Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-10-18 / 42. szám

1998. OKTÓBER 18. 3.oldal Evangélikus Élet Evangélikus Bibliaiskola nyílt Ismeretlenül cseng még országunkban ez a kifejezés: Bibliaiskola. Külföldön régóta megszokott, hogy hívő emberek tanulhatják a Bibliát azzal a céllal, hogy jobban megismerjék és helyesen alkal­mazzák a Szentírást, a teológiai alapfo­galmakat tisztázzák, hogy jobban ellen tudjanak állni a tévtanításoknak, gyakor­lati ismereteket szerezzenek a szolgálat­hoz, okuljanak az egyház és misz- szió történetből. Örvendetes esemény, hogy 1998. szeptember 19-én ünnepélyes kere­tek között elindulhatott Piliscsabán az EKE (Evangélikusok Közössé­ge az Evangéliumért) bibliaiskolá­ja. A nyitó istentiszteleten dr. Har­mati Béla püspök hirdette az igét a 2Tim 2,1-5 versek alapján: „Te azonban fiam, erősödjél meg a ke­gyelemben, amely Krisztus Jézus­ban van; és amiket tőlem hallottál sok tanú előtt, azokat bízzad meg­bízható emberekre, akik másoknak a tanítására is alkalmasak lesznek. Te azért vállald a szenvedést, mint a Jézus Krisztus jó katonája. ” Hadd álljon itt néhány gondolat a prédikációjából. - Isten ügye és a közösség számára is fontos a sze­mélyes megerősödés a kegyelem­ben, a tisztán megharcolt élet. Ez feltétele a továbbadásnak. - „Hálát adunk ezen a helyen és most, hogy olyan bibliaiskolát indíthatunk el, amelyben továbbadhatjuk az apostoli kor óta ránk hagyományozott tanítást, hagyományt megbízható embereknek a gyülekezet közösségében, hogy majd azok is adják tovább, és legyen egyik nemzedék taní­tója a másiknak.” - „Jaj annak a gyüle­kezetnek, amelynek csak egy papja, egy tanítója van, hiszen minden családfő, családanya, keresztyén felnőtt kell, hogy tanítója legyen azoknak, akik mellette vannak.” - A társadalomban irányjelző­jévé kell lenni, és vállalni Krisztusért a szenvedést. Az igehirdetés után a hallga­tók közös énekkel kérték Urunk erejét, kegyelmét a tanulmányokhoz és a szol­gálathoz. A köszöntések és hozzászólások sorát Széli Bulcsú, a bibliaiskola lelkészigazga­tója kezdte meg, az írások és Isten hatal­mának ismeretét kívánva a hallgatóknak. Herkely János a Bibliaiskola igazgatója ismertette a tanév menetét és tantárgyait, hangsúlyozta Isten szolgálatra választott ki bennünket, a közösség építésére. Dr. Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudomá­nyi Egyetem rektora jókívánságait a kö­vetkező szavakkal fejezte ki: „Úgy tud­janak tanítani a tanárok, úgy tudjanak egymásra találni a hallgatók és úgy tud­janak együtt Isten igéjének örülni ezen a hatalmas programon, hogy ahova haza­érkeznek, ahova elmennek helyi gyüle­kezetbe, azt mondják, ne csak a belső kör, hanem akik talán kicsit kezdenének gú­nyolódni is: a piliscsabai Bibliaiskolában jártakat szeretnénk még egyszer meg­hallgatni, mert Isten igéjét jó tőlük hall­gatni.” Albrecht Győző a Dömösi Biblia Centrum vezetője hangsúlyozta a Biblia­iskola szerepét a tévhitek ellen, és hogy minden hívő embernek el kellene men­nie bibliaiskolába- Adámi László a Biblia Szövetség Bibliaiskolája vezetője kö­szöntését adta át: „Az imádságban kitar­tóak legyetek, ne szűnjetek meg hálát ad­ni. " Kol 4,2. Don Greven USA-beli lel­kipásztor üdvözleteket hozott a HAUGE külmissziótól és testvérektől, akik teljes szívből támogatják bibliaiskolánkat. A 2Tim 3,16 alapján arról beszélt, hogy az Isten igéje biztös alap az életünk, örök­életünk számára, ezért tanuljuk. Dr. Harmati Béla püspök zárta a kö­szöntések sorát. Emlékeztetett rá, hogy azért maradhatott fenn egyházunk, mert az első világháború után és a második vi­lágháború alatt olyan ébredési mozga­lom ment végig országunkban, amelyen keresztül Isten megszólíthatott embere­ket, és az elmúlt időszakban megmarad­hatott valami az ige magvetéséből. Kife­jezte reményét, hogy Istennek sok népe van ebben az országban, és fontossá tet­te a hívő nép Isten igéje melletti és má­sok hitre jutásáért való együttes kiállását. Az EKE tagjaként is nagy örömmel ké­szültem erre a bibliaiskolára. Sokszor kerültem olyan helyzetbe, ahol emberek Isten Igéjét támadják, megkérdőjelezik, tagadják. Persze nekem is vannak kérdé­seim, és Isten eligazítására is szorulok a hétköznapokban. Nagy segítséget jelent, hogy vannak olyan előttünk járó testvé­rek, akiktől tanulhatunk, akik erre áldoz­zák idejüket. A bibliaiskola 2 éves középszintű kép­zés, amely tanévenként 8 hétvégéből és egy nyári kéthetes előadássorozatból áll. Több mint negyven hallgatóval indult ez az év, akik között van középiskolás és van nyugdíjas is. Ezen az első bibliaisko- lai hétvégén az Ószövetségből Ittzés Ist­ván, a teológiai alapfogalmakról dr. Zsigmondy Árpád, az egyháztörténelem­ről Pintér Tibor tartott több előadást. Sok információt hallhattunk arról, hogyan vált a Szentírás, Isten szava írott igévé, hogyan gondoskodott Isten régészeti le­letekről, hogy helyreigazítsa emberek hamis elképzeléseit. Megismerkedhet­tünk az ígéret földjének földrajzával és egy kis betekintést nyerhettünk a mai Iz­raelbe. Isten gazdag áldásait élvezhettük az áhítatokon, a közös éneklésben, közös imádságban, beszélgetésekben. Bárcsak az élő Isten szava eljuthatna minél több emberhez, és ebben a nagy munkában felhasználhatná a bibliaiskolát is. Oravecz András Tanévkezdés után A Magyarországi Evangélikus Egyház oktatási intézményeinek száma ugyan az 1998/99-es tanévben nem nőtt, a közép­iskolák száma mégis gyarapodott. Im­már 11 óvodában, 5 általános iskolában, 10 gimnáziumban, 3 független középis­kolás kollégiumban nevelhetjük evangé­likus szellemben gyermekeinket, r Az elmúlt tanévet gimnáziumaink sike­resen zárták le. 23 osztályban 571 tanuló érettségizett. Az érettségi vizsgán ajelöl­tek 20 %-a jeles vagy kitűnő eredményt ért el. Az elnökök elismeréssel nyilatkoz­tak az elért eredményekről, tanulóink fel- készültségéről, neveltségi szintjéről, pe­dagógusaink áldozatos munkájáról. Isten áldása kísérje őket életük további útján. Bár iskoláink száma nem növekedett az idei tanévben, mégis bővültek lehető­ségeink. Orosházán az általános iskola hat évfo­lyamos gimnáziumi tagozattal egészült ki. Az idei tanévben 23 kisdiák kezdhet­te meg gimnáziumi tanulmányait a hete­dik évfolyamon. Ők eddig is az iskola ta­nulói voltak. A kibővített épületben, a gyönyörű díszterem mellett új tanter­mek, és számítástechnikai terem is segí­ti majd a tanulók előrehaladását. Sopronban a Berzsenyi Dániel Evangé­likus Líceum gyönyörű díszteremmel és tantermekkel bővült, amelyre a lehetősé­get egy németországi alapítvány terem­tette meg. Az immáron legnagyobb evangélikus iskolának nagy szüksége volt a bővülésre, hiszen tanulóinak szá­ma több mint hatszáz. Albertirsán befejeződött az iskola épí­tése. Az elkészült épület képes a nyolc évfolyam befogadására, amely két év múlva fog bekövetkezni. Győrött befejeződött az általános isko­la és gimnázium építkezése, a gimnazis­ták az idei tanévben már a kilencedik év­folyamra járnak. A gyermekek létszáma nőtt az elmúlt tanévhez képest. Jelenleg 6315 gyermek jár az evangélikus intézményekbe, ahol 580 pedagógus foglalkozik velük. A pe­dagógusok 43 %-a, a gyermekek 42 %-a evangélikus. Az elmúlt hónapban már találkoztak az intézményvezetők, akik megbeszélték a tanévkezdés feladatait, problémáit. A megbeszélés után megismerkedhetett minden igazgató a Deák téri Evangéli­kus Gimnázium munkájával, a tantestü­let és a tanulók összetételével, magával az épülettel. Az ilyen találkozókat sze­retnénk folytatni, hiszen ezen keresztül jobban megismerhetik egymás munkáját az intézményvezetők. Soltvadkerten az evangélikus óvónők találkoztak szeptember 26-án. Beszámo­lót hallottunk a nyári bajorországi to­vábbképzésekről, az ott megismert új módszerekről, azok hazai bevezetéséről. A találkozón részt vett Sabine Wiegmann, a Bajor Evangélikus Egyház küldötte, aki évek óta módszertani segítséget nyújt óvodáinknak. Egyházunk oktatási intézményei az or­szág különböző pontjain - elsősorban ott, ahol nagyobb számú evangélikus él - igyekeznek kielégíteni híveink azon igényét, hogy evangélikus fenntartású intézményben neveltethessék, oktathas­sák gyermekeiket. Tekintettel arra, hogy intézményeinkbe nemcsak evangélikus gyerekek járnak, egyházunk nevelési­oktatási szolgálatát mindazon családok igénybe vehetik, amelyekben igény van a keresztyén erkölcsi alapon álló neve- lésre. Mihályi Zoltánné ' Az Evangélikus Sajtóosztály által meghirdetett hittan tankönyv pályázatra három pályamű érkezett: Sárkányné Horváth Erzsébet, Trajt- lemé Koppányi Ágnes: Krisztus ta­núi a változó világban (Egyháztör­téneti tankönyv) Sólyom Anikó: Ószövetségi hit­tankönyv, - Ószövetségi olvasó­könyv, - Tanári kézikönyv Zomboryné Bazsó Rozália: Fény le­nek mint a csillagok A hitoktatói munkaközösség a pá­lyamunkákat véleményezte, és az egy­háztörténeti. valamint az Ószövetségi hittankönyveket javasolta kiadásra. Meghívó Szeretettel hívunk és várunk min­den érdeklődőt - pedagógusokat, egyetemistákat, teológusokat külö­nösképpen is - az Evangélikus Ér­telmiségi Műhely legközelebbi al­kalmára, amelyet 1998. október 21- én 18.00-20.30 óra között tartunk a Deák Téri Evangélikus Gimnázium dísztermében (1052 Sütő u. 1.) Té­mánk: „Szolgáltató” egyház a „fo­gyasztás templomában”? Missziói Központ a Pólus Centerben. Előadó: Tarr Zoltán református egyetemi lelkész. Záró meditációval szolgál: Zászkaliczky Péter lelkész. Fasor és a Megbékélés Háza O któber első szombatján két helyre is invitáltak. Délelőtt a Budapesti Evangélikus Gimnáziumban került sor a Vili. Fasor-napra, amelynek külön hang­súlyt adott, hogy a volt növendékek egyesülése ezen ünnepelte meg, ünnepi közgyűlés keretében, az iskola megala­pításának 175. évfordulóját. Már a kez­det is szép, emlékezetes volt. Pusztai László dr. ny. lelkész és unokája Buday Barnabás teológus együtt szolgáltak a nyitó istentiszteleten, jelképezve a folya­matosságot, család, iskola-egyház együttmunkálkodásában. G ondot nem okoz, mégis jobban örültem volna, ha az öregdiákok és úgymond a hivatalos egyház egy közös nagyobb szabású megemlékezést tarta­nak. Ismeretes, hogy október 31-én, a Deák-téri templomban lesz a másik ün­nepség. Az egységet Gyapay Gábor dr. szereplése biztosítja, aki nagyívű beszé­det tartott a Fasorban és mint a volt nö­vendékek egyesületének elnöke, egyik ünnepi szónoka lesz a Deák-téri ese­ménynek is. J ó érzés volt, hogy bár öregszünk, ritkulunk mi, 1952-ben és azelőtt érettségizettek, megtöltöttük a fasori dísztermet és már ha nem is nagy szám­ban, de jelen voltak a kilencvenes évek­ben érettek közül is. G ondolom, hogy az Evangélikus Élet olvasói kapnak részletes tájékozta­tást a Fasor-napról, magam csak egy-két mozzanatot akartam kiemelni. Elsősor­ban, - ami vélem nemcsak az én szá­momra volt váratlan ajándék - Glatz Fe­rencnek, a Magyar Tudományos Akadé­mia elnökének a megjelenését és felszó­lalását az ünnepi közgyűlésen. Akik 1989 szeptember 2-án ott voltunk az is­kola 37 év utáni első évnyitóján, ahon­nan Glatz Ferenc akkori kultuszminisz­ter megnyitotta az 1989/90-es tanévet, többszörösen életre szóló élménnyel gazdagodtunk. De az akkori miniszter a mai MTA elnök is. Ezért jött el. H árom fogalomról, a türelemről, a szolgálatról és a színvonalról szólt, mint a lutheránus szellemiség jellemzői­ről. A protestáns polgári gondolkodást, az erkölcsi tisztességet, etikai szilárdsá­got, mint Luther Márton örökségét ki­emelve, talán a szolgálat kapta szavaiban a legnagyobb nyomatékot. A becsületes munka. Ez jellemzi a protestáns országo­kat. A szovjet rendszer legnagyobb defi­citje a nemzet ellustulása volt. Nem lehet úgy dolgozni, mint Keleten és úgy akar­ni élni, mint Nyugaton. A színvonal ügyében nemcsak a dicső múltra emlékezett, hanem hitet tett amellett, hogy ma is harmonikusan meg­fér az elitképzés és a tömegoktatás, szük­ség van olyan iskolákra ma is, mint a Fa­sor, a piaristák, több kimagasló állami is­kola, amelyek képesek az elit utánpótlás­ára, a megtartó nemzeti kultúra ápolásá­ra. r U j szín volt a kolozsvári református öregdiákok nevében elhangzott kö­szöntés, ők egy, az öregdiák egyesülete­ket közelítő szervezet kialakításán fára­doznak. Ez egyben a határon túli magyar iskolákkal való kapcsolat fontosságára is figyelmeztetett. D élután Békásmegyeren, a Megbékélés Háza nevet viselő, új templom avatásán voltam. Hivatalosan a Magyarországi Evangéliumi Közösség, Iványi Gábor lelkész temploma ez, de már a megnyitó is a legmélyebb, legiga- zabb ökumenikus alkalom volt. Bizonyá­ra a lelkész személyisége, fel nem be­csülhető értékű szociális munkája a haj­léktalanok gondozásában is hozzájárult ahhoz, hogy a gyülekezet tagjain kívül is sokan engedtünk a hívó szónak és ott voltunk a templomszentelésen. A szép, modem templom legmagasabb pontján a kereszt hirdeti az evangéliumot. De kö­rülötte ott található - ez kapott kieme­lést! - az ötágú Dávid csillag, további szimbólumok a kakas és a hal. A hogy elhangzott az avató beszédben, a megbékélés háza elnevezés a ke­reszt és a csillag, még pontosabban a zsi­dók és a keresztyének, az Ószövetség és az Újszövetség népe közötti valódi mai, nemcsak vallási, hanem emberi, politi­kai, mély és őszinte megbékélést fejezi ki. Ennek hangulata határozta meg, az új kezdet öröme mellett, az ünnepi alkal­mat. Erről is szóltak a köszöntések, leg­többjükben vezető helyen volt ez a gon­dolat, csak az igazi megbékélés segíthet a mai gyúlékony társadalmon. Talán ezért is tartották fontosnak, hogy jelen legyenek olyan személyiségek, mint Göncz Arpádné, Zsuzsa asszony, aki fér­je nevében is szólt és azt hangsúlyozta, hogy a hitet csak annak gyümölcsei hite­lesítik, ezért is nélkülözhetetlen az egy­házi szociális munka. Demszky Gábor főpolgármester örömmel hangsúlyozta, hogy újabb és ilyen sajátos üzenetet hor­dozó templommal gazdagodott a főváros és kiemelte, hogy reméli: rövidesen újabb templom, evangélikus templom avatása lehet Békásmegyeren. E rre is utalt szavaiban Donáth László, aki evangélikus lelkésze és újravá­lasztott országgyűlési képviselője is Csillaghegy-Békásmegyernek. Szombat lévén, héberül is köszöntötte ajelenlévő- ket, rövid, nagyhatású beszéddel foglal­va állást a valódi hitbeli és társadalmi megbékélés szükségessége mellett. S okan szóltak. Szólt a Wallenberg Egyesület és szólt a Miniszterelnö­ki Hivatal képviselője, elhangzott a tá­vollévő, de sokat segítő korábbi államtit­kár Platthy Iván neve. Meghallgattuk az orgonaépítőket és gyönyörködtünk az or­gona hangjaiban. Köszöntött Iványi Ti­bor, aki a kis egyház vezetője, Iványi Gá­bor édesapja és köszöntött a Dankó- utcában működő Wesley Főiskola kura­tóriumának amerikai elnöke, aki boldog, hogy itt lehet, része lehet a magyar meg­újulásnak. Ő hangsúlyozta a Főiskola mindkét képzési irányának, a bibliaisme­retnek és a szociális munkásképzésnek a fontosságát. A z üdvözlések menetében Iványi Gábor megszólított. A rá jellemző kedvességgel, bevallva, hogy nem be­széltük meg ezt előre, barátként hívott meg, de örülne, ha köszönteném a gyüle­kezetei. Megkapott a zsúfolt templom hangulata. Arról szóltam, hogy elismer­ve azt a sok értéket, amely az ökumeniz- mus és konkrétan a keresztyén-zsidó megbékélés terén már megszületett, gon­dolva a Keresztyén-Zsidó Társaság mű­ködésére is, ilyen bibliai mélységben, ilyen őszinte szeretetben még nem élhet­tem át ezt a megbékélést. Elmondtam, hogy sokszor kérdezik meg tőlem, mivel magyarázható, hogy az egyházakban is annyi a belső feszültség. Ilyenkor azt szoktam válaszolni, nézzék meg a Szent­írást, az Úristen csodája, hogy gyarló, al­kalmatlan embereken, olykor gazembe­reken keresztül is munkálkodik. A lkalmatlanságunk ellenére ma is - ahogy ez a templom is hirdeti - az Úristen csodákat tesz általunk. Azt kí­vántam, hogy az új templomban rendsze­resen elhangzó evangélium sok ember életében valósítsa meg a csodát, szolgál­ják mások életének a megújulását. H azafelé, a nap két élményének a hatása alatt felötlött Gyapay Gá­bor előadásának egy érdekes információ­ja, 175 éve a Türelmi Rendelet nyomán vált lehetségessé a lutheránus templom és iskola építése Pesten. A türelem kap­csán mindig magunkra gondolunk. Pedig már 1823-ban az akkori esztergomi érsek 10.000 dénárt adott az evangélikus isko­la építéséhez. Talán ez is azt jelzi, hogy ökumenizmusban, megbékélésben még mindig csak az út elején járunk. Az is le­het, hogy II. József óta is minden nemze­dék újra neki kellett gyürkőzzék a fel­adatnak. Mert erős az ellenállás. Kívül és belül egyaránt. De a Megbékélés Háza a reményről üzent. ■ Frenkl Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents