Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)
1998-09-06 / 36. szám
Evangélikus ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet 63. ÉVFOLYAM 36. SZÁM 1998. SZEPTEMBER 6. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN TIZENHARMADIK VASÁRNAP ARA: 48 FT A hit befelé és felfelé Istenre néz, a cselekedet pedig kifelé és lefelé a felebarátra Luther —A TARTALOMBÓL— Amikor az ég és a föld egy lesz... A műveltség és a kultúra legyen mindenkié! Eötvös Józsefről Egy magyar evangélikus Texasban 2. Isten iránti hálával értesítjük, hogy a soproni evangélikus egyházközség megválasztott új lelkészét Zügn Tamást 1998. szeptember 6-án, vasárnap 16 órakor, ünnepi istentisztelet keretében iktatja be szolgálatába Jankovits Béla a Győr-Sopron Egyházmegye esperese. Igét hirdet D. Szebik Imre, az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke. Az istentisztelethez ünnepi közgyűlés csatlakozik. Minden érdeklődőt szeretettel hívnak és várnak. A Budavári Evangélikus Egyházközség megválasztott lelkészét Bence Imrét és kisegítő lelkészi szolgálattal megbízott feleségét, Bencéné Szabó Mártát 1998. szeptember 12-én. szombaton de. 11 órakor ünnepi istentiszteleten iktatja szolgálatába D. Szebik Imre az Északi Evangélikus Egyházkerület püspöke és Szeverénvi János a Budai Egyházmegye esperese. Erre az alkalomra szeretettel hívjuk minden testvérünket. Szent István ünnepe után Magyar nemzetünk közelgő millenniuma során számos kérdéssel kell szembenéznie a magyar protestantizmusnak. Történelme ugyanis nem Luther fellépésével, tehát nem a 16. századdal kezdődik: a gyökerek Krisztus Urunk és tanítványai szolgálatáig nyúlnak vissza. Ezért a magyar kereszténység felvételét és államalapító első királyunk, Szent István egyházszervezését is egyben saját történelmünk integráns részének tekintjük. A felemelő augusztus 20-iki ünnepségsorozat kapcsán ezért mint évek óta ■ önkéntelenül is üröm vegyül az örömünkbe: miért nem lehet az egész magyar kereszténység közös örömnapjává ez a nemzeti ünnep? Mert most még nem az. Amíg a Bazilika előtti téren kizárólag római katolikus szentmisét celebrálnak. amíg csak katolikus templomok harangjai zúgnak. kirekesztődik az ünnepből a magyarságnak, közelebbről a magyar kereszténységnek mintegy harmada. A statisztika ugyanis arról tanúskodik, hogy a szekularizált országnak már bizony messze nem hatvan százaléka hitvalló római katolikus. A protestantizmus számaránya is csak hozzávetőlegesen állapítható meg, de 15-20%-ra csaknem bizonyosra tehető. Nem elhanyagolható tényezők tehát a nem-katolikus hívők, bármelyik felekezetbe, közösségbe vagy mozgalomba tartoznak is. Itt volna az ideje annak, hogy a nem állami ünnepségen kezdettől fogva mellőzött felekezetek vezetői hivatalos formában is felvessék a római katolikus püspöki karnak a kérdést: miként lehetne megoldani. hogy - ezer évvel a magyar kereszténység felvétele és csaknem fél évezreddel a reformáció jelentkezése után végre ökumenikussá váljon az ünnep egyházi része. Tudom, hogy most még zárt ajtókon zörgetek, és aligha talál meghallgatásra egy evangélikus egyháztörténész merész gondolata. De egyszer eljöhet az idő. amikor együtt ünnepelhet Szent István napján az egész magyar kereszténység, sőt azon túl, végre egyszer az egész világ magyarsága! Dr. Fabiny Tibor Szent István emlékművet avattak a Somló-hegyen Imádkozzunk - vagy meditáljunk? Tizenhat méteres, tölgyfa gerendákból összeállított keresztet és négy méter magas, Szent István szobrot avattak augusztus 16-án délután a Somlón, a kilátótól délre a bazaltorgonák fölött. Az emlékművet a Somlóvár Alapítvány kezdeményezésére Vadász György, Ybl és Kossuth-díjas építész tervezte, a szobrot Kiss Sándor Mun- kácsy-díjas érdemes művész formázta meg. Ezen a délutánon a hegy tetején közel kétezer ember jött össze. A somlószőlősi Fehérvári Károly a Somlóvár Alapítvány egyik alapítója köszöntőjében elmondotta: a Somló környékiek a mai napig őrzik Szent István emlékét. Államalapító királyunk ugyanis 1010-ben Somióvásár- helyen apácakolostort létesített, amelynek vezetésével egyik nőrokonát bízta meg. Az Alapítvány képviselői úgy vélik, hogy a küszöbönálló ezredforduló a magyarság számára hasonló történelmi fordulatot hozhat, miként István korában történt. Mint említette, az emlékmű avatásával hangsúlyozni kívánják, hogy István király helyesen cselekedett, amikor úgy döntött, hogy az ország jövője a nyugati keresztyén kultúrához való csatlakozással lesz biztosítva. Igazát a történelem igazolta. Ünnepi beszédet dr. Glatz Ferenc az MTA elnöke mondott. Hangsúlyozta: A harmincéves háborút lezáró vesztfáliai béke 350 éves évfordulója alkalmából ünnepséget rendeztek Osna- brückben. Az ünnepségre meghívott Dalai Lámát nagy ovációval fogadták. Az alkalmat megragadva hosszan elbeszélgetett vele Pröhlmann professzor, ottani teológiai tanár. Interjúját és a professzor hozzá fűzött megjegyzéseit közzétette a Lutherische Monatshefte augusztusi száma. (A színvonalas németországi folyóirat ez év júliusától a „Zeichen der Zeit" nevet is felvette, miután egyesült az egykori Kelet-Né- metországban megjelenő, „Az idők jelei” című jelentős folyóirattal.) - Nyilvánvaló, hogy a Dalai Láma által képviselt buddhizmus és a keresztyénség egymástól nagyon eltérő kultúrák hordozói. Ezt a kérdezősködő professzor se hallgatta el. Mégis, inkább a bennünket elgondolkoztató dolgokra igyekezett felhívni figyelmünket. Beszélgetésükből most csak három témát emelünk ki. 1. A Dalai Láma 1989-ben Béke No- bel-díjban részesült. Megkérdezte tehát a professzor: mit vár a vallásoktól a béke biztosítása ügyében? így válaszolt: „A harmincéves háborútól napjainkig a vallásháborúk ártottak legtöbbet a vallások hitelképességének. A vallások nem arra szolgálnak, hogy konfliktusokat idézzenek elő, hanem arra, hogy a konfliktusokat feloldják.” 2. Arra a kérdésre, hogy mi az ami összeköti a keresztyéneket és a buddhistákat? - egy szóval válaszolt: „a szeretet. Ezen kell valamennyi vallást megmérni. Szeretet erőszak helyett.” A professzor hozzászólásában 1. Kor 13-at idézte: „Ha teljes hitem van is, úgy hogy hegyeket mozdíthatok el, szeretet pedig nincs bennem, semmi vagyok.” Hozzáfűzte: „Miért, hogy egy buddhistának kell bennünket keresztyéneket erre figyelmeztetnie?” 3. A kikerülhetetlen kérdésre, hogy Interjú a Dalai Lámával mi választja el a keresztyénséget a buddhizmustól? - így válaszolt a Dalai Láma: „Mi buddhisták nem hiszünk a személyes Istenben, aki büntet és jutalmaz, aki a világot is teremtette. Ugyanakkor hiszünk valami isteniben, a transzcendensben; ez azonban abszolút titok, fogalmilag meghatározhatatlan: a Nirvána. Kimondhatatlan. Nem szólhatok róla semmit és nem is szólhatok hozzá. Előtte csak elnémulnom lehet. Ezért a hit odavezető útja nem az imádság, hanem a meditáció.” - Mindazzal, amit a Dalai Láma a lélekvándorlásról, a reinkarnációról, az „én-tudat” teljes kikapcsolásáról elmondott, a keresztyén ember alig tud kezdeni valamit. A Dalai Lámát pl. Buddha 14. „potenciális megtestesülésének” tekintik. Amíg valamennyi élőlény nem mentesül az élet nyomorúságától, további reinkarnációra készül és lemond a Nirvánáról. A professzor megjegyzései azonban most sem az ellenvetéseket említették, hanem ami elgondolkoztathat bennünket.- A buddhisták radikális transzcendenciája, vagyis „másvilág-hite”, nem figyelmeztet-e bennünket arra, hogy a Biblia fenséges Istenéről, mi keresztyének, milyen könnyedén, milyen semmitmondó rutinnal beszélünk? Gondolunk-e arra, hogy maga az „Isten”- szó nem fejezi ki azt a valóságot, amit megjelölünk általa? Hogy mennyi visszaélést követünk el nevét említve? Hogy a Biblia Istene titok? Augustinus egyházatyát idézi: ..Ha azt hiszed felfogtad Ót, nem Ót fogtad fel."- Az elmélyülés, a meditáció által gyakorolt „én-tudat” kioltása is figyelmeztet: mennyire a saját én-je körül forog a nyugati világ keresztyén embere. Másságtudatunk, önmegvalósításra törekvésünk aranyborjúvá lett és körültáncoljuk. Pedig Pál apostol szerint „a szeretet nem keresi a maga hasznát" (l.Kor 13,5) Magáról ezt mondja az apostol: „többé tehát nem én élek, hanem él bennem a Krisztus. " (Gál 2,20) Jézus pedig ezt mondja: „Aki elveszti az életét énérettem, megtalálja. ” (Mt 16.25)- Abban egyetért a Dalai Lámával, hogy a vallás nem lehet kívánságainkat kiszolgáló automata. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy a Biblia Istene ígér és követel, ajándékoz és büntet. A golgotái kereszten O vállalta bűneink büntetését, hogy mi megajándékozottakká legyünk. Ebben van valami képtelenség. Nem magától értetődő. Komolyan vesszük-e? „Nem felejthetem el beszélgetésünket” - mondja befejezésül Pöhlmann professzor. „Egy olyan emberrel találkoztam, aki szeret. Nem annyira a Dalai Láma szavai hatottak rám, mint inkább egyszerűsége, szerénysége. Azért hatott rám, mert nem igyekezett hatásra. Az emberek azért szeretik, mert nem él a népszerűség utáni vágy narkotikumával...” Tenzin Gyasto, vagyis a Dalai Láma, 1935-ben született. 1955-ben, amikor Kína megszállta Tibetet, száműzetésbe ment. Több mint egymillió tibeti vesztette életét a 3700 méter magasan fekvő ország elfoglalásakor. Félmillió szerzetest űztek el, gyötörtek meg. Szentélyeiket feldúlták. Béke Nobel- díjat a tibeti válság békés megoldása érdekében kifejtett munkájáért kapott a Dalai Láma. Benczúr László A következő, amire emlékeztetni fog, hogy helyi áldozatkészség, a lokális társadalom nélkül nem létezik állam, nem létezik nemzet. Regionális, helyi önállóság, helyi társadalmi kezdeményezőkészség mindig is olyan emlékműnek lesz a szellemi ve- tülete, amely emlékműnek egyik figyelmeztetője itt ez a szobor. Ez az emlékmű, amelyben nem állami, nem adófizetők közpénzei vannak, hanem különböző szponzornak, helyi kezdeményezésből összegyűlt forintoknak az összegei vannak, arra is emlékeztetni fog, hogy Somló és vidéke elsők közé tartozott az ország ban, akik a helyi társadalomszerveződésnek a fontosságát felismerték. A somlóihoz hasonló helyi kezdeményezésekkel lehetünk csak versenyképesek a világ kulturális életé ben - hangsúlyozta dr. Glatz Ferenc az MTA elnöke. A szobrot dr. Glatz Ferenc és dr. Kiss Elemér leplezte le. Az emlékművet dr. Márfl Gyula veszprémi érsek szentelte fel, Tislér Géza csopaki lelkész, a Dunántúli Református Egyházkerület püspökhelyettese, D. Szebik Imre az Északi Ev. Egyházkerület püspöke áldották meg. D. Szebik Imre püspök beszédében elmondotta: ez az emlékmű a nagy kereszttel emlékeztet Jézus Krisztus keresztjére, arra a Krisztusra, aki értünk adta életét és Istennek tetszett, hogy feltámadásával igazolta. István királynak az alakja, azért megrendítően szép és elgondolkodta- tóan bátor, mert ezt a keresztet emeli magasba, olyan magasra, amennyire csak teheti. Ez volt államalapító királyunknak az alapgondolata, hogy a keresztyénség nemzet megtartó erővé magasztosuljon. Megáldotta érte a Teremtő. Szent István alakja úgy is áll mint példa, ezred év múltán is, mint akire felnézünk. Aki tett ezért a hazáért, mert szerette nemzetét és szerette az Istent. E gondolatokkal megáldotta az emlékművet az Atya, Fiú, Szentlélek ne vében. Áldott legyen mindenki, aki feltekint az emlékműre. A kereszt indítsa Jézus Krisztus Urunk őszinte imádatára és hűséges követésére. Szent István királyunk emléke pedig biztasson magyar hazánk iránti felelős szeretetre és a közjóért fáradozás szívszerinti kötelességére. Az ünnepségen Pápa város vegyes kara énekelt és Szabó János tárogatón előadott imája volt hallható. Polgárdi Sándor Meghívó Az 1998-ban végzett levelező hittantanárok ünnepi kibocsátó istentiszteletére 1998. szeptember 19-én, szombaton 11 órakor a Budapest-Zuglói templomba. Szeretettel meghívják az érdeklődőket. A Fóti Evangélikus Egyházközség Isten iránti hálával és örömmel adja hírül, hogy elkészült templomának teljes felújításával. A hálaadó istentiszteletet 1998. szeptember 13-án, vasárnap délután 3 órakor tartják dr. Harmati Béla püspök szolgálatával. Az ünnepre szeretettel hívják és várják az érdeklődőket. ez a kereszt emlékeztetni fog mindenkit arra, hogy ez a nép ezer esztendővel ezelőtt, ezen a vidéken képes volt egy olyan területszervezési rendszert kialakítani, amelyet köztudottan államnak nevezünk. Az állam minden népnek védőszervezete. A magyar állam minden e térségben élő nemzet állama volt, szlávoké, németeké, délszlávoké, románoké éppúgy, mint a magyar nemzeté. Emlékeztetni fog arra, hogy nem igaz az a vád, amellyel Európában illetnek sokan, hogy a magyarság elnyomta a vele együtt élő más etnikumot. A magyarság befogadó nemzet volt, államába befogadta mind a nyugati, mind a keleti telepeseket. Ez az emlékmű emlékeztetni fog a keresztyénségre. A keresztyénség a 10. századtól ebben a térségben a szellemi modernizáció elősegítöt# is volt.- A mindennapok szintjén olyan erkölSzent István emlékmű a Somló-hegyen Fotó: Polgárdi esi normákat hozott be, amely nélkül e közösség nem tudott volna megmaradni. Arra is felhívja a következő nemzedék figyelmét, hogy erkölcsi, emberi magatartásformák nélkül nem tud fennmaradni egy nép, egy közösség.
