Evangélikus Élet, 1998 (63. évfolyam, 1-52. szám)

1998-08-30 / 35. szám

Evangéükus ORSZÁGOS EVANGÉLIKUS HETILAP Élet 63. ÉVFOLYAM 35. SZÁM 1998. AUGUSZTUS 30. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN TIZENKETTEDIK VASÁRNAP ARA: 48 FT Akármekkora is a szenvedésünk, mi az a megfeszített Krisztuséhoz képest? A kereszt tövében bizony elnémul minden panasz! Luther rA TARTALOMBOLn ORDASS LAJOS PÜSPÖKRE EMLÉKEZTÜNK pedig tetszett, hogy szeretetét mutassa meg nekünk Fia halálában, feltámadásá­ban pedig igent mondjon küldetésére. A tanítvány sem lehet nagyobb Mesterénél. Életéhez, sorsához tartozik a keresztvál­lalás. Ordass Lajos püspök a börtön do­hos cellájában, betegség fájdalmában, sorsfordulói kétségekkel teli óráiban hordozta a keresztet. Maga így vall erről: „Boldog vagyok, hogy te jól tudod - ta­lán te tudod egyedül - hogy Cirénei Si­monhoz hasonlóan, zúgolódás nélkül emeltem valamicskét kereszteden. És ez a szolgálatom lett éle­tem értelme. Áldalak érte, Uram!” (A ke­resztfa tövében. 7.o.) Amiért Ordass püs­pöknek szenvednie és keresztet hordoz­nia kellett - nem tud­ta lelkiismerete sze­rint egyházi iskolá­ink államosítását alá­írni, - azt napjaink­ban a történelem Ura ellentételezi egyházi iskoláink újraindításának ajándékában. Áldjuk érte Istent! Nézzünk fel Jézusra! Merjük hinni, hogy reánk mért keresztje kitüntetés és - vállalása áldást hordoz. Vállaljulohittel s boldogan! Kősziklaként emelkedik elénk néhai Ordass Lajos püspök alakja. Ha húsz ’ esztendő múltán kérdezzük, mi volt éle­tének titka, egyetlen válaszunk ez: Jézus­ra nézett. Tőle adatott sziklaszilárd jelle­me, amely a szerénységgel, egyszerűség­gel és mély bölcsességgel párosult. A torzsai szülői hajlék e személyiség for­málásának bölcsője, imádság az eszköze, Krisztus a nevelője. Krisztusról kitartó hitével tanúskodott világi hatalmasságok, embertelen hóhér­rendszert kiszolgáló bírák és ügyészek előtt éppúgy, mint Magyarországi Evan­gélikus Egyházunk gyülekezeteiben. Tántoríthatatlanul szerette magyar lutherániánkat. Elismerést és megbecsü­lést szerzett egyházunknak a világ evan- gélikusságának nagy családjában. Bár méltánytalanság és igazságtalanság volt osztályrésze az egyházban is, az igét rendszeresen hallgatta Bp-budahegy- vidéki gyülekezetünkben, kereste a szen­tek közösségét és a bűnbocsánat örömét a szentvacsorában. Szereteténél talán türelme volt na­gyobb. Vállalta a számára kijelölt utat, de nem kívánta másokra kényszeríteni. Meggyőződése volt, hogy az evangéli­umnak hangzania, hirdettetnie kell, mert a hit és bizalom az Isten iránt hallás útján születik az emberi szívben. Tágabb csa­ládjában veje és násza ennek az evangé­liumnak a hűséges szolgálatában álltak, míg ő maga hallgatásra kényszerült. Nem volt könnyű számára ez a keskeny ösvény. Családjának sem, akiket mind­végig a szívén hordott. így vall erről Ordass püspök: „ Uram! Te nekem nem olyan nyugalmat adtál, amelynek birtokában már senki és semmi sem érdekel. Hiszen az a halál nyugalma volna... Ma az életemet hasonlítani tu­dom a nagy tenger vizéhez. A külső világ orkánjai és a belső töprengő kérdések fölszántják. Néha még vihart is támasz­tanak. Ilyenkor gondolataim szegényes sajkáját erősen hányják - vetik a hullá­mok... De a mélyben, a mélyben - ott csend van. Oda nem ér a vihar. Ott bé­kesség van. A Te békességed Uram! Ezt most is és örökké köszönpm ”, (A kereszt­fa tövében. 190. o.) Nézzünk Jézusra! Munkálja bennünk és ajándékozza nekünk ezen az órán is bé­kességét! Hadd legyen a mi életünk Ura és meghatározója is Jézus. Ámen. Egy magyar evangélikus Texasban Van remény! Nekem mindent, rögtön, ingyen! Augusztus 14-én, halálának 20. évfordulóján a Budapest- Farkasréti temetőben gyüle­keztünk össze Ordass püspök sírja mellett, amelyben most már feleségével együtt nyug­szanak. Az emlékezés isten- tisztelet keretében volt, mely­nek liturgiáját dr. Harmati Béla püspök végezte. Igét hirdetett D. Szebik Imre püs­pök. A síron elhelyezték egész egyházunk nevében az em­lékezés koszorúját. D. Szebik Imre püspök igehirdetését az alábbiakban közöljük. Az „aratás Ura” küld új munkásokat... ten. Odamegyek a sírhoz. Nem vagy ab­ban sem. Uram! Te feltámadtál! Való­ban! Hiszen itt beszélgetek Veled. ” (A keresztfa tövében. 189.o.) Nézzünk fel mi is Jézusra, itt Ordass Lajos sírhatja fölött is. Az a személyes szeretet és erő, amely Jézusból árad, tart meg mindnyá­junkat életben, halálban és az örökkéva­lóságban. Jézusra nézünk, akit Ordass Lajos püs­pök is hirdetett. Egész élete Róla való ta­núskodás volt. Szavain átsütött a Meg­váltója iránti állhatatos szeretet. Tekinte­tével a Megtartó Jézust kereste, hogy másokat is Hozzá hívogasson. Mozdula­tával is reá emlékezett, hogy személye élővé ragyogjon fel hallgatói szívében. Igehirdetésén átsütött a meggyőződés tü­ze és az evangéliumért érzett felelőssége. Magam szívembe zártam teológiai tanul­mányaim kezdetén mondott prédikáció­ját 1957-ben, mintha most is hallanám szavait: „Aki az eke szarvára teszi kezét és hátra tekint, nem alkalmas az Isten or­szágára. ” (Lk 9,62) A világ evangélikusságát megszólító prédikációja is ebben az évben hangzott el Minneapolisban, az Egyesült Álla­mokban, a Lutheránus Világszövetség nagygyűlésének kez­detén. „Ha a búzaszem nem esik a földbe, és nem hal meg, egymaga marad, de ha meghal, sokszoros termést hoz. ” (Jn 12,24) Élete példájával tette embe­rileg hitelessé e veretes jézusi igék igazságát. Mert tudott Jézusra nézni, sőt Jézusra hall­gatni is. Nézzünk fel Jézusra, hirdessük Őt ma is bátran, a meg­győződés tüzével, a Lélek erejével, s éle­tünk példájával. Archív kép: Deák téri konfirmáció Jézusra nézünk, aki 1958. Fotó: Szirmai Tibor vállalta értünk a ke­resztet, Isten pedig feltámadásában iga­zolta messiási személyét. Féltékenysé­gből és hatalomféltésből ácsolták Jézus keresztjét. Szavaiban erő és hatalom rej- tözött,-Tettei ált«Tbetegek gyógyultak és életek újultak meg. Kortársai a jövőt, Is­ten holnapját látták benne. Az Atyának Nyár, pihenés, szabadságok. Hajdanában e szavak jellemezték a nyár két hónapjának eseménytelenségét. Újabban, mintha változás történt volna eb­ben is. Nincs megállás. Egyházi életünkben torlódnak az események, hétrőlhétre egy-egy vidék felkerekedik, találkozik, az egyházban, gyülekezetek­ben. Ennek a mozgásnak fő oka az, hogy Hittudományi Egyetemünkön megnőtt a hallgatók és a végzők száma. A nyár hetei foglaltak a lelkészavatá­sok számára. Augusztus 8-9-én két helyen is nagy gyülekezetek jelenlétében öt lelkészjelöltei avattak az Északi kerületben. Zsid 12,2 „Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törőd­ve - vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült. ” Keresztyén gyülekezet, szeretett Család, emlékező testvéreim! Nézzünk fel Jézusra! - engedünk az ige biztatásának, amikor Ordass Lajos püs­pökre emlékezünk halála két évtizedes fordulóján. A zsidókhoz írt levél előttünk ismeretlen szerzője támogatást és bizta­tást akar adni olvasóinak a hit harcában. Újabb veszedelem, üldöztetés várhat re­ájuk. Ezért döntően fontos, hogy Jézusra nézzenek, tőle nyerjenek erőt a próbák idején. Jézusra né­zünk, akiben Or­dass Lajos is hitt és bízott. Egyet­len menedéke és biztos remény­sége volt, hogy Ő feltámadt és él. így vall erről: „ Fölnézek ke­resztfádra. Lá- tnm rajta az erő­szak véres nyo­mait. De Te nem vagy a keresz­Budavár A Bécsi kapu téri templomban Solymár Péter Tamás és Lénárt Viktor állt az oltár elé, hogy elnyerje ordinációját. D. Szebik Imre püspök, dr. Szabó Lajos rektor és Solymár Gábor budafoki lelkész - mint énekeljen a Magyarországi Evangélikus Egyház népe. Itt kell, hogy segítsék a hit­ben erősek, a szellemileg jobban felké­szültek a gyengébbeket. Erre indul el ma két lelkész. Solymár Péter olyan papi házból, melyben már a harmadik generá­ció vállalja fel a lel- készi szolgálatot. A hangsúly ennél az indulásnál is ezen a hogy a „kórus éneke” eljusson a „szigetek lakói­hoz is.” A lelkész­A Bárka táborosok a gyülekezetben avató istentiszte­let mindig úrva­csorái közösségbe hívást is jelent. Ebben a szolgá­latban már az újonnan felava­tottak is részt vet­tek. A gyülekezet is bizonyságot tett arról, hogy Jézus­sal közösségben, az úrvacsorái asz­tal közösségében él együtt egyházunk­ban. Celldömölk Kemenesalja népe gyűlt össze az ősi artikuláris temp­lomban, ahol há­rom közeli gyüle­kezetből szárma­zó lelkészjelölt állt az oltár elé, hogy ordinációját megkapja. Garas Krisztina. Percze Sándor és Takács Eszter jövendő szolgálatáért, lel- készi pályafutá­sáért imádkozott Bük, Uraiújfalú és Celldömölk evangélikus gyülekezetének sok-sok megjelent tagja, akik teljesen betöltötték a templomot. A Kemenesmihályfán ép­pen táborozó Bárka-tábor tagjai - fiatal tolószékes fogyatékosok és kísérőik - is ott sorakoztak a padsorok között. Vagy 30 lelkésztárs is eljött vasárnap délután, így valóban egész Kemenesalja ünnepe volt ez a kibocsátás. D. Szebik Imre püs­pök hivatali kötelessége volt az avatás, az istentisztelet liturgiájában a Hittudo­Az új lelkészek megáldása mányi Egyetem két küldötte is segítette: dr. Szabó Lajos rektor és Zászkaliczky Pál otthon-igazgató. Az úrvacsoraosztás- nál a három „küldő” gyülekezet lelkésze: Fatalin Helga. Menyes Gyula és Sághy András segédkezett. Folvtatás a 3. oldalon Solymár Péter Tamás és Lénárt Viktor eskütétele szón van: „ együtt! ” A hajó, amelyben a tengerre szál ltok, az egyház hajója. Ebben hajózunk együtt, a szigetek és lakóik pedig az a világ, melyben szolgálunk. Ez a vi­lág ma gyötrődik az átalakulás fájdal­mával, szenved a pénz szerelmének fogságában, és el­vesztette értékrend­édesapa - állt az oltár előtt és végezte a liturgikus szolgálatot. A püspök két igét választott textusnak, - amelyet a két je­lölt meghívójára írt. ApCsel 10,34/b sorai így szóltak: „...most kezdem igazán megérteni, hogy nem személyválogató az Isten...” Ézs 42,10-ben pedig ezt olvashatjuk: „ ...Énekeljetek az Úrnak új éneket, dicséretet a föld széléig, akik tengerre szálltok, és ami a tengert betölti, szigetek és lakó­ik! " A prófécia nagy kó­rust enged látni, melyben együtt énekelnek sokan. Kórusban együtt kell jét. Itt kell megszólaltatni Jézus szavát: „keressétek először Isten országát..." Az is nyilvánvaló lehet előttetek, hogy Isten nem személyválogató, titeket küld, Lelkészek barátok és az ünneplő gyülekezet

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents