Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1998-10-18 / 42. szám
1998. OKTÓBER 18. 3.oldal Evangélikus Élet Evangélikus Bibliaiskola nyílt Ismeretlenül cseng még országunkban ez a kifejezés: Bibliaiskola. Külföldön régóta megszokott, hogy hívő emberek tanulhatják a Bibliát azzal a céllal, hogy jobban megismerjék és helyesen alkalmazzák a Szentírást, a teológiai alapfogalmakat tisztázzák, hogy jobban ellen tudjanak állni a tévtanításoknak, gyakorlati ismereteket szerezzenek a szolgálathoz, okuljanak az egyház és misz- szió történetből. Örvendetes esemény, hogy 1998. szeptember 19-én ünnepélyes keretek között elindulhatott Piliscsabán az EKE (Evangélikusok Közössége az Evangéliumért) bibliaiskolája. A nyitó istentiszteleten dr. Harmati Béla püspök hirdette az igét a 2Tim 2,1-5 versek alapján: „Te azonban fiam, erősödjél meg a kegyelemben, amely Krisztus Jézusban van; és amiket tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat bízzad megbízható emberekre, akik másoknak a tanítására is alkalmasak lesznek. Te azért vállald a szenvedést, mint a Jézus Krisztus jó katonája. ” Hadd álljon itt néhány gondolat a prédikációjából. - Isten ügye és a közösség számára is fontos a személyes megerősödés a kegyelemben, a tisztán megharcolt élet. Ez feltétele a továbbadásnak. - „Hálát adunk ezen a helyen és most, hogy olyan bibliaiskolát indíthatunk el, amelyben továbbadhatjuk az apostoli kor óta ránk hagyományozott tanítást, hagyományt megbízható embereknek a gyülekezet közösségében, hogy majd azok is adják tovább, és legyen egyik nemzedék tanítója a másiknak.” - „Jaj annak a gyülekezetnek, amelynek csak egy papja, egy tanítója van, hiszen minden családfő, családanya, keresztyén felnőtt kell, hogy tanítója legyen azoknak, akik mellette vannak.” - A társadalomban irányjelzőjévé kell lenni, és vállalni Krisztusért a szenvedést. Az igehirdetés után a hallgatók közös énekkel kérték Urunk erejét, kegyelmét a tanulmányokhoz és a szolgálathoz. A köszöntések és hozzászólások sorát Széli Bulcsú, a bibliaiskola lelkészigazgatója kezdte meg, az írások és Isten hatalmának ismeretét kívánva a hallgatóknak. Herkely János a Bibliaiskola igazgatója ismertette a tanév menetét és tantárgyait, hangsúlyozta Isten szolgálatra választott ki bennünket, a közösség építésére. Dr. Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora jókívánságait a következő szavakkal fejezte ki: „Úgy tudjanak tanítani a tanárok, úgy tudjanak egymásra találni a hallgatók és úgy tudjanak együtt Isten igéjének örülni ezen a hatalmas programon, hogy ahova hazaérkeznek, ahova elmennek helyi gyülekezetbe, azt mondják, ne csak a belső kör, hanem akik talán kicsit kezdenének gúnyolódni is: a piliscsabai Bibliaiskolában jártakat szeretnénk még egyszer meghallgatni, mert Isten igéjét jó tőlük hallgatni.” Albrecht Győző a Dömösi Biblia Centrum vezetője hangsúlyozta a Bibliaiskola szerepét a tévhitek ellen, és hogy minden hívő embernek el kellene mennie bibliaiskolába- Adámi László a Biblia Szövetség Bibliaiskolája vezetője köszöntését adta át: „Az imádságban kitartóak legyetek, ne szűnjetek meg hálát adni. " Kol 4,2. Don Greven USA-beli lelkipásztor üdvözleteket hozott a HAUGE külmissziótól és testvérektől, akik teljes szívből támogatják bibliaiskolánkat. A 2Tim 3,16 alapján arról beszélt, hogy az Isten igéje biztös alap az életünk, örökéletünk számára, ezért tanuljuk. Dr. Harmati Béla püspök zárta a köszöntések sorát. Emlékeztetett rá, hogy azért maradhatott fenn egyházunk, mert az első világháború után és a második világháború alatt olyan ébredési mozgalom ment végig országunkban, amelyen keresztül Isten megszólíthatott embereket, és az elmúlt időszakban megmaradhatott valami az ige magvetéséből. Kifejezte reményét, hogy Istennek sok népe van ebben az országban, és fontossá tette a hívő nép Isten igéje melletti és mások hitre jutásáért való együttes kiállását. Az EKE tagjaként is nagy örömmel készültem erre a bibliaiskolára. Sokszor kerültem olyan helyzetbe, ahol emberek Isten Igéjét támadják, megkérdőjelezik, tagadják. Persze nekem is vannak kérdéseim, és Isten eligazítására is szorulok a hétköznapokban. Nagy segítséget jelent, hogy vannak olyan előttünk járó testvérek, akiktől tanulhatunk, akik erre áldozzák idejüket. A bibliaiskola 2 éves középszintű képzés, amely tanévenként 8 hétvégéből és egy nyári kéthetes előadássorozatból áll. Több mint negyven hallgatóval indult ez az év, akik között van középiskolás és van nyugdíjas is. Ezen az első bibliaisko- lai hétvégén az Ószövetségből Ittzés István, a teológiai alapfogalmakról dr. Zsigmondy Árpád, az egyháztörténelemről Pintér Tibor tartott több előadást. Sok információt hallhattunk arról, hogyan vált a Szentírás, Isten szava írott igévé, hogyan gondoskodott Isten régészeti leletekről, hogy helyreigazítsa emberek hamis elképzeléseit. Megismerkedhettünk az ígéret földjének földrajzával és egy kis betekintést nyerhettünk a mai Izraelbe. Isten gazdag áldásait élvezhettük az áhítatokon, a közös éneklésben, közös imádságban, beszélgetésekben. Bárcsak az élő Isten szava eljuthatna minél több emberhez, és ebben a nagy munkában felhasználhatná a bibliaiskolát is. Oravecz András Tanévkezdés után A Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási intézményeinek száma ugyan az 1998/99-es tanévben nem nőtt, a középiskolák száma mégis gyarapodott. Immár 11 óvodában, 5 általános iskolában, 10 gimnáziumban, 3 független középiskolás kollégiumban nevelhetjük evangélikus szellemben gyermekeinket, r Az elmúlt tanévet gimnáziumaink sikeresen zárták le. 23 osztályban 571 tanuló érettségizett. Az érettségi vizsgán ajelöltek 20 %-a jeles vagy kitűnő eredményt ért el. Az elnökök elismeréssel nyilatkoztak az elért eredményekről, tanulóink fel- készültségéről, neveltségi szintjéről, pedagógusaink áldozatos munkájáról. Isten áldása kísérje őket életük további útján. Bár iskoláink száma nem növekedett az idei tanévben, mégis bővültek lehetőségeink. Orosházán az általános iskola hat évfolyamos gimnáziumi tagozattal egészült ki. Az idei tanévben 23 kisdiák kezdhette meg gimnáziumi tanulmányait a hetedik évfolyamon. Ők eddig is az iskola tanulói voltak. A kibővített épületben, a gyönyörű díszterem mellett új tantermek, és számítástechnikai terem is segíti majd a tanulók előrehaladását. Sopronban a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum gyönyörű díszteremmel és tantermekkel bővült, amelyre a lehetőséget egy németországi alapítvány teremtette meg. Az immáron legnagyobb evangélikus iskolának nagy szüksége volt a bővülésre, hiszen tanulóinak száma több mint hatszáz. Albertirsán befejeződött az iskola építése. Az elkészült épület képes a nyolc évfolyam befogadására, amely két év múlva fog bekövetkezni. Győrött befejeződött az általános iskola és gimnázium építkezése, a gimnazisták az idei tanévben már a kilencedik évfolyamra járnak. A gyermekek létszáma nőtt az elmúlt tanévhez képest. Jelenleg 6315 gyermek jár az evangélikus intézményekbe, ahol 580 pedagógus foglalkozik velük. A pedagógusok 43 %-a, a gyermekek 42 %-a evangélikus. Az elmúlt hónapban már találkoztak az intézményvezetők, akik megbeszélték a tanévkezdés feladatait, problémáit. A megbeszélés után megismerkedhetett minden igazgató a Deák téri Evangélikus Gimnázium munkájával, a tantestület és a tanulók összetételével, magával az épülettel. Az ilyen találkozókat szeretnénk folytatni, hiszen ezen keresztül jobban megismerhetik egymás munkáját az intézményvezetők. Soltvadkerten az evangélikus óvónők találkoztak szeptember 26-án. Beszámolót hallottunk a nyári bajorországi továbbképzésekről, az ott megismert új módszerekről, azok hazai bevezetéséről. A találkozón részt vett Sabine Wiegmann, a Bajor Evangélikus Egyház küldötte, aki évek óta módszertani segítséget nyújt óvodáinknak. Egyházunk oktatási intézményei az ország különböző pontjain - elsősorban ott, ahol nagyobb számú evangélikus él - igyekeznek kielégíteni híveink azon igényét, hogy evangélikus fenntartású intézményben neveltethessék, oktathassák gyermekeiket. Tekintettel arra, hogy intézményeinkbe nemcsak evangélikus gyerekek járnak, egyházunk nevelésioktatási szolgálatát mindazon családok igénybe vehetik, amelyekben igény van a keresztyén erkölcsi alapon álló neve- lésre. Mihályi Zoltánné ' Az Evangélikus Sajtóosztály által meghirdetett hittan tankönyv pályázatra három pályamű érkezett: Sárkányné Horváth Erzsébet, Trajt- lemé Koppányi Ágnes: Krisztus tanúi a változó világban (Egyháztörténeti tankönyv) Sólyom Anikó: Ószövetségi hittankönyv, - Ószövetségi olvasókönyv, - Tanári kézikönyv Zomboryné Bazsó Rozália: Fény lenek mint a csillagok A hitoktatói munkaközösség a pályamunkákat véleményezte, és az egyháztörténeti. valamint az Ószövetségi hittankönyveket javasolta kiadásra. Meghívó Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt - pedagógusokat, egyetemistákat, teológusokat különösképpen is - az Evangélikus Értelmiségi Műhely legközelebbi alkalmára, amelyet 1998. október 21- én 18.00-20.30 óra között tartunk a Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermében (1052 Sütő u. 1.) Témánk: „Szolgáltató” egyház a „fogyasztás templomában”? Missziói Központ a Pólus Centerben. Előadó: Tarr Zoltán református egyetemi lelkész. Záró meditációval szolgál: Zászkaliczky Péter lelkész. Fasor és a Megbékélés Háza O któber első szombatján két helyre is invitáltak. Délelőtt a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban került sor a Vili. Fasor-napra, amelynek külön hangsúlyt adott, hogy a volt növendékek egyesülése ezen ünnepelte meg, ünnepi közgyűlés keretében, az iskola megalapításának 175. évfordulóját. Már a kezdet is szép, emlékezetes volt. Pusztai László dr. ny. lelkész és unokája Buday Barnabás teológus együtt szolgáltak a nyitó istentiszteleten, jelképezve a folyamatosságot, család, iskola-egyház együttmunkálkodásában. G ondot nem okoz, mégis jobban örültem volna, ha az öregdiákok és úgymond a hivatalos egyház egy közös nagyobb szabású megemlékezést tartanak. Ismeretes, hogy október 31-én, a Deák-téri templomban lesz a másik ünnepség. Az egységet Gyapay Gábor dr. szereplése biztosítja, aki nagyívű beszédet tartott a Fasorban és mint a volt növendékek egyesületének elnöke, egyik ünnepi szónoka lesz a Deák-téri eseménynek is. J ó érzés volt, hogy bár öregszünk, ritkulunk mi, 1952-ben és azelőtt érettségizettek, megtöltöttük a fasori dísztermet és már ha nem is nagy számban, de jelen voltak a kilencvenes években érettek közül is. G ondolom, hogy az Evangélikus Élet olvasói kapnak részletes tájékoztatást a Fasor-napról, magam csak egy-két mozzanatot akartam kiemelni. Elsősorban, - ami vélem nemcsak az én számomra volt váratlan ajándék - Glatz Ferencnek, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének a megjelenését és felszólalását az ünnepi közgyűlésen. Akik 1989 szeptember 2-án ott voltunk az iskola 37 év utáni első évnyitóján, ahonnan Glatz Ferenc akkori kultuszminiszter megnyitotta az 1989/90-es tanévet, többszörösen életre szóló élménnyel gazdagodtunk. De az akkori miniszter a mai MTA elnök is. Ezért jött el. H árom fogalomról, a türelemről, a szolgálatról és a színvonalról szólt, mint a lutheránus szellemiség jellemzőiről. A protestáns polgári gondolkodást, az erkölcsi tisztességet, etikai szilárdságot, mint Luther Márton örökségét kiemelve, talán a szolgálat kapta szavaiban a legnagyobb nyomatékot. A becsületes munka. Ez jellemzi a protestáns országokat. A szovjet rendszer legnagyobb deficitje a nemzet ellustulása volt. Nem lehet úgy dolgozni, mint Keleten és úgy akarni élni, mint Nyugaton. A színvonal ügyében nemcsak a dicső múltra emlékezett, hanem hitet tett amellett, hogy ma is harmonikusan megfér az elitképzés és a tömegoktatás, szükség van olyan iskolákra ma is, mint a Fasor, a piaristák, több kimagasló állami iskola, amelyek képesek az elit utánpótlására, a megtartó nemzeti kultúra ápolására. r U j szín volt a kolozsvári református öregdiákok nevében elhangzott köszöntés, ők egy, az öregdiák egyesületeket közelítő szervezet kialakításán fáradoznak. Ez egyben a határon túli magyar iskolákkal való kapcsolat fontosságára is figyelmeztetett. D élután Békásmegyeren, a Megbékélés Háza nevet viselő, új templom avatásán voltam. Hivatalosan a Magyarországi Evangéliumi Közösség, Iványi Gábor lelkész temploma ez, de már a megnyitó is a legmélyebb, legiga- zabb ökumenikus alkalom volt. Bizonyára a lelkész személyisége, fel nem becsülhető értékű szociális munkája a hajléktalanok gondozásában is hozzájárult ahhoz, hogy a gyülekezet tagjain kívül is sokan engedtünk a hívó szónak és ott voltunk a templomszentelésen. A szép, modem templom legmagasabb pontján a kereszt hirdeti az evangéliumot. De körülötte ott található - ez kapott kiemelést! - az ötágú Dávid csillag, további szimbólumok a kakas és a hal. A hogy elhangzott az avató beszédben, a megbékélés háza elnevezés a kereszt és a csillag, még pontosabban a zsidók és a keresztyének, az Ószövetség és az Újszövetség népe közötti valódi mai, nemcsak vallási, hanem emberi, politikai, mély és őszinte megbékélést fejezi ki. Ennek hangulata határozta meg, az új kezdet öröme mellett, az ünnepi alkalmat. Erről is szóltak a köszöntések, legtöbbjükben vezető helyen volt ez a gondolat, csak az igazi megbékélés segíthet a mai gyúlékony társadalmon. Talán ezért is tartották fontosnak, hogy jelen legyenek olyan személyiségek, mint Göncz Arpádné, Zsuzsa asszony, aki férje nevében is szólt és azt hangsúlyozta, hogy a hitet csak annak gyümölcsei hitelesítik, ezért is nélkülözhetetlen az egyházi szociális munka. Demszky Gábor főpolgármester örömmel hangsúlyozta, hogy újabb és ilyen sajátos üzenetet hordozó templommal gazdagodott a főváros és kiemelte, hogy reméli: rövidesen újabb templom, evangélikus templom avatása lehet Békásmegyeren. E rre is utalt szavaiban Donáth László, aki evangélikus lelkésze és újraválasztott országgyűlési képviselője is Csillaghegy-Békásmegyernek. Szombat lévén, héberül is köszöntötte ajelenlévő- ket, rövid, nagyhatású beszéddel foglalva állást a valódi hitbeli és társadalmi megbékélés szükségessége mellett. S okan szóltak. Szólt a Wallenberg Egyesület és szólt a Miniszterelnöki Hivatal képviselője, elhangzott a távollévő, de sokat segítő korábbi államtitkár Platthy Iván neve. Meghallgattuk az orgonaépítőket és gyönyörködtünk az orgona hangjaiban. Köszöntött Iványi Tibor, aki a kis egyház vezetője, Iványi Gábor édesapja és köszöntött a Dankó- utcában működő Wesley Főiskola kuratóriumának amerikai elnöke, aki boldog, hogy itt lehet, része lehet a magyar megújulásnak. Ő hangsúlyozta a Főiskola mindkét képzési irányának, a bibliaismeretnek és a szociális munkásképzésnek a fontosságát. A z üdvözlések menetében Iványi Gábor megszólított. A rá jellemző kedvességgel, bevallva, hogy nem beszéltük meg ezt előre, barátként hívott meg, de örülne, ha köszönteném a gyülekezetei. Megkapott a zsúfolt templom hangulata. Arról szóltam, hogy elismerve azt a sok értéket, amely az ökumeniz- mus és konkrétan a keresztyén-zsidó megbékélés terén már megszületett, gondolva a Keresztyén-Zsidó Társaság működésére is, ilyen bibliai mélységben, ilyen őszinte szeretetben még nem élhettem át ezt a megbékélést. Elmondtam, hogy sokszor kérdezik meg tőlem, mivel magyarázható, hogy az egyházakban is annyi a belső feszültség. Ilyenkor azt szoktam válaszolni, nézzék meg a Szentírást, az Úristen csodája, hogy gyarló, alkalmatlan embereken, olykor gazembereken keresztül is munkálkodik. A lkalmatlanságunk ellenére ma is - ahogy ez a templom is hirdeti - az Úristen csodákat tesz általunk. Azt kívántam, hogy az új templomban rendszeresen elhangzó evangélium sok ember életében valósítsa meg a csodát, szolgálják mások életének a megújulását. H azafelé, a nap két élményének a hatása alatt felötlött Gyapay Gábor előadásának egy érdekes információja, 175 éve a Türelmi Rendelet nyomán vált lehetségessé a lutheránus templom és iskola építése Pesten. A türelem kapcsán mindig magunkra gondolunk. Pedig már 1823-ban az akkori esztergomi érsek 10.000 dénárt adott az evangélikus iskola építéséhez. Talán ez is azt jelzi, hogy ökumenizmusban, megbékélésben még mindig csak az út elején járunk. Az is lehet, hogy II. József óta is minden nemzedék újra neki kellett gyürkőzzék a feladatnak. Mert erős az ellenállás. Kívül és belül egyaránt. De a Megbékélés Háza a reményről üzent. ■ Frenkl Róbert