Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-02-01 / 5. szám

1998. FEBRUÁR 1. 3.oldal Evangélikus Élet Kortársak Túróczy Zoltánról Formál az ige, hogy kiábrázolódjék rajtunk a Krisztus Hiteles és megbízható tanúi egyháztör­téneti jelentőségű szolgálatának kortár­sai. Tanúságuk bizonyságtétel, meglepő módon azonban nem az ünnepelt sze­mélynek szól, hanem Isten embere apos­toli szolgálatának. Bizonyságot teszünk arról, hogy lelké- szi és püspöki szolgálatában mindig „Is­ten embere” volt. Istentől kapott küldeté­sében hűséges, Isten igéjét szólaltatta meg, örök igazsága mellett szállt síkra, a változó eseményeket politikamentesen, Isten igéjének örök igazságán mérte fel, és ítélte meg. Szolgálata és élete minta­képe annak a lelkipásztor típusnak, amely Krisztus Lelke által született és a Lélek által munkálkodik. Követendő példaként állítja az egyház elé: légy Krisztus egyháza és egyedül Krisztus egyháza. Az egyházépítő, lelkeket éb­resztő írótollal és élőszóval végzett apos­toli munkáját köszöni meg. (Kapi Béla) Fáj a szívünk, hogy ezután csak néha napján vendégként hallhatjuk átszelle­mült igehirdetését, és szeretetintézmé- nyeink csak vendégként köszönthetik majd, hogy ezek közül nem egynek élet- rehívója és 12 éven át valamennyinek lelke és megtartó munkása. De örül is a szívünk, mert szent hittel hisszük, hogy mennyei elhívásra indul magasabb hiva­tali apostoli szolgálata folytatására. (Dr. Hőfer Vilmos) Én nem búcsúzom. Vallomást és bi­zonyságtételt akarok tenni. Életünk sorsa jórészt azon fordul meg, hogyan tudjuk a ránk bízott üzenetet tovább adni, és ho­gyan tudjuk a ránk bízott üzenetet má­sokkal elfogadtatni. Meggyőződésem, hogy az Istentől kapott üzenetet hűsége­sen átadtad, és örömmel fogadtuk. Én, mint esperes és az egyházkerületi lel­készegyesület ügyvezető elnöke elmond­hatom, hogy az üzenet melyet átadtál, ál­landó nyugtalanítás és ösztönzés. Az a munka, amelyet Te végeztél fáradhatat­lanul hűséggel, teljes odaadással, min­den szolgatársat kell, hogy nyugtalanít­son és emlékeztessen a számadásra, amelyre meg kell jelennünk a mi Urunk előtt. Bizonyságot teszek arról is, hogy az az üzenet, melyet nekem átadtál, nagy meg­nyugvás és békesség is volt minden ne­hézségemben és munkámban. Jó volt tudni nekem, hogy Te itt vagy, Rád lehet számítani. Köszönöm nem is Neked, ha­nem a jó Istennek azt az üzenetet, melyet általad közvetített. Adjon Neked a jóságos Isten a kitartás­ra erőt, hogy ott ahova mész üzeneted tisztán csendüljön, lelkeket nyugtalanít­son, és lelkeknek adjon megnyugvást és békességet. (Németh Károly) Eléd áll ez a győri hálás ifjúság és kö­szöni, hogy 12 éven át szóltad, élted sze­me előtt legigazibb, egyetlen örök ifjúsá­gi programot: Isten kegyelmében meg­újulni naponta, s így maradni örök ifjú­nak. (Szabó József) Meghajtom magam az Úr előtt, hogy az Ő Lelke csodálato­san működött Benned, és Te mindig en­gedelmes voltál. Megköszönöm Neked a szeretetet, melyet a gyülekezetben fejtet­tél ki olyan magvetéssel, melynek termé­séből nekünk is jutott. (Győri Elemér) Megszokottá válik a sok búcsúzkodás, mi ma mégis könnyes szemmel jöttünk ide, mert sok és felbecsülhetetlen az az érték, amit most Magad után hagysz. Győr közönsége nevében hálás szívvel mondok köszönetét azért a lelki közössé­gért, melyben velünk éltél, bár fáj a vá­lás, nyugodtan bocsátunk utadra, mert jól tudjuk akár Ózdra, akár Győrbe, akár Nyíregyházára vezérel az Úr keze, Ne­ked mindig apostoli az elhivatásod. (Spät Gyula) Széles nyilvánosság, ezres lélekszámú gyülekezeti közösségben hangzottak el kétségtelen hiteles, súllyal bíró bizony­ságtételek apostoli szolgálatáról. Összeállította: Kovács Géza A Magyar Bibliatársulat Alapítványa cikluszáró és tisztújító közgyűlést tartott, melyen az elmúlt hat év bibliatársulati munkáját értékelték. A Bibliatársulat elnöke, dr. Harmati Béla püspök ismertette az eredményeket. A nyomtatott szövegű biblia - Károli és új fordítás - mellett megemlítette a videó sorozatot, a dramatizált bibliát, a szi­nopszist és a magyarázatos Bibliát. A Bibliatársulat „jellegénél fogva” öku­menikus, 12 tagegyháza mellett megfi­gyelőként jelen van a római katolikus egyház képviselője is. Nemzetközi kap­csolatok is segítik munkáját, főként a Holland és a Német Bibliatársulat. Tarr Kálmán a Bibliatársulat főtitkára hangsúlyozta a tagegyházak egységét, - ez igen lényeges a kiadványok szem­pontjából. A kiadás és eladás között kö­zeli az azonosság, nem halmozódik fel nagy raktárkészlet és az utánnyomásnak nincsenek akadályai. A bibliaterjesztés gyülekezeti ügy, a gyülekezetek iratter­jesztő missziója végzi. Szemerei Zoltán pénzügyi felügyelő az 1991-1996 közötti pénzügyi eredménye­ket sorolja el. Figyelemreméltó, hogy az Olivier Beguin Alapítvány 5 millió forint értékű adományozása mellett a Biblia­társulat 6 millió forint értékben osztott szét Bibliákat a tagegyházakban. A Bibliatársulatok Világszövetségének európai ügyvezető titkára, Peter Wigg- lesworth is jelen volt a közgyűlésen. Fel­szólalásában megemlítette, hogy a bib­liakiadás ma kommunikációs probléma is: „Isten igéjét érthetővé tenni a generá­ciók számára.” A ciklus lejártával szükséges választá­sokat is elvégezték. Dr. Kocsis Elemér ny. református püspök elköszönt az ügy­vezető elnökségből. Harmati Béla püs­pök méltatta szolgálatát és további csen­des munkálkodásához Isten áldását kér­te. A megválasztott új tisztségviselők: El­nök dr. Harmati Béla püspök, ügyvezető elnök: dr. Márkus Mihály református püspök, alelnökök: dr. Almási Mihály baptista elnök és Horváth Barna refor­mátus esperes, jegyző: Csernák István metodista szuperintendens, főtitkár: Tarr Kálmán a Kálvin Kiadó igazgatója. Az Alapítvány számára 1997-ben beér­kezett adományokból a tagegyházak szá­mára, a hamarosan megjelenő Deutero- kanonikus bibliai könyvek kiadványából ingyenesen osztanak példányokat és megszavazták, hogy e kiadványból 800 példányt a határainkon kívül élő testvé­reink számára juttatnak el. A budapesti Biblia Múzeumban történt fejlesztésekről a múzeum igazgatója, Tí­már Gabriella református lelkész szá­molt be. T. 1998. Töprengéseim az újév elején. „ Csak azt tudom, hogy fújnak a szelek, Órák peregnek, erdők zengenek, Csak azt tudom, hogy, mint a gondolat, Vágtatnak az örök kerékfogak. Csak azt tudom, hogy búsak az utak, És mély az élet, mélyek a kutak. ” (Kosztolányi Dezső: Mélyek a kutak) Kosztolányi Dezső írta ezeket a soro­kat, melyek örökérvényűségét érezzük mi is. És érezni fogják az utódaink is. Új évet kezdtünk. Új. reményeket dé­delgetünk. Új hitek fakadnak a szívünk­ben. Hisszük, hogy jobb lesz az életünk. Hisszük, vagy csak reméljük talán, hogy egyszer eljön közénk is a szeretet. Mert most gyűlölködéssel zárta az emberiség a múlt esztendőt. Kevés a hír a jóról. „Csak azt tudom, hogy búsak az utak” - írta Kosztolányi. Én hiszem, hogy van­nak vidám utak is. Sokféle útban válogathatunk. Tétován állunk előttük, s nem tudjuk, melyik ho­vá vezet. Melyiket válasszuk? Elindulhatunk a damaszkuszi úton, amelyen egykor Saul járt, üldözve em­bertársait. A keresztyéneket. - „Saul, Sa­ul, miért üldözöl engem?” - hallotta a hangot és visszafordult. Megtért és hívő lett. A Pál-fordulást általában elítélő hangsúllyal értelmezzük. Pedig a megté­rés nem szégyenletes. Ha nem gyakoriak a forgások. Van másik út is. A Via Appia Antica. Ahol Péter menekült vértanúhalála elől. S ahol elé állt a Mester. És Pétert meg­alázta a bűntudat. „Quo vadis Domine” - hebegte gyengeségének szégyenében. „Quo vadis Domine” - kérdezhetnénk mi is. Amikor menekülnénk terheink elől. Amikor szeretnénk elkerülni az élet súlyát. Megalkuvásainkból merítenénk megoldást. Bármi áron. Futnánk, de elénk áll Jézus. És megszégyenülünk. Megszámlálhatatlanok az árulások út­jai. Mint volt a Via Dolorosa is. A keresztet cipelés és megaláztatás út­ja. Ahol a tömeg „feszítsd meg”-et kiál­tott Jézusra. Ugyanaz a tömeg, amely rö­viddel előtte, virágvasámapon „Hozsán­nát” kiáltott rá. „Áldott, aki az Úr nevében jön, az Izráel Királya! ” (Jn 12,13) Aztán Barabbást választotta felmentés­re a kínhalál alól Jézus helyett. De ez a keresztút nekünk, keresztyéneknek a megváltás útja lett! Új évet kezdtünk. Hogyan tovább? Vakon, mint az elmúlt esztendőkben? Mint a hangya, amint cipeli a minden­napi életéhez szükséges, testénél na­gyobb zsákmányát. Aztán jön egy láb, és eltapossa. „Mert nincsen itt maradandó városunk, hanem az eljövendőt keres­sük. ” (Zsid 13,14) Az eljövendőt keressük, amiről semmit nem tudunk. Bizonytalanságban élünk, mint egykor a Prédikátor: „Távol van, ami van, és nagyon mé­lyen: ki tudná megtalálni?” (Préd 7,24) Az élethez hit kell. És remény. Főkép­pen szeretet. Mindezek belülről jönnek. Nem időszakosak. Nem kapcsolódnak ünnepekhez. A szívünk mélyéből fakad­nak. Nem hangoskodók. Nem harsá­nyak. Csendesen munkálkodnak ben­nünk, másokért. Nem hivalkodók és nem szűnnek meg soha! Szeretnénk boldog új évet kívánni min­denkinek. Annak is,-aki jó és annak'is, aki rossz. De ki a jó és ki a hamis? És sorsa fordultával nem lehet-e a rosszból jó és a jóból gortőá#1 1 Szeretnék boldog új évet kívánni a gyermekeknek. Azoknak, akik éheznek, és azoknak, akik jóllakottak. Azoknak, akiknek a lelke még tiszta, és értelme ígéretes, és azoknak is, akiket megfer­tőztek a modem korunk naponként rájuk zúduló, pusztító bűnei. Kívánom, hogy rátaláljanak az életet jelentő, megmentő útra. Boldog új évet szeretnék kívánni az el­esetteknek. A munka nélkül maradiak­nak. A volt bányászoknak, az egykor volt gyárak elbocsátott munkásainak. Az állásukat vesztett értelmiségieknek. A földjükért egykor üldözést szenvedő pa­rasztoknak, akik még élnek. Akik most visszakapták a földjeiket. És azoknak, akik még ma is harcolnak az ősi jussu­kért. Szeretnék sok jót kívánni azoknak az öregeknek, akiknek reszkető kezéből kihullott már a megélhetést jelentő mun­kaeszköz. Boldog új évet szeretnék kívánni a csendes többségnek! A némán tűrőknek. Az éhezés szélén vergődőknek. És a kis nyugdíjból élő, dolgos életük méltatlan jutalmát, - a sze­génységet tűrőknek. Akik némán, han­gos jajszó nélkül élik meg utolsó éveik megaláztatásait. Boldog új évet kívánok mindenkinek. A hitetleneknek hitet, a reményvesztet­teknek reményt. A gyűlölködőknek sze­retetet. Az ömlőknek még több derűs na­pot. A búslakodóknak több vigaszt. A be­tegeknek gyógyulást! Kívánok mindnyá­junknak erőt adó, segíteni tudó szerete­tet. Hogy együtt tudjunk élni a jövőben is. „ Szeretet, Szeretet Talán még megmaradt sértetlen megmaradt szívünkből kihajtó újra is azért is kihajtó elpusztíthatatlan gyökered Szeretet Szeretet. ” (Pákolitz István: Gyökér) Lenhardtné Bertalan Emma Ötéves a Sólyom Jenő Alapítvány Nem valószínű, hogy sokak számára fogalom a címben jelzett jogi személy. Jó kezdeményezések, egyértelműen pozitív célok túl sokszor maradnak az ismeretlenség sötétjében - nemcsak egyházunkra, az egész országra jellemző módon. Nem csoda hát, ha inkább negatív pontokon tájékozódunk, mintsem a ke­vésbé ismert pozitívakon. Tájékozatlanságunk (tájékoztatá­sunk hiánya) meghatározza így életérzésünket. Öt éve történt, hogy az egyházunk széles rétegei által tisztelt és szeretett hajdani egyháztörténész professzor, Sólyom Jenő gyermekei (akik maguk is aktív és felelős szereplői evangéli­kus egyházi életünknek) alapítványt hoztak létre édesapjuk emlékére azzal a céllal, hogy az alapítvány támogassa a Ma­gyarországi Evangélikus Egyház keretében folyó teológuskép­zést, továbbképzést és kutatást; elismerje az evangélikus teoló­giai kutatások eredményeit első renden az egyháztörténeti ku­tatások és a lutheri teológia kutatása területén. E célok érdekében az Alapítvány minden tanév végén jutal­mat ad ki a képzésben, továbbképzésben és kutatásban kiemel­kedő eredményt elért teológusok és fiatal lelkészek számára. A jutalom egy Sólyom Jenő professzort ábrázoló, művészi pla­kettből és pénzjutalomból áll. Az a 45 évnél fiatalabb magyar evangélikus lelkész, kutató, oktató kaphatja, aki a kuratórium által a legjobbnak ítélt evangélikus egyháztörténeti vagy teoló­giai tanulmányt, értekezést, tankönyvet készítette (jelentette meg) a megelőző három évben. Eddig hárman tudhatják magu­kénak a Sólyom Jenő Alapítvány plakettjét. Zügn Tamás espe­resnek Körmend helytörténetéért, Szabó Lajos teológiai tanár­nak gyülekezetépítési témájú disszertációjáért és ifj. Fabiny Ti­bor egyetemi docensnek kiadói munkásságáért, elsősorban is Luther műveinek megjelentetéséért ítélték oda a Sólyom Jenő Alapítvány díját. 1997-ben nem adták ki a jutalmat, hanem - amint erre az alapító okirat lehetőséget ad - teológiai könyvek megjelentetését támogatta az Alapítvány. Ennek keretében ka­pott támogatást a MEVISZ a Nem voltam egyedül című inter­júkötet folytatásának elkészítésére, illetve a Teológiai Irodalmi Egyesület további kiadói munkájának segítésére. Adónk 1 %-át a Sólyom Jenő Alapítvány számára is felajánl­hatjuk. A tavalyi 1 %-okból 204.432.- Ft futott be az Alapít­vány számlájára. A kuratórium az elmúlt napokban úgy dön­tött, hogy Teológiánk folyóirat beszerzését támogatja ezzel az összeggel. Az elmúlt évtizedekben viszonylag sok külföldi te­ológiai folyóiratot kapott adományképpen Teológiánk. A rend­szerváltás óta ez a forrás egyre jobban apad, s bár most is elő­fizet pl. az LVSZ néhány külföldi folyóiratot ^Teológia könyv­tára számára,, egyre inkább saját forrásból kell ezeket az előfi­zetéseket biztosítani. Ennek a folyamatnak során először az an­gol nyelvű folyóiratok száma csappant látványosan. Itt sietett a teológusképzés segítségére a Sólyom Jenő Alapítvány, amikor az 1 %-okból befolyt összeget a Teológiának ajánlotta fel azzal a céllal, hogy belőle külföldi - elsősorban angol nyelvű - teoló­giai folyóiratokat fizessen elő az Akadémia. Az Alapítvány nyitott. Számlájára bárki befizethet kisebb vagy nagyobb összeget, aki a fent leírt célokkal egyetért, és azokat támogatni kívánja. Lehetőség van továbbá arra is, hogy adónk 1 %-át ebben az esztendőben is a Sólyom Jenő alapít­vány támogatására utaljuk át. Az Alapítvány számlaszáma: 11714006-20309868 Adószáma: 18049000-1 -42 Az Alapítvány kuratóriuma ezúton is megköszöni a számlájá­ra befolyt adományokat és a javára megjelölt adószázalékot. Várja természetesen a jövőben is a teológusképzést, a teológia művelését, teológiai könyvek megjelentetését támogató testvé­rek adományait. Szabóné Mátrai Marianna Az adóbevallási 1%-ról! A Magyarországi Evangélikus Egyház technikai száma: 0035 Az alábbi rendelkező nyilatkozatot kitöltve adjuk közre. Ez kivágható és külön lezárt borítékban kell beküldeni a bevallással együtt az APEH-nek. A borítékon fel kell tüntetni a rendelkező nevét, lakcímét és adóazonosító jelét. A boríték ragasztott felületét átnyúlóan alá kell írni. Ha a munkáltató számolja el az adót, külön lezárt borítékban kell a munkahelyen leadni. Az adóbevallásról az előző heti lapunk első oldalán olvashatunk bővebben. RENDELKEZŐ NYILATKOZAT A BEFIZETETT ADÓ EGY SZÁZALÉKÁRÓL A kedvezményezett technikai száma: 0 0 3 5 A kedvezményezett neve: Magyarországi Evangélikus Egyház Ennek kitöltése nem kötelező. TUDNIVALÓK Ezt a nyilatkozatot tegye egy olyan postai szabvány méretű borítékba, amely e lap méretét csak annyiban haladja meg, hogy abba a nyilatkozat elhelyezhető legyen. FONTOS! Ahhoz, hogy a rendelkezése teljesíthető legyen, a nyilatkozaton a kedvezményezett adószá­mát, technikai számát, a borítékon az Ön nevét, lakcímét és az adóazonosító jelét ponto­san tüntesse fel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents