblájának felavatása és a Deák téri evangélikus leányiskola - polgári, kollégium, majd gimnázium - díszterme hogyan kerül egymás mellé? Talán azért, mert jó emlékezni, és egy felbukkanó rajz, vagy kép mennyi kedves emléket idézhet fel! Istokovits Kálmán grafi­kus-festőművész (1898-1990) szüle­tő,. 100. évfordulója alkalmából egykori otthona házfalán szeptember­ben emléktáblát helyeztek el (Németh Agnes szobrászművész alkotása). Az ünnepélyes felavatást a Nádor Galériában kiállítás követte. Az új­szerű kiállításon - emlékeztetőül - egy korábbi kiállítás katalógusát kap­Nem vagyok irodalmár. S ha az lennék is, dr. Molnár Gyula verseit nem tudnám kívülállóan, távolról nézve értékelni. Jóllehet a versek többségét igen távolról nézem - már az évszámok is jelzik ezt: a köztünk lévő hanninchat év jelentős tá­volságnak tűnik - mégis közelről, mun­katársként, barátként, testvérként olva­som e verseket. így hát nem is versek már, inkább vallomások, mesék, példá­zatok, hitvallások. Vallomások - családi, baráti kötődésekről, amelyeket beragyog Isten szeretetének és hűségének fénye. Mesék, történetek, életjelenetek konfe­renciákról, városi sétákról, találkozások­ról, mikor egy látvány, egy előadás, vagy igehirdetés, élmény, vagy hír ritmusba és rímbe formálódott. Példázatok magnószalagról, csavarról vagy verébről, kabátra szállt méhecské­ről - azaz egy-egy pillanat, amely más­nak talán semmit mondó, dr. Molnár Gyulán keresztül azonban beszédes, tar­talommal teli. Hitvallások arról a hitről, amelyet hét- ről-hétre tapasztalhatunk, akik közelében élünk, ame­lyek neki sok-sok örömöt, derűt, reménységet adnak. Többet annál, hogy kérke­désen, tépelődésen keresz­tüljusson. Marad elegendő mások vidámítására is. Munkatársként, barátként és testvérként olvasom dr. Molnár Gyula verseit. Szá­momra nem is versek tehát, hanem inkább egy-egy be­szélgetés részletei, finomra formált gondolatok. De lehet-e így ajánlást ír­ni? Lehet-e így olyanokat bíztatni, hogy olvassák ezt a könyvet, akik nem isme­tuk meg, életé­ben az utolsó kiállításét. He­lyesebben a ki­állítás rendezé­se még életé­ben kezdődött, de az október 25-i megnyitót már nem érhet­te meg, nem hallhatta a mű­vészbarát, Kor- ga György fes­tőművész értékelő szavait: 1990. ok­tóber 21-én elhunyt.. Ezt a kiállítást a művész 92. születésnapjára az V. ké­rik a szerzőt? Bizonyára nem. Valami­képpen el kell helyeznem a költőt a líri­kusok családjában. íme, néhány támpont: A legnagyobbnak tartott: Arany János. A legszeretettebb: Tóth Árpád. A legszebb vers: Reményik Sándor: Amikor a delta a forrásra gondol. S akik körülveszik: a dédapa, Szász Károly s a nagyapa, Vargha Gyula. Én magam Túrmezei Erzsébet és Reményik Sándor nyomait vélem fölfedezni írásai­ban. Talán érthető, honnan a szép képek, a rímek, a ritmus szeretete, honnan a sza­vak játéka és a bátorság, hogy hitet és kételyt egyaránt versbe szedjen. De hallgassak már el, hadd szóljon most egy a versek közül ízelítőnek, hogy minél többen kedvet kapjanak a kiad­vány kézbevételére. S aki ajánlja: Bencze András rületi Művelődésügyi osztály a Deák téri iskola dísztermében rendezte, ab­ban a díszteremben, mely nekünk, ré­gi diákoknak oly sok kedves emléket idéz. Itt sétáltunk kettős sorokban az óraközi szünetekben - de akkor is ta­nári felügyelet alatt és itt voltak az évnyitók és évzárók, nemzeti ünne­peink és évente egy magyar „színmű” bemutatása, a felkészülés feledhetet­len izgalmával. Díszterem: falairól történelmünk nagyjai és prédikátorai vigyázó sze­me kísérte lépteinket. A képen is előtűnnek a kiállítás tablói között, - emlékeztetve diákéveinkre és feled­hetetlen, nagyon sokat tudó, és tudá­sukból oly sokat adó, szigorú szere­tettel nevelő tanárainkra. Mennyi em­léket ébreszt a díszterem, pedig a 100 esztendeje született művészt akartam bemutatni, akinek a II. világháború idején festett hazai, budapesti képei megdöbbentő dokumentummá lettek. Megrázó volt ezeknek a képeknek a bemutatása a Hadtörténeti Múzeum­ban néhány évvel ezelőtt. Azért is, mert a másik teremben jugoszláviai útjai során készített tájképei, város­képei voltak és néhány nap múlva - az ott folyó harcok során - már csak az ő festményei emlékeztettek a meg­örökített szép tájakra (pl. a Mostari- híd). Istokovits Kálmán Bécsben, Mila­nóban tanult, majd a budapesti Kép­zőművészeti Főiskolán Csók István és Rudnay Gyula tanítványa volt, ta­nult Rómában és Párizsban is. Művei eljutottak az európai országokon kí­vül Amerikába és Japánba is. Jó port­réfestő volt és szerette a vallásos és történelmi témákat, de szívesen fes­tett vásári jeleneteket, falusi környe­zetet. Schclken Pálma Példázat a méhről és a szürke kabátról Mákos csíkról kabátomra porcukorszem hullhatott, egy méhecske megérezte a jó cukorillatot, mindjárt oda landolt, pompás ízű hamm volt. Hivatalom felé menet mindjárt el is határoztam: kollégáknak megmutatom, mily kedves vendéget hoztam. De elfogyott a kis cukor, s a méhecske messzire szállt, cukor nélkül vajon mit ér egy kopott, vén szürke kabát? A kabátban ezt gondolja gazdája, egy szürke ember: az én kopott, szürke lényem bizonnyal senkinek nem kell. De, ha felülről reám hull valami jó cukorféle, bizonyosan felkeresi, aki vágyik édességre. Székesfehérvár, 1978. április 28. A madarak a csillagokat nézik Dr. Molnár Gyula verseinek bemutatása sv DUNA PALOTA Budapest, V., Zrínyi u. 5. a Magyar Protestáns Közművelődési Egyesület és a Magyarok Világszövetsége védnöksége alatt 1998. október 27-én, kedden este 7 órakor bemutatja Németh László GALILEI című színművét. Dráma 4 felvonásban, 2 részben Szereplők: Galilei .................................Bánfíy György Jászai-díjas, kiváló művész Ni ccolini.............................Ujlaky Károly Ni ccolininé.........................Antal Anetta Castelli apát.......................Bitskey Tibor Jászai-díjas, érdemes művész Ma culano páter..................Sárosi Gábor Si nceri pater fiscale...........Medgyessy Pál Ba rberini bíboros.................Némethy Ferenc Jászai-díjas, érdemes művész Ri ccardi páter.....................Vizy György , In chofer atya......................Bicskei Kiss László To rricelli.............................O. Szabó István Jászai-díjas Gi ulietta szolgálólány.......Forgács Szilvia Má rk, az Inkvizíció írnoka..Szathmáry László Rodolfo svájci gárdista.....Gyurin Zoslt Vi lhelmo svájci gárdista......Budaházy Árpád Mi kola öreg szolga............Galgóczy Imre Lu kács hóhér......................Medve József Tö rténik 1633-ban, Rómában Díszlet és jelmeztervező: Húros Anna Mária Rendező: Udvaros Béla További előadások: november 7, 8, 14, 15, 28, 29-én du. 4 órakor valamint december 5-én és 6-án du. 4 órakor. Jegyek válthatók a Duna Palota pénztárában és a Színházak Központi Jegyirodájában (VI. Andrássy út 18.) Helyárak: 800-600-400 forint. Németh László másodízben jelenik meg az Evangélium Színházban. Öt éve a „A két Bolyai” beiYiutatóját köszöntötte Szentágothai János, s most olyan művel állunk a tisztelt közönségünk elé, amely különös figyelmet igényel. Hatalmas életművéből - amelyik mind a mennyiségét tekintve, mind szellemi és erkölcsi magasrendűségét te­kintve elkápráztat - azt a drámát választottuk, amelyiket maga Németh László is leg­jobb drámájának tekintett. Különös figyelmet pedig a mű megírásának (1953) és színre kerülésének (1956) ideje miatt igényel. Nos, ezen időkben óhajtotta kinyilvá­nítani: az ember legmélyebben gyökerező közösségi ösztöne az igazságszeretet, az igazság kimondásának ellenállhatatlan kényszere. Erre Galilei példáját, azaz az Ink­vizíció előtti gondolatainak, nézeteinek rákényszerített megtagadását választotta. Galilei az igazságszeretet által felidézett tragikum hőse. A becsületét áldozza fel az égi mechanikáról vallott nézeteiért, azért, hogy a földi mechanikában létrehozott tu­dományos tevékenységét folytathassa és taníthassa. Galilei az újkor egyik első olyan tudósa, akinek a nevéhez fűződik a természet matematikai szemlélete, az elemzés módszeressége, a Mozgás mechanikájának megfogalmazása. Ezzel tartozik az embe­reknek, hogy hiúságát, a becsületét, s ha úgy tetszik, az üdvösségét is oda kell adnia. Ritka pillanata az emberiség történetének! Ilyen ritka pillanatai az újkori magyar történelemnek az ötvenes évek. Németh László önéletrajzából vett gondolata: „Ami bennem van, az nem az enyém, hanem a magyar népé. Az író kötelessége az, hogy ahol rés nyílik, kihajtson. ” Ennek egyik eredménye a Galilei-dráma. A tudomány soha nem rögzítheti véglegesnek a világké­pet. Az Inkvizíció, úgy tűnik, nem olvasta végig az Újszövetség könyveit, vagy el­nézte, - de Galilei bizonyára, és mi is, ez előadás létrehozói, akik Péter apostol má­sodik levele 3. részének 13. versében megtaláltuk azt az igét, amelyik Németh Lász­lót is, bennünket is alkotásra késztet: „A világ elmúlik és megújul. - De új eget és új földet várunk az O ígérete szerint, amelyekben igazság lakozik. ” Udvaros Béla

Next

/
Thumbnails
Contents